Szabad Szó, 1947. március (4. évfolyam, 49-75. szám)

1947-03-01 / 49. szám

faxa postain plSifáStt HüirÜrdC 90*f. apf. Dff. QM. RT, T. Vő. ÍJB.JS& 19^ ls*47 március T MAKÓd\ ABaRHELY Felelős szerkesztő: KOVaCS QtÚRQf SZÓMBA f TV. évfolyam. 49 szám. Március 1-én megkezdődik a cunorkiobziás BUKARESTBŐL JELENTI AZ AGERPRESSi A eukorotiids március i-én kezdődik az egész országban. Az ilUukes szervek megtették az intézkedéseket a szétosztásra vonatkozólag. Minden »gyet személy 7S deka cukrot kap ez aik^otnmui, ami a február március és április havára járó /rjudayot jelenti. Az ekonwmat tápok rrúnt a muliban, most is az ekonomatokon keresztül kapják ■meg cukorjárandóságukat. Intézkedések a Maros kiöntésének megelőzésére A JSgrobbantás során megsérült a v'zveieíékíőcsö alaguija Mint jelentetjük a város mű­szaki hivatala a katonai utász- Cf1««patak stgii .légével megkezdte a Maros és a Pokits petákot bo­riid jégtömegek eltávolítását. A lYfclos patakot mintegy 100—150 P áter hosszan borító 50—70 cen- türéteres jégtakarót csákányok és fe;c.zék segítségével sikerült el- íávciítani. A Marost fedő jégta- Váré azonban olyan szilárdnak és nagy-kiterjedésűnek bizonyult, hegy azt csak robbantással leite­ten eltávolítani. A mintegy 50 ezer négyzetmé­ter kiterjedésű jégtaKarót szerdán egész nap a késői éjjeli órákig ekiazitronbantásokkal távolítot­tak el. A felrobbantott jégtáblák bi’-záTcias sebességgel rohamok e Kossuth Lajos-utcai Maros-h.d lakainak és miután a város mű. szrki hivatala által elhelyezett jégtörők közül kettőt elsodorta*, magával ragadták a hídláb két pillérét iá. Az éjjel folyamán könnyen vég Ebessé válható esemény történt a munkálatok körül. Az utászcsal patok őrmesterét, akivel az este íléüó Kálmán ügyosztályvezető >igj egyezett meg, hogy egyedit! ru*m robnantat, az éjszaka folya mén eddig még ki nem derített egyén távbeszélőn felhívta azzal, hegy komo*y veszély fenyegeti a vá őst a jégzajlás miatt. Az utász őrmester kiszállott a helyszínre es ott hárem ekrazit töltést roo- baníott fel. A robbsurasok folya­mán sérü eseket szenvedett ez a vízvezetéklőcsóvet magában rejtő vgút, amely a Maros medre ain’t vezet el. Ezzel kapcsolat­ban Radó Kálmán városi műsza­ki ügyosztályvezető a kővetkező­ket mondotta: — Tony az, hogy a robbanások févetkez kében a víz vezetékcsövet magában íoiy ató magút megsé­rti,t, ez azonban aem befolyásol­ja a vároo vízellátását. Az a tény i’/gy a város közönsége jelenleg homokszeme*et ta:ál a vizveze.é- td vízben eemmi Összefüggésben s:r.cs a robbantásokkal- Élthez tuhnt kell, hogy amikor a víz za­varos, akkor a varos lezárja a víztartályokba vetető és a Maros­tól táplálkozó vízgyűjtőcső veken m ilyenkor a város közönsége a :eríáiyo*ból jut vízhez. Ezt a vi­zet elsősorban természetesen szű­rőn, tehát homokon szűrik meg. így kerülhet homok a vízbe. Elmondotta még. Radó Kálmán begy a város vezetősége remén, hogy sikerűi a város fenyegető }(g, illetve áradás ve‘-*lyél meg. e. Ózni. Amennyiben h Maros vize arm emelkedik, úgy veszélyről limes azö, de amennyiben & víz emelkednék, úgy a hütet is ve- ■szejy fenyegeti. A budapesti néptörvéoyszék megkezdte az összeesküvők első csoportjának lótárgyalását A italai magyar demokrácia győzelmesen kerül ki a belpo.titkai válságból Budapestről jelentik: A buda­pesti népoiróság csütörtökön kezd­te meg <tz összeesküvők eső cso- pi r ijauak íótargyal-iát és ezzel a hJ.ek óta húzódó magyar beipoll- tikai válság kibontakozása újabb lex-oületet vett, Nőm kétséges, nogy a liatal magyar demokrácia győzelmesen kerül ki ebből a vál­ságból, amit a magyar nép ellen öa zeeaküvest szövő földalatti sz-. vezkedők idéztek elő A magyar nép széles rétegeiben mély feinánoroaást ke -ett a men­telmi bizottság állásfoglalása az tg>ik os-znes».uvó, Kovács Béla jrugazdapárti főtitkár ügyében, Mat megírtuk, a mentelmi bizot‘- sag úgy döntött, hogy Kovács ßä át nem adja ki az összee&au- vee száteit leigéngyontó hatósa- g .knak. A buvapesú sajtó él«« bhámtot gyak raj. a mente írni bi­Szckefy immVakcrcsők százai járjak Arad me^ye faivait Az era dl MNSZ szervezői Átirata a rhejo&msjyei KNS-Z-hcs zot:bág eme határozata fölött s n-e* állapítja, hogy erre csak azért kmhhe'ett sor, mert a mentelmi d mttsag többségben vannak azok az urak, akik a kisgazdapárt j« i bszaruyan politizálnak és ma- g1 k szeretnék aláaknázni a ma­gyar demokrácia eddig elért gyö­nyörű gazdasági és politikai ered­ményeit és ezzel romlásba dönte­ni a magyar dolgozó rétegeket. A kisgazdapárt soraiban újabb eredési folyamatot idézett elő eg- részt a mentelmi bizottság de- aK-krácia-eUenes állásfoglalása, másrészt Rákosi Mátyás rádióbe­széde, amelyben bejelentette, hogy a munkás pártok új választásokat sO.getnek. A kisgazdapártnak azok az ele­me«. a kiknek a műit választáson cl.-tornával sikerüli belopakodniok a Köztársaság partememjebe és ■HnMttBHv9"1 ottani tevékenységűkkel, valamint a közéletben véghezvitt C3eleká- le. cikkel bebizonyítódák, hogy uHt a demokrauiuis rendszer meg trösodeseert dolgoznak, hanem st régi népnyuzó rendszer visszaáll h asát tűzték ki céljukul, kétség* teumül meg fogják kapni a feie. ie-tt a magyar néptől erre • «'■ny Véss águkra. Lsartfztalták leiács Bála Buaupestrot jele.iU a Tasz im» da: A magyar lapok közük, bogy a szovjet főparancsnokság letar­tóztatta Kot ács Bé«át a kisgazda^ párt volt főtitkárát. A letartóz­ta-ás osa, hogy Kovács Béla, résetvett egy olyan titkos terro­rba szervezetben, amelynek tag­jai magyar területen szovjet tisz. >e»*t gyilkoltak meg s részese vöd a szovjet hadsereg elleni ktroszerv esetnek. A Magyar Népi Szövetség áradmcgyei szervezete átiratban fordult a maroatoriamegyei MNS3 ezervezeéhez, kérve, hogy kövessen el mindent a mind na­gy obo tömegű székely munka- keresők Arad megyébí való Özöniésének meggátJására. — Amint az átirat elmondja, Ara­don és Arad megyében se fené­kig tejfel az étlet s a helyzet se a városban, se a megyében nem olyan, hogy székely mun­kanélküliek ott elhalj ezkeoést találhatnának. A székely mun­kákért sok ezrei járnak fa,uról- falura, az országutakon a leg- remény teleaebb körülmények kö­zött, de munkaalkalom nincs, olyannyira, hogy az itietii me­zőgazdasági munkások ezrei ifi nyomorognak. A tervedet sze­rint Arad megyenek Udvarhely 6s Űorohoi megyeket kellene el­látnia, de gyermekek, férfiak ca öregei: százai érkeznek ziárom- ezék, Csík és Udvarhely we- gyékUiJ, jteibmiat J&títdméfyl Arad megye éa a város iakca- Bágl is lassan oda jut, hogy ehmsegne* néz eieoe, mint ezt utóbb Aradon járt fatroacanu müuivti er ra reazögezte, az állat­állomány ncgyrósze pedig kii- Ijat-oző járványos betegsége^. Kö/otaeztében ápuszíuit. A fel­hívás leszögezi, hogy értessük meg az idejönni szándäkozoahal, hogy ott nagyobb nélsiilőzések- uek néznek majd szembe, mint idenaza. Akik nagyreméryekhetl O'ia.Tr-rtek, azoknak nagyrésae hársgc édből tengeti életét, nem is beszélve más fájdalmas ete- tektdü A MNSZ aradroegyei azervfciete végű! azt kéri a raa- rosmegyei szervezettől, hogy a ha'-o3ágckkai, a szárazság bi­zottsággal és a demokratikus szerveretekkel karöltve vessenek véget a hamis hírekkel megté­vesztett székely munkakerceők sok esetben 70—á0 eves öregek, tovább, elvándorlásának, mert , icaaA nyomornak és incgpróbái* axí Verjük ki §oralnkbő! a félelmet és Mzonyiaiansűgoi keitö reakciós sr^minirierjeszUSIcei A Magyar Hépi & looewey h-özpunco sajtóosztályának nyilatkozatéi KOLOZSVÁRRÓL jelentik: A Magyar Népi Szövetség közposUi saglóoszt&cga kósR: ,Aí ország tóbo megyéjéből jelentések érkeztek a MNSZ köiptntjába lelkiismeretien ügynökök fei» tűnéséről, akik a magyar lakosság körében riasztó híreket terjesztenek a ingatlanaik elkótyoa vetyele.‘éré éa kivándorlásra beszelve rá az embereket, A suttogni propagandának nyilvánvalóan az a célja, hogy elegedctlenseget szítson a hiszékenyek között éa hátba tárnád ja az építő meny* eetiségi politikát. , ütr «­A reakciós mendemondákra a MNSZ központjának azonnal megindított vizsgálata eserixg helyenként az adott alkalmat, hogy egyes hatósági közegek statisztiMn összeírást foganatost* tanok a lakosok nemzetiségi hovatartozását illetőleg. Ezek a» összeírások szabálytalanon c* a MN&í parlamenti képviselete útján »ár intézkedett is, hogy an W«fa statisztikái felettelek azonnal szűnjenek meg. * . A MNSZ központja ebből as alkalomból szükségesnek tartja ujnt fe[hívni a figyelmet orra* hogy az 1946 november $0-an megjelent 961-es törvényrendelet értelmében ezév dnruia 6-ig mindenkinek jogában ül a lakó he. ye szerinti községi eldjái‘óságon ryúatkoeutot tenni w»*we. tiaégérői. Ezt mindenki snjdt kívánságára teheti meg, de nem köteiezö a vallomás. Aki tehát önszántából egy ilyen nemzetiségi vallomást a községi elöljáróságnál nem tesz,az semnötép- pen sem kötelezhető arra. hogy nemzetiségéről nyuatkxvék. Minden olyan esetben, ahd ilyeK összeírás mégis megtörténik, azonnal jelenteni keü az esetet » MNáZ illetéket megyei kotr pontjában. i . > > ....... . . _ - . Félreértéseket okoz ca a körülmény is, hogy egyes hatósági közegek a nemet nevű mé» gyár okát nemeiennek próodljákminöeuent. A MNSZ központja az ország demokratikus norma. n-atxti karchíve veaelvu.1 nyújt mv.~ett ilyen szándékkal nemben s a némát nevű, de magyar, anxrMHtenvü és nemzetisejú, nemet szervezetekbe soha be nőm iratkozott magyarokat fei.úoju, ho-y eppen a már emiVMt 961—4^ ***nyra**t* oznpjan tegyék meg nemzetiségi wJ* inasukat a lakóhelyűk svertrli községi elöljáróságnál, és magyar, zemzetitegük östwkűUárői kérjenek hatósági iguzo'ványt, . . «­Azokat a reakciós elemeket pedig, akik egyes xa*óságí Közegek túlkapásait uisug sutto? sásokra akarják ]e*ruotvr:álrn fi a oénvszerzoaesoen egyen jogul ágáról biztosított roninűt, mar- cvarsaa soraiban feleimet éa b^onyiuionságot keltenjk, («?*«**»* le s mmt építő SÄ iSÄ* -utó ragaszkodásunk éa 4 tornán demokrocuzvfU való s^v^segunk ellenségeit, verjük ki buet tóráinkból.* Meoszavfz'a a képviseüLiaz a közpsnli siárazsái Misái áilaijsilásál — BuÁtresü ludósitónö teleíonjclentés© «• A képviselőház szerda délután­ul ülése vmaros viták jegyében * ej lőtt le- Az öt órakor kezdődő v taeu Constanttnescu Jasi alei- j,ök elnökön. A vitatna az egyes Véf viselők áltál a kormány tag­ja hoz intézett kérdések után a szt-iazsagr. JtotiA vidékek tek sasénak megiCguésere alakult bi ci.tMg, a CARá államosítására \wiiatkozó törvényjavaslat es a -»unsí«erközi bizottság munkáját szabályozó javaslat adott alkal n?t t. A törvény javadat szerint a központi szárazság bizottság ál- la-iu ^ezeiésbe kerül és munkájúi «gy mimai erközi bizottság el- su.iieu, Manftii ite.au Itewcw isUBBtfioifife a |»­af» SSUELm ve si at előadója ismertette a ház­zal a törvényjavaslat általános résiét Mdi&ü Sadoveanu 6zoiait lói elsőnek, majd Iraian Savu- j( scu földtnűve-üSügyi minister akiidott beszedet, amelyben rá- ug atott arra, áogy a tőrvéuy- javta.8<ot bőséges tapaszta-ati tényék lamasztjak alá. Ki kell en«*uiunk azt az áldozatos mun­kai, amei-yel a különböző társa- oalmi egyesületek aettek a szá. • erságsújtotta vidékek támogdta „^5, Ez a mü történelmi jelem ö- s.'gü és Íriszem azt, hogy ha majd a szenvedések és sebes nyomai is eltőrlődnek, ezt a munkát nem icgjfék teíetejtam ók drukké étni Az által&noe rész zoe*t«vaaé- 63, után az előadó szakaszról-sav kaszra ísmertatie a törvényjavas- .aiot, meiyet a S-ik szakaszig a képviseloház megszavazott. A Ti* ta a fi. seakasznál kezdődött. A» egyre hevesebb méreteket öltő v’ a során a képvteetóbáz nagy, toí űsége az eredeti szakaszt eca- Crti szövegben módosítás nélkül szavazta még- A 10. szakaszait sjenban ismét vitát provokált a Szociáldemokrata Párt, Egy i ’sbb médoeátó javaslata.. A kép, vifitlőház végül is a törvényjava»- letot nagy többséggel magam** ’azta. la

Next

/
Thumbnails
Contents