Szabad Szó, 1947. június (4. évfolyam, 121-145. szám)

1947-06-01 / 121. szám

,mz jíj jlilíi. . s Rövid­esen befejeződnek ez új adókivetések Adókönnyítés az északert­­élyi és m­o­dorsí kereskedők és kisiparosok számára ftwkumsihőr, jelentik! Az új adókivetési munkálatok az egész ország területén teljes erövel folynak. Az eddig a pénzügymi­­­nisztériumibea beérkezett­ jelenté­sekből megállapítható, hogy eb­­ben az évben rövidebb idő alatt lefolytatják az adókivetési eljá­­­­rást, mint a tavaly. Bukaresti lapjelen­tések szer­­­int a kormány valeszműleg bi­zonyos könnyítéseket fog enge­délyezni az északemélyi és mol­dovai kereskedők és kialparulók ézám ám adómérséklés, vagy fizetési enyhítések formájában. Az ökon­omátok átszervezésére vonatkozó törvénytervezet , még a képviselőház jelenlegi ülés­szakában a Ház elé kerül. A tervs­tervezet mindenekelőtt az eko­­nomátok fidelellátásának kérdő­­sét oldja meg és ezenkívül meg­állapítja, hogy az ekonomátok előnyt élveznek az élelmiszerki­­írtásséban, tekintettel arra, hogy nekik kell gondoskodniuk a munkások és alkalmazottak napi­­ élelmiszerének biztosítás­ái ás szükséges ruházati cikkekről. A csíki villanyszolgáltatás kérdése Sürgősen megoldást vár a megye népe .­ Csíkszeredái tudósítónk je­lenti. A MNSZ végrehajtóbizott­­sága az elmúlt napokban foglal­­­kozott a székelyföldi villamoso­tás kérdésével. Amint ismeretes, a villamos­­­művek Csíkszeredái üzemét a­­németek felrobbantották. M­TA- hány derék munkás még 1944 őszén hozzáfogott, hogy a város lakosságának világosságot szol­gáltasson, s hogy milyen nehéz­séggel kellett a munkásságnak­­megküzdeniök, azt nem lehet le­írni. Szerencsére sikerült igény­be venni a közjóléti szövetkezet, a csíkszentizavni keményítő­­gyár, valamint a Székelyföldi Villamosítási rrt. felszerelését , a Ceil-sörgy­ár épületében meg­indították a munkát 19 jj karár csnyán siker koronást a szorgal­mukat a újra felgyulladt a vil­lany. Most már annyira halad­tak, hogy Aicsíknak is tudnak áramot szolgáltatni. Az elmú­lt év utolsó napjai­ban azonban közbejött valami: a villanyüzemet a város vett a kezelésbe. Azt reméltük, hogy ez úgy a lakosságnak, mint az üzem munkásainak megnyugtató helyzetet teremt. Az ár­aruszol­­gáltatás azonban egyre romlik. A város nem képes terveit meg­­valósítani Nincsen elegendő anyagi lehetősége, hogy az áram­szolgáltatást biztosítsa. Amint a gyűlésen bejelentették, a tél fo­lyamán — amennyiben változás nem történik, — az áramszol­­juttatást a telep kénytelen lesz megszüntetni. Arról jobb nem is beszélni, hogy a hálózat to­ván pepíteserai &eSz­etrji sem te­het A villanyművek kaptak ugyan már régebb 500 maliét, ez azonban a kérdést nem öl­­dötik meg. A brassói áramlapk gázsztó vállalatnak, —­ amint­­menyhünk — tervei vannak a csíki vilanypettá,ssa­­tespccolat­­om­ Nem tudni azonban, ez elő­nyös lesze? Így áll tehát léter* paUtu‘ban 0 az&.i vUlanyosztás ügye. A helyzet súlyos. Ha megoldás nem történik, könnyen számol­­határdő azzal, hogy sötétben ma­ra­d­ a város lakossága. Szeretnek, ha a kérdés mi­előbb megoldást nyerne. A szak­­erntenstteek mielőbb fel kell mérniük, mit lehet team? Mi­előbbi megoldást vár Csíkszere­da és a környék lakossága. Záródik a tanév • Jönnek a vizsgák a Bolyai-egyetem orvosi karán „A legteljesebb derűlátással tekintek az egyetem jövője felé" — mondja egy új professzor Szokatlan mozgalom, nagy Sürgés-forgás fogadja a Bolyai­­tudomán­y­egyetem központi­­épületének látogatóját. Nem­csak a dekanál­áson, a folyóso­kon, de a parkban is izgatottan síel-alá siető diákok. Ami a ver­­­senyekk­el az utolsó futam, a b­ély előtti nekigyürkőzés, a finis. (Ugyanazt jelenti az egyetemi életben az évvégi szigorlat, ami­­­nek ideje most van, Berecky bácsit, a dékáni hiva­­­tal altisztjét percenként újabb rés újabb diákcsapatok rohamoz­nák meg­.» Berecky bácsi bámulatos nyu­­­­galommal védi ki a támadáso­kat. — Huszonöt éve vagyok az egyletemnél, úgy érzem mintha az apjuk lennék, — mondja­ Ugyanilyen méltányossággá! ,és jóságosan kezeli a dékáni hivatal is a diákok hivatalos ügyeit. Minden lehetőséget meg­­­d­ nekik, hogy a rendkívüli idők: háború, menekülés, depor­tálás mulasztásai ne hátráltas­sák őket tanulmányaikban. Hatszáz kimaradt vizsgázót bocsátottak szigorlatra­. Az egyetemnek nyolcszáz hallgatója vizsgázik pár napon belül *— mondja dr. f­eszt dé­kán­ — Ez a nagy izgalom oka. Legalább egy-két tárgyból min­den hallgatón de szigorlatoznia kell. Az évvégi kötelező vizsga­tárgyak száma négy. Sokan mind a négy szigorlatot leteszik, nem haloga­tják tanulmányaikat.. Mikor fejeződik be a tanév ?­­— Május 31-én lesz az utolsó előadás. Mindjárt ezután elkez­dődnek a szigorlatok Az egye­temi tanács július 1-ig adott határidőt a szigorlatok befeje­zésére, de a tanári kar, hogy kedvezzen a diákságnak és időt adjon a tanulásra, július 12-ig meghosszabbította a vizsgák ha­táridejét» Ezután Pu­­ noky Gyula pro­fesszort kerestük fel a Bolyai Tudományegyetem­­tanári kará­nak új tagját, a bakterológia és közegészségtárs tanárát. — Impresszióim, az egyetemet illetően igen jók — mondja kér­désünkre. -­» Jövőjét a legtelje­sebb derülMmel ítélem meg, úgy a tudományeés nini­on ok­tatói munkára vonatkozóan. A következőket tudjuk meg meg az új tanárról: Igazi tudós típus. Nagyon szorgalmas, búvárkodó ember. Egész napját a tanításon kívül­, kutatással tol el. Jelenleg a da­ganatokkal foglalkozik. A rák- il­l­a­tás­­ terén Atyán eredmé­nyeket ért el, amelyek már a külföld előtt is ismeretesek. Angliai külföldi tanulmányút van mögötte, sokat vár tőle a tudományos világ. Az egyetemről lejövet írásai­kat szorongató diákok között vezet az út Látszik rajtuk, hogy bizalommal, reménykedés­sel tekintenek a jövőbe, a vizs­gák­ elé. Ez jogosult is, hisz mind a két fél, úgy a diákság­, mint a tanári kar ugyanazt alkarját a Bolyai Turáníny­­egyetem hangsfutóinak­­ minél sir kevesebb, zökkenésmentes boldo­­dogulását. H. A­ SZABAD SZÓ jfftCéfökcl*/' BUKARESTI LEVELE Legutóbbi beszámol&mbwu k­Mr megemlítettem, hogy & belügyin,* ' nisoter mun­kában levő új tör -­ vényjavaslata, amely a demonia, films rend és rendszer fokozottabb védelmére készül, milyen szigorú intezkedéseket t/Mtatmax a rassz* indulatú hírt­erfosnák ellen, tar­ mészetes az a, mnek, hogy mos!, Miikor az ipar és kereskedelem terén négy rtag yjelsmiosegű Un­­vé*yjavaslatot készítettek mélliss* tóriumaink, hogy az ország g#zd&­ sági hen­yzetet oroz kézéi nseg­­szüffrddlsajc, a demokratikus rend* szer pttensegei is psszeszólni min­­den erejükért. Céljuk az, hogy a demokráciába vetett hitet a tö­­megekben megingassák. Úgy véik ezt elérni, hogy megakadályozzák a fejlődést, fokozzák a gazdasági nenlépségekről elerjedt véleményt és állandó nyugtalanságban akará fok tartsa.’, a dual gőze thai- A cm új módszerek ezek, könnyű állaim rajtuk, A fatiszt# tzaroezkesso,s jelenségei mintUnuU rmtfotikosmnk, A b&j,/JUikus élet zajaban is fon c 'minek azok az erők, akiknek ön­ző érdeked & most kiadott ipari és gazdasági törvény­javasltok igyekeztek elgáncsolni, A kor­­mány tervbevett intézkedései azt célozzák, hogy a mm kormányzat megszímrángsáv­l ne cok u úté­­gozó néprét­egek viseljék a terhe­ket, hanem a felhőin.ázott tika, tulajdonos és vagyonos is. E, u­juzsayu,s­ntézkedés. A vagyonok tulajdonosai nem igen hoznak ál­­dozatőket és ezért minden erőne meg ak­arják akadályozni ezeknek az új törvényeknek a vég­rehajtását. Az ()fogt ilyen törvény az ipari­­hivatalok felállításáról ,sót, amelyet már megszavazott a képviselők.ni. Ébernek kell lennie a demok­rat­ikus közvéleménynek is. A kuiti-ism nem csupán a pofo­tikfo pártok között folyik, hantár ebben a tekintetbens figyelmet kell fordítani a tömegek megszervezé­sére is. A reakdasidfuék igen ha­tásos politikai fegyvere a remiig-:,­lés. Enterk sok vultomfo­uato Ezek bonyolult nagyképűséggel, képtelen mesékkel reviítgetnék és nagymejú, vagy vulfogó utcai. Po­litik­usok fejtegetik deilokracia­­ellenes szólamaikat. Azt ayílják, hogy az új rmieijiezés erösi»i,u. sum beleszól a termelésbe, nem kuxjijja szabadon garázdálkodni a tőkéseket. Mintha az volna jobb, ha teljes hatlomuk maradna a« ipa« mgytökéseknek, hogy érde­keiket a dolgozó nép terhére neg­­védhessék. Vannak hasonló V’oly­­képli közgazdászok, ellik azt me­részelik állítani, hogy neszei te­, mes ni új törvény, mert az egyé-' ■—Tferm erujut­ meg. Ezzel e­mtésben a törvény nrk "ppmi­nt a nagy értek«, hogy a« «pori termelés irányítása mellett hittv-véfi® «s egyéni­­ke*­­dem­ényezést; úgy az iparban, mint a kemkedelmfom mind­azok számára, akik becsületg^mn befeimeezkednek és szolgálják a dcujioketíjikus gazdaságfi nericL szert. Az értHnméiji rétegek fojolya. teforn­ m «gytdejmeg «tke-JöStt a rémit­getö hitterjesztés is. A a. pokkal ezelőtt a moldvai par­tli lokál azzal rémítgeték, korty &u. kar est­ei a t omfoemijdijök. gék ét miert tetek ez(! Természetesen az angolok — motorjai: a hórter­­jesztők, es az au.-ci­­kaiak, azért, ruer; ezek nem tűrik a detiokrif* ciák Mintha a nyugati hatalsmak.­­volik nem volna annyira féltett kizseink a béke, mint nekünk. M H ha az amerikai polgár és földmű­­i­ pedne várná, hogy újra há­­boruk a katájék, JHesley univcsm nek meg az előfeltételei az új háborúnak" Az új Ivábo­rúfotó «Zote sem Írisznek, óluk tördelik. Ugyancsak Mold­ivában ezek a rémhírterjesztőtt kitálaltak olyan képtelen dolgot, hogy űzéti nem. Am il elég eső, mert Afrika parti­jain fáb­ól elhárító agyakkal aka­­dályozták a felhőknek Hornénáé­ felé terjedését. Maga az idősírás cáfolta, meg ezt ,a képtelen n­yi­tást, bőséges esők hullottak az egész országban, a fentiek alapján megállapít­­hatjuk, hogy nagyon megolsz a belügym­iniszter új törvényjavas­lata, amely erős készen nyúl hozzá ehhez a kérdéshez, fel akarja számolni a céltudatos rém­­hír terjesztést és meg akarja szüntetni azokat a gócokat, aj,­­ esteket a rémhíreket kiagyalják. Nagyon fontos, hogy éher legyen a nagyközönség is és benne a mi m­agyar népünk is. Segítsünk a hatóságoknak, hogy elhárítsuk az ilyen, szervezkedést. Mert nem va­gyunk mentesek ettől mi magya­­rok sem. A n­emzetek és nemzeti­ségek egym­ásr­iaszítása különben is kedvelt eszköze a demokráciá­val­ szemben álló reakciós felfo­­gásunk. Ímn bárhonnan, akár sa­ját köreinkből is jön egy igen tevékenység, azt meggátolni ízy­­nemesebb emberi kötelességünk, a viszályokkal és a régi ellensé­­geskedések felújítóival szemben elszánt­ fel­ kell lépnünk, mert ezzel biztosít­juk a nemzetek kö­zötti békét és a mi magyar né­pünk boldogságát és biztos jöven­dőjét is. Folyói rat ok, brosúrák, könyvek bérnyomását vállalja ízléses kivitelben Bolyai-nyomda K.F.T, j| Marosvásárhely, Sztalin-tér 4P ! | i e 1 e 1 o n s z á m: 50 t ------------------------------------- t -------------------------------------------------------1 Magyar népi kollégiumokért - adj a szeget! Hadifoglyot* üzennek A Vöröskereszt vármegyehá­zán levő irodájában az alábbiak címére érkező fógoly levelek vehetők át: Oroian Agustin Mezőmajos, Bodor Lenusa Kökzawugyida, Kovács Alborbió Mienőssíbéd, özv. Péterfi Károlyné Kíbéd, Nagy Domokosaié Erdőszent­­györgy, Cristian Isac Erdősza­­kát Debreczeni Margit Mo­nyul­as, Ardelean Mária, Gál Jánosné, Gál Jánosné, Hunyodi Susann, Campsan Aurelia, Câm­­pian Aurelia, Székely Alexan­dria Gál Mihály tekeiik, Bodor Gheorghe Kolozsnagyida, Apo­­ld­an Alexandru Mezőerked, Su­­lea Ifrim Vasilievich Dobi Já­­nosné Fejérd, Fodor Alexandru Szabad, Lasset Mihail Lud­vég, Ripau Simion Ludvég, Biris Si­­mina Mezöbányica, Somogyi sá-' muel Baja, Olteá­n Vasile Kisik­­land, Fleischer Mihai Ludvég, Stef ’Todorica, Moldovan Mária, Felm­énea, dr. Tomas Sleisn Jára, Bozsoki János Marosnagylak Deményi Albert­né Mezőörmé­­nyes, Domokos Istvánná Jedd, Labancz Midályné Székelyben, Barte Pé­terné Marosszentkírály, Vízi Péter Marosszentkirály, Mi­­hai Csizmás Linke Ló tér, W«i rnmummmrnamn.t'wmnwtmm^ a­ztűni rádió a h­alál­­tüntetés eltorlésérbi MO&'Alé V AtIOL ja fontát. A moszkvai rádor revefoteeen *s­­imrtette « legfelsöbb L­egoját Tanacs retufofolo­ a halálbünte­tés el tor, lesei Ot. A l­egfelsőbb Szovjet Tanácsnak ez a rendele­te a szovjet humanizmus kima­gasló példája, — mondott a moszkvai rádió. A­­tanács a szovjet szakszervezetek kérésé­nek tett eleget, mikor rendeleté­­vel eltör­ölte a halálbüntetést. A rendelettel a Szovjetunió azt mutatta meg, hogy a jövőben is a demokrácia és humanizmus igazi hazája. - - - -

Next