Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)
1946-10-01 / 218. szám
jezentette, Hogy a közeljövőben ■áneinkbea porondra lépnek mindazok, akik eddig hallgatásra kényderültek, vagy kadenciumot fogadtak. Újból megjelenik: a népi mozgalom folyóirata, a Válasz. Nem mindegy, hogy a felemelkedő magyar tömegeknek milyen műveltséget adunk. Kívánatos, hogy a legjobb, leghaladóbb magyar kultúra legyen. Kovács Imre nagy tetszéstől fágért beszéde után hatalmas lelkesedés fogadta a szónoki emelvényre lépő Veres Pétert. — Jónéhány évvel a háború előtt — kezdte beszédét a percekig tartó lelke® ünneplés csillapultával amikor mi, magyar írók, öntudatos parasztok és értelmiségiek már láttuk, hogy a fasizmusban gyülekező sátáni erők megint háborúba sodorják •rilágot ás vele együtt Magyarosságot is, elhatároztuk, hogy ezt a háborút pedig a dolgozó magyar nép, de különösen az elnyomott, földnélküli és jognélküli parasztság teljes gazdasági, politikai szellemi felszabadulásának kell követni És azt is elhatároztuk hogy ez a felszabadulás egyben a magyarság nemzeti felszabadulása is legyen minden gyarmati nyomorúság, minden idegen, befolyás alól. Ezért alakítottuk meg annak idején a Márciusi Frontot, később pedig a Nemzeti Parasztpártot. " — Hogyan akartuk ezt elérni? Mik voltak a céljaink? Gazdasági téren a teljes és végleges földreform: a föld legyen azé, aki meg műveli. Az iparban pedig a nagy- teites termelés, a kapitalizmusteljes felszámolása, a gyár, a bank, a tőké tegyen a nemzedé. Politikai téren: -az ország legyen a dolgozó magyar népé, a parasztság,munkásság és értelmiség hármas szövetsége birtokolja az államhatalmát, vagyis legyen köztársaság és legyen benne népi demokrácia mint életforma. Szellemi térei: magyar népi-nemzeti iskolát, magyar népi-nemzeti sajgód, a nemzeti irodalom, művészet és tudomány teljes szabadságát akartuk —. Külpolitikai téren: békét aeleteurópaiés középeurópai népekkel a dunamedencei magyarság egyesítését, megszabadulást az ezeréves német befolyástól, s hogy ez megtörténhessék, a ránktelepítsés* svábság kitelepítését követeltük. Magyar országot! — Ez volt az állmunk, ez volt a vágyunk: ez volt nekünk az új Magyarország. Uj országban új tanbei* akartunk: * koldussá, szol* gává nyomorított, tudatlanságban, babonában, szervezetlenségben és nyomorúságban poshadó magyar parasztságból és a hazátlan bitangoknak kikiáltott munkásságból szép, szalbad, egészséges, jól táplált, művelt és öntudatos magyar nemzetet akartunk. Új honfoglalást végleges honfoglalást akartunk: visszahódítani ősi jussunkat, a földet a német zsoldban élő földesuraktól, visszahódítani a magyar ipart a Weisz -Manfrédoktól és a Trunkhahnoktól, az iskolát a Klebelbersberg—Hómanoktól az akadémiát és a tudományok házát a Herczeg Ferencektől, Budapestet, az ország szivét a Wolffoktól és Friedrichektől Budakörnyékét és a Dunántúlt az ellenünk odatelepített sváboktól is így tovább. Magyarországot akartunk itt a Duna völgyében, végre ezer év után igazán a dolgozó magyarok országát akartuk megvalósítani. Mi valósult meg ebből? 1. A földreform, de ennek is nehéz a befejezése mert közben mgerősödött az úri ellenállás és hátra van még a pénzügyi rendezés. 2. A választójog. Ez megvan. Sőt szinte túlságosan megvan. Még a Volksbundista sváboknak is megvan, a nyilasoknak is megvan és az úri reakciósoknak is megvan. 8. A köztársaság. Magyarország most már örökre és véglegesen köztársaság. — De ezzel vége is- Uj Magyarországért folyó harcunknak még a felét sem végeztük el. Hátra van még a neheze. A földet mi betelekkönyvezzük, de a termést nem tudjuk betelekkönyvezni, a föld hasznát, de még a mezei termelő munkabérét sem tudjuk biztosítani. Ezt magának a dolgozó parasztságnak kell évről-évre kiharcolnia. • A választójog és a köztársaság még csak keret, amelyet tehet rossz és tehet jó tartalom Veres Péter beszéde mar megteltem. A választójoggal nemcsak élni, hanem vissszaélni is lehet. Láttunk még olyat, hogy a félrevezetett, megcsalt nép önmaga ellen szavazott Ne feledjük el, hogy Hitlerre 17 millió német szavazott és ugyanennyi német halt bele. A múlt maradványai — Meg van és meg maradt a nagytőkés osztály. Esek úgy tudtak a háborús iparral a németeket Ibszpelgálta, hogy egyben apogolbarátok is voltak. Annyi pénzt, kincset vittek ki az országból, hogy most ha visszahoznák, könnyítenének a bajainkon. De nem hozzák vissza, ellenkezőleg, az elmaradt hasznot is követelik rajtunk. Mint idegen állampolgárok, olyan számlát nyújtottak be a békekonferenciához elpusztult gyáraikért és kiosztott földjeikért, hogy a hajunk az égnek áll tőle. Közben itthon viszszaszerezték régi hatalmukat és olyan agrárollót teremtettek a hozzánem értő politikusok félrévé vetésével, hogy attól koldul a magyar parasztság. — Megmaradt még a régi iskolarendszer is. A parasztok gyerekei nem férnek be az iskolába. Ezért kell népi kollégiumokat alakítani, ezért kellett a Népi Művelődési Intézetet megvalósítani és a falusi Dolgozók Iskoláját és a falusi partikulákat létrehozni. Mi az egész iskolát akarjuk, saját népünket magunk akarjuk szabadságra, demokráciára, magyarságra, jobb munkára, jobb erkölcsre, jobb ízlésre nevelni. Megvan még a falusi és városi élet és a falusi és városi ember égbekiáltó különbsége is. A paraszt még csak politikai jogokban egyenrangú, de gazdaságilag, társadalmilag és emberileg nem. Ezt fejezi ki az agrárolló: egy parasztnak az egész napi munkája nem ér annyit, mint egy városi dolgozónak a félnapi munkája és nem ér annyit, mint a nemdolgozónak egyetlen órája Uraink a háttérből vigyorognak •A Külpolitikai téren a legroszszabbul állunk. Kemény és igazságtalan békét kapunk. Nem valósíthatjuk meg a dunamedencei, a magyarság egyesítését, nem alakíthatjuk ki a magyar többségű területekből a magyar nemzeti államot. Már eddig is 120 ezer menekültet kellett szűk és koldus hazánkban elhelyezni és még Százezrekért kellene elhelyeznünk, de nincs hová. Ráadásul a félmilliónyi svábságból eddig csak 120 ezernyi ment ki és már nem is fog az egész kimenni. Nem engedik kívülről és nem engedik belülről. A legkeservesebb katasztrófa szakadt ránk és uraink a háttérből kárörvendve vigyorognak, nagypolgáraink elégedetten dörzsölik a kezüket: ez az ország még a miénk lesz — mondják. — Ehhez járulnak még külön a belső bajok. A telepeseket az ittmaradt „nlagyarhű“ svábok és fétováblk gyűlölettel fogadják. A közigazgatás is sok helyen összeforrott a svábokkal és magyar hivatalban sváblelkű urak ülnek és akadályozzák a telepesek végleges beileszkedését, hogy aztán rájuk foghassák, hogy naplopók és összeférhetetlenek. A budapestkörnyéki sváb gyűrűt szét akartuk törni, hogy magyar Budapest és magyar környéke legyen de csak karcolásokat ejtettünk rajta. — Azt állítják, hogy ezek a telepesek nem értenek a gazdálkodáshoz, hogy tönkremegy a kezükön a budapestkörnyéki kertművelés. A svábok a budakörnyéki barackosoktól eltekintve, semmiféle komoly kertkultúrát nem műveltek, csak tejet híg vizestejet hordtak a fővárosba. A konyhakert, a bolgárok és magyar kertészek műve Csemegeszőlőt Budapestre a gyöngyösi és nagykőrösi magyar szőlőtermelők, a téli almát meg Szabolcs-Szatmárból hozzák- A legtávolabbi és legelhagyatottabb magyar vidékeken Egerben, Makón, Szegeden, Kalocsán, Kecskeméten és a Csallóközben százszorta különb kertészek vannak, mint a budakörnyéki svábok. Még hiszünk és tűrünk... — A megmaradt kapitalizmus ellen védekezni akartunk, elvégre szabadság és demokrácia van és ehhez jogunk van és megindítottuk a szövetkezeti szervezkedést. Tele van az ország paraszti szövetkezetekkel, de ezeknek a szövetkezeteknek se árujuk, se hitelük nincs, mert a magántőke nem ad nekik, de az állam is tehetetlenül és közömbösen, egyes hivatalok és intézmények pedig ellenségesen nézik a szövetkezeteket. Ebbe nem tudunk és nem fogunk belenyugodni. A magyar állam a dolgozó magyar nép, a parasztok és munkások országa legyen. Jól jegyezzék meg azok az urak, akik próbára teszik az újjáépítésben hívő és verejtékező nép türelmét, hogy nincsenek többé csendőrök és szolgabírák, nincs magyar királyi bíróság és Horthy-hadsereg. Rendet akarunk! — Rendet akarunk mi is, de jó rendet, a dolgozó parasztok és munkások rendjét, a falusiak , a városiak egyenrangúságának rendjét, az ipari és mezei árak egyformaságának rendjét, a falusi és városi iskolák egyenjogúságának rendjét, a magyarok és nem magyarok egyenjogúságának rendjét, nyugalom pedig majd csak akkor lesz, ha ezt a rendet megteremthetjük. — Azt mondják: vannak akik fogcsikorgatva vesznek részt a koalícióban. Hát mink is fogcsikorgatva veszünk részt De nem azért, mert sokaljuk a szegényparasztok és munkások hatalmát, hanem azért mert keveseljük. Ellenben igenis sokaljuk az úri befolyást . És nem azért elégedetlenkedünk, mert keveseljük a hatalmat, ami a pártunknak jutott hanem azért, mert messze vagyunk céljainktól és úgy látszik, mintha távolodnánk tőlük A külpolitikát már elveszítettük, most a belpolitikában is az a veszély fenyeget hogy hamvába hull a magyar újjászületés Kikkel szövetkezünk? — Mi itt a teendő? Harcolni tovább. Szívósan, fáradhatatlanul, eltökélten. Harcolni, de hogyan és kikkel? A Nemzeti Parasztpárt a koalíciónak ezidőszerint még legkisebb pártja, csak a céljai nagyok. Kevesen, vagyunk, hát szövetkeznünk kell De kikkel szövetkezzünk? Azokkal, akiknek ugyanolyanok az érdekei, mint nekünk. A parasztokkal, akiknek ugyanolyan sovány a kosztja, mint nekünk és az értelmiséggel, amelyik ugyanúgy szabad nemzetet akar, mint mi. — A szövetkezésnek azonban feltételei vannak. Mi egyetértünk a munkáspártokkal a szabadság és a demokrácia megőrzésében, egyetértünk az urak és a nagytőkések elleni harcban és ha harcolni kell, nem maradunk hátrább, mint ők. Mi egyetértünk a Kisgazdapártban lévő parasztokkal, de csak a parasztokkal, a termelők érdekeinek a védelmében, harcolunk is érte, sőt, jobban harcolunk, mint ők. Ha a m úri Magyarország maradékát, a szervezkedő rekciót meg kell semmisíteni, vagy hátra kell szorítani, ott leszünk az első vonalban, de nem nyugszunk bele hogy a harc és győzelem után mi, parasztok megint hátulra szoruljunk, mint eddig. —A népi demokrácia alapja a munkások és parasztok szövetsége, ennek a szövetségnek aereje pedig a parasztok és a munkások egyenrangúsága lehet. Hét pont — Ezért már most megmondjuk, hogy mit tartunk első lépés- nere ehhez az új Magyarországhoz. 1. A földreform befejezésével egyidejűleg a megváltás és törlesztés sürgős szabályozását, sis azt akarjuk, hogyha így befolyó pénzből a förtrejáratottak és a fölmívesfenvei esetek beruházási és építkezési kölcsönt kapjanak. Ami pénzt a parasztok teoretmak öísae, abból ezek ék kaphassanak kölcsönt. 1. Biztosítani akarjuk a paraszti és nmr,k£noE8vee fceserek hitel- és áruellátását. Ha már megmaradt a nagytőkés rendssear, egyetlen védelmünk a szövetkezet. Az Ipar!rmmfcássásnál közvetlen árucserét akarunk a szövet V c?csek útján. Ha mi olcsón adtak a falun, legyen a munkásnak se olcsó a kenyér. 3. A mezőhszdaelyi érdekképviselet, a p.-vasasi önkormányzat sürgős megvalósítását akarjuk. Azt akarjuk, hogy érezze meg és értse meg torit és ellenfél, hogy a nemzet felét kitevő parasztság nélkül nincs állami és gazdasági élet. A parasztság meghallgatása nélkül soha többé ne állapíthassanak meg se mezeárakat, se ipari árakat, se malom dézsmát, se vámot, se beszolgáltatást, se adót, se bankkamatot, se mezőgszdasági termelési rendszert. 4. Új és általános közigazgatási reformot, új megyerendszert. Olyat, amelyben nem a főispánok és főszolgabírók parancsolnak, hanem amelyben a nép, a parasztok és munkások választott képviselői adják meg az irányt, ön ők jelölik meg a tennivalókat. 6. A telepenfalvókba és telepes megyékbe olyan magyar közigazgatást akarunk, amelyik nem érzi ellenségének, nem érzi hazátlan csavargének, tolvaj naptopának a tele-— Sokan azt várják, hogy állást foglaljunk a koalíció mai válságával kapcsolatban. És úgy gondolom, hogy amit elmondtam, amint vázoltam a Nemzeti Parasztpárt távolabbi céljait, ez állásfoglalás ebben a kérdésben is. .— Vagyunk mi annyira forradalmi párt, mint a munkáspártok. Ha tehát felmerül a kérdés: az urakkal tartunk’, vagy a munkásokkal, mi azt mondjuk, a munkásokkal tartunk. — Ez az ország két nagy társadalmi osztályból áll: a parasztságból és a munkásságból. Az értelmiség nem külön osztály, az értelmiségnek a két nagy dolgozó réteg soraiban kell vállalnia szellemi és lelki szolgálatot a társadalmi és gazdasági felszabadítás és az újjáépítés érdekében Ha harcolni kell az urak, a reakciósok, a kapitalisták ellen, mi ott leszünk az első vonalban. Együtt megyünk a munkáspártokkal, mert népi demokráciát akarunk s ebben a céljaink közösek A A nagygyűlés utolsó pontjaként, Kéry János fővárosi titkár felolvasta a Nemzeti Parasztpárt nagybudapesti szervezetének határozati javaslatát Ez olyan közigazgatást követel, mely a nép érdekében működik. Népi származású tiszteket a honvédségbe és a rendőrségre! Küzdelmet a korrupció ellen. Szüntessék meg a mammutfizetéseket és javítsák meg az alacsony osztályban évő tisztviselők fizetését. Közlekedési segélyt, progresszív családi pótlékot! A közalkalmazottak státusrendezését, a B-listázás befejezését, munkaalkalmak biztosítását, igazságos szociálpolitikát, a forint bizosítása érdekében a spekuláns kapitalizmus letörését. Hitelt a népi szövetkezeteknek. A közüzemi díjak eszállítását, olcsóbb lakbéreket. Megbecslést az értelmségnek képest, hanem magyar testvérnek, akik pártolni, gyámolítani, tanítani kell, hogy ez a második honfoglalás sikén, résén befejeződhessék. 6. Ragaszkodunk hazam, hogy azok a testvéreink, akik föld nélkül maradtak, mert már nem jutott nekik, akár itthoniak, akár a szomszédánlamokból telepítik őket ide, olyan emberi megélhetést, óban munkabért, táplálkozást, ruhát és lakást kapjanak, hogy ne a magyarság mostoha gyermekei legyenek. A földnél, küi földmunkások számára legalább olyan megélhetést követeltek, mint az 5—10 holdas törpebirtokosoknak van. Nem lehetünk árulói a föld nélkül maradt testvéreinknek, nem hagyhatja cserben soha többé paraszt a párásítót, még akkor se, ha szegényebb. 7. A velünk együttérző, a magyarSágért dolgozni és temvetol tadó értelmiség megbecsülését, a magyar írók, művészek, tudósok szellemi szabadságot akartak és hogy ennek társadalmi alapja legyen, az egész közoktatás megújítását akarjuk. A parasztok tehetséges gyermekeit akarjuk . Iskolában látni az urak és polgárok tehetségtelen fiai helyett. Csak így lesz a magyar népnek magából való, neki felelős, érte dolgozó vezetősége. Nem nyugodhatunk bele és nem fogjuk tűrni, hogy a magyar paraszt csak cselédnek és napszámosnak legyen jó a saját hasájában. Részt akarnak a nemzet vezetésében Ja. — íme, nagy vonalakban ezek a Nemzeti Parasztpárt céljai. Hitünk és meggyőződésünk szerint ezek egyben az új Magyarország, a népi demokrácia felépítéséihez , a kiindulópontok ia. —— munkáspártiakkal vannak vitáink* különösen a pestkörnyéki telepesek beszélhetnének erről. De mai tudjuk, hogy ezek az emberek nem proletárok, hanem hatalmi vágytól megszédült karrierista kispolgárok. — A Kisgazdapárt parasztjaival a parasztság kérdéseiben már eddig is többször megértettük egymást ,és úgy érezzük, velük tudunk együtt dolgozni. Viszont mi nem akarunk Nagyatádi útjára lépni. Elhisszük Nagy Ferencnek, hogy ő sem akarja ezt. Diában sokan járják ezt az évi* azt akarjuk, hogy ez a ix, — az ország háza — a mién legyen Veres Péter beszédét számtalanszor szakította félbe a hatalmas tömeg izzó lelkesedése. Szavalókórusok zúgták a parasztság követeléseit. " Mikor Veres Péter befejezte besédét, a zászlók és táblák erdeje a magasba emelkedett és percekigirtott az egetverő éljenzés. ..Péter bácsi/ Péter bácsi!“ — harsogta a nagygyűlés. Tül azt akarjuk, hogy Magyarországon a magyar szellem uralkodjék. — Megteremtjük a népi demokráciát Minden feladatunkat meg fogjuk oldani. Aki úgy érzi, közös a célunk tartson velünk! A határozati javaslatot a tömeg egy emberként, lelkesen tette magáévá. * Délután két óra, mire vége a gyűlésnek- A lelkes tömegből vagy huszonötezer torokból átszellemülten tör fel a Kossuthnóta. A második versszakot már parasztpárti módra éneklik: Esik eső karikára, Veres Péter kalapjára... A szekértábor megbomlik a nép oszolni kezd. Fiatal parasztpártiak egy csoportja, sorban, fegyelmezetten vonul a Szabadság-tér felé. Daluktól hangos a környék, a nagy házak öreg falai helyeslen visszhangozzák a magyar jövő énekét• Holnapra megfordítj ’■ • Az egész világot!“ Az Országháza a miénk legyen! Mit követel a budapesti szervezet? Arcképek egy szekérről OKOLÓK must, bor, szesz, Bourne stb. ipari hőmérők FISCHER PÉTER hőmíró éstár VI., Bajcsy-gillingikTát SS 7349