Szabad Szó, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-01 / 274. szám

f­áklyával kezünkben Egyhangúlag megszavazta a képvisel­áz a bíróságok átszervezéséről szólő törvényt Nándsi János dr. a MNSz nevében szólt hozzá a javas­athoz . A magyar vidékeken magyar lesz az igazságszolgáltatás nyelve BUKARESTBŐL JELENTIK: A képviselőház legutóbbi ülésén Lucretiu Fatrascanu igazságügy­miniszter által beterjesztett a bí­róságok átszervezéséről szóló tör­vényjavaslatot vitatták és sza­vazták meg. Nitulescu (AKP) képviselő, a törvényjavaslat előadója ismer­,­tette a törvényjavaslatot egészé­ben és részleteiben. Ezután a különböző pártok nevében szólot­tak hozzá a képviselők, így a Nemzeti Néppárt nevében dr. Balaceanu képviselő, az ilfovi ügyvédi kamara dékánja, Suciu a Szociáldemokrata Párt részéről, Calotu az Ekés Front részéről, Manolescu a Dem­okrata Zsidó Népközösség részéről szóltak hozzá a törvényjavaslathoz és ki­jelentették, hogy pártjaik nevé­ben elfogadják azt.­­ Ezután Ceu­­seapu képviselő a RKP nevében szólt hozzá a törvényjavaslat­hoz. — Hosszú ideig fognak beszél-­­ni erről a törvényről, amely dön­tő jelentőségű az ország igazság­­szolgálatásának történetében —­­mondotta a Kommunista Párt képviselője. A Magyar Népi Szövetség ne­vében dr. Nánási János mondott beszédet: — Nem puszta szóvirág — mondotta dr. Nánási, — hogy a bíróságok átszervezéséről szóló törvény új korszakot nyit a ro­mán igazságszolgáltatásban. A népbíróságok elsőfokú és felleb­bezési bíróságainak hivatása jó­vátenni mindazokat a bűnöket, amelyeket a múlt rendszerek és kormányzatok követtek el A bí­róságokban a nép megbízottainak lesz döntő szavuk, de ezenkívül az ügyészség munkájában is résztvesz a nép kiküldöttje. *­ Ezután rátért dr. Nánási János képviselő arra az előnyre, amit a hivatásos bíráknak egyes szak­ra való specializálódása jelent Ezzel ugyanis természetszerűleg csökken a jogi tévedések száma. Majd rátért arra, hogy a népbí­róságok felállítása nagy mérték­ben hozzájárul a pere® ügyek el­intézésének meggyorsításához.­­ Ránk, itt élő nemzetiségekre döntő fontosságú a törvény 56. szakasza, amely szerint mindazon vidékeken, ahol a nemzetiségi lakosok száma eléri a 30 százalékot, csak olyan bírák, vagy ügyészek nevezhetők ki­, akik beszélik az illető nemzetiség nyelvét. Remélem, hogy a törvény eme rendelkezése népi tömegeinkben még kifejezettebben érvényre jut­­tatja azt a meggyőződést, hogy a romániai nemzetiségek kérdé­sét csupán a demokratikus kor­mányzat oldhatja meg. Beszéde befejező részében dr. Nánási kifogásolta, hogy a tösz­vényszékek és j­árásbí­róságok épületeinek karbantartása és be­bútorozása az egye® megyék költ­ségvetéseit terheli, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben az állami költ­ségvetés egyensúlyának teljes mértékben való rendbehozása ál­tal ezt a terhet az állam veszi át. A jav­as­latot a MNSZ nevé­ben elfogadta. A képviselők hozászólásai után Patrascanu igazságügyminiszter részletesen ismertette az ország bíróságai fejlődésének történetét a fejedelemségek idejétől kezdve. Rámutatott arra, hogy" a múltban a bíróságok hű eszközei voltak a népi el­nyomásnak. A bíróságok átszervezéséről szó­­ló törvényt az idők változása kívánta meg. A népi elemek be­vezetése az igazságszolgáltatásba gyakorlatilag annyit fog jelen­teni, hogy a kértkézi és szellemi, munkásságot a saját osztályuk­ból való népi bírák védik meg a kihasználása ellen. Ezután a k­épviselőház egyhangúlag és hatalmas lelkesedéssel megszavazta a bíróságok át­szervezéséről szóló törvényt. ------------------------------- | Írta Gábosi Tamás Alig egy hete, november 23- án fejeződtek be a Magyar Né­­­pi Szövetség Temesváron meg­­tartott kongresszusának, az or­­szág és a román demokrácia felelős vezetői által sorsdöntő­nek mondott három napos ta­nácskozásai. Megállapít­hat­juk, hogy színvonalban, politikai tisztánlátásban és határozottság­ban a kongresszus felülmúlta az összes eddigi MNSZ nagygyű­léseket. De nemcsak felülmúlja, hanem fordulópontot is­ jelen­tett a romániai magyarság s nem kevésbé a demokrácia szempont­jából úgy formában, mint tar­­tal­omban. Kongresszust tartottunk már máskor is, 1945 májusában Ko­lozsváron, 1946 júniusában Szé­kelyudvarhelyen. Mindenik dön­tő, sőt létfontosságú megnyilat­kozás volt a romániai magyarság sorsa és jövője szempontjából De egyiket sem övezte az a feszült és izzó légkör, a háború és béke mindnyájunk idegein dörömbölő kérdésének ellőtérbe tódulása, mint a mostani kongresszust, ahol a magyarságnak is határoz­nia kellett és hitet kellett tennie a népi demokrácia, a béke hatal­­mas tábora mellett sorakozik-e fel, vagy a háborús úsajtók jani­csár hadához lezüllég sorsára szánja el magát? A kongresszus döntött, ő az er­­délyi magyarság érdekében fog­lalt állást, határozottan és fél­reérthetetlenül a béke oldalán, az imperializmus politikája él­jen. Döntött úgy, ahogy egy sza­badságharcos néphez illett, úgy ahogyan azt sorsunk és jövőnk megkövetelte. Hite-hamva sem volt itt az első kongresszuson megnyilvánuló politikai elszólá­soknak, mellébeszéléseknek és üres demagogikus jellegű és cél­zatú megnyilatkozásoknak, de még kevésbé a második kongres­szuson tapasztalható otromba re­­akciós kirohanásoknak és fene­­gyerekeskedésnek. Az elhangzott beszédek és fel­szólalások, amelyeket a­ legjobb és leghar­cosabb egyének, cselek­vő magyarok mondottak el ső felszólalásokat eltöltő és uraló eszmei egység, valamint a meg­szavazott határozatok és az új központi vezetőség összetétele legvilágosabb bizonyítékai ,a kongresszusi részvevők politikai tisztánlátásának s ennek tudható be, hogy a kongresszus valóban döntő jelentőségűvé szélesült. A kongresszuson elfogadott tételek, akár a béke táborában való fel­tétel nélküli felsorakozásról, akár a népi demokrácia éa a román­­magyar barátság törhetetlen szolgálatáról, vagy a reakciós maradványok kíméletlen felszá­molásáról és az ország gazdasá­gi talpraállítását biztosító terme­lés fokozásáról volt szó, azt bizo­nyítják, hogy minden magyart mélységesen áthatottak azok az amelyekből az ilyen irá­nyú cselekvés fakad. Végül a kongresszus belső szervezeti, poli­tikai és ideológiai egység adja nemcsak a legna­gyobb tanulságot, de egyben a legerősebb fegyvert is a romá­niai magyarág kezébte. Az egy­szerű földművesek, munkások, kisemberek, haladó értelmiségiek úgy beszéltek és úgy nyilatkozt­­ak meg, mint akik érezték, hogy most ők valami nagyot cselek­szenek, — hogy úgy mondjuk, — történelmet csinálnak, nem bo­londos nekirugaszkodásból s nem is szilaj nekivadulással, hanem útjukat, sorsukat, jövőjüket tisz­tán látó meggyőződésből. Tud­ták, érezték, hogy jogünk elját­szását, magyarságunk érdekei­nek feladását jelentené minden külön út, elszigetelődés, vagy megtorpanás és áldogálás a je­­lenton. De nem elég emellett a nagy­szerű poitikai és társadalmi ese­mény mellett csak futólag meg­­állani vagy csak elmélázni fö­lötte, hogy a temesvári kong­resszus milyen nagyszerűen si­került, hogy milyen szép és élet­re való határozatok hangzottak el ott. Nem emne semmit a kong­resszus minden nagyszerűsége mellett sem, ha elsikkadni en­gednénk a kongresszus politikai tevékenységét mozgató magasz­tos eszméket és döntő fontosságú célkitűzéseket és nem követnénk el mindent kint az életben, a nép között azokon a kicsi vagy nagyobb posztokon, ahová né­pünk állított, hogy ezek a tételek, célkitűzések minél hamarább tes­tet is ölsenek, vérévé és húsává váljanak népünk minden becsü­letes tagjának. Tehát csak akkor tesz igazán történelmi jelentőségűvé ez a kongresszus, ha annak határoza­tai és a határozatok kiform­ált eszmék elhatnak népünk legszé­lesebb rétegeihez is és átjárják egész nemzetiségi magyarságun­kat, mint a villamosáram. A kongresszus harcot hirdetett a reakció minden fajta megnyil­­vánulása ellen. E harcot tehát az eddiginél is elszántabbá kell fokoznunk és végig kell vinnünk azt a népellenes erők teljes meg­semmisítéséig. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a kietr­­udalt reakció mindent elkövet, hogy itt-ott, különböző taktiká­val és fondorlattal betöréseket kíséreljen meg a közéletbe, el­vesztett hadállásainak vissza­szerzése céljából A kongresszus harcot hirde­tett a többtermelés fokozására­ Mozgósítanunk kell tehát népünk minden erejét, hogy gazdasági vonatkozásban is emeljük az or­­szág dolgozó népének életszínvo­nalát a többtermelés fokozásával. Temesváron fáklyát gyújtot­tunk. Vigyék hát ezt az égő fák­lyát szét­cselekvő magyarjaink az ország minden zugába, ahol magyarok élnek. Gondoskodjunk, hogy a Temesváron meghirdetet igék népünk széles rétegeiben megfogamzanak és testet öltse­­nek s meghozzák a kívánt jó termést. Végső fokon a kongresszus po­litikai kiértékelését és történelmi jelentőségét nem egy újságcikk hivatott eldönteni és elvégezni, ha­nem tetteink és cselekedeteink s tetteink nyomán maga az élet és az idő. December -megkezdődik a liszt-9 olajosztás ázniya­lásra szólította fel Molotov a külügyminisztereket ,a német kormány kérdéseben Marshall és Bevin kitérnek a kérdés lényege alól Lomdonból jelentik. Molotov szovjet külügyminiszter­­ a kül­ügyminiszterek londoni értekez­letének péntek délutáni ülésén a német kormány megalakítása kérdésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan jelenségek és megnyilatko­zások, amelyek külön nyugatné­metországi kormány megalakítá­sát kívánják kierőszakolni. A szovjet kormány elvárja, hogy a­­külügyminiszteri értekezett nyíl­tan kifejezésre juttassa állás­pontját ebben a kérdésben. A Szovjetunió nem tartja megengedhetőnek semmiféle nyugatnémetországi luxion kormány, semmiféle övezeti kormány megalakítását, ha­nem demokratikus központi német kormányt kíván Né­metországban. A Szovjetunió reméli, hogy a (Folytatása a második oldalon) N­ovember 29-én ünnepelte a baráti, jugoszláv] állam, Tito marsall köztár­sasága, nagy nemzeti ü­nne­­pét, teljes felszabadulásai napját. Európa új demokrátaá­ciái között a jugoszláv köz-, társaság veeed© helyet i­r el A Máéi betörők ellera vivőit véres és hősies delemből Tito marsall veze­tése alatt győztesen került­ ki a délszláv állam népe. Tito marsall vezetése alatt­­ az ország vezető helyein új munkás jugoszláv népnek­ olyan tagjai ülnek, akik a Jugoszláviai Kommunista Párt irányelveit mind poli­tikai, mind gazdasági, mind pedig kulturális téren leg* teljesebb mértékben meg*­valósítják. Az új Jugoszláv­­ia éppen a fentiek miatt az imperialista államok tá­madásainak fő célpontja. Az amerikai imperialisták gö­rögországi politikája, az an­­gol-amerikai csapatok jelen­léte Triesztben, valamint az Adriai Tenger partján, ál­landó fenyegetést jelent a jugoszláv nép szabadságára és felségjogára, de a baráti jugoszláv nép, amely első helyen küzd az imperialista terjeszkedési politika ellen, s amely sokkal nehezebb vi­szonyok között is győztesen küzdött a német imperializ­mus pusztító vih­ara ellen, öntudatosan harcol a bé­kéért és szabadságért. November 29-én, a baráti jugoszláv nép felszabad­ulá­sának évfordulóján és a ju­goszláv népi köztársaság megalakulásának nagy nem­zeti ünnepén Románia, ame­lyet történelmi és baráti kapcsolatok fűznek Jugo­szláviához,­­büszkén üdvözli a délszláv köztársaságot. A következő hét a mán jugoszláv barátság hete lesz s ennek megünneplésén­­bem lelkesen vesz részt nemzetiségi magyarság is-

Next