Szabad Szó, 1929. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1929-07-07 / 27. szám
XXXL évfolyam Budapest 1929. jíulie 7. 27. szám SZABAD SZÓ LÄS Í.5! zK&Ef'»ÄLip.pT’S» FterM: MezBf “ff Kf6PES V!LAG- 3.50 pengő. Csomagos járatásnál 2.50 pengő. ˇ ,AP előfizetés' ára 1 évre 16 P«nS°— Egyes szám éra 15 fillér. — T- országgyűlési képviselő Amerikában az előfizetési ár egy tfvre 2 D. 50 c ,Admk miTimum TiM.nion wetilap ...ggffg » A mezőgazdasági munkásokról beszéltek az Országos Mezőgazdasági Kamarának a múlt héten tartott budapesti ülésén. Az egyik felszólaló az adóviszonyok tarthatatlanságáról beszélt. Amint mondotta, a pénzügyminiszter adóleszállítást ígért, mégis emelkednek az adók. A mezőgazdasági munkások olyan silányul vannak fizetve, hogy abból lehetetlen megélni. Voltak olyan helyek, — mondotta — ahol egy pengő ötven filléres napszámbért, fizettek egy földmives munkásnak. Kérdezi: hogyan lehet ebből megélni és családot eltartani? Munkanélküliek ma is vannak, — mondotta — és kérdezi: mi lesz a télen, hogyan élhet meg a mezőgazdasági munkás, ha a legnagyobb munka idején, nyáron, sem tud munkához, keresethez jutni? Munkabérmegállapító hivatalos szervek működnek. Ahol túl alacsony a fizetés, ott ez a bizottság állapítja meg a legkisebb fizetést, amelyet a gazdaság köteles megfizetni a munkásnak. De vannak olyan gazdaságok, ahol az ilyen megállapítás ellenére sem fizetik a hivatalosan megállapított magasabb napszámbért. A mezőgazdasági munkások öregség, rokkantság, özvegység, árvaság esetére való kötelező állami biztosítása is késik. A Kamara tagjai végighallgatták ezeket a súlyos megállapításokat. Csak azután cselekedjenek is már a mezőgazdasági munkások érdekében! Ne úgy legyen, mint a közmondás tartja: Egyik fülemen be, a másikon ki! Mi újság a politikában ? A felsőház utolsó ülése. Az országgyűlés felsőháza a múlt héten tartotta meg a vakáció előtt utolsó ülését. Folytatólag letárgyalták a képviselőház által már elfogadott törvényjavaslatokat. Több kisebb javaslat elfogadása után a hadikölcsönkárosultak támogatásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Gróf Hadik János nagy beszédet mondott. Tiltakozott az ellen, hogy a mezőgazdaság a nagybankok kezére jusson. Vass József népjóléti miniszter válaszbeszéde után a felsőház a képviselőház minden áttett javaslatát elfogadta és ezzel a felsőház üléseit bizonytalan időre elnapolták. Rendelet az adók emberséges behajtásáról. Az adóbehajtások enyhítését régen ígérte Wekerle Sándor pénzügyminiszter, aki most a pénzügyigazgatóságoknak azt az utasítást küldte, hogy járjanak el méltányosabban a végrehajtásoknál. A miniszter utasítja a közegeit, hogy az adófizető csak akkor fizessen, amikor fizetésre képes és az adóbehajtó közegek ne követeljenek ott fizetést, ahol ez nem lehetséges. Végül arra utasítja a miniszter a közegeket, hogy ne alkalmazzanak ott szigorú rendszabályokat, ahol a fizetési készség megállapítható. Itt említjük meg azt is, hogy rövidesen hivatalból rendezik a három évnél régebbi adóhátralékosoknak az adóját, mivel az adócsökkentési törvényeket már kihirdették. Akiknek adófizetési kedvezményre vagy végrehajtási eljárás felfüggesztésére van szüksége, az kérelmével forduljon a kerületi adófelügyelőséghez, illetve az adóhivatalhoz. Návay Lajos emléke. Országos ünnepség keretében leplezték le a múlt héten Kiskunfélegyházán Návay Lajosnak, a képviselőház egykori elnökének az emléktábláját, akit tudvalévően a kommunisták 1919-ben embertelen módon meggyilkoltak és úgyszólván élve eltemettek. Návay Lajosban nagy embert és a néppel érző politikust vesztettünk el. Návay Lajos volt az, aki mint a képviselőház alelnöke odaadással támogatta lapunk főszerkesztőjének, Mezőfi Vilmosnak harcát, amelyet az általános titkos szavazati jog törvénybeiktatása érdekében vívott. A csehek bosszúja. A csehek július 2-ától kezdődőleg elrendelték Hidasnémetin át a határon haladó vasúti forgalom megszakítását. Azért cselekedték ezt, mert állítólag a magyar hatóságok egy Pecha Vince nevű cseh jegypénztárost kémkedés miatt letartóztattak. A csehek így állnak tehát rajtunk bosszút azért, mert a magyar állam nem Tizenöt éve... Június hó 28-án múlt 15 éve annak, hogy Sarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinand trónörököst és feleségét, Zsófia főhercegnőt, 1914 nyara volt. A Boszniában állomásozó hadtestek hadgyakorlatra készültek. Ferenc Ferdinand és felesége a hadgyakorlat megszemlélésére Boszniába utaztak. Június hó 28-án vonult be a trónörököspár Sarajevóba, Bosznia fővárosába. Délelőtt fél 11 órakor az egyik utca sarkán egy Csabrinovics Nedelko nevű szerbiai nyomdász bombát dobott a főhercegi pár autójára. A bomba azonban legurult az autóról és a következő kocsi előtt robbant fel. A főhercegi pár sértetlen maradt. Csak a következő autó utasai sebesültek meg. Nem sokkal a merénylet után a trónörököspár a bombamerénylet sebesültjeinek látogatására indult. Alig haladtak néhány száz métert, amikor Gavrilo Princip nevű szerbiai diák a főhercegi pár autójához ugrott és két lövést adott le.. Az egyik golyó Zsófia főhercegnő altestébe fúródott, a másik Ferenc Ferdinánd nyakán szaggatta szét az ütőeret. A két golyó kioltotta a Főhercegi pár életét. Gyászmenetté vált a boszniai hadtestek tervbevett díszfelvonulása. Pillanatok alatt világgá vitte a táviró a hírt. S a megtorlás hangján süvített két ország kiáltása: -- Vesszen Szerbia! E kiáltás nyomán négy évig dúlt a legszörnyűbb háború, mely tíz millió halottat, még több nyomorékot és égig csapó szenvedést hozott a világra, akarja nyugodtan eltűrni, hogy csehek kémkedjenek minálunk. Nekünk tehát még ezt is megalázkodva, némán kell eltűrnünk. Azt hisszük, hogy a magyar kormányban lesz erély arra, hogy a cseheknek méltó választ adjon. A törvénygyár. A legutóbbi országos képviselőválasztásokat 1926. év őszén ejtették meg. Képviselőházunk 1927. év januárjában ült össze. Azóta közel százötven törvényt hozott, a képviselőház. Első helyen a pénzügyminisztérium áll, amely 1927 óta 35 törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé megszavazásra. Ferenc Ferdinánd és Zsófia főhercegnő Emelkedik a hadikölcsönök értéke Megbüntetik a jogtalan hadikölcsön- és ezüstpénz vásárlókat Az utóbbi időben az ország több helyén ügynökök jelentek meg, akik jogtalanul ezüstpénzeket és hadikölcsönkötvényeket akarnak vásárolni. A belügyminiszter most rendeletet adott ki, amelyben erélyes rendszabályokat ír elő azokkal szemben, akik iparengedély nélkül vásárolják össze a régi ezüst egykoronásokat és a hadikölcsönöket. A rendelet megállapítja, hogy a kormány a hadikölcsönkötvények és egykoronások vásárlására senkinek megbízást nem adott és hogy az 1927-ben megjelent rendelet előírása szerint ilyen értékeknek üzletszerű vásárlásával csak bank és pénzbeváltó és értékpapírkereskedőüzlet folytatására iparengedélyt kapott személyek foglalkozhatnak. A miniszter felhívja a rendőri hatóságokat, hogy adott esetben az ilyen ügyletekkel foglalkozó személyek ellen a kihágási eljárást nyomban indítsa meg. Egyébként a budapesti tőzsdén javulást mutat a hadikölcsönkötvények árfolyama. Eddig egy száz korona névértékű kötvényért 12 fillért fizettek. Most 18 fillért adnak érte. A hatodik és hetedik kibocsátású kötvények árfolyama 8 fillérről 12 fillérre ugrott fel. Itt is figyelmeztetünk mindenkit, hogy olcsó pénzért el ne kótyavetyélje hadikölcsönkötvényét, mert ami késik, nem múlik. Eljöhet még az ideje, hogy a hadikölcsöntulajdonosok az igazságnak megfelelően kártalanítva lesznek. Ezért küzdünk!