Szabad Szó, 1948. június (5. évfolyam, 126-148. szám)

1948-06-02 / 126. szám

2 demokratikus értem­ban juthat­tunk el a bölcselet emez új fokára, melyen nem a nemzeti­ségi hová­tartozás, hanem a m­unkaér­ték a közös mérőesz­köz. Nagyobb családba jutot­tunk eb mint a nemzeti, széle­sebb és humanistább távlatú világba,­tt Középe­uró­pában ez még különösebb és fontosabb eredmény, mert itt alig ezerki­­o­méteres távolságon belül szinte tíz nyelv váltakozik. Mi­csoda rettentő élet folytatód­nék itt, micsoda derzsölődés, s ha ilyen szűkbe jütt, a közle­­kedés gyorsu­lsa mellett, állan­dóan verekednénk egymással csak azért, mert nem vagyunk kötelesek egymás nyelvét megs­­­érteni. A munkásság még­­ kevésbbé tudott eddig nyelve­ket, mint mi s mégis jobban­­ fért össze a munka teljesítés­e nemzetközi crecuc­ésében ég a­­ gazdasági törvények világvi­­r­szony­la­tában. s Nem olcsó a menvköziség ez,­­ hogy ubi bt­-.­ patria, hanem ott hazánk, ahol szabadságunk és­­ jogunk van. A többi a mi do.- u­gyunk, jeen esetben a magyar­­ nemzetiségé, amely most néz ki körü­l új népi demokratikus á­tí lámában, a népi demokrácia al demokrácia köztársaságában. m Mondhatnék még többet is: itt a munkásság nemcsak , hogy az nem gyűlöd a más nyelvét, ha- t nem igyekszik rajta segíteni, ahol még nehézségek vannak Életünkben. Szeretném magam se, szabatosan így kifejezni: a cs­­tökésállamnak — a „szabad" pe polgári demokráciákban is — jó csupán esze van a nemzetiség­bű gekkel szemben, de a népi de- dij­mokráciáknak szive is van! A go munkás még csak mostanában táj jött ki a százados, vagy évezre-­ka elnyomatásból s ezért önkény-­be telem reflex nála a bajbajutott n e. megsegítése. És ő van rajta a A leghevesebben, hogy nyelvi ala­­m­­pon senki se jusson bajba, ne ne rövidittessék meg olyasmiért, sze amiről nem tehet. Ez már nem fc-c a tegnapi marxizmus csak teg ne napi marxizmus gazdasági­­a, ise­nitása, hanem a szovjet hozzá­­tá­­evése, a soknyelvű szocialista szí állam tapasztalati törvénye, ha amelyet a dolgozó ember sze­­rv­­ezete rendezett be­ is. Éppen mivel népi demokra, mi ciánk a fejlődés útján van, tól azért hangsúlyozzuk itt annyi­­a­ra a psichikai dolgokat: a lel- ,a ki célzatot, amely felé halad ba a demokráciánk. A gyűlölettelen­ baj­ség elérése a cél, a harc helyé- dés­ben a verseny szoktatása, az ősi ösztönök nevelés útján való A megfékezése és a ólamból, a ság törzséletből máig elhozott szí- szil­­ajságnak, a fölös energiáknak ezt r imunkaveavetiyben való kiélen­leté­se. Még azt sem engedi meg a töl marxizmus, hogy a munka is ranbere akárcsak a lószerszám- ért régi megbecsülésig süllyedjen kot d a társadalomba®: a szód a- Me fota életszemlélet örök élet for­­ba­tásának nézi ez embert, nem at dead, vagy drágább eszköznek, ke Az emberért van az adott vi­­sz,­lág, mely egyáltalában nem gé, »* adott világok legjobbika ne így elmélkedik T*ntn, aki a­­ vitott is az uralmunk alá haj­tott kozmoszról álmodott gya­korlati álmot Tudjuk, hogy dolgozók állama s­em azért nem nyomja el a nemzetiséget mert csupán jobb akar lenni a tegnapi államformáknál, vagy mert fejlettebb és emberibb­­ hozó­fiája, vagy nem ér rá az ő nyomásukra, — effélét is hal­ottam már! — hanem azért □ért azt akarja, hogy saját nyelvünkön és külön lelki sít­­­sunkban mi is versenyezzünk világegyetem birtokba vételé­él. Rejtély a világegyetem, de leg­fejthető, — irta Goethe és emn, — nos a mi dolgunk is megfejtésben saját módsze­ink és külön nyelvkultúránk érvényei szerint résztvenni a mdenség emberi meghódítás­ban. Legelőbb persze az adott ,ldi világ palérozásában és egszépítésében, ami csak fár­­dalm­­i és gazdasági alapja,vi­sszl lehetséges. Egykor a görög demokrácia,­­ a hős Miltiades befutott az­­aj demagógia elől a tem­­miban, mert ott menedéke is az üldözöttnek. Aki ma­rópában olyan országokb­an.­­i gyilkol és őrjöng a sovi­­miu­s, menekülni akar, beme­nni a munkásrend védelme : a népi demokrácia az era­­i jogok szentélyébe... A kanton a polgári Svájc ödési eredménye. Svájc az­ok déli és keletnyugati nép­útjának gazdasági triálkh­­elye: a soknyelvűség sza­­ságának fészke volt min. Igen, de függőleges a ta­­sága; igaz, hogy négy hiv2- e nyelve van, de a négy tanon belül a dolgozó em­­eszik nyelvi védelmet és nem pedig gazdaságit is. kanton csak nemzeti, szinte a donára: faji védelmet írt, de szociálist nem. A­­jet azonban túlment ezen Honon, mert nemcsak nyelői elmet ad, hainem gazdaságit Tehát a k­an tün­c. „zúgun­­k geleget a tagoltsága, míg a fasista államé egyúttalá­­r;i nem vertikális, hanet:: rntájis, vízszintes! Nys, de gazdasági helyzeted is izes benne az elnyomatás­­.. Ahogy Gottfried Keller, vájd német nagyiró irja,­­íre a gazdag emberek sza­­hazája!“ A szovjet azon­­a szabad embereknek gaz­­dazája! . A nemzetiségi állam bizton­­sztálini alkotmányon alap . , Végleg megoldotta Sztálin az eddig megoldatlan pro­­­iát, hogy lehet, hogy a nem­iségi nyelvű nemzetiségek pont­osan olyas hazájuknak , országukat, mint az egy­­honalapító „többségiek"? E­z minden állampolgári jog, és kötelességben egyfor­­­ osztoznak a „többségiek­­ 4. És övék a táj, a lelki táj őségé is: még a haza gyön­ge is egyformán kijut­ik! A A Mund-törvény az amerikai szenátus előit New­ Yorkból jelentik. Az amerkai szenátus jogügyi bi­zottsága a Mundt-féle kommu­­ellenes törvényjavaslat vitája során meghallgatta a törvényt ellenző tanukat. A jogügyi bizottság elnöke elis­merte, hogy eddig 1500 távira­tot és sokezer levelet kapott, amelyben­ tiltakoztak a tör­vényjavaslat elfogadása ellen. Több vezető politikus köve­telte, hogy a tanúkihallgatá­sokra legalább 3 napot szen­teljenek. A kihallgatás során meghallgatták Forstert az Ame­rikai Kommunista Párt elnökét és a Daily Worker szerkesz- WJCL Fermier kijelentette, hogy Amerika politikája imperialista háborúba vezetheti az orszá­got. A Mundt-féle törvény azt a célt szolgálja, hogy elnyomja a Szovjetunió által a béke ér­dekében tett kezdeményező lépések eredményes fo­ytatását Amerika részéről — fejezte be nyilatkozatát Forster. Tel Aviv körzetébe helyeződött a Triesztinai harcok súlypontja Jeruzsálemből jelentik: Je­ruzsálem óvárosénak elestével a városban elcsendesült a harci zaj. A harcok súlyponja most Izrael fővárosára helye­ződött át. A legújabb helyzet­­jelentések szerint északon to­vábbra is a zsidó hadseregek támadnak. Az Irgund had­sereg itt elfoglalta Rosalin ka­tonai tábort. Az iraki hadsereg 10 kilométerre van Tel-Aviv­­tól. A transjordániai haderő 15 kilométerre közelítette meg a zsidó fővárost. Dél felől a­z egyiptomi hadsereg is köze­ledik Tel-Aviv felé. A Jeru­­zsálem-Tel-Avivi útszakaszért még mindig folyik­­ a heves harc, amely légierőktől támo­gatott páncélkocsi harccá ala­kult át Itt a zsidó egységek körülzártak egy angol tisztes által vezetett arab egpséget is. A párisi rádió jelentése szerint Törökország fegyvere­sen akarja támogatni az ara­bokat, ezért az Arab Liga kér titkárát Ankarába hívták. „A Falvak Népe“új száma A „Falvak Népe" a romániai­­ magyar sajtó egyik legelter­­­­jedtebb lapja. Politikai, nevelő­­ és tájékoztató cikkeivel, mező­gazdasági szaktanácsaival, szép­irodalmi rovatával és a föld­munkásokat érdeklő törvények, rendeletek közlésével, hatható­san hozzájárul a földműves dolgozók műveléséhez, öntuda­tom tájához. A Falvak Népe most megje­lent számában Gál Ernő vezér­cikkben hívja fel a földműves dolgozókat, hogy kapcsolódja­nak be a sajtó által írásaikkal is az ország építésébe: „Ez az ország ma napról­ napra mint inkább a népé, itt minden kez­deményezés a dolgozó nép ér­dekében és javára történik“ — állapítja meg. — „Újságjaink­nak vissza kel tükrözni ők a városi és falusi dolgozók nagy­szerű, hősies erőfeszítéseit, a termelés emelését ” — írja. Kü­l- és belpo­ltikai és Magyar Népi Szövetségi rovatában a lap az általános világpolitikai és bel­­politikai helyzetről nyújt" tá­­jékoztatást Leveles Láca rovatában Er­­dély különböző részeiből szó­­­­latják meg a földműves dolgo­zók. Nagy Gábor peteki föld­műves a törökbúza műveléssel kancsokib­an módszeri­ mű­velést ajánl és ismertet, azzal a cédáig hogy „kevés földből, jó munkával tenyit tudjanak ter­­­melni­ ,mint a többföl­b­i rossz­­"­ gazdák". Györgyfala büszkén hirdeti, hogy az árva görög gyermekek részére mázsaszám­i­ra gyűjtöttek terményt. A legjobb szakemberek és haladó földművesek által meg­irt mezőgazdasági cikkek segí­tik elő a szakművelődést , ez­által az ország gazdasági fej­lődését igen nagyfontosságú nemzetgazdasági szempontból a gyapjúnyirás, tárolás és be­szolgáltatás. Ezzel kapcsolat­­t­ban Szeghő Dénes ír cikket. Ezenkívül a korszerű juhnyi­­rást és helyes fej­et ismertetik m­ás szakcikkek. Molnár Ferenc a szakszerű sajtkészítést tanít­ja, Veress István tanár pedig a szőlőkben a fagykár utáni teen­dőket magyarázza meg. A diny­­nyetermelésről Nedelka Károly ír szakcikkek Több kitűnő szakcikk ismerteti a kukorica helyes művelését , ezek között Nagy Miklós, egy földműves által feltalált munka közben szabályozható lókapát ismertet pontos rajzokkal. Ezenkívül egy cikk a takarmánykészítés­sel, egy másik pedig az idő­­szerű méhészeti kérdések!?“! foglalkozik. A lap irodalmi rovatában Vér István, a kófalvi földműves, Szergej Norovcsatov és Székely Gyula írásai ngadjanak tanul­ságos szórakoztatást Ugyancsak ebben a rovatban egy negyven­nyolcas honvéd naplójából kö­zöl a lap nagyon érdekes kor­történeti adatokat a nislei üt­közetről itt-f Varrógépet, kerékpárt, s gyermekkocsit legma­gasabb áron vesz, szakszerűen javít tort­n­k.Sztálin-tér 11 15* JBn**»­I. H­elybenhagyták az ipar­is mezőgazdaság b­eruházási tervet BUKARESTBŐL jelenítik: Gheorghiu-Dej min­iszt­erelnök he­lyettes és Luca László pénzügy­miniszter a többi gazdasági tár­cák minisztereivel együtt á­ta­nul­m­ányozta a beruházások kér­dését. * Megvizsgálták a beruházási lenel­t, amely célra jelentős ösz­szeget fordítanak. A beruházá­sok elsősorban termelési célokat szolgálnak s igyekeznek, ahol le­hetséges megtakarítást elérni. Az értekezlet jóváhagyta az­­ ipari beruházási tervet, valamint­­ az állami mu­d­ a gazda­ságok (AFSM) beruházási te­rvét Az ipari beruházási tervben a következő iparágak szerepelnek­: álla­mi ipar, nehéz ipar, vegyi ipar ,textil bőr, fa és tér-v­ p ipar. A mezőgazdasági termelés temelékenységének fokozását s a szükséges gépek biztosítását az AFSM beruházási tervén keresz­­tül hajtják végre. A terv keretén belül az önkéntes munkát­­ számba vet­ték. a mi tetemes nem takarítást jelent . .. . Ilyenformán míg a kar­talista országokban a Háborús­ágjAJ céljai értek­ebéyi bate és cé­get költenek gyümölcsűt hozó célokra. -Jdig Népköztár­­ússágunkban gyümölcsözd bem­­házások indulnak meg gazdasági hátramaradot­tságaik felszámo­­lására, a nép élekszíni­onalának­­ felemelésére. E­lfogadta a biztonsági tanács a nagylfti­ Palesztina! fegyverszüneti javaslatot New­ Yorkból jelentik. A biztonsági tanács hétfőn el­fogadta az angol megbízott javaslatát, amely szerint úgy az araboknak, mint a zsidók­nak be kell fejezniök a négy heti időtartamra a háborút. A szovjet kiküldött és Amerika csupán a javaslat néhány­­ pontját fogadták el. Az angol javaslat ellenére Anglia to­­vábbra s szállítja a fegyve­reket a transzjordániai csapa­toknak, illetve az iraki had­seregnek. Még az angol la­­pok is megállapítják, hogy a Palesztinában kiöntött vér a Bevin kezén szárad. A legújabb jelentések sze­rint az iraki csapatok Tel-Aviv és Hai­fa körül előretörtek a tengerpart felé. Tel­ Aviv­tól 35 kilométerre állanak. A Tel- Aviv és Jeruzsálem közötti útszakaszért tovább folyik az elkeseredett csata, váltakozó eredménnyel. A Hagana egy­ségei Palesztina északi hatá­rán sikeres ellentámadást haj­tottak végre a libanonni had­sereg ellen. Ugyancsak az északi határon súlyos veszte­ségeket okoztak a szír csapa­­toknak. Az angolok újabb 30 páncélgépkocsit és nagyobb fegyverszállítményt tettek part­ra az iraki haderő számára. Az arab légióban a brit tisztek és műszakiak száma nem 37, mint Bevin kijelen­tette, hanem 225, állapította meg a Zsidó Állam egyik szó­vivője. Az arab csapatok irányítása a britt­­isztek ke­zében van. Törvények-rendeletek rover­jában a gyapjúbeszolgáltatás rendeletét közli földművesek tájékoztatására a Falvak Népe. 1 évre ítélték a pies­ierfptol! Radu Mária Madarasfeke­te községbeli asszony f­érje még a háború elején bevonult és azóta az asszony nem hallott felőle. Időközben viszonyt folytatott egy falujabeli legény­­nyel. A viszonynak következ­ménye lett és 1946 április el­sején Radu Mária életerős leánygyermeknek adott életet. Radu Mária, aki a mezőn szülte meg gyermekét, attól félve, hogy a falu agájára fogja venni, kétségbeesett tettre határozta el magát. A­­mint valamenny­ie magához tért megfojtotta gyermekét. A kis holttestet hazavitte és há­rom nap múlva értesítette a községi szülésznőt, hogy holt gyermeke­ szült. A községi bába már az első felületes vizsgálatnál is azonnal látta, mit hisz,akö­t erőszakos halállal mútt ki. Azonnal je­lentette az esetet a csendőrv­ségen. A megindított vizsgálat alkalmával Radu Mária be­­ismerte, hogy a gyermeket meg­ojtotta. Az ítélőtáblás ta­nács­­az ügyész vád­beszéde utal ez enyhítő körülmények fgyelembevételével, 1 évi fog­házra ítélte Radu Máriát

Next