Szabad Szó, 1939. július-augusztus (41. évfolyam, 31-32. szám)

1939-07-30 / 31. szám

NÉPPEL A NÉPÉRT! Előfizetési «Pakt 4 / V Politikai hetilap Szabad Szó és Képes Világlap Mezőgazdasági szaklap, külön címszalag­zal MBBB IKft HBPlík ESSEK Uccal árusítását az eposz 1940 Január Mg: ■X« Hf 11» JB mak fik ' «fii gAfi'ifitt Csomagos küldés esetén: flHff BWk ff a HB ff HB jjff fii Éf Megjelenik minden vasárnap % pengő 90 fBB ^ aaR IEEE Jp » Ek SmB rnnjiB tfr . . HL#a »L JBK SBL teSKUr mmBBr SEsBsLrf 'Mg Budapest. Amerikába­­ erre 3 dollar ^ Telefon: is7-679. Egyes szám ára 10 fillér Posta takp. csekkszámla ez. 4215 Negyvenegyedik évfolyam, 31. sz. Felelős szerkesztő: SZABÓ PÁL Budapest, 1939. július 30. HETI 8€ A­­­INI C BC ) A KORMÁNYZÓ Varga József iparügyi állam­titkárt iparügyi miniszterré ne­vezte ki. A SZOVJET-MONGOL csapatokat, amelyek ismételten átlépték a Khalk­i-folyót, a ja­pánok visszaverték. A MINISZTERTANÁCS, Kárpátalja problémáival, to­vábbá a Ház munkarendjével és a házszabályrevíziós terve­zettel foglalkozott. A KÉPVISELŐHÁ­Z hétfőn már tárgyalja a házsza­bályrevízióra vonatkozó indít­ványt. 60 ANGOL BOMBAVETŐGÉP Franciaország felett gyakorla­tozott. A PAPA enciklikát ad ki, melyben a vi­lágbékére hívja fel­ az egyes ál­lamokat, ZOG ALBAN KIRÁLY és felesége a gyermekük egész­ségi állapotára tekintettel nem utaznak el Oslóból. ELTŰNT a kassai premontreiek templo­mából egy háromméteres per­zsaszőnyeg. MUSANOV, a bolgár képviselőház elnöke, kedden reggel fél kilenc óra­kor többnapos látogatás után elhagyta Franciaországot. A „REPÜLŐ ERŐD“, az amerikai légiflotta büszke­sége három országos magassági rekordot állított fel ezer-két­ezer és ötezer kilós terheléssel. BLÉRIOT harminc évvel ezelőtt 1909 jú­lius 25-én repülte át huszonöt lóerős gépével a La Manche­­csatornát s harminchét perc alatt ért a francia partról az angol partvidékre. A FÖLDRENGÉSTANI Obszervatórium budapesti ké­szülékei július 25-én 4 óra 43 perc 04 másodperckor földren­gést jeleztek. A földmozgás Bu­dapesten 15 percen át volt ész­lelhető. Levél a parasztfiatalsághoz! Kedves Barátaim ! Nagyon sokkal közül­etek már találkoztam a pécsi és a­ deb­receni parasztifjúsági konferenciákon, ahol szépeket terveztünk a parasztságról és jövőjéről; országos barangolásaim során is összebarátkoztam néhányatokkal, de akiket nem ismerek, azokat is mindig úgy tekintettem, mint barátaimat, testvéreimet. Most ennek a barátságnak a jogán fordulok Hozzátok. Bizonyára már értesültetek arról, hogy megalakult a Nem­zeti Parasztpárt. Nagyon szeretném, ha e hír hallatára nem csó­válnátok fejeteket és nem legyintenétek lemondóan, hogy megint egy párt, mikor már éppen elegetek van a pártokból. Jól tudom, hogy a magyar falvak népét állandóan csábítják és szervezik a különböző pártokba. Minden évben új nevekkel és a megváltás ígéretével találkoztok, s mindezideig nem tettek semmit a pa­rasztságért. A jelekből ítélve tovább is ez lesz a helyzet, hacsak a parasztság észbe nem kap és be nem látja, hogy az ő helye nem a különböző divatos pártokban van, hanem a saját pártjá­ban, a parasztpártban. A Nemzeti Parasztpárt megalakult, s­ most hívunk bennete­ket, hogy fiatal erőitekkel legyetek segítségünkre. Nagy felelős­ség terhel benneteket is, nemcsak bennünket, mert rajtatok áll a következő parasztgenerációk sorsa. Eddig a parasztság szlgos küzdelmei mind elbuktak, mert a parasztság széthúzott, pártos­­kodott, erőit szétforgácsolta és könnyen elbánhattak vele. Most meg kell teremteni a parasztegységet, hogy soha többet senki ki ne használhassa egyéni céljaira a parasztságot, s ebben nek­tek lesz a legtöbb munkátok. Fiatalok vagytok, még nem ron­tott el benneteket a politika, a választási korupció, még hisztek a parasztságban és a jövőben s ha ez így van, nem térhettek ki az idő szava, a történelem parancsa elől: a fajtátokat kell szol­gálnotok. Barátaim, nem ígéretekkel, nem a szokásos politikai frázi­sokkal állunk elétek. Igényesebbek vagyunk: mi egy új pa­raszt életforma programjával indulunk a harcba s a parasztság politikai megszervezése mellett a gazdasági, társadalmi és kul­turális tömörítésére is gondolunk. Olyan múlt áll mögöttünk, hogy csak azt tehetjük. Akik elindítottuk a Nemzeti Paraszt­iért gondolatát, egytől-egyig már hosszú évek óta írással és szó­­­val harcolunk a parasztság emnelt sorsba emeléséért, jogaiért és boldogulásáért s nem egy közülünk a bíróság elé került s bör­tönt kapott. Mi már akkor követeltük a földreformot, amikor a mostani hangoskodók erre zsidóbérencséget kiáltottak. Mi ak­kor álltunk oda a parasztság mellé, amikor a parasztságot még lenézték és megvetették azok, akik most keblükre akarják ölelni. Mi nem tehettünk másként, mert a parasztságból jöttünk és mi sohasem fogjuk cserbenhagyni és elárulni a fajtánkat. Hívunk benneteket fiatal paraszt barátaim a munkára. Ren­geteg mulasztást kell pótolni és nagy terveket kell megvalósí­tanunk. Ne gondoljátok, hogy Magyarországon nem lehetne re­formokat csinálni, mert eddig nem csináltak. Lehet, csak nem volt legény a gátra. Ezért van rátok szükség, mert gátakat kell építni idegen szándékok és idegen eszmék, mint a Tisza vagy a Kőrösök áradó hullámai ellen, s ha ez megtörtént, akkor a gátak védelmében megkezdhetjük az új Magyarország építését. Abban a reményben, hogy megértitek hívó szavunkat, ba­ráti szeretettel köszöntelek mindnyájatokat: Kovács Imre. Napról-napra szükséges, hogy időnként megnézzük a múltak tanulságait, mert azok­ban népünk, országunk létének szinte­ minden kérdésére igaz fe­leletet kaphatunk. Ma, amikor olyan sok szó esik az ország füg­getlenségéről, nemzeti független­ségünk és önállóságunk megóvá­sáról, mely idők tanulságait ve­hetnénk figyelembe leginkább, ha nem az E18-as szabadság­­harcét? Az erről a korról szóló történelmi könyveket lapozgatva, azt találjuk, hogy a ne­messég legjobbjai belátták s ki­mondták, hogy a nemzetet sza­baddá tenni és a szabadságot megvédeni csak akkor lehet, ha a nemesség lemond a kiváltságok­ról ... Deák Ferenc, a haladó szellemű nemesség egyik vezére azt így fogalmazta meg: „...csak ott igazán boldog és virágzó a haza,­­ahol a földet szabad kezek mivelik, ott erős­­a nemzet, hol a tulajdont és füg­getlenséget szabad kezek védik." Kölcsey Ferenc pedig,­a Him­nusz írója, így be­szélt az ország­gyűlésben: „Kötelességünk úgy intézni az ország dolgait, hogy a nép egyszer tulajdoni és pol­gári jogokat nyerjen s ezáltal a polgári alkotmány 700.000 puha­ság és szegénység által elaljaso­­dott lélek helyett 10 millión felül­emelkedhető igaz lelket nyerjen.“ De fölsorakoztathatnánk akár egy egész könyvre valót is az ilyen emelkedett szellemű megnyilatkozásokból, így írtak és beszéltek akkor az uralkodó nemesség legjobbjai. Igaz, hogy a szabadságharc elbukott a ha­talmas túlerő ellenében, de a nemzet a fölszabadított jobbágy­sággal olyan csodáikat művelt a harcban, hogy még­­a vereség után is egy új föltámadásnak kellett jönni. És ugyan nem lett volna-e más a szabadságharc ki­menetele, ha a jobbágyság föl­szabadítása nem a legutolsó percben történik? Nem árt ezeken a tanulságokon elgondolkozni azoknak az urak­nak, akik ma olyan sűrűn han­goztatják aggódva az ország füg­getlenségét, viszont egyszer sem idézik Deák Ferenc szavait: „Ott erős a nemzet, hol a tulajdont és fügetlenséget szabad kezek vé­dik“... Bizony, önállóságunk leg­biztosabb záloga csak a szegény­ségből fölemelt sokmillió magyar lehet! De azoknak is szól a­­ múlt tanítása, akik — mint hirdetik — a nép jobb sorsát akarják és ezt ide­gen példák lemásolásától, sőt ide­gen segítségtől várják. Várjon Petőfi és Táncs is, akik i­gaz har­cosai voltak a magyar nép szo­ciális fölemelkedésének, nem azt tanították-e, hogy ez a­ fölemel­kedés csak szabad országban tör­ténhetik meg? Petőfi nem csak életével, de halálával is megpe­csételte ezt a tanítást! S várjon nem az ő tanításukat igazolta a szabadságharc utáni két évtizedes elnyomatás? A múltak példája sok mindenre figyelmezteti

Next