Szabad Szó, 1948. június (5. évfolyam, 126-148. szám)

1948-06-02 / 126. szám

MAROSVÁSÁRHELY 1949 június 2. Felelős 5: KOVÁCS GYÖRGY Döntő győzelmet aratott a csehszlovák lieonsstl Arcvonás Tel Jtvín térségeibe helyeződött át a p­iinai harcok­­ súlypontja . Elkészíti az ipari és nezőgazd­sági bombázási tem­ — ■Illlll11 gagiBBawBawawiiB""" Prágából jelentik. A cseh belügyminisztérium közlemé­nye szerint a vasárnapi vá­lasztásokon 7,204.256 érvé­nyes szavazatot adtak le. Eb­ből 6,431.963 szavazatot, azaz a szavazatok 89.28 százalékát a Nemzeti Arcvonal egységes listájára adták le. Az üres szavazatok száma 792.293, vagyis ez össz szavazatok 10.72 százaléka. A szavazás végeredménye országrészekre osztva: Cseh országrészek: össze­sen leadott érvényes szava­zatok száma: 5,454.531. Eb­ből a Nemzeti Arcvonal egy­séges listájára 4,929.555 (90.58 százalék), fehér szavazólapok száma: 524.976 (9.62 százalék). Szlovákia: összesen leadott szavazatok száma 1,749.725. Ebből Nemzeti Arcvonalra 1,507.480 (85.87 százalék). Fe­hér szavazólapok száma jelentése szerint a végleges választási eredményeket ked­den délben teszik hivatalosan közzé. 242.245 (14.13 százalék. Nősek belügyminiszter­be* A cseh választások iránt világszerte óriási érdeklődés nyilvánult meg. Prágában több, mint 70 külföldi újságíró tar­tózkodott, hogy lapjaiknak be­számoljanak a nagy esemény­ről. A külföldi újságírók min­denütt a legszabadabban mo­zoghattak és megfigyeléseik­ről szabadon számolhattak be lapjaiknak. Külön a válasz­tásokra több mint 30 újság­író érkezett a világ különböző részeiből Prágába. Töbek között Indokinából, Ausztráliá­ból, Újzélandból, Palesztinából stb. Dominik asszony öt fran­cia lapnak küldött tudósítást. Dominik asszony a prágai rádióban kijelentette, hogy a választások alatt több, mint tíz szavazóhelyiséget látoga­tott meg, ahol a választások tisztaságát a legszigorúbban­­ betartották. Egy angol újság-­­írónő a rádióban kijelentette,­­ hogy egész sor választópol­­g­­árral beszélgetett, valamennyi­­ egybehangzóan kijelentette,­­ hogy minden nyomás, vagy a kényszer nélkül adta le sza­­­vazatát.­­ „A nép óriási­ többsége a Nemzeti Arcvonal, a Gottwald kormány mögött sorakozott fel a­­ választásokon“ — írja a „Rude : Pravo“, a Cseh Kommunista­­ Párt lapjának főszerkesztője­ Csehszlovákia választói meg-­ pecsételték azt a győzelmet,­ amelyet népünk a Kommu­­­­nista Párt vezetésével februárj­­­ban kivívott. A C­seh nép a­ mostani választásokon mutatta­­ meg, hogy nincs és nem is ij lesz Csehszlovákiában hatodik a hadoszlop. Csehszlovákia népe is arra az útra lépett, amely­­ előre, a magasabb szociali­ta­si célok felé vezet. Gromikó leleplezte az angolszászok Palesztina-politikáját New­ Yorkból jelentik. A biztonsági tanácsnak a négy hetes Palesztinai fegyverszü­nettel kapcsolatos vitájában Gromikó szovjet kiküldött fel­tárta az angol­ok és ameri­kaiak palesztinai politikájának valódi arculatát. Ezt a politi­kát Gromikó álszent mester­kedésnek nevezte, amelynek valódi célja az araboknak időt adni további támadásaik előkészítésére, de a brittek az arabokkal szemben is azért előzékenyek, hogy saját kö­­zelkeleti politikájuk érdekeit szolgálják. Ezek pedig egy­általán nem egyez­nek az arab államok valódi ér­dek­ével. Auttán amerikai Juhaidov először elítélte az arabok tá­madását, másnap azonban még az amerikaiak nem támo­gatták a Szovjetunió indítvá­nyát a palesztinai háború be­fejezésével kapcsolatban. A vezető angol politikai hetilapok szintén a paleszti­néi helyzettel foglalkoznak. A „Tribüne“ megállapítja, hogy az Egyesült Államok ingadozó magatartása majd­nem annyira végzetes, mint a berini angol külpolitika. A jobboldali és középpárti hetilapok szintén megdöbbe­néssel írnak a palesztinéi kül­politikáról. Egyes jobboldali lapok becstelennek tartják Bevin külpolitikáját, más la­pok megállapítják, hogy Bevin magatartása a palesztinai kér­désben súlyos válságot idéz elő nemzetközi viszonylatban. Gallacher kommunista párti képviselő a „Daily Worker ” ben kj­elentette, hogy végle­gesen meg kell változtatni An­glia külpolitikai iányvonalát. Bevin politikája segítette elő a Palesztinai háború kitörését — mondatta. — Az angol­­ tisztek által vezetett transfor-­ dániai légió az egyetlen haditt sereg, amely veszélyt jelenti az új zsidó állam számára.­] Bevin a zsidó állam megsem­­a­misitését és a nagy Transfor-­ dán állam megalapításét t akarja, mert, igy tartja leg-8 jobban biztosítva az angol­­ olajérdekeket. Bár^m­iási ká.* az 1 o813sz munkásság | Rómából jelentik. A paler-­­mói szakszervezeti szövetség­­ junius 4-ére általános sztrájkot­­ rendelt el, amennyiben nem­ jön létre a kikötőmunkásoki és hajózási vállalatok közötti megegyezés a béremelésre vo­natkozólag. Az olasz szakszer­vezeti szö­vetség elhatározta, hogy Olasz­ország egyre súlyosabb gaz­­­dasági helyzete és a létfenn­­­tartási költségek emelkedései­rr­att általános bé­emelési tár­gyalásokat inda meg.­­ 721ts J-vJia.'­. ui: ^rcrrm. ^Muaraiwy^ V. évfolyam 126. szám. S515I1$­. 4­nitóiszirály merőszerepe írta Moder Károly Scr­ fis nekünk, romániai magyar nemzetiségnek mit jelent a munkásosztály? Azt hiszem, 3-ig kel bármelyik erdélyi ma­gyarnak bővebben magyaráz­nunk, hogy mit jelent a nem­zetiség biztonságos és nyugodt életének a munkásosztály. A puszta tény, hogy uralmon van nálunk egy dolgozó osztály, amely célkitűzéseinek kisls­ő jeleiben nemzeti, de tartalmá­ban szocialista, m­ár megnyug­tatja megpróbált magyar nem­zetiségünket, hogy nincs mitől tartania lelki színeinek meg­­tet­t hallása szempontjából. Va­lamennyien, akik már a polgár uralom alatt, vagy a félhűbéri­­ség idején nemzetiségi, vagy pláne kisebbségi életet éltünk, nagyon jól tudjuk, hogy a re­akció hányféle címet ismer az elnyomásra és kizsákmányolás­­ra olyan okból, amelyekről nem tehet az ember. Hogy nem ma­gyarnak, vagy nem románnak, vagy éppen zsidónak született, hogy nincs nemesi címere, vagy bármilyen fityegője, amely alapján tényező lehet az államéletben! Emlékezem apám mondására: a képviselő­választáson nem volt neki sza­vazati joga Tisza István alatt, mert nem érte el az adófizetési vagyon c­e­nzus­t. Ha lenne négy malacom, — mondta az öreg, mester, — már választhatnék, de mivel nincs, nem szavazha­tok. Tehát voltaképpen a négy malac szavaz! Hányszor hallottuk régebben a polgári, tőkés kormányok alatt, hogy ők micsoda türe­lemmel viseltetnek az ország m­ásnyelvű népeivel szemben! Hogy ők milyen jól bánnak­ ve­lük! Nos, most már bevallha­­tom, ezek a kifejezések is már ideológiai ízléstelenségek vol­tak, amelyek bántották a stílus jobbfülű egyéneit. Velem ne bán­jon senki és ne legyen irán­tam türelemmel! Bánjon jól a háziállatával és viseltessék tü­­relemmel egy tűrhetetlen figu­rával szentben. Én csak akkor és úgy élhetek ízlésem szériái szerint, ahogy a munkásosztály nemzetiségi elve kodifikálta, tett az alkotmányban: egyenlő vagyok bárkivel abban az or­szágban, ahol el nem adatott és ahol szabad akaratból élek. Any­nyit érek, mekkora munkát vég­zek a társadalom hasznára és ennek megfizetését megkövete­lem. Nem teszem föl, mint az angol, kalapomat a hivatalban, hogy jelezzem, hogy ez a hiva­tal ig­az enyém, de ha hivatal nem működik helyesen, élek a kiállati jogommal és nem érzem akadálynak­, hogy más nyelven gondolkodom esetleg, mint a hivatalbeli. Az érintkezésben sem tűrhetek kisebbítést én ezt a munka jogán merem, nem pedig azért, mert kényes nem­zetiségi ember vagyok. Csak ember vagyok a versenyben ,mint a szovjetbe!! elvtárs, vagy nem­ elvtárs, aki már megtanul­ta, hogy nem­­ van a szocializ­musért, vagy az államért, ha. Sem ezek vannak őérte. Népköztársa$águnlib®a —* ki tagadná? — ez a magat®rtét teljesedik be immár mindenütt. Az emberek — hivatalban, vagy közlekedésben — kezde­nek leszokni arról a dőreségről, hogy önmagukat nemzeti hova­tartozásuk alapján a kelleténél­nél többre becsüljék. És nyelvi alapon is előidézett régi gazd­a­sági egyenlőtlenség megszünte­tését is tapasztalhatják már s ahol nem tapasztaljuk, ott azonnal élünk a perorvoslás kérésével. Nem faji sérelmi alapon, hanem a megsértett emberiség nevében. Sőt egye­nesen bűnügynek tekintjük most már törvényesen, ha nyel­vi életünkben valaki megkiseb­bíteni próbál. Csak a munkásosztály tár­sadalmi és politikai elvei sze­rint vezetett országban lehetsé­ges ilyesmi. Csak népi

Next