Szabad Szó, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-01 / 273. szám

1946 decmber 1. MAROS V­ASaKKELIZI flQBBKS­­»—* .'.ttsr Feleifis szerkesztö: KOVÁCS GYORGT _ (VASÁRNAP, ...­­ ül. évfolyam, 273. szám. sssfcáaaájEgT-»~^Lig«w.. S'Síuxí•tassáfHE szna j ----------1—ril .........Ilii!■■ IMIlÜl lü’lllillll'l 111 | I V7|i"iulj Bolotov nagy beszéde a lefegyverzésről Newyorkban A külügyminiszterek elvileg megegyeztek a dunai szabad hajózás kérdésében Newyork­ból jelentik. A kül-é­l­ügyminiszterek tanácsa pénteken­­este Newyorkban eddigi legba­­­rátságosabb ülését tartotta. A­­ szívélyes légkörben lefolyt ta­nácskozások igen jó eredmény­űvel végződtek. 24 órával az­után, hogy a trieszti kérdés túl­jutott a holtponton, a külügy-­­miniszterek tanácsa elvben meg­oldotta a dunai szabad hajózás­­problémáját, ugyanakkor meg­egyezésre jutottak az egyes bé­keszerződések gazdasági kérdé­seiben is. A külügyminiszterek ezen a napon összesen 27 sza­kaszt fogadtak el. Molotov ma­­­gáévá tette a dunai szabad­ra­gózás elvét és indítványozta,­­hogy ilyen értelmű szakaszt ika­ttassanak be a külügyminiszte­rek által kiadandó közös nyilat­­­kozatba. A francia külügymi­­­niszterhelyettes és Bevin elfo­­­­gadták Molotov javaslatát, de Byrnes amerikai külügyminisz­ter azt kívánta, hogy­ a dunai hajózás elvét iktassák be a dunai államok békeszerződésébe. A­­ megegyezés értelmében, mint már közöltük, a békeszerződések­­megkötése után a nagyhatalmak és a dunai államok képviselői­­ értekezletre ülnek össze, hogy­­[Véglegesen megvitassák a dunai szabad hajózás annyira lényeges kérdését. Bevin ismét felvetette, hogy a tárgyalásokon Görögor­szág is vegyen részt. A szovjet külügyminiszter ellenezte ezt a kérést és megfontolásra kért haladékot arra vonatkozólag is, hogy a dunai szabad hajózás el­vét a békeszerződésekbe beik­tassák-e, vagy sem. Megállapod­tak abban, ha szükségeknek mu­tatkozik, a román békeszerződés­is tervezettel kapcsolatban hatály­talanítják azokat a törvényeket, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a Romániába lévő olaj­­­­érdekeltségeket. Byrnes amerikai külügyminisz­ter bejelentette, hogy­ Amerika ma a hálaadás ünnepét üli és ezért kérte, hogy minisztertár­sai vegyenek részt a hagyomá­nyos pulykavacsorán. A külügyminiszterek pénteken este továbbfolytatták tanácsko­zásaikat. Valamennyi háborús totárn­st ol­ősd­ 1 £o®Sii Az Egyesült Nemzetek szociális bizottságának ülésén a nemzetkö­zi menekültügyi szervezetről folyt a vita. Ukrajna képviselője azt a vádat hozta fel Anglia ellen, hogy 12 ezer főből álló hadsere­get állított fel Észak-Olaszország­­ban (Rimini közelében), amely­ben menedéket adott számos Quis­­lingnek. — Mindig szónokolok — mon­dott az ukrán kiküldött — míg­­valamennyi háborús bűnöst el­­nem fognak. A tanács végül elvetette azt a szovjet javaslatot, amely azt kí­­­vánta, hogy a hazájukba vissza­kérni nem akaró menekülteket a­hol állítandó menekültügyi bizott­ság semmiféle támogatásban se részesítse. Roosevelt asszony fel­szólalásában szintén a javaslat el­­len foglalt állást. Az Egyesült Nemzetek politikai és biztonsági bizottságának csü­törtök esti vitájában két­­ fele­mén­ye az volt, hogy a Szovjet­ Unió elfogadta azt az elvet, a­melynek értelmében a biztonsági tanács ellenőrzése alatt vizsgála­tot tarthatnak a lefegyverzésre és az atomfegyver ellenőrzésére vo­­nat­kozóan és Angliának az az in­dítványa, hogy az általános le­fegyverzést egy olyan nemzetközi testület végezze, amelyben nem érvényesülne a vétójog. Molotov ezzel szemben azt javasolta, hogy két ellenőrző bizottságot létesítse­nek e célból a biztonsági tanács felügyelete alatt. "Az egyik bi­zottság az általános, lefegyverzés ügyeit ellenőrizné, míg a másik a­, atomfegyver katonai tialmát fo­ganatosítaná. A leszerelési egyez­­ménynek az ato22- kérdést is remdeznie kel­ letcyorkból jelentik. Az­­Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek politikai bizottsága csütör­tökön megkezdte az általános leszerelés vitáját, Molotov szov­jet külügyminiszter ismeretes javaslata alapján. Molotov szovjet külügyminisz­ter a csütörtök esti ülésen hosszabb beszédben részletesen ismertette a Szovjet­ Unió állás­pontját a lefegyverzésről és az atombomba katonai felhaszná­­­lásának eloltásáról. — A szovjet ember — mon­dotta — a saját maga tapaszta­latai útján ismerte meg a fa­sizmus pusztításait és most a fasizmus legyőzése után erőtelje­sen veszi ki munkáját az újjá­építésből, mert tudja, hogy csak így alapozhatja meg a világ bé­kéjét és biztonságát. Az általá­nos lefegyverzés biztosítja a né­pek nyugalmát és jólétét. A le­szerelés teljes végrehajtása után az emberek életszínvorada fokozatosan emelkedni fog. Ugyanakkor fokozódik a nemze­tek közötti bizalom is, mert a fegyverkezés mindig a gyanak­vás forrását idézte elő a népek között. A lefegyverzésnek ki kell terjednie minden országra, akár szövetséges, akár ellensé­ges állam is volt az. A Szovjet­ Unió nyugodtan terjeszti elő en­e vonatkozó indítványát. A fasizmus erői vereséget szenved­tek, a béke helyreállott, most a leszerelést hirdeti a Szovjet­ Unió. A Szovjet­ Unió felkéri a bizottságot, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmánya értelmében dolgozzon ki egy leszerelési tervezetet. En­nek az egyezménynek rendeznie kell az atombomba kérdését is. A Szovjet­ Uniónak az a vélemé­nye, hogy az atomenergiának az­­emberiség szolgálatába állítása igen nagyjelentőségű esemény a jövő embere számára. Az atom­energia békés felhasználása óriási mértékben növeli az em­berek életszínvonalát és tartós békét teremthet a földön min­den ember­ számára. Az atom­bomba különben is nem a szem­­beálló hadseregedet, hanem in­kább a városok békés lakossá­gát sújtaná, amennyiben kato­nai célokra alkalmaznák. A Szovjet­ Uniónak szilárd az a meggyőződése, hogy valameny­­nyi nemzet egyetért a leszere­lés nagy alapelveivel — fejezte be beszédét Molotov szovjet kül­ügyminiszter. Anglia megbízottja ezután ki­jelentette: jobb lenne bevárni valamennyi módosító indítványt, majd bejelentette, hogy Anglia a legmelegebben támogatja Mo­­­lotov fentebb felsorolt érveit.­­ Hatásos ellenőrzésre van szük­,­ség. A világnak egyetemes biz­­­tonsági rendszerre van szüksé­­ge a leszerelést illetően. Az Egyesült Nemzetek politi­­kai bizottságának csütörtöki , ülésén a beszédek elhangzása , után az indítványokat, vágyás ad kül- és belföldön lévő csapatok­ bejelentési kötelezettségét ös­­­­szefogott kérdésként szavazás­ alá bocsátották. Az indítványt a­ bizottság 31fs7 arányban elfo­­­gadta. Négyen tartózkodtak a szavazástól. Más londoni hír szerint az­ Egyesült Nemzetek jogi bizott­sága jóváhagyta a svájci kor­mánnyal kötött szerződését, amely szerint az Egyesült Nem­­­­zetek Szervezetének európai ■ székhelye a genfi népszövetségi . *■palotában lesz. r- Maros-Ma magyarságának összes kérdéseit megtárgyalták a képviselők részvételével megtartott gyűlésen A vármegye képviselői elutaztak a parlament megnyitására A megye és a város magyarsá­gának szinte minden kérdését fel­ölelő gyűlést tartott csütörtökön es­­ a Magyar Népi Szövetség marostorda megyei szervezetének jogügyi és közigazgatásügyi bizott­sága. A MNSZ székházában lefolyt népes gyűlésen részt vettek az in­­tézmény­ek képviselői is, valamint dr Nánási János és Kacsó Ferenc képviselők és azon széleskörű munkatervet dolgoztak ki a ma­rostordamegyei magyar képviselői parlamenti szereplésére vonatko­zóan. A népes gyűlést Veres Károly, a városi szervezet elnöke nyitotta meg, aki rámutatott arra a lehe­tőségekre, ami a magyar képvise­lők megválasztásával a magyar­ság ügyeinek intézése előtt meg­nyílt és kérte a gyűlést, hogy részletesen tárják fel és vitassák meg úgy­ Maros-Torda megy­e, mint Marosvásárhely legégetőbb kérdé­seit és azokban szögezzék le ál­láspontjukat, hogy a képvise­lők ennek megfelelően tudják képviselni az összes magyarság, a megye és a város érdekeit. A jogügyi iroda vezetője ezután ismertette azt a ter­vet, amelyet erre vont­ko­­zólag előre kidolgozott. A ter­vezetben első helyen természete­sen az általános nemzetiségi pro­bléma szerepel. Ebben a kérdés­ben az MNSZ központja az udvar­helyi nagygyűlés által kidolgozot­t tervezet alapján áll. Allamp­olgársága ügyeniően a helyi tagozat véleménye a köz­pont több ízben ismertetett állás­pontjával azonos. Közigazgatási kérdésekben a decentralizációs és helyi önkor­mányzatok mellett döntött a gyű­lés, hogy lehetővé váljék, hogy a nép maga válassza vezető tisztei-A gyűlés a legnagyobb öröm­mel vette tudomásul a kilenc ér­d-­sentgyörgyi járási község visz­­szacsatolását a megyéhez. Kérte a képviselőket, járjanak közbe, hogy a Kisküküllő vármegyé­hez csatolt községek is visszake­rülj­enek a megyéhez. Ebben az ügyben különben emlékirat is ké­szült, amelyet a képviselők visz­nek majd magukkal Bukarestbe. A besorolások és nyugdíjü­gyek letárgyal­ására került ezután a sor. Tekintettel a nagyfontosságú ügyre, a gyűlés úgy határozott, hogy minisztériumonként csoport­­osítja a kérdést és az ügy kivizs­gálására és összesítésére külön­leges megbízást ad az arra legal­kalmasabb személynek, hogy mi­nisztériumonként írja össze a pa­naszokat és sérelmeket és azokat írásban tárja a jogügyi iroda elé, hogy azokon keresztül a képvise­lők alapos tájékoztatást nyerjenek és ennek értelmében tudjanak el­járni Bukarestben és a parlament­be egyaránt. A Székely Színház ü£ys A művészeti minisztériumhoz tar­tozó ügyek feltárásával Tompa Miklós sínigazgatót bízta meg a gyűlés. Tompa Miklós nagyjából ismertette a Székely Színház je­lenlegi helyzetét. A színház rend­kívüli nehézség előtt áll, mert bár államilag támogatott magyar színház, nem az állami intézmé­nyek, hanem a magántőkés vál­lalkozások közé sorolták. Kérte a képviselőket, hogy járjanak köz­be a színház államsegélyének fel­emelése és az adóelengedésre vo­natkozóan is, mert jelenleg az a helyzet, hogy a színház havi nyolc millió­ államsegélyt kap, d£ emel­lett 12 millió lej adót fizet havon­­ta, holott mint államilag támoga­tott színháznak az állami intéz­ményekkel egyenrangú bánásmód­­ban kellene részesülnie. A Bolyai Egyetemre vonatkozóan a gyűlés abban egyezett meg, hogy az egyetem ügyét két rész­re osztják. A legsürgősebb kívá­nalmak elintézésére az egyetem legégetőbb kérdéseiről külön ki­mutatást visznek magukkal a képviselők, de ezenkívül az egye­tem kidolgoz egy szélesebb pro­gramot, amely az egyetem foko­zatos fejlődését és korszerűsítésé­nek terveit és szükségességeit tár­ja fel. Az a helyzet ugyanis, hogy az egyetem, ele­ve a klinika kö­rül vannak sürgős megoldásra váró kérdések, mint például la­kásügyek, a belgyógyászat helyi­ségéhez juttatása és korszerűsíté­se és vannak további tervek, me­lyek a fiatal egyetem kifejleszté­sét szolgálják. A képviselők ilyen irányban járjanak el majd Buka­restben. A sziizdalási A3 i­ért­­ések során első­sorban szóba került a há­ziipar kérdése. Itt egészen külö­nös nehézséget okoz az adóztatás. Az adózás ugyanis nem veszi figye­lembe a háziipari készítményeket és forgalombahozatalukra keres­kedelmi adót vet ki. Emiatt külö­­sen sok a panasz Makfalva kör­nyékén, ahol évszázados fazekas és szövő háziipar működik. A makfalviak most küldöttséget küldtek a fővárosba, de a gyűlés külön is figyelmébe ajánlotta a képviselőknek a háziipari kérdé-­ seket, melyek nemesek Marosal Torda vármegyét, de egész Szé­j lakosságát igen. közelről

Next