Szabad Szó, 1929. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1929-07-07 / 27. szám

XXXL évfolyam Budapest 1929. j­íulie 7. 27. szám SZABAD SZÓ­ LÄS Í.5! zK&Ef'»ÄLip.pT’S» FterM: MezBf “ff Kf6PES V!LAG- 3.50 pengő. Cso­magos járatásnál 2.50 pengő. ˇ ,AP előfizetés' ára 1 évre 16 P«nS°­— Egyes szám éra 15 fillér. — T- országgyűlési képviselő A­merikában az előfizetési ár egy tfvre 2 D. 50 c ,Ad­mk miTimu­­m TiM.nion wetilap ...ggffg » A mezőgazdasági munkásokról beszéltek az Országos Mező­­gazdasági Kamarának a múlt héten tartott budapesti ülé­sén. Az egyik felszólaló az adóviszonyok tarthatatlansá­gáról beszélt. Amint mon­dotta, a pénzügyminiszter adó­­leszállítást ígért, mégis emel­kednek az adók. A mezőgazda­­sági munkások olyan silányul vannak fizetve, hogy abból lehetetlen megélni. Voltak olyan helyek, — mondotta — ahol egy pengő ötven filléres napszámbért, fizettek egy föld­­mives munkásnak. Kérdezi: hogyan lehet ebből megélni és családot eltartani? Munkanélküliek ma is van­nak, — mondotta — és kér­dezi: mi lesz a télen, hogyan élhet meg a mezőgazdasági munkás, ha a legnagyobb munka idején, nyáron, sem tud munkához, keresethez jutni? Munkabérmegállapító hiva­talos szervek működnek. Ahol túl alacsony a fizetés, ott ez a bizottság állapítja meg a leg­kisebb fizetést, amelyet a gaz­daság köteles megfizetni a munkásnak. De vannak olyan gazdaságok, ahol az ilyen megállapítás ellenére sem fize­tik a hivatalosan megállapí­tott magasabb napszámbért. A mezőgazdasági munkások öregség, rokkantság, özvegy­ség, árvaság esetére való köte­lező állami biztosítása is késik. A Kamara tagjai végighall­gatták ezeket a súlyos meg­állapításokat. Csak azután cselekedjenek is már a mező­­gazdasági munkások érdeké­ben! Ne úgy legyen, mint a közmondás tartja: Egyik füle­men be, a másikon ki! Mi újság a politikában ? A felsőház utolsó ülése. Az országgyűlés felsőháza a múlt héten tartotta meg a vakáció előtt utolsó ülését. Folytató­lag letárgyalták a képviselő­ház által már elfogadott tör­vényjavaslatokat. Több kisebb javaslat elfogadása után a hadikölcsönkárosultak támo­gatásáról szóló törvényjavas­latot vitatták meg. Gróf Ha­dik János nagy beszédet mon­dott. Tiltakozott az ellen, hogy a mezőgazdaság a nagybankok kezére jusson. Vass József népjóléti miniszter válasz­­beszéde ut­án a felsőház a kép­viselőház minden áttett javas­latát elfogadta és ezzel a felső­­ház üléseit bizonytalan időre elnapolták. Rendelet az adók embersé­ges behajtásáról. Az adóbehaj­tások enyhítését régen ígérte Wekerle Sándor pénzügymi­niszter, aki most a pénzügy­igazgatóságoknak azt az uta­sítást kü­ldte, hogy járjanak el méltányosabban a végrehaj­tásoknál. A miniszter utasítja a közegeit, hogy az adófizető csak akkor fizessen, amikor fizetésre képes és az adóbe­hajtó közegek ne követeljenek ott fizetést, ahol ez nem lehet­séges. Végül arra utasítja a miniszter a közegeket, hogy ne alkalmazzanak ott szigorú rendszabályokat, ahol a fize­tési készség megállapítható.­­ Itt említjük meg azt is, hogy rövidesen hivatalból ren­dezik a három évnél régebbi adóhátralékosoknak az adóját, mivel az adócsökkentési tör­vényeket már kihirdették. Akiknek adófizetési kedvez­ményre vagy végrehajtási el­járás felfüggesztésére van szüksége, az kérelmével for­duljon a kerületi adófel­ügyelőséghez, illetve az adó­hivatalhoz. Návay Lajos emléke. Orszá­gos ünnepség keretében lep­lezték le a múlt héten Kiskun­félegyházán Návay Lajosnak, a képviselőház egykori elnöké­nek az emléktábláját, akit tudvalévően a kommunisták 1919-ben embertelen módon meggyilkoltak és úgyszólván élve eltemettek. Návay Lajos­ban nagy embert és a néppel érző politikust vesztettünk el. Návay Lajos volt az, aki mint a képviselőház alelnöke oda­adással támogatta lapunk fő­­szerkesztőjének, Mezőfi Vil­mosnak harcát, amelyet az ál­talános titkos szavazati jog törvénybeiktatása érdekében vívott. A csehek bosszúja. A csehek július 2-ától kezdődőleg elren­delték Hidasnémetin át a ha­táron haladó vasúti forgalom megszakítását. Azért csele­­k­edték ezt, mert állítólag a magyar hatóságok egy Pecha Vince nevű cseh jegypénztá­rost kémkedés miatt letartóz­tattak. A csehek így állnak tehát rajtunk bosszút azért, mert a magyar állam nem Tizenöt éve... Június hó 28-án múlt 15 éve annak, hogy Sarajevóban meg­gyilkolták Ferenc Ferdinand trónörököst és feleségét, Zsófia főhercegnőt, 1914 nyara volt. A Boszniá­ban állomásozó hadtestek had­gyakorlatra készültek. Ferenc Ferdinand és felesége a had­gyakorlat megszemlélésére Boszniába utaztak. Június hó 28-án vonult be a trónörökös­pár Sarajevóba, Bosznia fővá­rosába. Délelőtt fél 11 órakor az egyik utca sarkán egy Csabrinovics Nedelko nevű szerbiai nyomdász bombát dobott a főhercegi pár autójára. A bomba azonban l­egurult az autóról és a következő kocsi előtt robbant fel. A főhercegi pár sértetlen maradt. Csak a következő autó utasai sebesül­tek meg. Nem sokkal a merénylet után a trónörököspár a bomba­merénylet sebesültjeinek láto­gatására indult. Alig haladtak néhány száz métert, amikor Gavrilo Princip nevű szerbiai diák a főhercegi pár autójához ugrott és két lövést adott le.. Az egyik golyó Zsófia fő­hercegnő altestébe fúró­dott, a másik Ferenc Fer­dinánd nyakán szaggatta szét az ütőeret. A két golyó kioltotta a Fő­hercegi pár életét. Gyászmenetté vált a bosz­niai hadtestek tervbevett dísz­­felvonulása. Pillanatok alatt világgá vitte a táviró a hírt. S a megtorlás hangján süví­tett két ország kiáltása: -­- Vesszen Szerbia! E kiáltás nyomán négy évig dúlt a­ legszörnyűbb háború, mely tíz millió halottat, még több nyomorékot és égig csapó szenvedést hozott a világra, akarja nyugodtan eltűrni, hogy csehek kémkedjenek mi­­nálunk. Nekünk tehát még ezt is megalázkodva, némán kell eltűrnünk. Azt hisszük, hogy a magyar kormányban lesz erély arra, hogy a cseheknek­ méltó választ adjon. A törvénygyár. A legutóbbi országos képviselőválasztáso­kat 1926. év őszén ejtették meg. Képviselőházunk 1927. év januárjában ült össze. Azóta közel százötven törvényt ho­zott, a képviselőház. Első he­lyen a pénzügyminisztérium áll, amely 1927 óta 35 törvény­­javaslatot terjesztett a képvi­selőház elé megszavazásra. Ferenc Ferdinánd és Zsófia főhercegnő Emelkedik a hadikölcsönök értéke Megbüntetik a jogtalan hadi­kölcsön- és ezüstpénz vásár­lókat Az utóbbi időben az ország több helyén ügynökök jelen­tek meg, akik jogtalanul ezü­st­­pénzeket és hadikölcsönkötvé­nyeket akarnak vásárolni. A belügyminiszter most rendele­tet adott ki, amelyben erélyes rendszabályokat ír elő azokkal szemben, akik iparengedély nélkül vásárolják össze a régi ezüst egykoron­ás­ok­a­t és a hadikölcsönöket. A rendelet megállapítja, hogy a kormány a hadikölcsönkötvények és egy­koronások vásárlására senki­nek megbízást nem adott és hogy­ az 1927-ben megjelent rendelet előírása szerint ilyen értékeknek üzletszerű vásárlá­sával csak bank és pénzbe­váltó és értékpapírkereskedő­­üzlet folytatására iparenge­délyt kapott személyek foglal­kozhatnak. A miniszter fel­hívja a rendőri hatóságokat, hogy adott esetben az ilyen ügyletekkel foglalkozó szemé­lyek ellen a kihágási eljárást nyomban indítsa meg. Egyébként a budapesti tőzs­dén javulást mutat a hadiköl­­csönkötvények árfolyama. Ed­dig egy száz korona névértékű kötvényért 12 fillért fizettek. Most 18 fillért adnak érte. A hatodik és hetedik kibocsátású kötvények árfolyama 8 fillér­ről 12 fillérre ugrott fel. Itt is figyelmeztetünk mindenkit, hogy olcsó pénzért el ne kótya­vetyélje hadikölcsönköt­­vényét, mert ami késik, nem múlik. Eljöhet még az ideje, hogy a hadiköl­­csöntulajdonosok az igaz­ságnak megfelelően kár­talanítva lesznek. Ezért küzdünk!

Next