Szabad Szó, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-01 / 273. szám

1946 decmber 1. MAROS V ASaKKELIZI flQBBKS -»—* .'.ttsr _ (VASÁRNAP, ... - ül. évfolyam, 273. szám. ----------1—ril .........Ilii!■■ IMIlÜl lü’lllillll'l 111 | I V7|i"iulj Bolotov nagy beszéde a lefegyverzésről Mewyorkbah A külügyminiszterek elvileg megegyeztek a dunai szabad hajózás kerdeseben Newyoviiból jelentik: A kül-< I ügyminiszterek tanácsa pénteken jeste Newyorkban eddigi legba- jrátságosabb ülését tartotta. A 1 szívélyes légkörben lefolyt ta­nácskozások igen jó eredmény­űvel végződtek. 24 órával az­után, bogy a trieszti kérdés túl­jutott a holtponton, a külügy- 1miniszterek tanácsa elvben meg­oldotta a dunai szabad hajózás •problémáját, ugyanakkor meg­egyezésre jutottak az egyes bé­keszerződések gazdasági kérdé­seiben is. A külügyminiszterek ezen a napon összesen 27 sza­kaszt fogadtak el. Molotov ma- jgáévá tette a dunai szabad ba­gózás elvét és indítványozta, jhogy ilyen értelmű szakaszt ik- Jtassanak be a külügyminiszte­rek által kiadandó közös nyilat- (kozatba. A francia külügymi- .niszterhelyettes és Bevin elfo- i gadták Molotov javaslatát, de Byrnes amerikai külügyminisz­ter azt kívánta, hogy' a dunai hajózás elvét iktassák be a dunai államok békeszerződésébe. A , megegyezés értelmében, mint már közöltük, a békeszerződések Imegkötése után a nagyhatalmak és a dunai államok képviselői j értekezletre ülnek össze, hogy ([Véglegesen megvitassák a dunai szabad hajózás annyira lényeges kérdését. Bevin ismét felvetette, hogy a tárgyalásokon Görögor­szág is vegyen részt. A szovjet külügyminiszter ellenezte ezt a kérést és megfontolásra kért haladékot arra vonatkozólag is, hogy a dunai szabad hajózás el­vét a békeszerződésekbe beik­tassák-e, vagy sem. Megállapod­jak abban, ha szükségeknek mu­tatkozik, a román békeszerződés '•tervezettel kapcsolatban hatály­talanítják azokat a törvényeket, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a Romániába lévő olaj- ! érdekeltségeket. Byrnes amerikai külügyminisz­ter bejelentette, hogy' Amerika ma a hálaadás ünnepét üli és ezért kérte, hogy minisztertár­sai vegyenek részt a hagyomá­nyos puiykavacsorán. A külügyminiszterek pénteken este továbbfolytatták tanácsko­zásaikat. Valamennyi háborús toíániist cl Äsci 1 £o®Sii Az Egyesült Nemzetek szociális bizottságának ülésén a nemzetkö­zi menekültügyi szervezetről folyt p vita. Ukrajna képviselője azt a vádat hozta fel Anglia ellen, hogy 12 ezer főből álló hadsere­get állított fel Észak-Olaszország- ban (Rimini közelében), amely­ben menedéket adott számos Quis- lingnek. — Mindig szónokolok — mon­dott az ukrán kiküldött — míg ^valamennyi háborús bűnöst el 'nem fognak. A tanács végül elvetette azt a szovjet javaslatot, amely azt kí- ivánta, hogy a hazájukba vissza­kérni nem akaró menekülteket a Hol állítandó menekültügyi bizott­ság semmiiéle támogatásban se részesítse. Roosevelt asszony fel­szólalásában szintén a javaslat el_ len foglalt állást. Az Egyesült Nemzetek politikai és biztonsági bizottságának csü­törtök esti vitájában két ' főgé­mén ye az volt, hogy a Szovjet- Unió elfogadta azt az elvet, a melynek értelmében a biztonsági tanács ellenőrzése alatt vizsgála­tot tarthatnak a lefegyverzésre és az atomfegyver ellenőrzésére vo- na‘-kozóag és Angliának az az in­dítványa, hogy az általános le­fegyverzést egy olyan nemzetközi testület végezze, amelyben nem érvényesülne a vétójog. Molotov ezzel szemben az: javasolta, hogy két ellenőrző bizottságot létesítse­nek e célból a biztonsági tanács felügyelet« alatt. "Áz egyik bi­zottság az általános, lefegyverzés ügyeit ellenőrizné, míg a másik a;, atomfegyver katonai tüaimát fo­ganatosítaná. igen nagyjelentőségű esemény a jövő embere számára. Az atom­energia békés felhasználása óriási mértékben növeli az em­berek életszínvonalát és tartós békét teremthet a földön min­den embei• számára. Az atom­bomba különben is nem a szem- beálló hadseregedet, hanem in­kább a városok békés lakossá­gát sújtaná, amennyiben kato­nai célokra alkalmaznák. A Szovjet-Uniónak szilárd az a meggyőződése, hogy valameny- nyi nemzet egyetért a leszere­lés nagy alapelveivel — fejezte be beszédét Molotov szovjet kül­ügyminiszter. Anglia megbízottja ezután ki­jelentette: jobb lenne bevárni valamennyi módosító indítványt, majd bejelentette, hogy Anglia a legmelegebben támogatja Mo- .lotov fentebb felsorolt érveit. j Hatásos ellenőrzésre van szűk-, ség. A világnak egyetemes biz-| tonsági rendszerre van szükséJ ge a leszerelést illetően. Az Egyesült Nemzetek politic kai bizottságának csütörtöki , ülésén a beszédek elhangzása , után az indítványokat, vágyás ad kül- és belföldön lévő csapatok( bejelentési kötelezettségét ősz-* szefcgott kérdésként szavazás* alá bocsátották. Az indítványt a* bizottság 3Jfi7 arányban elfő-' gaáta. Négyen tartózkodtak a szavazástól. Más londoni hír szerint az! Egyesült Nemzetek jogi bizott­sága jóváhagyta a svájci kor­mánnyal kötött szerződését, amely szerint az Egyesült Ncm- i zetek Szervezetének európai ■ székhelye a genfi népszövetségi . *■palotában lesz. r­A leszsrelési egyez- menynek az ato22- kérdést is reniczme kel Netcyorkból jelentik: Az .Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek politikai bizottsága csütör­tökön megkezdte az általános leszerelés vitáját, Molotov szov­jet külügyminiszter ismeretes javaslata alapján. Molotov szovjet külügyminisz­ter a csütörtök esti ülésen hosszabb beszédben részletesen ismertette a Szovjet-Unió állás­pontját a lefegyverzésről és az atombomba katonai felhaszná- .lásának eloltásáról. — A szovjet ember — mon­dotta — a saját maga tapaszta­latai útján ismerte meg a fa­sizmus pusztításait és most a fasizmus legyőzése után erőtelje sen veszi ki munkáját az újjá­építésből, mert tudja, hogy csak így alapozhatja meg a világ bé­kéjét és biztonságát. Az általá­nos lefegyverzés biztosítja a né­pek nyugalmát és jólétét. A le­szerelés teljes végrehajtása után az emberek élctszínvoruda fokozatosan emelkedni fog. Ugyanakkor fokozódik a nemze­tek közötti bizalom is, mert a fegyverkezés mindig a gyanak­vás forrását idézte elő a népek között. A lefegyverzésnek ki kell terjednie minden országra, akár szövetséges, akár ellensé­ges állam is volt az, A Szovjet- Unió nyugodtan terjeszti elő en evonatkozó indítványát. A fasizmus erői vereséget szenved­tek, a béke helyreállott, most a leszerelést hirdeti a Szovjet- Unió. A Szovjet-Unió felkéri a bizottságot, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmánya értelmében dolgozzon ki egy leszerelési tervezetet. En­nek az egyezménynek rendezni? keh az atombomba kérdését <s. A Szovjet-Uniónak az a vélemé­nye, hogy az atomenergiának az .emberiség szolgálatába állítása Maros-Ma magyarságának összes kérdéseit megtárgyalták a képviselők részvéteiével megtartott gyűlésen A vármegye képviselői elutaztak a parlament megnyitására A megye és a város magyarsá­gának szinte minden kérdését fel­ölelő gyűlést tartott csütörtökön es e a Magyar Népi Szövetség marostordamegyei szervezetének jogügyi és közigazgatásügyi bizott­sága. A MNSZ székházában lefolyt népes gyűlésen részt vettek az in- tézménj'ek képviselői is, valamint dr Nánási János és Kacsó Ferenc képviselők és azon széleskörű munkatervat dolgoztak ki a ma­rostordamegyei magyar képviselői parlamenti szereplésére vonatko­zóan. A népes gyűléit Veres Károly, a városi szervezet elnöke nyitotta meg, aki rámutatott arra a lehe­tőségekre, ami a magyar képvise­lők megválasztásával a magyar­ság ügyeinek intézése előtt meg­nyílt és kérte a gyűlést, hogy részletesen tárják fel és vitassák meg úgy' Maros-Torda megy e, mint Marosvásárhely legégetőbb kérdé­seit és azokban szögezzék le ál­láspontjukat, hogy a képvise­lők ennek megfelelően tudják képviselni az összes magyarság, a megye és a város érdekeit. A jogügyi iroda vezetője ezután ismertette azt a ter­vet, amelyet erre vonz ko- zóiag előre kido-gozott. A ter­vezetben első helyen természete­sen az általános nemzetiségi pro­bléma szerepel. Ebben a kérdés­ben az MNSZ központja az udvar­helyi nagygyűlés által kidolgozó' t tervezet alapján áll. AlSam; olgárságá ügyeafeen a helyi tagozat véleménye a köz­pont többízben ismertetett állás­pontjával azonos. Közigazgatási kérdésekben a decentráiizációs és helyi önkor­mányzatok mellett döntött a gyű­lés, hogy lehetővé váljék, hogy a nép maga válassza vezető íisztvi­A gyűlés a legnagyobb öröm­mel verte tudomásul a kilenc ér­dé nentgyörgyi járási község visz- szacsatolását a megyéhez. Kérte a képviselőket, járjanak közbe, hogy a Kisküküllő vármegyé­hez csatolt községek is visszake­rülj enek a megyéhez. Ebben az ügyben különben emlékirat is ké­szült, amelyet a képviselők visz­nek majd magukkal Bukarestbe. A besorolások és nyugdijü >yek letárgyal ására került ezután a sor. Tekintettel a nagyfontosságú ügyre, a gyűlés úgy határozott, hogy minisztériumonként csoport íosítja a kérdést és az ügy kivizs­gálására és összesítésére külön­leges megbízást ad az arra legal­kalmasabb személynek, hogy mi­nisztériumonként írja össze a pa­naszokat és sérelmeket és azokat írásban tárja a jogügyi iroda elé, hogy azokon kérésziül a képvise­lők alapos tájékoztatást nyeljenek ós ennek értelmében tudjanak el­járni Bukarestben és a parlament­be agyaránt. A Székely Színház ü£ys A művészeti minisztériumhoz tar­tozó ügyek feltárásával Tompa Miklós sJnigazgaíót bízta meg a gyűlés. Tompa Miklós nagyjából ismertette a Székely Színház je­lenlegi helyzetét. A színház rend­kívüli nehézség előtt áll, meri bár államilag támogatott magyar színház, nem az állami intézmé­nyek, hanem a magántőkés vál­lalkozások közé sorolták. Kérte a képviselőket, hogy járjanak köz­be a színház államsegélyének fel­emelése és az adóelengedésre vo­natkozóan is, mert jelenleg az a helyzet, hogy a színház havi nyolc millió. államsegélyt kap, d£ emel­lett 12 millió lej adót fizet havon« ta, holott mint államilag támoga­tott színháznak az állami intéz­ményekkel egyenrangú báná=mód. ban kellene részesülnie. A Bolyai Egyetemre vonatkozóan a gyűlés abban egyezett meg, hogy az egyetem ügyét két rész­re osztják. A legsürgősebb kívá­nalmak elintézésére az egyetem legégetőbb kérdéseiről külön ki­mutatást visznek magukkal a képviselők, de ezenkívül az egye­tem kidolgoz egy szelesebb pro­gramot, amely az egyetem foko­zatos fejlődését és korszerűsítésé­nek terveit és szükségességeit tár­ja lel. Az a helyzet ugyanis, hogy az egyetem, üle-ve a klinika kö­rül vannak sürgős megoldásra váró kérdések, mint például la­kásügyek, a belgyógyászat helyi­ségéhez juttatása és korszerűsíté­se és vannak további tervek, me­lyek a fiatal egyetem kifejleszté­sét szolgálják. A képviselők ilyen irányban járjanak el majd Buka­restben. A srinzdasási A3 inért! Jsek során első sorban szóba került a há­ziipar kérdése. Itt egészen külö­nös nehézséget okoz az adóztatás. Az adózás ugyanis nem veszi figye­lembe a háziipari készítményeket és forgalombahozatalukra keres­kedelmi adót vet ki. Emiatt külö- sen sok a panasz Makfalva kör­nyékén, ahol évszázados fazekas ós szövő háziipar működik. A makfalviak most küldöttséget küldtek a fővárosba, de a gyűlés külön is figyelmébe ajánlotta a képviselőknek a háziipari kérdé-. seket, melyek nemesek Marosai Torda vármegyét, de egész Szé-j lakosságát igen. közéjről Feleifis szerkesztö: KOVÁCS GYORQT sssfcáaaájEgT-»~^Lig«w.. S'Síuxí•tassáfHE szna j

Next

/
Thumbnails
Contents