Szabad Szó, 1946. január-június (48. évfolyam, 1-141. szám)

1946-01-01 / 1. szám

% SZABAD SZÓI 1948 január 1. csak nehézkesen és kihagyások­kal történhetnek meg. — Feltétlenül ki kell építenünk az intézményes közellátást mind­azokra a cikkekre, amelyekből­ még elegendőt nem várhatunk. Ugyancsak ki kell építenünk az általános beszolgáltatást az iparra és kereskedelemre is. Ez a fel­tétele a falu és a város közötti békességnek is. Ha ez nem tör­ténik meg, a faluban városelle­­nesség és a városban faluellenes­­ség kap lábra, aminek kezdeteit már most is láthatjuk. Ennek az egész folyamatnak a szövetkeze­tekre kell épülnie, mert csak a szövetkezet, mint a magyar nép gazdasági önkormányzati szerve, tudja lebonyolítani a szűkös kész­letek összegyűjtését és a csere­cikkek szétosztását. Ne ismételjék meg a párizskörnyéki békék módszereit! Beszélhetnénk még mai hétköz­napi gondokról is. De itt van legfrissebb gondunk, a békeszerz­ő­dés is, amire négy hónapon belül sor kerül Mi a véleménye erről Veres Péternek? — Reméljük, hogy ezt a dátu­mot nem halasztják el. Reméljük, hogy a világ sorsát intéző nagy­hatalmak felismerik, milyen nagy fontosságú a mielőbbi békekötés, a biztonság és a végleges határ-, vám- és politikai rendezés. Ha azt akarják, hogy a népek UNRRA nélkül is boldoguljanak és meg­éljenek, minél hamarább békét kell adni és aztán majd a népek kiformálják az életüket a saját országukban.­­ Egyetlen dolog az, amit a békekötések előtt figyelmükbe ajánlunk a nagyhatalmaknak: ne ismételjék meg a párizskörnyéki békék módszereit. Hallgassák meg a népeket, a legkisebbet is. De nézzék is meg a helyszínen, hogy mi a helyzet a vitás területeket népesség, kultúra, közlekedés és gazdasági tekintetben és úgy húz­­zdja meg az országhatárokat, ahogy az Atlanti Kurtában is a lenini-sztálini nemzetiségi el­­vekben lefektették. Mert szép volt a Wilson tizennégy pontja, de mi lett bel­őle? Megmérgezte Közép- Európa belső légkörét és a kis népek eszközeivé váltak a sátáni német imperializmusnak. Hogyan bír megállni a magyar? — A dunavölgyi népek közti ve­­télkedésben hogyan bír megállni a magyarság, amely csak most lépett a demokrácia útjára? — Az első, hogy a demokrá­ciánk őszinte és megbízható le­gyen, hogy senki se mondhassa azt, hogy a magyar demokrácia csak külső takaró a reakciós és soviniszta erők fölött. Ennek a biztosítása csak úgy lehetséges, ha a munkásság és parasztság erői tovább szerveződnek és napi ér­dekeik, valamint az ország érde­kei körül eleven és harcos demo­kratikus közélet alakul ki. Ebben a demokratikus közéletben azok­nak a pártoknak és szellemi té­nyezőknek, amelyek a demokrá­ciát és a magyarságot egyformán komolyan veszik és mélységesen érzik a magyar Sorsot, azon kell munkálkodniuk, hogy a magyar­­ságban kifejlődjön az egységes magyar közösségi érzés, hogy az évszázados kuruc-labanc ellentét végre feloldódjon és a magyarság többsége már ne nyugatra és ne keletre néző magyarokból, ha­nem talponálló, magyar földbe testtel-l­élekkel begyökeredző ma­gyarokból álljon, akik kül­poéti­kai kérdésekben pártkülönbség nélkül egységesen és zártan tud­nak alkalmazkodni, tárgyalni és cselekedni. Mit ér az ember, ha magyar és paraszt? Nagy kerülővel mégis csak elér­­keztünk oda, ahonnan elindultunk. — Azzal végezzük hát, amivel kezdtük. Hogy mit ér az ember, ha magyar és paraszt, az majd elkövetkező években dől el. Ha a magyar nép most ez egyszer a sa­ját erejéből és a saját magából leválasztott és felnevelt vezetői által meg tudja ragadni sorsa kerekét, ha ura marad és­­jó gazdája a szétosztott földnek, ha a munkás harcos elszántság­gal meg tudja őrizni demokrati­kus jogait és szervezettségét és helyreállítja az általános munka­­fegyelmet és ha az értelmiség meg tudja érteni, hogy feladata igenis szolgálat az örökkévaló dolgoknak, a népnek, a szellem­nek és kinek,kinek hite szerint Istennek és nem földi hatalom­nak, osztályoknak és magános gazdagoknak, akkor re­­méljük, néhány év múlva csak történelmi emlék marad ez az égető kérdés, hogy mit ér az ember, ha ma­gyar. Mert akkor már látjuk, érezni fogjuk, hogy valójában mit ér... * A magyar jövőt kérdeztük Ve­res Pétertől, s ő egyszerre csak a­ mindennapi, kenyérről, a gyü­mölcsről és főzelékről, az állat-, állományról kezdett beszélni. Igaza van, most az jelenti mind­nyájunk számára a jövőt, hogy lesz-e elegendő búzánk, káposz­tánk, zsírunk. Hogy meg tudjunk élni a romok között. Himnuszunk is azt mondja, hogy .... • jókedv­vel, bőséggel". A magyar jövő is csak így születhet: bőségből és jókedvből... Vass László mmii in itii ii írni ii wraswamni­ in—mnn ERDÉLYIEK ! FELVIDÉKIEK ! DÉLVIDÉKIEK ! December 31-én este 8 órai kezdettel a VII., Damjanics­ u. 6. szám alatti iskola tornacsarnoká­­ban műsoros Falusi Szilvesztert rendezünk. Műsor után tám­. Falatozóról, dalokról gondoskod­tunk. Sxx&d&Q újéi’&t kíván. A kedves vevőinek és jóbarátainak PÁZSVÁNYI rádió- és vill. szaküzlete IX. kerület, Üllői­ út 67 sz. HOMBOS Iff­ asztalos 11­7 e­m B.U.É.K. t üzletfeleinek és jóbarátainak Kálvária-i­. 96 Lengyel-cseh jegyékváltás A varsói rádió jelenti, hogy Csehszlovákia jegyzéket nyújtott át a lengyel külügyminisztérium­nak, amelyben őszinte barátságá­nak ad kifejezést, de megállapít­ja, hogy a két ország közötti vi­szony megromlott. Közvetlen tár­gyalásokat javasolnak Prágában azzal a kikötéssel, hogy a tárgya­lásokon nem vehetnek alapul len­gyel területi követeléseket, mert a kérdéses területeken a lengyel fennhatóság ideje alatt üldözték a csehszlovákokat. Lengyelország válaszában késznek mutatkozik a tárgyalások folytatására, de leszö­gezi, hogy a tárgyalásokon a ha­tárkérdéseknek és Teschen kér­­désének is szerepelnie kell. A vá­laszjegyzék hangoztatja záradéká­ban, hogy az elcsatolt területeken üldözik a lengyel anyanyelvű la­kosságot. Halálba menekült „a minta-gettó“ hóhéra A háborús főbűnösök egyik csoportjával hozták Magyaror­szágra Péterffy csendőrezredest a nagyváradi ,,minta-gettó“ pa­rancsnokát. Péterffyt néhány nappal ezelőtt a Nagyváradról érkezett népügyészség egyik ki­küldöttje hallgatta ki. Kihallga­tása után visszavitték cellájába. Az őr ellenőrző körútja során holtan talált rá, felakasztotta magát. Aranyat, brlliánst, ezüstp­­­aszek. e'artok legygyu­kit. ékszer kós­itek. javi­tások mem­irhilók. OO­­­A­ SCHWABZ aranimih«*» Ootótty-B. «»*■**• Tánc a villany körül Szénhiány és takarékosság ide, rendelet és közérdek oda; a ká­véházak és egyéb szórakozóhelyek még mindig mennyei fényárban úsznak. Nyilván azért, hogy igen nagyszámú látogatójuk nem éppen „világos" üzleteihez megfelelő mennyiségű voltot, wattot, luxot és egyebet szolgáltassanak. Biz­­tosan ők is ellenőrzik a takaré­kossági rendelet megtartását... (Eddig tudomásunk szerint még egy szórakozóhely - tulajdonost sem büntettek meg!) És miért is takarékoskodjanak ők, amiket a főváros elvégzi helyettük: Buda­pesten még mind a mai napig egyetlen utcasarki óra számlapja mögött nem gyűlt fény!­.. De ezt is megértjük. Utóvégre pótol­ni kell a Szabadság-tér napsü­tötte délelőttökön történt kivilá­gítását, na és a fővárosi hirdető­­vállalat hirdetőoszlopai által buz­gón fogyasztott villanyt. Hiszen a hirdet­ővállalatnak hirdetnie kell magáról, hogy ő­t hirdet. És ezt este is kell. Villanyfény­nyel. Ez Budapest legnagyobb gondja.. Truman január 3-án rádióbeszédet mond Truman elnök háromnapos pi­henője után Mi­souriból vissza­­tért Washingtonba és pénteken már tárgyalásokat is folytatott. Az elnök — a Fehér Ház köz­leménye szerint — január 3-án este 10 órakor rádiószózatot in­­téz az amerikai néphez és ebben kormányzati programmjával fog­lalkozik. Körülbelül két hét múl­va megtartja szoká­­s évi beszá­­molóját a kongresszus előtt. Héjjas Iván orgoványi „működéséről“ is­ jelentéseket kétt a kecskeméti népü­gyészség A kecskeméti népügyészség felhívja mindazokat, kiknek a szökésben lévő Héjjas Iván és tettestársai által 1919-ben és az ezt követő években végrehajtott ú. n. orgoványi politikai gyilko­so­gokkal kapcsolatban bármily adat áll rendelkezésükre, szíves­kedjenek ezt — szóval vagy írás­­ban — sürgősen a népügyészség tudomására hozni s egyben a sa­ját nevüket s címüket is közölni. A december 15-iki árak bejelentése A közellátásügyi minisztérium a következőkben tájékoztatja az érde­kelteket a december 15-én érvény­ben volt árak bejelentésével kapcso­­latban: 1. Nagy-Budapesten az árak ki­mutatását személyesen is benyújt­hatják az alábbi helyeken: Mezőgazdasági termékek és az élelmezési ipar termékeiről V., Szé­­chenyi-rakpart 6. a földszinti se­gédhivatalban, vas-, fém-, gép- és elektromos­ipar, bőripar, fém- és tüzelőanya­gokra vonatkozólag VI., Paulay Ede­­utca 52. a segédhivatalban, a textilipar, vegyi ipar, építőipar, mezőgazdasági és faipar valamit a vegyes ipari termékekre vonatkozó­ig VTI.’ Dohány­ utca 40. a segéd­hivatalban. Felvilágosítások ugyanezeken a helyeken az egyes főosztályokon kérhetők. 2. A bejelentési határidőt a rö­vidáru-, villamossári cikkek, vaske­­re­eskedések, műszaki kereskedők, já­ték árukereskedők, festék- és vényc­­ikkekkel kereskedők, fűszeresek , áruházak részére 1946 január 6-áig rn­.,rh'w-zabbították. Vidéken az illetékes közel l­átási talágvelőségek a szükcél­hoz képest 1946 január 6-áig sz’nt^n adhatnak­­ ki:y ^ c—q bolnsztá-t Pos*a- bemnvHás e-e*én a twl­­‘ék e'~ő oldalára eA1­!^“ra réírre: irt i«, b'i'Tv á^bejelentésről ven szó 4. O’van szakmában, ahol az ám. -ft/ytt r’Vkek ns^Y s~4ma van ki'­­-írdn11 a-­árostelepte* e1 h-,rc*Tiy iríg1 veme i^envV' a­r p^ed^ok evéri var­ v szakma* '«re—rr—AV ft1 — , T1 T-etv*' A,, pT , ” —, r, r­l­­--* iScrtr ’mrrv srekme-ta-o ismert eriemité1- ■--n mn-pai* p"»« r'k'-psopn’­V-l-rry, vn—" P1 T-" 1—a, való h’u*1 t’”OZO'YS.j r»cqV r-t a ■ ,i*SV Pypplppt P7 p­ rvpj a—nlrv* „arrv £rr**?o-mort'^’—'p 1945 de­cember 15-én a1’---Vo^rtak, — Orvosi hír. Dr. Po­­s S . Mi­hály, bel-Idegorvos újra ndel d. u. 2—5-ig. Új címe: IX., f­ögyes E..u. 15., L 7. Tildy miniszterelnök beszéde az ország és a dolgozók súlyos problémáiról Szegeden vasárnap ünnepélyes­­ keretek között iktatták be tiszte­­­ségébe a város új fői­pánját. Az ünnepségen megjelent Tildy Zol­tán miniszterelnök mondott be­­szédet. Megállapította, hogy ma az or­szág egyetlen városa vagy köz­sége sem vonhatja ki magát az általános nagy magyar kérdés kényszere alól. Az ország hely­­zete kimondhatatlanul súlyos. Rendkívül nehéz hat hónap van előttünk. Ezen a hat hónapon ke­resztül kell verekednünk magun­kat. A felemelkedés útját világo­san látjuk, sőt már meg tudjuk mondani a felemelkedés állomá­sainak időpontját is. Akik nem­csak a kormányzat szándékával, de azzal a nemzeti paranccsal próbálnak szembeszállni, amely bennünket arra kényszerít, hogy minden körülmények között meg­­teremtsük a megmaradás és a kitartás feltételeit, azokkal szem­ben a kormány nem ismer kímé­letet. A fiatal magyar demokrá­cia már eddig is igen komoly, szép és nagy eredményeket ért el. Tanuljuk meg ne csak a babo­kat nézni. A magyar népnek jó­zan politikai bölcsessége eredmé­nyezte azt, hogy a legyőzött or­szágok közül elsőnek a mi ha­zánk jutott nemzetközi elismertet­sé­hez. Budapesten itt van a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok követe, itt van a brit biro­dalom politikai képviselője, Svéd­ország politikai missziója a na­pokban érkezett meg, Svájc, Bel­gium és Törökország a legköze­­lebbi jövőben küldi el képviselő­jét. A Szenszék is kinyilvánította akaratát, hogy diplomáciai össze­köttetésbe lép­jen velünk. A mosz­kvai döntés a mi számunkra is óriási jelentőségű politikai ered­mény és a békekötés nyomán le­zárhatjuk majd a fegyverszünet korszakát is és Magyarország a béke állapotában folytathatja az ország újjáépítését. Beszélt a miniszterelnök a dol­gozók nehéz helyzetéről. Megál­lapította, hogy a bányászok fel­szerelés hiánya miatt megnö­veke­­dett életveszedelemben dolgo­znak Megállapította azt is, hogy a fő­­város és az egész magyar élet valamennyi területe dolgoz , és küzd, a nép nem adta meg ma­gát, élni akar. Ha a legnehezebb­jén túl leszünk és jobban el tud­juk látni iparunkat, ha mi­nden­­kinek biztosítani tudjuk a min­dennapi kenyeret és ha a föld­­művestársadalom is hozzáj­ut e szükséges iparcikkekhez, akkor ez a nép a szabadság új világá­ban olyan munkairamban dolgo­zik, hogy csodát teremt e­zen a földön. Ez az ország nem veszett volna el, ha a népi erők egy sza­bad hazában eljuthattak vo­lna a nemzet fórumára. Szólott a mi­niszterelnök a koalícióról. Kije­lentette, hogy minden felelőssé­get érző magyar ember és­­párt­­vezető tudatában van annak, hogy az országot csak az erők összefogásával lehet felépíteni, Magyarországon kétféle reakció van. Az egyik az, ha a szót egy­szerűen lefordítjuk és elvesszük minden politikai jellegét. Ez az egyszerű és becsületes emberek elégedetlensége a helyzete miatt. A reakciónak egy másik fajtája, amely ki akarja használni a jó­hiszemű és becsületes emberek türelmetlenségét és úgy állítja ,be a helyzetet, hogy a múlt bajai­ért és hibáiért a demokráciát te­szi felelőssé. Ezek a reakciósok a dolgozókat szeretnék elfordíta­ni a fiatal magyar demokráciától és olyan utakra csalogatni- ame­lyek újra szakadékhoz vezetnek. Magyar-román­ közlekedési tárgyalások Temesvárott és Aradon December 29-én Temesvárott G­e­r­ő Ernő közlekedésügyi mi­niszter és Gheorghiu D­e­j ro­mán közlekedésügyi és közmun­kaügyi miniszter találkozott, hogy néhánny, a vasúti közleke­déssel kapcsolatos gyakorlati kérdést elintézzenek. A megbe­szélésen résztvett B­e­b­r­i­t­s Lajos, a magyar közlekedésügyi minisztérium adminisztratív ál­­lamtitkára és a román állam­vasutak vezérigazgatója. Minden felmerült kérdésben megegye­zésre jutottak. A megbeszélés rendkívül szívélyes és meleg légkörben folyt le. Egyes szak­kérdések végleges rendezésére január 4-én Aradon szakértő­­bizottság fog tárgyalni Mi lesz a csepeli h­iddal? Januárban, közvetlenül a fel­szaba­dulás előtt a levegőbe röpítették a németek a Pestszenterzsébetet Cse­pellel összekötő hidat is. A robban­tásnak szerencsére csak a híd közép, a két pillér közötti része esett áldo­zatul. Csepel és Pests­zenterzsébet dolgozói megfeszített közös munká­val rövid idő alatt szükséghidat emeltek a vízben fekvő roncsokon, a Boráros­ téri hídhoz hasonlóan. Má­jus óta a helyiérdekű szerelvényei is zavartalanul közlekednek rajta. Számolni kell azonban azzal, hogy egy esetleges nagyobb arányú jég­zajlást a híd bizonytalan alapokon álló szerkezete nem bír el. Ez eset­ben kénytelenek lennének a hidat a jégzajlás idejére szétbontani- A köz­lekedés Csepel és Peetszenterzsébet, valamint Budapest között így meg­szakadna, ami azt eredményezné, hogy sokezer munkás nem jutna munkahelyére. Bár az idő most még szokatlanul enyhe, az előrelátás mégis azt köve­teli, hogy az illetékesek a híd mi­előbbi megrősítésére minden lehetőt tegyenek meg. A jégtörő ékek he­lyett — amelyek most helyükről el­mozdultak és bizonytalanul, ide-oda úszva lobognak a víz felszínén — okvetlenül nagyobbakra és szilár­dabbakra van szük­ség. Pestszenter­­zsébet és környékének vízellátása is a híd sorsával függ össze, ugyanis rajta át vezet Csepelről a vízvezeték főcsöve. Mindent el kell követni, hogy mir­ oldódjék a csepeli híd problémája. Hiszen, ha csupán néhány napra szakadna is meg az összeköttetés Csepellel, az nem csak a munkások ezreit sújtaná, de igen jelentős kárt okozna a jóvátételt teljesítő magyar iparnak is, amelynek Csepel egyik fellegvára. __________ & Sírül S&CH.T GUBANCOT FONALAT Csehszlovákiai követelések bejelentése A csehszlovák köztársaság buda­­­pesti delegátusa felhívja m­ndazon természetes és jogi személyeket, akik Magyarország területén laknak, illetve itt székhe­lyet bírnak, hogy, amennyiben betétek, pénzkövetelé­sek, érvényes életbiztosítási kötvé­nyek, csehszlovákiai kibocsátású ér­tékpapírok birtokában vannak, vagy ilyenket letétképpen őriznek, úgy azt hivatalánál (VI­, Rózsa Ferenc­­utca 61.) jelentsék be és az érték­papírokat helyezzék letétbe. A be­jelentés és letétbehelyezés határ­ideje 1946. január 31. A be nem je­lentett értékek felett rendelkezési jog a dekrétum értelmében a cseh­szlovák államra száll át. — A vízállás új jelzése. A földmeg­velésügyi miniszter rendeletére az illetékes folyammérnöki hivatalok az összes tiszai, a Berettyó és a Kőrös vízmércék „0“ pontjait, amelyek 1943 elején 2—4 méterekkel lesüllyesztettek az eredeti Vásárhelyi-féle magassá­­gokra helyezik vissza. leerpR.Trasahb rpban veszünk­| n ni um, r - ,-r-zmwMrai HIHflOSÜtolÄ dir. BalméCsIcé Wln^nnsatrl Teiréa Vili.. >*k< e-d-iSí IO. I a Üi.'MfÍMÍ.BÜ szűcstől Hegedűs Sándor-n. inj ITN­jL Vétel-eladáe-csate

Next