Szabad Szó, 1947. július-szeptember (49. évfolyam, 147-222. szám)

1947-07-01 / 147. szám

Arami­ a délutáni ifjúsági értekezleten Borsos Sándor, a NISZ országos főtitkára beszélt a mai paraszfiaircal­­láti problémáiról, valamint arról, hogy a demokráciát a magyar fiatalság tiszen­­vinen keresztül megvédi. * Székes­fehérvár a ti több­ezer főnyi hallóra Jósan előtt Czéh József, a Nemzeti Par­sasztpárt, alelnöke, a párt történ­­etét ism­erteté­se­m­­ egy nagy közös " paraszti­­ összefogás szükségességét hangoztatta. Jacák Lajos szövetkezetügyi államtitkár a Kisgazdapárt eddigi poli­tikájának csődjéről és a Nemzeti Parasztpárt maga­tartásának igazolásáról ba­sáért. Foglalkozott a három­éves terv, vagyoudésssuia, a mezőgazd­asági árak, a szö­vetkezeteik hitelellátásának kérdésével. Gyűlés közben a székely telepes ifjak népi táncokat mutattak be. ERDEI FERENC: „Az események bennünket igazoltak“ A lábain máaibaai a ‘ionok «Kobrának meapk­oszor­­ú­zása után Pápa Andor beszált­ás­a különösen kiemelt® a há­roméves terv jelentősészét és ezzel kapcsolatban megvilá­gította a vagyondézsma kér­dését. Rámutatott azokra a ■szempontokra, amelyeket a Nemzeti Parasztpárt a va­­syog plézs­máva­l kapcsolat­ban többíz­ben kifejtet t. Utá­na Nánás Lászó főtitkár helyettes beszédében ismer­­­tette a Nemzeti Parasztpárt­­nak a választásokkal kap­csolatos állás­pontját. Ki­je­len­tette, hogy „a Nemzeti Paraszt­párt tiszta­ választást akar és tiszta progra­mmal áll a ma­gyar nép elé. Ezt p­rogramot már egymillió parasztember aláírásával pecsételte me­g. tekét mi nem, választás' jelszav­akk­al ál­lunk a parasztság elé' — mondotta.­­ ..Elvárjuk, hogy a többi mírtok is ha­­sonlóképen cselekedjék, mert csak így beszélhetünk, tiszta választásokról?. Fategulált ■még ezen a gyűlésen Pálffy Miklós m­­egyei titkár­­s Köte Sándor központi tit­kár, aijol a parasztf­­­ate­iság feladatairól beszélt. A gyű­­­lést háromezer főnyi tömeg­­lelkesedéssel hallgatta v­­­eje. Kiskun­fél­egyházán a Nemzeti Parasztpárt emlék­­énnepél­yének keretében 9 ksskunfélegyh­ári szervezet zászlót avatott. Az ünnepi nagy­gyűlésen több híves tö­mes gyűlt össze nemcsak Kiskunfélegyházáról, ha­nem a környékbeli közsé­gekből is. Farkas­ Ferenc nemzetgyűlési képviselő a parasztság gazdasági kér­déseivel foglalkozott , és megvilágította a hároméves terv, a szövetkezeti közpon­tok és az agrárolló kérdé­seit. ..Mi nem sok forintot akarunk, hanem olyan ára­kat, hogy mezőgazdasági termelvény­­­ei­nkért tisszessé­­g-v áron vásárolhassunk iparcikkeket. Nem a mező­gazdasági árak mértéktelen emelése vezet célhoz. — mondotta, — hanem az ipari árak letörése.“ A három­éves tervről pedig kifej­tette Farkas Ferenc, hogy ez immár az egész népnek, az egész nemzetnek munka. Programmja és a Nemzeti Paraszt párt öntudattal mu­tathat rá, hogy annak me­­zőgazdasd­i munkapro­gram vnját a mi pártunk terve alapján fogadták el a többiek. Erdei Ferenc országos fő­titkár vágva tatott arra, hogy 8 esztendő alatt a Nemzeti Parasztpárt roha­mosan növekvő országos párttá fejlődött, amelynek mind nagyobb és nagyobb i­ntúlja van az ország poli­tikai vezetésében. „A Nem­zeti, Paraszt­párt jelentősé­gének növekedése pedig egyértelmű azzal — mon­dotta Erdei Ferern­ —, hogy a dolgozó parasztság önt­­idedes tömegei mind jobban és jobban kiveszik részüket a demokrácia erő­sítéséből és fejlesztéséből." Részletesen foglalkozott Er­dei Ferenc­ a külpolitikai és belpolitikai hely­zet legújabb ala­kulásával. Rámutatott arra, hogy az utóbbi hetek eseményei megdönth­etetl­enül­­ bebizo­nyították azt, hogy a Nem­zeti Paraszt­párt követi egyedül a helye,«­ paraszti politika útját „Nem félünk tehát a választásoktól — mondotta —, mert az ese­mények bennlünket igazol­tak é,s a parasztság egyre növekvő öntudatos része felismerte, már a mi igaz­ságunkat.. Mi tiszta válasz­tást akarunk és a tiszta s tr­asitás érdekében tisz­tázni akarjuk a frontokat. Mi, a dolgozó parasztság pártja vagyunk és velünk tart, az az értelmiség, amely vállalja a közösséget a pa­rasztsággal és kom­olyan veszi a nemzetért és a né­pért­ való felelősséget. Ha a többi pártok is tisztán és félreérthetetlenül állnak a nép elé, akkor a második dem­okrat­i­k­u­s v­álasztá­s tisztább lesz, mint az édő volt. Tisztább lesz nemcsak a választási eljárás, hanem a választás eredménye is." Ezután felavatta a kis­kunfélegyházi szervezet zászlaját és a gyűlés Kis­kunfélegyháza polgárométt­,­vének köszönő szavaival ért véget. A Pesti Újság vett felelős szerkesztője a népbiróság előtt A szabadlábon védekező dal, Béldy Béla közgazdász és újságíró népellenes bűn­­perénete főtár­válását hét­főre tűzte ki a népb­íróság. A vádirat szerint Béldy 1939 januárjától 1940 máju­sáig a Pesti Újság című hírhedt nyilas lap felelős szerkesztője és kiadója volt. 1940 májusától az azonos irányzatú Magyar Újság című szélsőjobboldali lap szerkesztőbizottságának ve­zetője és kiadója lett. A poratussurakni rendszereket, a magyar nép által köve­tendő példának állította be. Nyilas szelleméhez képest követelte a negyedik zsidó­törvényt, a sárga csillag bevezetését, a gettóba tömö­rítést. Rövidesen megérkezik Magyarországra az Amerikától vásárolt liszt Az a 4090 tonna liszt, amit annak idején Beck József, a berni megyar külkereske­delmi kirendeltség vezetője vásárolt Amerikától, most már teljes egészében Ant­werpenbe érkezett. Beck Jó­zsefnek sikerült keresztül­vinnie. hogy a belga vasu­tak vagonjai­kat egész Buda­pestig rendelkezésre bocsás­sák. hogy a szállítmányok így minél gyorsabban meg­érkezzenek Budapesti Az ország tükrei Görömböly-Tapolca közelé­ben nagy erdőtűz pusztított a Pingyom-hegy aljában. Körül­belül 801ó holdnyi terület esett a lángok martalékául. • Békés megye idei költségve­tése 707.000 forintot állatte­nyésztésre, egymillió forintot pedig népjóléti célokra. Héderváron villám csapott a 700 éves Árpád-korabeli kápol­nába. Az épület erősen meg­rongálódott. Sopronban a következő árak alakultak ki a hetipiacon: zöldborsó falója 1.80—2, zöld­bab 1.20—1.00, rebarbara 2, cseresznye 1.20—1.60, málna 6, meggy 100—1.60, szeder 1, áfonya literje 2—2.50, zöldség csomója 0.10—0.12 forint. Miskolcon­­ az alábbi árak voltak a hetipiacon: tojás da­rabja 60 fillér, vaj kg­ kint 20 forint, káposzta és kelkáposzta 2 forint, uborka 2.50, újbur­gonya 1.50—1.60, spanyol meggy 2.40—2.00, alma, körte 2 forint kilogramonként. Agyoncsapta a villám­ Min­dek mellett Péter Endre 25 éves fiatalembert. A hirtelen vihar a nyílt mezőn találta, s már nem tudott fedél alá me­nekülni. Szentesen forgópisztollyal mellbelőtte magát Deák Ferenc I6 éves gimnáziumi tanuló. A golyó szívét járta át, így sebe­sülésébe belehalt. Féljének oka ismeretlen. Balassagyarmatra július 1 7-re meghirdetett állatvásárra az időközben bekövetkezett ser­téspesti see meg­betegedések­­miatt sertés felhajtását nem engedélyezik. Cegléden vármegyei 48-as konferencia volt. A megbeszé­lések négy napon át folytak. Megtárgyalták az összes kér­déseket és számos elvi vonat­kozású döntést­ hoztak. Szabályozták a gyapjú forgalmát Kormányrendelet értelmében gyapjút csak vásárlási igazol­vány alapján .5 ne. 4­­ termelő tulajd­onában lév­ő ju­­hokról nyírt gyapjútól ház.tar­­tásba­n élők után személyen­ként 3 kg­­/­sirosgyapjút hasz­nálhat fel. A többi­­gyapjúját az eladá­siig köteles szakszerűen kezel­­ni. Az a feladó, vagy a vevő kí­vánságára a gyapjútételeket gyapjúbecsülő bizottság minő­­síti illetve vizsgálja. Ha a bi­zottság értékkülönbözetet álla­pít meg azt a vevő 8 napon belül köteles megtéríteni a ter­­melőnek. Észtországban kötelező tantárgy a sakk Moszkvából jelenti az Esettan*­ge Telegraph. Észtország vala­mennyi iskolájában kötelező tantárgy­ lett a sakkjáték. He­tenként egy órán foglalkoznak a magasabb­­ osztályokban a sakkozás elméletével. Bács megyében kiosztották a telekkönyvi kivonatokat Bácsbokodon, Nagyba­racskán, Sükösdön és Csi­­kérián ünnepélyes keretek közt kiosztották , a telek­könyvi betétki­vonatokat Csikérián a telekkönyvi ki­vonatok kiosztása alkal­mából rendezett ünnepen, pártkülönbség nélkül úgy­szólván az egész falu rés­zt­vett. A Parasztpárt nevé­ben Bogárdi Mészöly Já­nos méltatta a földreform jelentőségét. Az ünnepség után rende­zett közelenden Varga Jó­zsef plébános mondott ün­nepi beszédet. — Szeressé­tek ezt a földet — mondta Varga József plébános —, amit most örök tulajdon­ba kaptatok és szeressétek az országot, mely ezzel is elősegítette, hogy nagyobb darab kenyeret adhassatok gyermekeitek kezébe. Kik a magyar parasztság igazi vezetői mál ül­k Mezőhegy c­jfiLMJS -­si beszédé­ben, a Nem­­­zeti Paraszt- H párt alapí­­ő 8 Sf fl H fásának VEMBASK-ja nyolcadik évforduló­­ján. Veres Péter hangoz­tatta: valamennyi demo­kratikus pártnak tisztáz­nia kell, milyen politikai erőt képvisel. Ez a tisztá­zás különösen fontos most, amikor leküzdve a felszabadulást követő idők legnagyobb belpolitikai válságát, a dolgozó ma­gyar társadalom hatalmas erőpróbája következik: a hároméves terv megvaló­sítása , és amikor kü­szöbén állunk az új vá­lasztásoknak. A magyar nép tisztán és világosan akar látni a politikai erőviszonyok között: tudni akarja, ki­ket ajándékozzon meg bi­zalmával Tiszta frontok­ra van szükség, hogy a valóban demokratikus erők akadálymentesen, kö­zös összefogásban­­küzd­hessenek az ország talp­ra»! Utaséért. Többé nem engedhető meg, hogy egyes demokratikus pár­tok a reakciós erők fedő­szerveivé váljanak, a ma­gyar nép tudni akarja, ki képviseli fenntartás nélkül érdekelt és ki har­col azért, hogy a múlt rendszer haszonélvezői is­mét hatalomhoz jussanak Dinnyés Lajos minisz­terelnök Debrecenben sú­lyos bírálatot mondott pártja eddigi működéséről. A bírálat kemény volt és igazságos, de számunkra akik már két éve aggód­va figyeltük az ország legnagyobb pártjának el­­riasodását, s tiltakoza­­i a­tt­kát számos esetben hallattuk, természetsze­rűen nem okozott megle­petés. Azokat a hibákat és bis nőket, amelyek a Kisgaz­d­apárt kétévi szereplését jellemezték, ellenfeleink­nek még nagyítóüveggel se sikerült felfedezniök a Nemzeti Parasztpártban A mi pártunknak az a történelmi feladat jutott, hogy öntudatosítsa a dol­gozó magyar parasztsá­got. Nem szövetkeztünk hát azokkal, akiknek a múltban is mindig az volt a céljuk, hogy a paraszt maradjon politikai tekin­tetben éretlen. A magyar parasztság életében ez volt az első eset, hogy végre saját, önálló pártja alakult, amely megalku­­vás nélkül harcolt a pa­rasztnép érdekeiért gaz­dasági és politikai vona­lon egyaránt. S az elmúlt két év eredményei meg­mutatták, hogy harcunk nem volt eredménytelen, pedig nem egyszer igen nehéz körülmények kö­zött, ellenséges légkör­ben kellett megvívnunk küzdelmünket. E két év alatt az ország parasztsága is felismerte a Nemzeti Parasztpárt történelmi jelentőségét. Ezt láthatjuk országszerte az irántunk és progra­minió iránt tanúsított ér­deklődésből. Az utóbbi hó­napokban, amióta a Párt belső egysége megerősö­dött, a dolgozó parasztok egyre jobban felismerik kik az igaz: vezetőik. Pár­tunknak a Dózsa-napon meghirdetett programját alig egy hónap alatt egy millió paraszt hagyta jó­­­vá aláírásával. Tömege­sen lépnek át hozzánk az ország minden részében Az összeesküvés és az úri bűnözők szökésének ször­nyű tényénél a paraszt­ság meglátta, kik mögött kell felsorakoznia. A pa­raszti öntudatnak ez az egyre növekvő megnyil­vánulása megmutatkozik majd a választásokon is. Nyugalommal és bizakod­va tekintünk elébük fÖLMIS I­­­I Kedd . ü liiielö iflóM immm wm^mKntmmmmsammamt ihwwwwhiiimiiii i mnrm—iih, mmkmnmmmxmm Óvatosan legeltessük a tarlót Aratásnál óhatatlan, hogy vár szem kalász, mag le ne hulljon. Helyesen az jár el, aki a k­eresztberakás ütem azon, mi tarlóhántást végez, a­ mos­­tani igaerő mellett azonban ez általánosan­­dia vihető keresse­töl. Az elhullott, szemeket viszont, célszerű állatokkal felszedetni.. A libák, sertések jól fel tud­­ják szedni a széthullott kalá­szokat, szemeket, csak arra vigyázzunk, ha ezekből sok található, nehogy túlzottan jól­­lakjanak, mert ez különösen a nagy melegben felp­u­­ff­adást, felfúvódást, sőt elhullást is okozhat. A malacokat, libákat legeltetés közben mozgassuk és gondoskodjunk bőséges, gyakori itatásról. Különösen a borsótarló legeltetésénél jár­­junk el óvatosan, mert a sok borsó emésztési zavarokat okozhat Rakjuk fel a hernyófogó köteleket . Alm­atermésünk legveszedel­mesebb kártevője az almamoly. Évente több nemzedéke rágja, pusztítja az almát. S ha nem védekezünk, csak hullott, fér­ges almánk terem. Az almában rágcsáló hernyó a lehullott al­mából kimászik és újra a fára igyekszik, vagy bebábozódásra búvóhelyet keres magának. Rendesen a fatörzs repedéseit keresi erre a célra. A fa tör­zsére méter magasságban hul­­lámpapírból, szaknakötélből vagy újságpapírból hernyó­­fogókötelet kössünk, amelyet a bebábozódásra a hernyók előszeretettel használnak fel. A kötelet hetenként kéthetenként le kell venni és el kell égetni. A hernyófogókötél egész éven át fenn legyen a fán. Az almamoly ellen permete­­zéssel is védekezünk. A kis al­mákat ködszerűen arzén­permet­­tel vonjuk be, amelyet ha a hernyó megkóstol, elpusztul A permetezést bordós teher ke­vert arzéntartalmú permetező­­szerrel végezzük. A használati utasítás minden védekezőszer comagján megtalálható. Munkásüdülőt avattak Balatonbogláron A főváros h­irde­tő váddal az­ Balato­nborsé­ron üd­ül­­­ővillát vásárolt. Ezt átépítették és korszerűsítették. 2500 négy­szögöles nagy park is a dol­gozók rendelkezésére áll. A villában 25 személyt lehet üdülésre elhelyezni. A villát vasárnap avatták fel i­n­ne-­­pélyes keretek között. Zana­ György, a hirdető vállalat igazgatója mondott beszé­det a fővárost Kótny Al­bert taní­rusno,V Irén viselte. Újabb 1000 diák elhelyezé­sét biztosítja nyárára a Petőfi Sándor diákkör. Jelentkezni le­het a Vörömarty­ utca 35. szám alatt mindennap délelőtt 9-4 óra között.

Next