Szabad Szó, 1947. április (4. évfolyam, 76-97. szám)

1947-04-02 / 76. szám

JEaxa postalS plStftg In numSrar conf. api\ Dir. Gen. R T« T. Np. 246.45671946 m 1947 április 2, MAROSVÁSÁRHELY Felelős szerkesztő: KOVÁCS GsOHGV SZERDA IV. évfolyam, 76. szám. Erdély népeinek üzenete Irta Kovács György f Az erdélyi népek sorsának ala- Kkiiasait ismerő szem csodálkozó kde nem értetlenül) mered a rn> gyarországi lapok híradásaira^ ^melyek a fiatal magyar demo- íkráisf» természetes fejlődési vona- flában fekvő újabb kezdeményezés, [az úgynevezett „fakultativ vallás- [oktatás” kérdése körül támadt csa- ttazajrdl számolnak be. A magyar aiép alighogy szétzúzta a feudaliz- rmus gazdasági és társadalmi ma­radványait; a nép ellenségei újabb les újabb haditerveket eszelnek ki la gyorsan fejlődő és nemcsak f-or- [jnáiijan, hanem tartalmában is ki* teljesedő imagyar demokráciái vív, Hiányainak megdöntésére. Eíőbb egy Súlyok Dezső nevű képviselő “vezetése mellett csapódott ki a Kis­gazda Párt soraiból a baloldali erők által kipréselt reakció (ter­mészetesen visszahagyva a maga hátvédjeit a buvóul használt politi­kai pártban), Aztán a népi demo­kratikus erők nyomásárai ismét nagyarányú tisztulási folyamat kö­vetkezett be azzal, hogy a demo­krácia álarca mögött operálni a ka'*' ró reakciós elemeket a köztársa, sag-ellenes összeesküvés leleplezé­sével. ismételt szín vállasra kény­szerít* tték. 'itthoni viszonylatban is okulnunk keli a, mjijgjí;íivrii,<jgi küzdelmek Ipimden fázisán: tévednek azok, tekik azt hiszik, hogy egy-egy csa- Jtanyexéssel, mégha oly végzetes csapást mérünk is az ellenfélre, — a r.ép újabb elnyomására és ki- zsaicmányoxásárai spekuláló politi­kai feketetőzsdésekre — megtisztí­tottuk sorainkat a népámító reak­ciós tevékenységtől a kiküszöböl­tük mindazokat a politikai akadá­lyokat, ámik a népi demokrácia megvalósításának, tökéletessé épí­tésének útjában állanak. Itthon a Választásokon félreérthetetlenül [megfeleltek s) néptömegek a nem- jzetiségi magyarság sorsával luírizó reakciónak, amikor bizonyságát adta a nemzetiségi magyarság, bogy döntő pillanatban demokrati­kus egységbe tud tömörülni egyéni jes nemzetiségi jövendője érdeké­iben (ezért sorakozott férfia, asszo­nya, fiatalja, öregje a Magyar Népi | ázovetseg politikai célkitűzései mögé), de pár hónappal a válasz­tások után, a magyarországi de-* jmokraíikus erők újabb és újabb ; harcainak feUángolásja Ijáttán, fed [kell tennünk a kérdést; vájjon atz ntt-ott jelentkező szórványos nem­zetiségi reakciós tevékenység (ami- jre napilapjainkban is rá szoktunk [mutatni), nem kap-e tápot az egyetemes magyarság testében láz- uzerüen jelentkező tünetek kóroko­zóitól; nem harapódzik-e át a ma- jgjar nép nyakáról levakart teg- napi urak gonosz tevékenysége nemzetiségi sorainkbal is úgy, hogy 4tt aggasztó fertőzést idézzen elő a demokrácia gyengítésére a nem­zetiségi magyar nép politikai tév- lútra vezetésének megkísérléisével. ? Nem beszélhetünk a magyoror­Í igi összeésküvéeről, mint elszl- telt jelenségről sem politikai tar­om szempontjából, sem térbeli natkozásban. Míg térbeli vontat*» zásban a nemzetközi reakció arcosai" igyekeznek minden ke­fe ügyében eső erőt mozgósítani egész Dunavölgyében is, mint /.atnogy a dunaivölgyi népek szorosan [egymás mellett felzárkózva harcol­ónak a közös cél: a népszabadság V.n eg valósításáért. így mi sem ter­mészetesebb, minthogy ezek a re- fikciós erők komolyain számítottak ja szomszédos Románia hasonló po- IlitiKaá „kísérletezőinek’1 a eTlsősor- [ban a nemzetiségi magyar reakció­inak támogatásáig. (Hogy innen Wmcsak segítséget, de még rokon­szenvet sem kaptak, ez nem az ő szándékukon, hanem az erdélyi magyarság politikai józanságán, a- népi demokrácia lényegének helyes felismerésén s az önmagunk mel­lette való elkötelezettségén múlott.) Politikai tartalom szempontjából pedig ugyancsak nem elszigetelt jelenség az, ami Magyarországon, történik: az összeesküvés politikai tartalmától cseppet sem különbö­zik a magyarországi reakció újabb felvonulási és tömegmozgósítási Kísérlete, amit a fakultativ vallás­oktatás kérdésének ürügye alatt Kísérel meg, visszaélve a magyar nép vallásos érzületével. Magyar demokratikus oldalról lkjába magya­rázzák a fakultatív vallásoktatás ellen heveskedő emberi formába oújt puly,kakakasoknak, hogy itt tulajdonképpen, a lelküsmeret-sza- öadsag követelményének (jogos népkövetelményének!) megvalósí­tásáról van szó, senki hitét, vallá­sos meggyőződését nem akarják bántani, sőt ellenkezőleg^ a fakul­tativ vallásoktatás bevezjatése ki­vonja etc iskolák növendékeit az erőszakos „meggyőzés" módszerei­nek alkalmazása alól a a lelkiis­meret szabadságának ezt a magá­tól értetődő módját már évszáza, dokifal ezelőtt megvalósították a nyugati népek, — a magyar de­mokrácia is azt akarja, hog-y min­denki olyan vallási nevelést adjon gyermekének, amilyent akar, az aiiam nem kíván beleavatkozni a gyermekek vallásos nevelésének Kérdésébe, tehát nem akarja; köte- ■ lezővó tenni a hitoktatást, — azok, akik tegnap sokeaer holdas birto­kaikat, vagy más eszközöket, ami- vei ai magyar nép nyakán élősköd- tek, vesztették el, nem értik, mert nem is céljuk megérteni ezeket a yiiagos cjs észszerű érveket, ha­nem mozgósítják a politikailag éretlen és könnyen félrevezethető szegedi diákság -egyrészét;, akikről közben az is kiderül, hogy több- százan közlök Szálasi önkéntesei voltak éis Nyugatról tértek vissza Magyarországra), gyűléseket tobo­roznak Pesten és vidéki városok­ban, küldöttségeket menesztenek a miniszterelnökhöz, mindenképpen provokálni igyekeznek a magyar demokráciát és győzelmet aratni ezen a fronton, ha már ate össze- eisküvéetsel kudarcot vallottak. A magyarországi reakció eme újabb cselvetésével kapcsolatban, sincsenek kétségeink ia)z eredmé­nyeket illetőleg, A dolgozó magyar nép, ahogy rádöbbent az összees- Kuvéisben az ő érdekeinek hitvány és alattomos kitámadására, ugyan­úgy felismeri a vallásoktatás! vitá­ban is azokat az álarcos politikai hatalom-vadászokat^ alkik a hatal­mat éppen a nép kezéből akarják kicsavarni s ezt, ha már földaltdtti összeesküvéssel nem sikerült, most álszent zajveréssel a magyar nép valláos meggyőződésén át kísérlik vallásos meggyőződésén át kísérlik dóknak állítva be a demokráciának azt a törekvését, ami ennek pont az ellenkezőjét szolgálja. De hogy kétségeink nincsenek, ez nem je­lenti azt, mintha közömbösen fi­gyelnék a magyarországi esemé­nyeket. Erdély magyar népét (s a vele közös politikai küzdelemben helyt­álló román népet is) sok lényeges körülményen túl történelmi hagyo­mányai is kötelezik, hogy színt valljon abban a kérdésben, mely csaík látszólag belső ügye a ma­gyarországi demokráciának. A pesti sajtó is emlegette már az 1568-i erdélyi országgyűlést, ahol törvény, erővel valósult meg a lelkiismeret szabadságának védelme, A lelktis- meret szabadságának államhata­A képviseSőtiáz elé terjesztették az uj ár és bértorvényt Vasárnap is ülésezett a Máz , BÜKARESTBŐL JELENTIK: A képviselőház legutóbbi ülésér. Saraga képviselő kérdést intézett a pénzügy és belügyminiszterhez az aranyérmekkel való reketeüzletekkel kapcsofatiian. Az aranyérrnékkel spekulálók különböző riasztó híreket terjesztenek, hogv így felhajtsak az érmék árfoly amát, ami tulajdonképpen a lej romlását jelenti. Alexandrini pénzügyminiszter azonnal válaszolt és kijelentette, hogy a kormány a leghatározottabban le akarja tömi a nemzeti pénzegység elleni merényleteket. Komoly és hatékony intézkedésekét léptet nek életbe, s a legszigorúbban megbüntetik a bűnös speku­lánsokat. A képviselőház megszav azta a Kisiparos Hitelintézetr cl szóló új törvényt. A képviselőház vasárnap is ülést tartott. Livescu tájé kozíatásügyi miniszter beter jesztette az árait, díjszabások és fizetések megállapítására vonatkozó törvényt módosító javaslatot. A képviselőház a törvénytervezetre kimondotta a sürgősséget. Ítélet lesz st magyarországi összeesküvők első c;s©p©ríj£&r&o.Ik. foilnperéfeen. Budapestről jelentik: Arany Bálira újabb kihallgatásának hí­rére ismét fellángolt az érdeklő­dés az összeesküvők tárgyalása iránt. A jól fésült, őszülő ha iá úriember: Arany Bálint az össze­esküvők hírszolgálatáról beszél. Beismeri, hogy ebbe az írógépeit újságba ő szállította azt a hírt, hogy Magyarország egyes részére ukránokat telco H a Szovjet. Beszámol bieder gazdasági ter­véről, amelyet elfogadott a Kö­zösség. A Parasztszövetség gazda- t&gi szakértője azt javasolta, — mondja — hogy termeléstechnikai okokból elsősorban a nagyobb birtokodat és a jómódú paraszt­ságot kell támogatni. Ebből a Pa­rasztszövetségitől csinálták volna a Paraszt Szakszervezetet, A Parasztnapokat „ügyesen“ kell megiendezni — döntött a Hetes Bizottság. Ha az eucharisz­tikus kongresszust vezérkari tisz­tek rendezték, miért ne lehetne ezt is — érvel. így Hozták be Tóth István vezérkari őrnagyot a Pa­rasztszövetségbe. ■Valami vitára emlékszik Do­nath és Saláta között? — Igen — lép elő Donáth — volt valami vita, de okáról nem szeretne nyilatkozni. Végül any- nyit elárul, hogy Salátát és ,,má-' sokat“ egyes előnyös pozíciók el­fogadásáról beszélte le. Udvariasan és verejtékezve be­szél a Jobboldali Blokkról, amely a Kisgazdapártból, Kovács Irnré­ékből és a Peyeristákból állt vei. nam — Valamennyien egyetértet­tünk, hogy a demokrácia nem elégít ki minket. — A koalíciót fel kell borítani és külföldi kap­csolatok igénybevételével át kell venni a hatalmat­Homlokát törülgetve, 'testét himbálva, síma nyelven vallott Arany Bálint, A formás monda­tokból teljes egészében kialakul­tak az összeesküvők országrontó tervének sötét kontúrjai. Sor került a bűnügy négy ta­nújának kihallgatására és a bizo­nyítékkiegészítési indítványokra, A héten már perbeszédek lesznek az összeesküvők első csoportjának bűnügyében, , ítélet április elején várható. Külpolitika hirei Moszkvából jelentik: A he­lyettes külügyminiszterek leg­utóbbi ülésén a németországi Szövetséges Jóvátételi Bizottság elnöke, Ruff ismertette a bizott­ság álláspontját a németországi jóvátétel kérdésében. Kijelentet­te, hogy a jelenlegi helyzet a potsdami egyezmény teljes csőd­jét jelenti. Véleménye szerint sokká] helyesebb volna, ha nem a helyettesek tárgyalnák le elő­ször a jóvátétel kérdését, hanem maguk a külügyminiszterek. A külügyminiszterek legutób-. bi értekezletén az angol kikül­döttek azt javasolták,, hogy a Németországot megszálló hatal­mak közöljék egymássá] az el­lenőrzésük alatt álló német hadi­foglyokkal kapcsolatos repaíriá- lási terveiket, hogy ezzel kap­csolatban cikkelyt iktathassanak, bele a német békeszerződésbe. Anglia szerint 1947 júniusáig kellene elkészíteni a tervezeteket és 1948 decemberéig le is bo­nyolítanák a német hadifoglyok hazaszállítását. Hétfőn Moszkvában már ne­lommal való biztosítása pedig nem néhány haladó gondolkodású erdé­lyi úr jószántából érett valósággá, hanem Születési előzményeiről már a négy évvei előbb tartott erdélyi országgyűlés határozatainak 5. artikulusa lerántja a leplet, ami­kor azzal indokoljál a lelkiismeret szabadsága fejjé haladó népi erők iránti engedékenységet, hogy azt az ország békéje tette szükségessé. Tehát maga a nép nyitotta meg a lehetőséget az ilyen irányba való fejlődés előtt, felborulással fenye­getvén 3 kis ország akkori rendjét. Ennek a felborulással fenyegető nőpmozgalommák előzményei is vol­tak az erdélyi népek történelmében s voltak következményei is. Előz­mények éjs következmények, noha vallási kérdések leple mögött zaj­lott a népmozgalom, politikai, gaz­dasági és társadalmi tartalmúak voltak. Egyik legkirívóbb előzmény volt az úgynevezett „kelyhes” for­radalom, ami külsőleg Lépes György püspök ég társai ellen je­lentkezett Budai Nagy Antal, Kar­dos János és Nyíri Márton veze­tése alatt, de nem azért, mert Lé­pes püspök volt, hanem azért, mert a magyar nemesség által fizetett s a dúsgazdag püspök zsebéből ki­csúszott tizedet ő a magyar és to­Ara IDŐD lei mán jobbágyakon igyekezett behaj­tani így lobbant fel 1437-ben val­lási lepel mögött az erdélyi magyar és román jobbágyság szabadság- harca, egyik olyan eseménye az erdélyi népek történelmének, mely fényét előre veti a tordai ország- gyűlsre is. És jelentkezett a lelki, 'smeveti szabadságot állami hata­lommal biztosító tordai országgyű­lés politikai következménye már két évvel a gyűlés után s éppen román jobbágy mozgalom bontott szárnyát iái lelknsmeretszabadság birtokában: Karácsony György, a kálvinista román szabadsághar­cos 1570-ben szervezett jobbágy­mozgalmat, szintén hitbeli kérdé­sek felszíne alatt, de amikor „Isten­től küldött prófétának” nevezte magát, a jobbágyságtól való sza­badulást is ;,rédikálta a népnek. Mennyit idézzünk? Hány törté­nelmi hagyományunkra hivatkoz­zunk? Vagy mérjük kannával a vért amit őseink azokért az esz­mékért áldoztak, amiket most a magyarországi demokrácia akar valóraváltani a fakultatív vallás- oktatás megvalósításával is? A magyarországi reakció ebben a Kérdésben sem kaphat nemhogy „harcos" szövetségeseket, de ro- fionszenvezőket sem Erdélyben. Itt századokkal ezelőtt már megtanul­ták őseink, hogy kmek-kinek az 5 hite az ő dolga.. Tudja ezt magyar: és román, de tudja pap és szántó­vető, vagy gyári munkás egyaránt, mert ha nem tudná és nem gyako­rolná, akikor nem teremthetett volna pillanatig sem békét ezen a földdarabon s nem nyithatott volna lehetőséget a haladásnak. Ha meg is kísérelné a magyarországi re­akció Erdély begyei közé belopni a mételyt és egyházi kérdést ková­csolni közöttünk is abból, ami csak megtévesztésül szolgájl: elsősorban éppen az erdélyi magyar papság voilna atz, amelyik felismerné en­nék az esetleges kísérletnek veszé­lyéi é- nem engedné egyházainkat játél.ezerül odadobni annak a poli­tikai erőfeszítésnek, amelynek leg­el °ő célja megdönteni a népuralmi rendszert és az egyházat kiszolgál­tatni azoknak a politikai erőknek, amelyek kevesek uralmát szeret­nék tudni a nép fölött. . Erdély népei egyházaikkal együtt (protestáns ős katolikus) már négyszáz esztendővel ezelőtt elindultak a lelkiismeret szabadsá­gának megvalósítása felé. A mi papjank nagy része ma sem azért szolgálja az Istent, hogy a gond« aikra bízott népet szolgaságra, •diák,

Next

/
Thumbnails
Contents