Szabad Szó, 1906. július (8. évfolyam, 29. szám)
1906-07-19 / 29. szám
SZEMLENI újság a politikában? Itt a sötétség. Az iskolák elpapositása. A sajtószabadság kivégzése. Amitől tartottunk, sajnos, bekövetkez A sötétség-imádó néppárt, az ezer haikból álló alkotmánypárt s a függetlenpárt ezerholdasai többségben vannak egyesült ellenzékben s akaratukat minirányban érvényre tudják juttatni, ők urak. A függetlenségi párt radikális és mokrata érzésű elemei csendesen, szinte gyámoltalanul húzzák meg magukat, nem akarják, nem merik megbontani a nagyonféltett pártegységet, a kormánypártiságból nem akarnak megint az ellenzékiség keserű kenyerére fanyalodni. Csak amikor tűrhetetlennek tartják az elnyomatás térfoglalását, ki-kitör belőlük hébe-hóba a lappangó elkeseredés, de aztán sietnek is ám elhallgatni! De még nagyobb baj ennél az, hogy kevesen, felette kevesen vannak a függetlenségi párton is a demokrata meggyőződésű emberek. Pedig az egész hatalmas függetlenségi párt Kossuth Lajosnak köszönheti létezését annak a Kossuth Lajosnak, aki azt hirdette, hogy ha minden jogot elrabolnak a magyar néptől, csak a sajtószabadságot hagyják meg, ezzel vissza tud szerezni ismét minden jogot. Kossuth Lajos és az 1848 eseményei adják meg a függetlenségi párt létezésének alapjait s ez a párt — hatalomra jutván — az 1848-as vívmányok szelleméhez hitelen lett és Kossuth Lajos hagyományait a lomtárba dobta. A függetlenségi párt megszűnt a polgári szabadság s jogok előharcosa leírni, a függetlenségi párt a papok és az ezerholdasok szolgálatába szegődött. A j-xi Ke.,u-akaróo -ik-us íllegyyőződési polgárok és munkások szemében, olyan örvendetes ez a tény szociáldemokrata szempontból. Most legalább tisztán láthatják a kispolgárok s az indifferens munkások, hogy az úri pártok között az egyik kutya, a másik eb. A régebbi kormánypárt semmiben sem különbözött a mai kormánypárttól. Ugyanaz a szellem, ugyanaz a kormányzási taktika, a kizsákmányoló tőkének, az ezerholdaknak ugyanaz az imádása! Az iskolában népbutitás, a munka mezején csendőrszurony, a sajtóban éjjeli ügyész. Ez az ő igazi programmjuk. Az iskolák elpaposítása. De beszéljenek a tények. A képviselőház 7-iki ülésén Halász Lajos, az ugrai kerület függetlenségi képviselője meginterpellálta Apponyi Albert gróf közoktatásügyi minisztert, hogy váljon azonosítja-e magát Barkóczy Sándor közoktatási miniszteri tanácsosnak az Országos Tanáregyesületben mondott beszédével, amelyben a tanácsos azt mondta, hogy a katholikus felekezeti szellemet be kell vinni az iskolába és hogy a többi vallások, a protestáns, evangélikus, görög, zsidó stb csak torz vallások. Barkóczy úr hülye kirohanásáról egyébként már megemlékezett a Szabad Szó. Halász beszéde folyamán rettentő zsibongás támadt a Házban. A néppárt, alkotmánypárt mint egy ember ugrottak fel s dühöngtek Halász ellen, amért a felekezeti gyülölség felkeltése ellen merte felemelni a szavát. S a függetlenségi párt óriási többsége is zúgott Halász ellen, amért annak a nézetének adott kifejezést, hogy a népbutító papoknak nem szabad kiszolgáltatni a gyermek lelkét. Alig néhány ember akadt, aki Halász szavait helyeselte, köztük Mezőfi Vilmos, Benedek János, Rátkay László. Az óriási többség valósággal dühöngött a lelkiismeret szabadságát védő képviselő ellen, akinek aztán Apponyi Albert gróf közoktatási miniszter adott se hideg, se meleg választ, kijelentvén, hogy ő nem bízta meg Barkóczyt azzal, hogy ilyen zöldeket beszéljen. Nem a Halász beszéde, nem is a miniszter válasza a fontos itt, hanem az a dühöngés, amelylyel a Háznak csaknem minden pártja e beszédet fogadta, mert az nem volt a papok s az ezerholdasok ínyére való. Itt az éjjeli ügyész. S most jön a másik eset, másik megdöbbentő bizonyítéka annak, hogy a nemzeti uralom mindent jelent, csak a népjogok biztosítását nem. A Jakabokányoknak egy piszkos lapját elkobozta a Polónyi Géza igazságügyminiszter által rendszeresített éjjeli ügyész. Fölösleges itt elmondanunk, hogy milyen véleménynyel vagyunk mi a Jakabokányokról és az ő lapjukról, amelyben vaktában lázítanak, a népet a szuronyok elé kergetik. De amikor az éjjeli ügyész által már a postán, a hajnali órákban, a vonatok elindulása előtt koboznak el egy sajtóterméket, legyen az akár a Szabad Szó, akár bármely hazug polgári újság, ebben mi nem láthatunk mást, mint a sajtószabadság törvényben biztosított nagy elvének cudar lábbaltiprását! Ezt a törvényellenességet tette szóvá Bródy Ernő demokrata képviselő egy Polónyi Géza igazságügyminiszterhez intézett interpellációjában. Bródy ezeket mondta: „Magunkról tudjuk ezt, a koalíció küzdelmeinek idejéből, mikor a cikkeket elkobozták , és egy elkobzott cikk annak az eszmének apostolókat, a hitetlenekből hívőket varázsolt Ennek a Háznak és a Ház azon tagjainak, akik a koalíció vezérlete alatt küzdöttünk, nem kell sokáig bizonyítanom, hogy mit köszönhetünk mi a sajtónak és a sajtószabadságnak. A szabadelvű pártnak első csalóvesztesétől, november 18-ától kezdve, ez a sajtó hősiesen vezetett, irányított és kitartott alkotmányunk védelmében. Mikor elnémították a parlamentet, akkor a szüntelen elkobzásokkal egyrészt meg akarták felérketeni a sajtót, másrészt anyagilag utaztak lapvállalatokra, erkölcsi és anyagi exisztenciák azt akartak tönkretenni, hogy biztosítsák maguknak " -.zolut uralmukat. Kijelenti ezután, hog elkobzási rendszernél sokkal jobb az élienzúra, mert az legalább ’ * y ' Az interpellálónak Polónyi miniszter azt válaszolta, hogy ő hivő a sajtószabadságnak, ne „izgatni“ a népet, nem engedi. Mire közbekiáltott valaki, j Ott a büntető bíróság, ha valaki bűntényt követ el sajtó útján, majd végez vele az esküdtszék. De éjjeli ügyészszel koboztatni nem szabad! S Polónyi így folytatta: Ha a t. képviselő úrnak azt az éjjeli ügyészi szólamot úgy méltóztatik érteni, hogy ezt a kormány fentartani akarja, vagy életbe akart léptetni egy intézményt, amely ha az alkotmány védelmében, a véleményszabadság védelmében szabad meggyőződésének akar valaki kifejezést adni, ezt megtorolja, megakadályozza, akkor azzal válaszolok, hogy ilyenre ez a kormány és az igazságügyi kormány nemcsak, hogy nem vállalkozott, hanem ellenkezőleg, én voltam az, ki az eddig ezen területen történt intézkedéseket hatályon kívül helyeztem. Ha azonban a t. képviselő úr az éjjeli ügyészi intézményt úgy érzi, hogy addig, míg ezen a helyen állok, a királyi ügyészségi a törvénytisztelet és a törvények kiszabott korlátai között éjjel és nappal teljesíteni fogja kötelességét, úgy igenis ezt az éjjeli ügyészt elfogadom. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Vázsonyi Vilmos: Ugyanígy beszélt Lányi is! Polónyi: Ha kiderül, hogy ártatlanul koboztak el valamely nyomtatványt, kártérítést kapnak. Mezőfi Vilmos: Nem adnak kártérítést! Somogyi: Asonnan tudod? Mezőfi: Volt elég lefoglalásom. Polónyi: Nem szabad tűrni a bujtogatást. Hiszen királygyilkosságra is fojtogathatnak. Mezőfi Vilmos: A miniszter úr is vád alatt volt! Szatmári Mór: Ez zsarnoki önkény! Farkasházy Zsigmond: Ez Kristóffy politikája I. Polónyi: Elmondja, hogy rendeletet adott ki az éjjeli ügyész és a lapelkobzás dolgában. Bródy Ernő: Kijelenti, hogy nem veszi tudomásul a miniszter válaszát, mert az nem felel meg a törvény szellemének. Emlékezteti a képviselőházat arra, hogy 1848- ban az utca vívta ki a szabadságot. Mezőfi Vilmos: Majd ki küzdi újra az utca! Bródy Ernő, Mezőfi Vilmos s velük még tizenegy képviselő nem vették tudomásul a miniszter válaszát, amely a magyar tízezerholdasok önkényuralmának első fecskéje volt. Az irtóztató többség azonban kéjes gyönyörűséggel hallgatta, mint feszíti Polónyi keresztre az igazságot . . . A költségvetési vita. Szombati ülésében elfogadta a képviselőház az idei költségvetést, melyet még a Fejérváry-kormány készített. Egy-két szó s az ezermilliós költségvetésről szóló törvényjavaslat általánosságban meg lett szavazva. Az a kis ellenzék, mely ebben a koalíciós világban kialakulhatott, ezúttal nem szólt hozzá a költségvetéshez s nem tette kemény kritika tárgyává a kormány magatartását. Nem tette pedig azért, mert ez a költségvetés nem ezé a kormányé, azt még Fejérváryék csinálták s ezért a Wekerle-kormány minden támadás ellen azzal védekezhetik, hogy hiszen ezt a költségvetést úgy tukmálták rá Fejérváryék. Pedig amilyen kicsiny ennek a kormánynak ez ellenzéke, olyan elkeseredett, mert a kormány tisztára a maradiak, népnyúzó ezerholdasok s az egyház szolgálatába szegődött. Őszszel, ha megindul majd a törvényalkotás munkája, a képviselőház kicsiny, de elszántnak látszó ellenzéke rá fog koppintani Kossuth Lajos örökének hűtlen sáfárai körmére! Mdxefi elvtára a bizottságokban. A képviselőház munkásügyi bizottsága a minap tartott ülésén Mezőh Vilmos képviselő-elvtársunkat a nyomdák vasárnapi rmunkaszóxKr ♦•'-q R3éló rer/Pad -«iiSaáVSC,' bízták meg. Ugyancsak Mezőfi Vilmost beválasztották a Ház összeférhetetlenségi bizottságába is, amely arról van hivatva dönteni, hogy összeférnek-e a honatya urak esetleges gsejtjei a képviselői állással! A fekete kamara föltámadt. Polónyi Géza igazságügyminiszter egy titkos rendeletet bocsátott ki. Polónyi úr e rendeletével az éjjeli ügyész átkos intézményét támasztja fel. A titkos rendelet utasítja az éjjeli ügyészt, hogy a lapokat személyesen, végzésileg, táviratilag, telefonálás útján lefoglalja, elkobozza, postán, vasúton, ahol éri, kapja. Úgy látszik, Polónyi úr akként értelmezi a törvény betűit, amint ez neki tetszésére van. A darabont-kormányt szidó hazafiak sorában ő kiabált legerősebben. Szidta, gazemberébe őket. Kiváncsiak vagyunk, vájjon milyen véleménynyel van önmaga iránt a dicső, elveihez ragaszkodó igazságügyminiszter úr? Mert még egy másik rendeletet is bocsájtott ki ő kegyelmessége. Egy olyan gyalázatos rendeletet, melyet még a gazdarabont kormány sem mert volna kibocsájtani. Egy másik rendelet értelmében a hatóság felbonthatja a postán gyanús személyek — szocialisták — részére érkező leveleket. Nincs többé levéltitok, meghalt! Kivégezte Polónyi úr! Kopói behatolnak a családi szentélybe, nyilvánosságra kerülnek a család benső titkai. Nincs sajtószabadság! Nincs levéltitok! Meg kell adni, hogy a függetlenségi párt tisztességes elemei is tiltakoztak az önkényuralom rendeleti úton való életbeléptetése ellen. S nagyon szégyellik magukat az eljárás miatt. Kossuth Ferenc, Polónyi vezére is súlyossal elítélte a rendeleteket. Azt mondotta,, hogy nagyon helytelen dolog az éjjeli ügyész intézményének feltámasztása. A levéltitok megsértéséről pedig nagyon elítélőleg nyilatkozott, amiből arra következtetnek, hogy Polónyi állása megingott. rosszabbak! Igenis rosszabbak, mert a Formány nem ígért szabadságot s az aly helyreállítását! SZABAD SZÓ 1906. július 19