Szabad Szó, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-01 / 274. szám
fáklyával kezünkben Egyhangúlag megszavazta a képviseláz a bíróságok átszervezéséről szólő törvényt Nándsi János dr. a MNSz nevében szólt hozzá a javasathoz . A magyar vidékeken magyar lesz az igazságszolgáltatás nyelve BUKARESTBŐL JELENTIK: A képviselőház legutóbbi ülésén Lucretiu Fatrascanu igazságügyminiszter által beterjesztett a bíróságok átszervezéséről szóló törvényjavaslatot vitatták és szavazták meg. Nitulescu (AKP) képviselő, a törvényjavaslat előadója ismer,tette a törvényjavaslatot egészében és részleteiben. Ezután a különböző pártok nevében szólottak hozzá a képviselők, így a Nemzeti Néppárt nevében dr. Balaceanu képviselő, az ilfovi ügyvédi kamara dékánja, Suciu a Szociáldemokrata Párt részéről, Calotu az Ekés Front részéről, Manolescu a Demokrata Zsidó Népközösség részéről szóltak hozzá a törvényjavaslathoz és kijelentették, hogy pártjaik nevében elfogadják azt. Ezután Ceuseapu képviselő a RKP nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. — Hosszú ideig fognak beszél-ni erről a törvényről, amely döntő jelentőségű az ország igazságszolgálatásának történetében —mondotta a Kommunista Párt képviselője. A Magyar Népi Szövetség nevében dr. Nánási János mondott beszédet: — Nem puszta szóvirág — mondotta dr. Nánási, — hogy a bíróságok átszervezéséről szóló törvény új korszakot nyit a román igazságszolgáltatásban. A népbíróságok elsőfokú és fellebbezési bíróságainak hivatása jóvátenni mindazokat a bűnöket, amelyeket a múlt rendszerek és kormányzatok követtek el A bíróságokban a nép megbízottainak lesz döntő szavuk, de ezenkívül az ügyészség munkájában is résztvesz a nép kiküldöttje. * Ezután rátért dr. Nánási János képviselő arra az előnyre, amit a hivatásos bíráknak egyes szakra való specializálódása jelent Ezzel ugyanis természetszerűleg csökken a jogi tévedések száma. Majd rátért arra, hogy a népbíróságok felállítása nagy mértékben hozzájárul a pere® ügyek elintézésének meggyorsításához. Ránk, itt élő nemzetiségekre döntő fontosságú a törvény 56. szakasza, amely szerint mindazon vidékeken, ahol a nemzetiségi lakosok száma eléri a 30 százalékot, csak olyan bírák, vagy ügyészek nevezhetők ki, akik beszélik az illető nemzetiség nyelvét. Remélem, hogy a törvény eme rendelkezése népi tömegeinkben még kifejezettebben érvényre juttatja azt a meggyőződést, hogy a romániai nemzetiségek kérdését csupán a demokratikus kormányzat oldhatja meg. Beszéde befejező részében dr. Nánási kifogásolta, hogy a töszvényszékek és járásbíróságok épületeinek karbantartása és bebútorozása az egye® megyék költségvetéseit terheli, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben az állami költségvetés egyensúlyának teljes mértékben való rendbehozása által ezt a terhet az állam veszi át. A javaslatot a MNSZ nevében elfogadta. A képviselők hozászólásai után Patrascanu igazságügyminiszter részletesen ismertette az ország bíróságai fejlődésének történetét a fejedelemségek idejétől kezdve. Rámutatott arra, hogy" a múltban a bíróságok hű eszközei voltak a népi elnyomásnak. A bíróságok átszervezéséről szóló törvényt az idők változása kívánta meg. A népi elemek bevezetése az igazságszolgáltatásba gyakorlatilag annyit fog jelenteni, hogy a kértkézi és szellemi, munkásságot a saját osztályukból való népi bírák védik meg a kihasználása ellen. Ezután a képviselőház egyhangúlag és hatalmas lelkesedéssel megszavazta a bíróságok átszervezéséről szóló törvényt. ------------------------------- | Írta Gábosi Tamás Alig egy hete, november 23- án fejeződtek be a Magyar Népi Szövetség Temesváron megtartott kongresszusának, az ország és a román demokrácia felelős vezetői által sorsdöntőnek mondott három napos tanácskozásai. Megállapíthatjuk, hogy színvonalban, politikai tisztánlátásban és határozottságban a kongresszus felülmúlta az összes eddigi MNSZ nagygyűléseket. De nemcsak felülmúlja, hanem fordulópontot is jelentett a romániai magyarság s nem kevésbé a demokrácia szempontjából úgy formában, mint tartalomban. Kongresszust tartottunk már máskor is, 1945 májusában Kolozsváron, 1946 júniusában Székelyudvarhelyen. Mindenik döntő, sőt létfontosságú megnyilatkozás volt a romániai magyarság sorsa és jövője szempontjából De egyiket sem övezte az a feszült és izzó légkör, a háború és béke mindnyájunk idegein dörömbölő kérdésének ellőtérbe tódulása, mint a mostani kongresszust, ahol a magyarságnak is határoznia kellett és hitet kellett tennie a népi demokrácia, a béke hatalmas tábora mellett sorakozik-e fel, vagy a háborús úsajtók janicsár hadához lezüllég sorsára szánja el magát? A kongresszus döntött, ő az erdélyi magyarság érdekében foglalt állást, határozottan és félreérthetetlenül a béke oldalán, az imperializmus politikája éljen. Döntött úgy, ahogy egy szabadságharcos néphez illett, úgy ahogyan azt sorsunk és jövőnk megkövetelte. Hite-hamva sem volt itt az első kongresszuson megnyilvánuló politikai elszólásoknak, mellébeszéléseknek és üres demagogikus jellegű és célzatú megnyilatkozásoknak, de még kevésbé a második kongresszuson tapasztalható otromba reakciós kirohanásoknak és fenegyerekeskedésnek. Az elhangzott beszédek és felszólalások, amelyeket a legjobb és legharcosabb egyének, cselekvő magyarok mondottak el ső felszólalásokat eltöltő és uraló eszmei egység, valamint a megszavazott határozatok és az új központi vezetőség összetétele legvilágosabb bizonyítékai ,a kongresszusi részvevők politikai tisztánlátásának s ennek tudható be, hogy a kongresszus valóban döntő jelentőségűvé szélesült. A kongresszuson elfogadott tételek, akár a béke táborában való feltétel nélküli felsorakozásról, akár a népi demokrácia éa a románmagyar barátság törhetetlen szolgálatáról, vagy a reakciós maradványok kíméletlen felszámolásáról és az ország gazdasági talpraállítását biztosító termelés fokozásáról volt szó, azt bizonyítják, hogy minden magyart mélységesen áthatottak azok az amelyekből az ilyen irányú cselekvés fakad. Végül a kongresszus belső szervezeti, politikai és ideológiai egység adja nemcsak a legnagyobb tanulságot, de egyben a legerősebb fegyvert is a romániai magyarág kezébte. Az egyszerű földművesek, munkások, kisemberek, haladó értelmiségiek úgy beszéltek és úgy nyilatkoztak meg, mint akik érezték, hogy most ők valami nagyot cselekszenek, — hogy úgy mondjuk, — történelmet csinálnak, nem bolondos nekirugaszkodásból s nem is szilaj nekivadulással, hanem útjukat, sorsukat, jövőjüket tisztán látó meggyőződésből. Tudták, érezték, hogy jogünk eljátszását, magyarságunk érdekeinek feladását jelentené minden külön út, elszigetelődés, vagy megtorpanás és áldogálás a jelenton. De nem elég emellett a nagyszerű poitikai és társadalmi esemény mellett csak futólag megállani vagy csak elmélázni fölötte, hogy a temesvári kongresszus milyen nagyszerűen sikerült, hogy milyen szép és életre való határozatok hangzottak el ott. Nem emne semmit a kongresszus minden nagyszerűsége mellett sem, ha elsikkadni engednénk a kongresszus politikai tevékenységét mozgató magasztos eszméket és döntő fontosságú célkitűzéseket és nem követnénk el mindent kint az életben, a nép között azokon a kicsi vagy nagyobb posztokon, ahová népünk állított, hogy ezek a tételek, célkitűzések minél hamarább testet is ölsenek, vérévé és húsává váljanak népünk minden becsületes tagjának. Tehát csak akkor tesz igazán történelmi jelentőségűvé ez a kongresszus, ha annak határozatai és a határozatok kiformált eszmék elhatnak népünk legszélesebb rétegeihez is és átjárják egész nemzetiségi magyarságunkat, mint a villamosáram. A kongresszus harcot hirdetett a reakció minden fajta megnyilvánulása ellen. E harcot tehát az eddiginél is elszántabbá kell fokoznunk és végig kell vinnünk azt a népellenes erők teljes megsemmisítéséig. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a kietrudalt reakció mindent elkövet, hogy itt-ott, különböző taktikával és fondorlattal betöréseket kíséreljen meg a közéletbe, elvesztett hadállásainak visszaszerzése céljából A kongresszus harcot hirdetett a többtermelés fokozására Mozgósítanunk kell tehát népünk minden erejét, hogy gazdasági vonatkozásban is emeljük az ország dolgozó népének életszínvonalát a többtermelés fokozásával. Temesváron fáklyát gyújtottunk. Vigyék hát ezt az égő fáklyát szétcselekvő magyarjaink az ország minden zugába, ahol magyarok élnek. Gondoskodjunk, hogy a Temesváron meghirdetet igék népünk széles rétegeiben megfogamzanak és testet öltsenek s meghozzák a kívánt jó termést. Végső fokon a kongresszus politikai kiértékelését és történelmi jelentőségét nem egy újságcikk hivatott eldönteni és elvégezni, hanem tetteink és cselekedeteink s tetteink nyomán maga az élet és az idő. December -megkezdődik a liszt-9 olajosztás ázniyalásra szólította fel Molotov a külügyminisztereket ,a német kormány kérdéseben Marshall és Bevin kitérnek a kérdés lényege alól Lomdonból jelentik. Molotov szovjet külügyminiszter a külügyminiszterek londoni értekezletének péntek délutáni ülésén a német kormány megalakítása kérdésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan jelenségek és megnyilatkozások, amelyek külön nyugatnémetországi kormány megalakítását kívánják kierőszakolni. A szovjet kormány elvárja, hogy akülügyminiszteri értekezett nyíltan kifejezésre juttassa álláspontját ebben a kérdésben. A Szovjetunió nem tartja megengedhetőnek semmiféle nyugatnémetországi luxion kormány, semmiféle övezeti kormány megalakítását, hanem demokratikus központi német kormányt kíván Németországban. A Szovjetunió reméli, hogy a (Folytatása a második oldalon) November 29-én ünnepelte a baráti, jugoszláv] állam, Tito marsall köztársasága, nagy nemzeti ünnepét, teljes felszabadulásai napját. Európa új demokrátaáciái között a jugoszláv köz-, társaság veeed© helyet ir el A Máéi betörők ellera vivőit véres és hősies delemből Tito marsall vezetése alatt győztesen került ki a délszláv állam népe. Tito marsall vezetése alatt az ország vezető helyein új munkás jugoszláv népnek olyan tagjai ülnek, akik a Jugoszláviai Kommunista Párt irányelveit mind politikai, mind gazdasági, mind pedig kulturális téren leg* teljesebb mértékben meg*valósítják. Az új Jugoszlávia éppen a fentiek miatt az imperialista államok támadásainak fő célpontja. Az amerikai imperialisták görögországi politikája, az angol-amerikai csapatok jelenléte Triesztben, valamint az Adriai Tenger partján, állandó fenyegetést jelent a jugoszláv nép szabadságára és felségjogára, de a baráti jugoszláv nép, amely első helyen küzd az imperialista terjeszkedési politika ellen, s amely sokkal nehezebb viszonyok között is győztesen küzdött a német imperializmus pusztító vihara ellen, öntudatosan harcol a békéért és szabadságért. November 29-én, a baráti jugoszláv nép felszabadulásának évfordulóján és a jugoszláv népi köztársaság megalakulásának nagy nemzeti ünnepén Románia, amelyet történelmi és baráti kapcsolatok fűznek Jugoszláviához,büszkén üdvözli a délszláv köztársaságot. A következő hét a mán jugoszláv barátság hete lesz s ennek megünneplésénbem lelkesen vesz részt nemzetiségi magyarság is-