Szabad Szó, 1945. március-április (47. évfolyam, 1-29. szám)

1945-03-27 / 1. szám

a 1n­jjáémtés Párizs legnagyobb gyártelepét és az egész szárazföldi Európa legnagyobb automobilgyárát, a Renault-műveket a ná­cik a németbarát gyártulaj­donos közreműködésével kisa­játították és ott autókat, pán­célkocsikat és harckocsikat gyártottak. Ezért a Renault-mű­­veket egymás után érték a sú­lyos angolszász légitámadások. Amikor a nácivilág összeomlott Párizsban, a Renault-művek sú­lyosan megrongált állapotban kerültek vissza francia kézbe. A vállalat tulajdonosát a ná­cikkal való együttműködés miatt, letartóztatták­­és népbíró­­ság elé állították! Az üzemi bi­zottság nagyon serényen és ki­tűnő eredménnyel látott hozzá a Renault-művek helyreállítá­sához, úgyhogy a hatalmas gyártelep most már a francia hadseregnek és a szövetséges haderőnek gyártanak tehergép­kocsikat. Itt javítják ki a nyu­gati arcvonalon harcbavetett és megsérült, angolynovikai kocsik jelentős részét. A gyár máris húszezernél több munkást foglalkoztat és termelése nap­­ról-napra nő. Szép példája­ a francia nép és a párizsi lakos­ság újjáépítő akaratának. Az Ural hegységben, amely a legkülönbözőbb termé-­­szeti kincsekben, különösen fé­mekben egyik leggazdagabb lelőhely a világon, az utolsó években óriási bauxit-telepeket találtak. Bauxitból állítják elő a hadiipari szempontból, külö­nösen a repülőgépgyártás terén nélkülözhetetlen könnyűfémet, az­ alumíniumot. Az uráli nagy bauxit-telepekkel most Orosz­ország az Egyesült Államok és Kanada mellé az élre került, a világ bauxit termelésében és alumínium gyártásában. Né­hány hét előtt, moszkvai jelen­tés szerint, elkészült az Uralban a világ legnagyobb alumium­­gyára, amelyben máris sokezer munkás látott neki a termelés­nek. Most létesítik az újabb gyártelepeket, úgyhogy az I­ralvidék a világ alumínium­­termelésének egyik közép­pontja lesz. Az alumínium­gyártás villanyerővel történik. A villanyerőhöz szükséges vízi­­erő pedig korlátlanul áll a ha­talmas uráli gyáripar rendel­kezésére. _ Ne utazzunk Délmagyar­országra élelemért. Békés, Csa­­nád és Csongrád megyékből érkezett jelentések szerint ezen a vidéken a nagy kereslet kö­vetkeztében az élelmiszerárak megtízszereződtek, néhol pedig az élelem teljesen kifogyott. A lakosság emiatt bizonyos ellenszenvvel fogadja a buda­pesti batyuzókat, hiszen saját ellátása sem biztos. A helybeli hatóságok az élelmiszerek kivi­telét megtiltották és elrendel­ték, hogy a batyuzóktól min­dent kobozzanak el. A közellá­tási kormánybiztos a fenti ne­hézségek miatt kéri Budapest lakosságát, hogy ne utazzanak Délmagyarországra élelemért. 2 Szaisati Szé Kedd, 1945 március 27. p • •Üdvözlet a Debreceni Szabad Szó­nak Munkakezdésünk első reg­­gelén­ meleg üdvözlő sarakat találtunk íróasztalunkon. Test-, vérlapunk, a DEBRECENI SZABAD SZÓ című hetilap szerkesztősége köszönt ben­nünket, indulásunk alkalmá­val. Jólesnek a biztató és szí­vélyes szavak, fokozzák lelkes­ségünket és igyekezetünket. Köszönjük a szeretet, e kedves megnyilatkozását is szívből örülünk, hogy a DEBRECENI SZABAD SZÓ szerkesztőségé­­­vel egy úton járhatunk a közös cél felé. ‘Fc­he­ngel Csúnya mesterkedés A bitófa alatt álló ember utolsó reménysége, hogy­­ elszakad a kötél. Vidékről kapjuk a hírt, hogy egyes, még helyükön maradt köz­­igazgatási tisztviselők azzal próbálják a földnélküli réte­geket a birtokigényléstől visszatartani, hogy mindenki csak annyit írasson, amennyi-­­vel már ebben a gazdasági évben megbirkózik és ezért — így hirdetik — sokan nem vállalnak többet, mint egy vagy éppen csak egy fél hol­dat, mondván, hogy iga­rő híján többet nem tudnak meg­művelni. Persze, az egész, meséből egy szó sem igaz, s az egész nem egyéb, mint a régi fellegvára romjai alól még kinyögdécselő utolsó mentők­ísérlete. Kát­ ezzel próbálkozni. Svábok Burján Mintha mi sem történt volna Hildán, alighogy kipucolták onnan a német rablókat, meg­jelentek utóvédjeik a buda­­környéki svábok személyében. Gazdagon megrakott bátyúik­ban az ostrom alatt kiéhezett lulai lakosság számára meg­fizethetetlen árakon kínálják a rég nélkülözött élelmiszere­ket. Fellépésük pökhendi, akárcsak előttük járt fajtest­véreiké. Honi svábjaink el­felejtik, hogy az utolsó hetek­ben történt egy és más, ami elegendő lenne ahhoz, hogy szerényebbek legyenek. Remél­jük, hogy a földreform-tör­vény letöri a fővárosban eddig pusztított élelmezési diktatú­rájukat, de addig is, míg a törvény megtelik élettel, jó lesz, ha ezek az új megszállók felfigyelnek az intő szóra: hátrább az agarakkal! m* phip •­­ Urak, ne nyüzsögjünk Egyre gyakrabban találko­zunk a lapok hasábjain kísér­­teljárással. A letűnt, szégyen­teljes rendszer alakjai és in­tézményei csempésznek be hí­reket a napisajtóba, abban bízva, hogy továbbra is fel­színen tarthatják magukat. A hírhedt Faluszövetség kabaré­ba fulladt palántaakciója után arról olvastunk, hogy Halla Aurél úr, az egyik szélsőjobb­oldali kormány volt tagja, ké­sőbb egy felülről csinált ke­resked­elmi érekképviselet el­nöke, hogyan képzeli el a ke­reskedelmi érdekképviselet el­­ol­dását. A közelmúltban még egy „Országos Gazdakör“ nevű, már régen tagok nélkül álló egyesület osztogatott a lapok hasábjain tanácsot a termelés megindítására. A kör közlemé­nyeit egyébk­ént Ceglédy En­dre egykori jobboldali nemzet­gyűlési képviselő szokta a szerkesztőségeknek személye­sen átnyújtani. Nyilván most is így csinálta. Urak, ébred­jenek, az önök ideje lejárt. Legyenek nagyon boldogok, ha beérjük azzal, hogy emlékeze­tüket a feledés mindent el­­takaró leple alatt engedjük ki­aludni. Korcsmáros vagy a­z újságírói Olvasunk, hogy a Magyar Ú­jságírók Országos Szövetsé­gének Korcsmáros Nándor úr lett az ügyvezető elnöke. Az újságolvasó közönség joggal kérdi: ki ez a Korcsmáros Nándort Nem csodálkozunk, ha kevesen ismerik nevét, mert lapot nem szerkesztett, cikket nem írt. Korcsmáros úr művészkörökben és a bohém­­világban népszerű ember, nép­szerűségét a Fészek Klub­ban szerezte, amelynek háznagya volt. Ebben a klubban a két világháború között néhány va­lódi művész­ körül a széteső polgári társadalom álbohém alakjai gyülekeztek. Korcsmá­­ros Nándor érdemeket szerzett magyar festőmű­vészek képei­nek terjesztésével és regény­írással is foglalkozott. Nem értjük azonban, hogy a ma­gyar újságírók érdekképvise­leti szervének élére miért nem újságíró került? Az Orvosok Szabad Szakszervezetének élén neves orvosember áll, az újságírószer­vezet vezetője le­gyen hivatásos újságíró. Na­gyon szeretnék tudni, hogy­­ a demokrácia nagyobb­­dicső­ségére ki választotta meg az elnök urat, mert az Ú­jság­író Szövetség igazolt tagjai­nak túlnyomó többsége még meghívót sem kapott az ala­kuló gyűlésre... "A későn ébredő át­­ébredő magyarok nem voltak túlzottan rokonszenves alakjai a magyar közéletnek még kevésbé azok a­­ későn ébredlő magyarok. Jellegzetes figurája ezeknek Béldy (Bruck­ner) Alajos altábornagy, aki az „Ifjúság Országos Vezetője“ rímet viselte. Most letartóz­tatták és háborús bűnösnek nyilvánították. Héldy úr Bal­­dur von Sehiraeh német biro­­dalmi ifjúsági nácivezetőt pró­­bála lemásolni és így fertőzte meg a magyar leventeifjúsá­got a fasiszta métellvel. A La­­katos-kormány működésének második felében, mikor már csak a vak nem látta, hogy Németország gyalázatos hábo­rúját elvesztette, felfedezte magában a németellenes érzel­meket. K*hőn, nagyon későn. Amit Heldy altábornagy a ma­gyar ifjúság lelkében pusztí­­tolt, nem kisebb hőn, mint a kakastollas pribékeké, akik általan száműzetésre ítélt em­berek százezreit gyömöszölték a deportáló vonatokba. Ezekért a bűnökért kell felelnie Béldy altábor­nagynak. Karszalag és m­­unka iszony Az idegen állampolgárok megsokasodtak Budapesten. Mondhatnék azt is, hogy az utcákon csak külföldiek jár­nak. Francia, angol, amerikai, török, jugoszláv, román, cseh­­szlovák karszalagos férfiak és hölgyek hemzsegnek a körúton. Az „idegenek“ leg­többje csak magyarul beszél. Az elkarszalagosodás kóroko­zója — a közmunka. A kar­szalagosok nem akarnak dol­gozni, nálunk külföldi kar­szalagot hordanak, idegen ál­lamban pedig bizonyára a­­ magyar karszalagot tennék fel rettenetes munka­számunkban. A fasisztaszellemű és szovjet­­ellenes sajtótermékek megsemmisítése A Magyar Távirat iroda je­lenti: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a moszkvai fegyver­szüneti egyezmény végrehajtá­saként rendeletet adott ki a fa­­sisztaszellem­ű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítésé­ről. A rendelet értelmében meg kell semmisíteni a könyvnyom­dák, könyvkiadóvállalatok, köz- és kölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak, valamint magán­személyek birtokában lévő min­den fasiszta szellemi­, szovjet­­ellenes és antidemokratikus sajtóterméket (könyv, folyóirat, napilap hirdetmény, röplap, ké­pes ábrázolat), tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy nyelven jelent meg. Különösen és kivétel nélaü­­l megsemmisítendők a fasiszta (nemzeti szocialista) politikusok fasiszta szellemű életrajzai, nyil­vánosan elmondott beszédei, fa­­siszta állampolitikát méltató tu­dományos színezetű művek, a német hadviselést feldicsérő sajtótermékek, a fasiszta politi­kusoknak ily szellemű művei, a fasiszta pártoknak és kiadó­­hivataloknak összes politikai jellegű kiadmányai, vagy ilyen vonatkozású szépirodalmi ter­mékei stb. A fent megjelölt sajtótermé­kek kiadása, utánnyomása, sor­­szalombahozatala, terjesztése, külföldről való behozatala tilos. A könyvnyomdák, könyvkia­dói, könyvkén­szedők és köl­­esönkönyvtárak, egyesületi, tes­tületi és iskolai könyvtárak, va­lamint a magánszemélyek köte­lesek a fentebb felsorolt sajtó­termékeket a törvényhatóság első tisztvislője által kijelölt gyűjtőhelyre szállítani. A tör­vényhatóság első tisztviselője gondoskodik a beszállítandó sajtótermékek őrzéséről mind­addig, míg az összegyűjtött sajtótermékek papíranyagának hasznosítása, zúzómalmokba való szállítása útján, meg nem történik. Az 1931:171. i.­e. 1. §-ában írt bűntettet követi el az, aki a rendelet bevezetésében mege­lett sajtóterméket kiadja, ki­nyomatja, utánnyomja, forga­lomba h­ozza, az ország terüle­tére behozza, vagy aki a birto­­kában lévő sajtóterméket más­nak átadja. A bűnvádi eljárásra a Népbíróság bír hatáskörrel. Amennyiben a cselekmény súlyosabban nem büntetendő, kihágást követ, el és háború idején h­at hónapig terjedő el­zárással, valamint 8000 pengőig terjedő pénzbüntetéssel bünte­tendő az, aki a kiszolgáltatási kötelességnek szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget.. . A német tulajdonban álló vagyontárgyak forgalmának korlátozása és zár alá vétele A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Ideig]*!''.A Nemzeti Kormány a moszkvai fegyver­szüneti egyezmény végrehaj­tásaként rendeletet adott ki a német tulajdonban álló va­gyontárgyak forgalmának kor­látozása és zár alá vétele ügyé­ben. A rendelet szerint a Magyar­­ország területén ta­lál­ha­tó min­den ingatlan és ingó vagyont — beleértve az értékeket, kész­­pénzköveteléseket —, amely a német állam, német állampol­gár vagy oly személy tulaj­dona, aki Németország terüle­tén vagy Németország által megszállt területen állandó jelleggel lakik, az országból kivinni nem szabad. A fent felsorolt vagyontár­gyakat sem kisajátítani, sem élők közötti vagy halálesetre szóló jogügylet útján más sze­mélyre átruházni nem lehet. Mindenki köteles a fent fel­sorolt, birtokában vagy hizlala­­tában lévő vagyontárgyat a te­rületileg illetékes pénzügyigaz­gatóságnál írásban bejelenteni. Minden hatóság köteles hiva­talos tudomása szerint a terü­letén lévő meghatározott va­gyontárgyakról kimutatást ké­szíteni és a területileg illetékes pénzügyigazgatóságnak meg­küldeni. Az első bekezdésben felsorolt összes vagyontárgyakat zár alá kell venni. , A bejelentés, valamint, a zár alá helyezés módját a pénzügy­miniszter rendeleti úton szabá­lyozza. Sikkasztásnak tekintendő és a Btk. 339. §-a szerint­ bünte­tendő az, aki a rendeletben megszabott bejelentési kötele­­zettségének szándékosan vagy súlyos gondatlanságból eleget nem tesz és aki az említett va­gyontárgy birtokban tartását el­­titkolja vagy ahhoz másnak­­sz­gítséget nyújt. Feloszlatták a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezeteket A Magyar Távirati­ Iroda jelenti: Az ideiglenes Nem­zeti Kormány a Moszkvá­ban kötött fegyverszüneti egyezmé­n­y tel­jes Résekép­pen rendeletet adott ki a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezeteik felosz­latásáról. A rendelet szerint a ma­gyar kormány feloszlatja a magyar területen lévő ösz­­szes Hitler-barát, vagy más fasiszta politikai és katonai jellegű szervezeteket, vala­mint az egyéb olyan szer­vezeteket, amelyek az Egye­sült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak, vagy folytattak, tekintet nélkül arra, hogy működésük a t­a­gának á­g­y -szerű, vagy attól eltérő volt-e. Az előző bekezdésben fel­sorolt szervezeteknek mű­ködést kifejteni és az ott felsorolt irányzatú egyesü­leteiket, szervezeteket, vagy politikai pártokat a jövő­ben létesíteni tilos. A bevezetőben foglalt politikai irányzat miatt a kormány feloszlatja a kö­­vetkező egyesületeket: 1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor, 2. Baross Szövetség, 3. Ertinzó, 4. Etel­közi Szö­vetség, 5. Ébredő Magyarok­­ Egyesülete, 6. Hommeretet, 7. Kékek Klubja, 8. Keleti Arcvonal Bajtársi Szövet­ség, 9. Kettősk­ereszt Vér­­szövetség, 10. Levente Egye­sület, 11. Magyar Jövő Szö­vetség, 12. Magyar Orszá­gos Véderő Egyesület (MOVE), 13. Magyar Élet Pártja, 14. Magyar Meg­újulás Pártja, 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesü­lete, 16. Magyar Nemzeti­­szocialista Párt, 17. Ma­gyar Tudományos Fajvédő Társaság, 18. Magyar Ügy­védek­­Nemzeti Egyesülete, 19. Nemzeti Munkaközpont, 20. Népakarat Pártja, 21. Nyilasikeresztes Párt. Hun­garista mozgalom, 22. Or­szágos Vitézi Szék, 23. Or­szágos Nemzetvédelmi Bi­zottság, 24. Turul Szövet­ség, 25. Zsidókutató Intézet. A rendelet levezető része alá tartozó pártok, egyesü­letek, társaságok, szövetsé­gek stb. egyesületi vagyo­nát, pénzkészletét, iratait le kell foglalni és zár alá kell helyezni. Minden törvényhatóság első tisztviselője köteles a fentebb név szeri­nt felsorolt és a törvényhatóság terüle­tén működő párt, egyesü­let, szövetség, szervezet va­gy­on­tárgya­inak leltárivá vé­teléről, pénzkészletének és irata­inak megőrzéséről, esetleg átszállításáról, va­lamint a helységek lezárá­sáról gondoskodni. A zár alá vételről felvett jegyző­könyvet, valamint a felosz­latott társaság alapszabá­lyának egy példányát a belügyminiszterhez hala­déktalanul fel kell terjesz­teni. _Ha a törvényhatóság el­ső tisztviselő a rende­let bevezetésében felsorolt olyan szervezet, párt­egye­sület, vagy társaság létezé­seiről szerez tudomást, amely a rendelet további részében nincs felsorolva, köteles azt haladéktalanul jelenteni a belügyminiszternek, aki a feloszlatásra szükséges in­tézkedést megteszi.

Next