Szabad Szó, 1929. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-06 / 1. szám

XXXI. évfolyam Budapest, 1929. január 6. 1. szám SZABAD SZÓ I E L G F O I: IMII I tik­a I ni mit HPTIV tp Szerkesztőség és kiadóhivatal: Serkesztéségi és kiadóhivatal: József 310-82 POLINIKAI FIS Ilbu­LU BUDAPEST VII.. BOSNYÁK­ UTCA II. A SZABAD SZÓ előfizetési ára mostantól .. .. Külföldön a SZABAD SZÓ és KÉPES VILÁG* 1930. január 1-ig a KÉPES VILÁGLAP-pal lOSZCIKESZlO • MSZilli YllIDÖS­­- LAP előfizetési ára 1 évre Ifi pengő, együtt 5 Pengő 90 fillér. Csomagos járatásnál „ mr«74­ TMn/nl›&ai­bAmsi«»!* ’^Amerikában az előfizetési ár egy évre 2 D. 50 c 4 Pengő 30 fillér. — Egyes szám ára 12 fillér. (• * — Egyes szám ára 40 fillér. — .... ■ I .ni. . I . ........... ................. I Üzenet a magyar nemzethez A magyarok nagy barátja, Rothermere lor­d, karácsonyi üzenetet küldött. Levelét, ame-­­ lyet a magyar néphez intézett,­­ minden jóravaló magyar uj­­­ ság lenyomatta, ‘ megírjuk te-­­­hát mi is, hogy Rothermere­­ lord üzenetében óva inti a­­ magyar népet attól, hogy egy­­ Habsburgot emeljen a magyar trónra. Azt írja levelében, hogy ijedelemmel hallotta és olvasta, hogy van egy nagy magyar párt, mely Ottót, az elhunyt IV. Károly király fiát,­­ akarja királlyá kikiáltani.­­ Mások pedig Albrecht habs-­­­burgi főherceget szeretnék­­ trónra emelni. Ezért üzeni­­ Rothermere lord, hogy ha ez megtörténnék, akkor Magyar­­ország külpolitikáját nagy ve­szedelem fenyegetné. Musso­lini, Olaszország mindenható miniszterelnöke is óvta, figyel­meztette a magyar nemzetet, attól a veszedelemtől, hogy újra egy Habsburg kerüljön a trónra. Azt üzeni a magyar népnek tehát Rothermere lord, ha a magyar nemzet minden­áron királyt akar, akkor vá­lasszon magának valamelyik európai hatalmas uralkodó családból egy olyant király­nak, aki azután biztosítékot nyújtson az elrabolt magyar területek visszaszerzéséhez. Fohászkodva mondjuk ez üzenet hatása alatt az új esz­­tendő küszöbén: A magyarok Istene mentse meg attól ezt az ezer sebből vérző csonka hazát és népét, hogy most meg a királykérdésen kapjon egy­mással hajba a pártoskodó, dacos magyar! Olyan a képviselőház, mint a simán robogó pesti villamos­kocsi. Akiket beengednek, azok kényelmesen elhelyezkednek az üléseken és zsebrevágják a napidíjakat és megszavazzák az adókat. Vezeti pedig a ko­csit Bethlen István gróf mi­niszterelnök, a főmasiniszta. Az ajtónál őrködik,­hogy ille­téktelen be ne jusson a kocsi­ba, illetőleg a képviselőházba, Zsitvay, a képviselőház elnöke. Szegény Baráthy, a királyhel­­m­áci követ, most bizony ki­maradt a kényelmes villamos­­kocsiból. Megsemmisítették a mandátumát és vége a pün­kösdi királyságnak. Hiába sza­ladna inaszakadtáig a villa­moskocsi után, nem tudja már elérni, mert a legfőbb törvény­szék azt is kimondta,­ hogy­ többé nem választhatják is, ebben a kerületben képviselő­nek. Mi újság a politikában ? Az új igazságügyminiszter. Hire jár a politika berkeiben, hogy Pesthy Pál igazságügy­­miniszter lemond. Ő lesz az elnöke annak az új hivatalnak, amely a földosztás során el­vett földek kifizetésének ügyét intézi. Állítólag az új igazság­ügyminiszter vagy Zsitvay Tibor, a képviselőház mostani elnöke, vagy Scitovszky Béla belügyminiszter lesz. A pápa megáldotta a ma­gyarokat. Rómában magánki­hallgatáson fogadta a pápa Barcza György vatikáni ma­gyar követet, aki őszentsége előtt a magyar kormány jó­kívánságait fejezte ki az újév alkalmából. A pápa a magyar követ előtt a legmelegebb sza­vakban emlékezett meg Ma­gyarországról és úgy az egész nemzetnek, mint annak veze­tőinek apostoli áldását és atyai jókívánságait küldi. Reformátusok konferenciája Budapesten. Január 8-án, 9-én és 10-én Budapesten a refor­mátus vallás vezető férfiai nagy tudományos tanácskozást és előadást fognak tartani Buda­pesten. Ravasz László püspök vezeti ezeket a fontos tanács­kozásokat, amelyeken a refor­mátus ébredés sorsa, a falusi élet a reformáció szempontja­ból lesznek főképpen az elő­adás tárgyai. A postások mostohagyerme­kek. A postaaltisztek Kispes­ten nagygyűlést tartottak, amelyen azt kívánták, hogy adják meg nekik azt a kor­mánysegélyt, amelyet a többi alkalmazottak is megkaptak. Eddig a határozatról még vá­lasz nem érkezett. Mi is a mon­dók vagyunk, hogy ha meg­érdemli a többi, úgy a postá­sok duplán megérdemlik, mert ők valóban a nagyközönség javára fárasztó, lelkiismeretes, kötelességtudó munkát végez -­ nek. Háború dúl Amerikában. Paraguay és Bolívia délameri­kai államok fegyverszünetet kötöttek egymással, de most újra kitört köztük a háború­ság. Azzal vádolja Bolivia Paraguayt, hogy megszegte a fegyverszünet feltételeit. Rothermere a magyar vá­lasztási rendszerről. Ab­ban a levélben, amelyet Rothermere lord karácsonyi üzenetként küldött a magyar nemzetnek, többek közt szó szerint ezeket is írja Magyarország nagy angol barátja: ,,A magyar választási rendszer s a véle­ménynyilvánítás fennálló erős korlátozásai mellett a magyar nép igazi hangulata nem jut­hat szabadon kifejezésre. Ez semmiképp sem kedvez Ma­gyarország érdekeinek és el­érkezett a tizenkettedik órája már annak, hogy mi is meg­valósítsuk végre az általános, egyenlő, titkos szavazati jogot és a választások tisztaságát biztosító törvényeket. Mit parancsol a vaskerűi belügyminiszter? Scitovszky Béla belügyminiszter egy új­ságíró előtt kijelentette, hogy a közigazgatási basáskodást nem tiri és akarja, hogy enn­nek a basáskodásnak most már vége legyen. Azután eze­ket mondotta: „Mindenkinek a törvény és a jog értelmében és szabályai szerint lehet csak eljárni. Megvan a helye a szi­gornak is, de ez is csak a­­jog és a törvény keretein belül érvényesülhet. Általában azt kívánom a közigazgatástól, hogy barátságos és szíves le­gyen a közönséggel szemben.“ A vaskezű belügyminiszter intő szavai bizony ráférnek nem egy vidéki kiskirályra. Talán ebből is megtanulják, akiket illet, hogy az adófizető, verejtékező magyar néppel előzékenyen, megértően és tisztességtudóan kell bánni. Agyonlőttek egy detektívet­ Zágrábban. Ismert dolog, hogy milyen élet­halálharc támadt a tőlünk elszakadt Horvátország és a belgrádi kormányzat közt. A horvátok és rácok sohasem fogják tudni egymást meg­érteni. Rác képviselő lőtte agyon Belgrádban, a szerb képviselőházban. Radics Ist­vánt, a horvát parasztvezért. Azóta a horvátok, ahol csak szerbet látnak, üldözik. A múlt héten Zágrábban Grauer Al­fréd nevű rendőrkémet egy zágrábi kávéháziján agyon­lőttek. Ezt a­­miért a bel­

Next