Szabad Szó, 1947. október-december (49. évfolyam, 223-298. szám)

1947-10-01 / 223. szám

Darvas miniszter továbbra is tagja marad a politikai bizottságnak Az országgyűlés csütörtöki ülésén törvényeinknek megfe­lelően az új miniszterek, Dar­vas József, Olt Károly és Szabó Árpád bejelentik bizott­sági tagságaikról való lemondá­sukat. Darvas Józ­sef a politi­kai bizottsági tagságit meg­tartja, mivel erre a törvény is lehetőséget ad. Októberben adják át a 3 határmenti magyar községet Bortha Béla miniszterel­nökségi államtitkár elnökle­tével megalakult kedden a csehszlovák—magyar határ­kiigazítás ügyével foglalkozó magyar bizottság. A bizott­ságot az egyes érdekelt mi­nisztériumok szakembereiből állították össze. A párisi bé­keszerződés szerint Csehszlo­vákiának 3 határmenti ma­gyar község átadása, értesü­lésünk szerint még október hónap folyamán megtörté­nik. 11­­.f­f . Szerda, 1947 október 1 óra 40 fillér Hadifogoly-neVSOr évfolyam, 223. szám SZABADSZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA mmmmmmmammmmHammmmammmmammmmmmmmmmmmmammmmmmmmmammmmmmmmmamammmmmammmmmmmmmmmm Hogyan épült újjá Székesfehérvár? Idejében biztosítani kell az ország téli tüzelőelátását Helyes eloszlással, rendszeres ellenőr­zéssel szüntessék meg a visszaéléseket Az ország legnagyobb ré­szében már most komoly gondot o­koz a téli tüzelő­­ellátás. Az elmúlt évek ke­serves tapasztalatai arra tanítottak bennünket, hogy ezen a téren idejében ren­det kell teremteni és még a tél beköszönte előtt biztosí­tani kell az ország lakossá­gának tűzifaellátását, hogy a családi otthonokat meg­menthessük a tél hidegétől és a nyomában járó beteg­ségektől. Értesülésünk szerint a tű­zifaellátást biztosító ha­tósági intézkedések rövide­sen a megvalósulás stádiu­mába jutnak és az erre vo­natkozó tárgyalások már a közeli napokban komoly eredménnyel végződnek. Az Anyag- és Árhivatal­ban értekezlet vitatja meg a rendelkezésünkre álló fa­mennyiség elosztását. Az értekezet a mai napon eredményes tanácskozáson­kat folytatott és remény van arra, hogy már a kö­zeljövőben megindul a téli tüzelőnek fontossági sor­rendben biztosított kiosz­tása. Javítják a fakitermelő munkások bérét Az állami erdőgazdaságok most az őszi fakitermelési időszak előtt tárgyal­ásokat folytatnak a FÉKOs­­szal, a fakitermelők díjazásának újabb megállapításáról. A múlt esztendőben a kiter­melt gallynak és a fatönk­nek felét kapták az erdő­­munkások és ezenkívül cse­kély fizetést. A most folyó tárgyalások arra mutatnak, hogy ez évben ezt a fizetést emelni fogják. A hazai tűzifán kívül je­lentősebb import-tűzifára is számíthatunk, azonban ennek a Romániából szállí­tott fának az ára 3-­-4 fo­rinttal drágább, mint a magyar fáé. Sajnos, ez al­kalmat ad olyan visszaélé­sekre is, amelyeknek Buda­pesten máris tanúi va­gyunk, ugyanis a kereske­dők csak külföldi, azaz csak drágább fát hajlandók el­adni, még abban az eset­ben is, ha a fa külföldi származását nem tudják bizonyítani. Az elmúlt esztendőkben nagyon sok panasz hang­zott el azzal kapcsolatban, hogy az állami erdőgazda­ságok egyes telepein a kis­pénzű fogyasztóik számára különböző akadékoskodás­sal nehezítik meg a téli tüzelő beszerzését Olyan panaszt is hallot­tunk, hogy a nagyobb er­dei köbméterek helyett, me­lyet a vásárló maga szál­líthatott volna le, csak a drágább fatelepi áron jut­hattak a fogyasztók fához Sok panasz hangzott el a nagy fuvardíjakkal kap­csolatban is. Ez évben a fa­készletek helyes elosztásá­val és rendszeres ellenőr­zésel remélhetőleg sikerül biztosítani a kispénzű dol­gozók téli tüzelőellátását. Komoly problémák adód­nak az iskolák fűtésével kapcsolatban is. Különösen azok az egyházi iskolák vannak nehéz helyzetben, amelyek téli tüzelőjüket eddig egyházközségi vagy püspöki erdőből biztosítot­ták. A Nemzeti Parasztpárt lépéseket tett, hogy most ezeknek az egyházközségi iskoláknak téli tüzelőellá­­tását az állami erdőgazda­ságok biztosítsák, hogy ne legyen egyetlen olyan falu sem, ahol a tél folyamán tüzelőhiány miatt kénysze­rűen megakadjon a tanítás. Svédországban fagy , nálunk hűvösödik Hosszú idő után Európát az Atlanti-óceán északibb tájairól érkező hideg­ levegőtömegek árasztják el. Ma reggel Svéd­országban fagypont alá süily­­lyedt a hőmérséklet. London­ban 2, Parisban, Berlinben, Prágában csak 8 fok meleget mértek. A billeg levegő délelőtt megközelítette hazánkat is. A német középhegységben az Al­pok és a Kárpátok északi ol­dalán zuhog az eső, a Lomni­­con havazik. Hazánkban ma reggelig nem volt eső. Ezzel az évszázad leg­szárazabb és legmelegebb szep­temberét éltük át. Budapesten augusztusban mindössze 1 mm­ eső esett, Sárbogárdon, Mohá­cson és Baja környékén ennyi sem. A nagy melegre jellemző, hogy egyetlen nap sem volt, amikor 10 fok alá süllyedt volna a hőmérséklet. Ugyan­akkor 14 olyan nap volt, ami­kor a déli órákban 30 fok fölé szökött a hőmérő higanyszála. Általában a hó középhőmér­séklete 4 és fél fokkal volt melegebb az átlagnál. Várható időjárás: Időjárásunk néhány napon keresztül hűvös és szeles lesz. Erősebb felhőátvonulásokat ka­punk, több helyen kisebb futó­esővel, általában a hűvösség és a szél dominálja majd idő­járási helyzetünket. A fejér megyei parasztok az újjáépítés és termelés hősei Hogyan épült újjá Székesfehérvár a pusztulás városa Fejér vármegye a na­gybirtok igazi hazája volt. A megye területéne­k 58 százaléka nagybir­tokosok gondtalan életét szolgálta a megye terv­jének több mint 50 százalékát, 365.0000 kát. holdat érintett. A megye 100 k­özségéből 93 községben volt földosztás Itt csakugyan megmozdult a föld. Most a földosztás után a megye területének 75 szá­zaléka 5—50 holdas gazd­ák kezében van. A pusztulás városa 1945 április első napjai­ban, közvetlen a felszaba­dulás után a megye képe ijesztő, szinte kétségbeejtő volt. Kilőtt tankok, árokba­­fordult teheraautók, térne tetlen halottak minden­felé. A megye egyes ré­szei pedig mintha kihaltak volna. Lövészárkok, tank­­csapdák, szelték keresztül­­kasul a megyét, ezeknek és az aláaknásított terül©­I­teknek a nagysága 22.000 holdat tett ki. A megye székhelye, Szé­kesfehérvár is a pusztulás képét­ mutatta. A város 7700 lakóháza közül 790 tel­jesen elpusztult, 4154 pe­dig súlyosan megsérült. A város középépületeiből 55 pusztult el vagy sérült meg. A vasútállomás felé vezető útvonalon alig lehe­tett ép házat találni. A megy© sgyec községeiben még borzalmasabb volt a pusztulás. Fehérvárcsurgó és Kápolnásnyék Fehérvárcsurgó 298 há­zából 208 leégett. A lakos­ság jóformán­­ mindenét elvesztette, jóformán csak egy szál ruhája maradt meg. Kápolnásnyék 461 épületéből mindössze 38 maradt meg lakható álla­potban. Mány községben négy hónapig dúltak a harcok és a község 571 lakóháza közül a németek kivonulása után egy sem volt lakható állapotban. És így folytathatnánk tovább. De nemcsak épüle­tekben, lakóházakban szen­vedett óriási veszteséget. Fejér megye, hanem állat­állományban is. 1943-ban 32.652 ló volt a megyében. Ebből 22.714 — a háború előtti állomány 70 száza­léka —, veszett el. 95.106 tehénből 78.243 (82 százalék), a sertésállomány 85 száza­léka, a juhállomány 97 szá­zaléka pusztult el-1945 tavaszán ilyen bor­zalmas pusztulás között élt© meg a felszabadulást a me­gye lakossága. Igaerőben, vetőmagban óriási volt a hiány, a harci cselekmé­nyek, elaknásított területek miatt csak késve, április végén indulhatott meg a munka. A munka hősi halottja! Robbanó traktorok és ál­latok, sebesült férfiak és asszonyok, gyermekek vol­tak kísérő jelenségei ennek a tavaszi „rohammunkának“. A földek tele voltak akná­val és bizony nem volt nap, hogy a megye területén az akna­ fel nem robbant löve­dék bajt ne okozott volna. A termelés megindításá­nak hősi munkája Fejér megyében 66 tűzszerész­honvéd és több mint 200 gazda életébe került. Az 1945. évi nagy nehézségek azt eredményezték, hogy a megye 480.000 hold szántó­területéből 182.000 művelet­lenül maradt. 1945 őszén már kedvezőbb körülmények között fogott a megye lakossága a földek megmunkálásához. A fogat­létszám 10­ 000-re emelkedett és­­ több mint 300 traktor szántotta már a régi nagy­birtokok földjét. A trakto­rokat igen sok helyen harc­kocsi alkatrészekből állítot­ták össze. A megye nagyobb meny­­nyiségű szántási hitelt és vetőmagsegélyt kapott és ennek erednényekben mindössze 37.000 hát. ho’d maradt m^^mn-'eteti-m­"' ,te ebből 7000 ho’d jövrezánik, tankcsapda és akivíz terü­let volt Az elpusztult me­gye életerejét, fejlődését mi sem mutatja jobban, mint hogy 1947-ben a lakosság a megye szántóterületének már 99 százalékát mn-MUt* meg és mindössze 3000 hód maradt parlagon, de ebből 2000 hold volt aknás. Mezőgazdasági kiállítás örvendetesen szaporodik a megye állatállománya is. A fehjérmegyei parasztok sokszor utolsó é­' ’’ tárgyá­tól, ruhájátó­­ln mar és az országot bejárva igye­kezett pótolni elvesztett ál­latállományát. 1945-től számítva a lóállo­mány majdnem megkétsze­(Tudósítás folytatása a második oldalon)

Next