Szabad Szó, 1947. június (4. évfolyam, 121-145. szám)
1947-06-01 / 121. szám
,mz jíj jlilíi. . s Rövidesen befejeződnek ez új adókivetések Adókönnyítés az északertélyi és modorsí kereskedők és kisiparosok számára ftwkumsihőr, jelentik! Az új adókivetési munkálatok az egész ország területén teljes erövel folynak. Az eddig a pénzügyminisztériumibea beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy ebben az évben rövidebb idő alatt lefolytatják az adókivetési eljárást, mint a tavaly. Bukaresti lapjelentések szerint a kormány valeszműleg bizonyos könnyítéseket fog engedélyezni az északemélyi és moldovai kereskedők és kialparulók ézám ám adómérséklés, vagy fizetési enyhítések formájában. Az ökonomátok átszervezésére vonatkozó törvénytervezet , még a képviselőház jelenlegi ülésszakában a Ház elé kerül. A tervstervezet mindenekelőtt az ekonomátok fidelellátásának kérdősét oldja meg és ezenkívül megállapítja, hogy az ekonomátok előnyt élveznek az élelmiszerkiírtásséban, tekintettel arra, hogy nekik kell gondoskodniuk a munkások és alkalmazottak napi élelmiszerének biztosításái ás szükséges ruházati cikkekről. A csíki villanyszolgáltatás kérdése Sürgősen megoldást vár a megye népe . Csíkszeredái tudósítónk jelenti. A MNSZ végrehajtóbizottsága az elmúlt napokban foglalkozott a székelyföldi villamosotás kérdésével. Amint ismeretes, a villamosművek Csíkszeredái üzemét anémetek felrobbantották. MTA- hány derék munkás még 1944 őszén hozzáfogott, hogy a város lakosságának világosságot szolgáltasson, s hogy milyen nehézséggel kellett a munkásságnakmegküzdeniök, azt nem lehet leírni. Szerencsére sikerült igénybe venni a közjóléti szövetkezet, a csíkszentizavni keményítőgyár, valamint a Székelyföldi Villamosítási rrt. felszerelését , a Ceil-sörgyár épületében megindították a munkát 19 jj karár csnyán siker koronást a szorgalmukat a újra felgyulladt a villany. Most már annyira haladtak, hogy Aicsíknak is tudnak áramot szolgáltatni. Az elmúlt év utolsó napjaiban azonban közbejött valami: a villanyüzemet a város vett a kezelésbe. Azt reméltük, hogy ez úgy a lakosságnak, mint az üzem munkásainak megnyugtató helyzetet teremt. Az áraruszolgáltatás azonban egyre romlik. A város nem képes terveit megvalósítani Nincsen elegendő anyagi lehetősége, hogy az áramszolgáltatást biztosítsa. Amint a gyűlésen bejelentették, a tél folyamán — amennyiben változás nem történik, — az áramszoljuttatást a telep kénytelen lesz megszüntetni. Arról jobb nem is beszélni, hogy a hálózat tován pepíteserai &eSzetrji sem tehet A villanyművek kaptak ugyan már régebb 500 maliét, ez azonban a kérdést nem öldötik meg. A brassói áramlapk gázsztó vállalatnak, — amintmenyhünk — tervei vannak a csíki vilanypettá,ssatespccolatom Nem tudni azonban, ez előnyös lesze? Így áll tehát léter* paUtu‘ban 0 az&.i vUlanyosztás ügye. A helyzet súlyos. Ha megoldás nem történik, könnyen számolhatárdő azzal, hogy sötétben marad a város lakossága. Szeretnek, ha a kérdés mielőbb megoldást nyerne. A szakerntenstteek mielőbb fel kell mérniük, mit lehet team? Mielőbbi megoldást vár Csíkszereda és a környék lakossága. Záródik a tanév • Jönnek a vizsgák a Bolyai-egyetem orvosi karán „A legteljesebb derűlátással tekintek az egyetem jövője felé" — mondja egy új professzor Szokatlan mozgalom, nagy Sürgés-forgás fogadja a Bolyaitudományegyetem központiépületének látogatóját. Nemcsak a dekanáláson, a folyósokon, de a parkban is izgatottan síel-alá siető diákok. Ami a versenyekkel az utolsó futam, a bély előtti nekigyürkőzés, a finis. (Ugyanazt jelenti az egyetemi életben az évvégi szigorlat, aminek ideje most van, Berecky bácsit, a dékáni hivatal altisztjét percenként újabb rés újabb diákcsapatok rohamoznák meg.» Berecky bácsi bámulatos nyugalommal védi ki a támadásokat. — Huszonöt éve vagyok az egyletemnél, úgy érzem mintha az apjuk lennék, — mondja Ugyanilyen méltányossággá! ,és jóságosan kezeli a dékáni hivatal is a diákok hivatalos ügyeit. Minden lehetőséget megd nekik, hogy a rendkívüli idők: háború, menekülés, deportálás mulasztásai ne hátráltassák őket tanulmányaikban. Hatszáz kimaradt vizsgázót bocsátottak szigorlatra. Az egyetemnek nyolcszáz hallgatója vizsgázik pár napon belül *— mondja dr. feszt dékán — Ez a nagy izgalom oka. Legalább egy-két tárgyból minden hallgatón de szigorlatoznia kell. Az évvégi kötelező vizsgatárgyak száma négy. Sokan mind a négy szigorlatot leteszik, nem halogatják tanulmányaikat.. Mikor fejeződik be a tanév ?— Május 31-én lesz az utolsó előadás. Mindjárt ezután elkezdődnek a szigorlatok Az egyetemi tanács július 1-ig adott határidőt a szigorlatok befejezésére, de a tanári kar, hogy kedvezzen a diákságnak és időt adjon a tanulásra, július 12-ig meghosszabbította a vizsgák határidejét» Ezután Pu noky Gyula professzort kerestük fel a Bolyai Tudományegyetemtanári karának új tagját, a bakterológia és közegészségtárs tanárát. — Impresszióim, az egyetemet illetően igen jók — mondja kérdésünkre. -» Jövőjét a legteljesebb derülMmel ítélem meg, úgy a tudományeés ninion oktatói munkára vonatkozóan. A következőket tudjuk meg meg az új tanárról: Igazi tudós típus. Nagyon szorgalmas, búvárkodó ember. Egész napját a tanításon kívül, kutatással tol el. Jelenleg a daganatokkal foglalkozik. A rák- illatás terén Atyán eredményeket ért el, amelyek már a külföld előtt is ismeretesek. Angliai külföldi tanulmányút van mögötte, sokat vár tőle a tudományos világ. Az egyetemről lejövet írásaikat szorongató diákok között vezet az út Látszik rajtuk, hogy bizalommal, reménykedéssel tekintenek a jövőbe, a vizsgák elé. Ez jogosult is, hisz mind a két fél, úgy a diákság, mint a tanári kar ugyanazt alkarját a Bolyai Turánínyegyetem hangsfutóinak minél sir kevesebb, zökkenésmentes boldodogulását. H. A SZABAD SZÓ jfftCéfökcl*/' BUKARESTI LEVELE Legutóbbi beszámol&mbwu kMr megemlítettem, hogy & belügyin,* ' nisoter munkában levő új tör - vényjavaslata, amely a demonia, films rend és rendszer fokozottabb védelmére készül, milyen szigorú intezkedéseket t/Mtatmax a rassz* indulatú hírterfosnák ellen, tar mészetes az a, mnek, hogy mos!, Miikor az ipar és kereskedelem terén négy rtag yjelsmiosegű Unvé*yjavaslatot készítettek mélliss* tóriumaink, hogy az ország g#zd& sági henyzetet oroz kézéi nsegszüffrddlsajc, a demokratikus rend* szer pttensegei is psszeszólni minden erejükért. Céljuk az, hogy a demokráciába vetett hitet a tömegekben megingassák. Úgy véik ezt elérni, hogy megakadályozzák a fejlődést, fokozzák a gazdasági nenlépségekről elerjedt véleményt és állandó nyugtalanságban akará fok tartsa.’, a dual gőze thai- A cm új módszerek ezek, könnyű állaim rajtuk, A fatiszt# tzaroezkesso,s jelenségei mintUnuU rmtfotikosmnk, A b&j,/JUikus élet zajaban is fon c 'minek azok az erők, akiknek önző érdeked & most kiadott ipari és gazdasági törvényjavasltok igyekeztek elgáncsolni, A kormány tervbevett intézkedései azt célozzák, hogy a mm kormányzat megszímrángsávl ne cok u útégozó néprétegek viseljék a terheket, hanem a felhőin.ázott tika, tulajdonos és vagyonos is. E, ujuzsayu,sntézkedés. A vagyonok tulajdonosai nem igen hoznak áldozatőket és ezért minden erőne meg akarják akadályozni ezeknek az új törvényeknek a végrehajtását. Az ()fogt ilyen törvény az iparihivatalok felállításáról ,sót, amelyet már megszavazott a képviselők.ni. Ébernek kell lennie a demokratikus közvéleménynek is. A kuiti-ism nem csupán a pofotikfo pártok között folyik, hantár ebben a tekintetbens figyelmet kell fordítani a tömegek megszervezésére is. A reakdasidfuék igen hatásos politikai fegyvere a remiig-:,lés. Enterk sok vultomfouato Ezek bonyolult nagyképűséggel, képtelen mesékkel reviítgetnék és nagymejú, vagy vulfogó utcai. Politikusok fejtegetik deilokraciaellenes szólamaikat. Azt ayílják, hogy az új rmieijiezés erösi»i,u. sum beleszól a termelésbe, nem kuxjijja szabadon garázdálkodni a tőkéseket. Mintha az volna jobb, ha teljes hatlomuk maradna a« ipa« mgytökéseknek, hogy érdekeiket a dolgozó nép terhére negvédhessék. Vannak hasonló V’olyképli közgazdászok, ellik azt merészelik állítani, hogy neszei te, mes ni új törvény, mert az egyé-' ■—Tferm erujut meg. Ezzel emtésben a törvény nrk "ppmint a nagy értek«, hogy a« «pori termelés irányítása mellett hittv-véfi® «s egyénike*deményezést; úgy az iparban, mint a kemkedelmfom mindazok számára, akik becsületg^mn befeimeezkednek és szolgálják a dcujioketíjikus gazdaságfi nericL szert. Az értHnméiji rétegek fojolya. teforn m «gytdejmeg «tke-JöStt a rémitgetö hitterjesztés is. A a. pokkal ezelőtt a moldvai partli lokál azzal rémítgeték, korty &u. kar estei a t omfoemijdijök. gék ét miert tetek ez(! Természetesen az angolok — motorjai: a hórterjesztők, es az au.-cikaiak, azért, ruer; ezek nem tűrik a detiokrif* ciák Mintha a nyugati hatalsmak.volik nem volna annyira féltett kizseink a béke, mint nekünk. M H ha az amerikai polgár és földműi pedne várná, hogy újra háboruk a katájék, JHesley univcsm nek meg az előfeltételei az új háborúnak" Az új Iváborúfotó «Zote sem Írisznek, óluk tördelik. Ugyancsak Moldivában ezek a rémhírterjesztőtt kitálaltak olyan képtelen dolgot, hogy űzéti nem. Am il elég eső, mert Afrika partijain fából elhárító agyakkal akadályozták a felhőknek Hornénáé felé terjedését. Maga az idősírás cáfolta, meg ezt ,a képtelen nyitást, bőséges esők hullottak az egész országban, a fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy nagyon megolsz a belügyminiszter új törvényjavaslata, amely erős készen nyúl hozzá ehhez a kérdéshez, fel akarja számolni a céltudatos rémhír terjesztést és meg akarja szüntetni azokat a gócokat, aj, esteket a rémhíreket kiagyalják. Nagyon fontos, hogy éher legyen a nagyközönség is és benne a mi magyar népünk is. Segítsünk a hatóságoknak, hogy elhárítsuk az ilyen, szervezkedést. Mert nem vagyunk mentesek ettől mi magyarok sem. A nemzetek és nemzetiségek egymásriaszítása különben is kedvelt eszköze a demokráciával szemben álló reakciós felfogásunk. Ímn bárhonnan, akár saját köreinkből is jön egy igen tevékenység, azt meggátolni ízynemesebb emberi kötelességünk, a viszályokkal és a régi ellenségeskedések felújítóival szemben elszánt fel kell lépnünk, mert ezzel biztosítjuk a nemzetek közötti békét és a mi magyar népünk boldogságát és biztos jövendőjét is. Folyói rat ok, brosúrák, könyvek bérnyomását vállalja ízléses kivitelben Bolyai-nyomda K.F.T, j| Marosvásárhely, Sztalin-tér 4P ! | i e 1 e 1 o n s z á m: 50 t ------------------------------------- t -------------------------------------------------------1 Magyar népi kollégiumokért - adj a szeget! Hadifoglyot* üzennek A Vöröskereszt vármegyeházán levő irodájában az alábbiak címére érkező fógoly levelek vehetők át: Oroian Agustin Mezőmajos, Bodor Lenusa Kökzawugyida, Kovács Alborbió Mienőssíbéd, özv. Péterfi Károlyné Kíbéd, Nagy Domokosaié Erdőszentgyörgy, Cristian Isac Erdőszakát Debreczeni Margit Monyulas, Ardelean Mária, Gál Jánosné, Gál Jánosné, Hunyodi Susann, Campsan Aurelia, Câmpian Aurelia, Székely Alexandria Gál Mihály tekeiik, Bodor Gheorghe Kolozsnagyida, Apoldan Alexandru Mezőerked, Sulea Ifrim Vasilievich Dobi Jánosné Fejérd, Fodor Alexandru Szabad, Lasset Mihail Ludvég, Ripau Simion Ludvég, Biris Simina Mezöbányica, Somogyi sá-' muel Baja, Olteán Vasile Kisikland, Fleischer Mihai Ludvég, Stef ’Todorica, Moldovan Mária, Felménea, dr. Tomas Sleisn Jára, Bozsoki János Marosnagylak Deményi Albertné Mezőörményes, Domokos Istvánná Jedd, Labancz Midályné Székelyben, Barte Péterné Marosszentkírály, Vízi Péter Marosszentkirály, Mihai Csizmás Linke Ló tér, W«i rnmummmrnamn.t'wmnwtmm^ aztűni rádió a haláltüntetés eltorlésérbi MO&'Alé V AtIOL ja fontát. A moszkvai rádor revefoteeen *simrtette « legfelsöbb Legoját Tanacs retufofolo a halálbüntetés el tor, lesei Ot. A legfelsőbb Szovjet Tanácsnak ez a rendelete a szovjet humanizmus kimagasló példája, — mondott a moszkvai rádió. Atanács a szovjet szakszervezetek kérésének tett eleget, mikor rendeletével eltörölte a halálbüntetést. A rendelettel a Szovjetunió azt mutatta meg, hogy a jövőben is a demokrácia és humanizmus igazi hazája. - - - -