Szabad Szó, 1947. október-december (49. évfolyam, 223-298. szám)

1947-10-01 / 223. szám

Ideiében biztosítani kelt az ország téli tüzelőeUátását Svédországban fagy — nálunk hűvösödik Hosszú idő után Európát az Atlanti-óceán északibb tájairól érkező hideg: levegőtömegek árasztják el. Ma reggel Svéd­országban fagypont alá síily- lyedt a hőmérséklet. London­ban 2, Parisban. Berlinben, Prágában csak 8 fok meleget mértek. A billeg levegő délelőtt megközelítette hazánkat is. A német középhegységben az Al­pok és a Kárpátok északi ol­dalán zuhog az eső. a Lomni- con havazik. Hazánkban ma reggelig nem Tolt eső. Ezzel az évszázad leg­szárazabb és legmelegebb szep­temberét éltük át. Budapesten augusztusban mindössze 1 min eső esett, Sárbogárdon, Mohá­cson és Baja környékén ennyi sem. A nagy melegre jellemző, hogy egyetlen nap sem volt, amikor 10 fok alá süllyedt volna a hőmérséklet. Ugyan­okkor 14 olyan nap volt. ami­kor a déli órákban 30 fok fölé szökött a hőmérő higanyszála. Általában a hó középhőmér­séklete 4 és fél fokkal volt melegebb az átlagnál. Várható időjárás: Időjárásunk néhány napon keresztül hűvös és szeles lesz. Erősebb felhőátvonulásokat ka­punk, több helyen kisebb futó­esővel. általában a hűvösséq és a szél dominálja majd idő­járási helyzetünket. Darvas miniszter továbbra is tagja marad a politikai bizottságnak Az országgyűlés csütörtöki ülésén törvényeinknek megfe­lelően az úi miniszterek, Dar­vas József. Olt Károly és Szabó Árpád bejelentik bizott­sági tagságaikról való lemondá­sukat. Darvas Józ.sef a politi­kai bizottsági tagságit meg­tartja, mivel erre a törvény is lehetőséget ad. Októberben adják át a 3 határmenti magyar községet Bojtha Béla miniszterel­nökségi államtitkár elnökle­tével megalakult kedden a csehszlovák—magyar határ­kiigazítás ügyével foglalkozó magvar bizottság. A bizott­ságot az egyes érdekelt mi­nisztériumok szakembereiből állították össze. A párisi bé­keszerződés szerint Csehszlo­vákiának 3 határmenti ma­gyar község átadása, értesü­lésünk szerint még október hónap folyamán megtörté­nik. Helges eloszlással, rendszeres ellenőr­zéssel szüntessek meg a visszaélésekéi Az ország legnagyobb ré­szében már most komoly gondot o'koz a téli tüzelő- ellátás. Az elmúlt évek ke­serves tapasztalatai arra tanítottak bennünket, hogy ezen a téren idejében ren­det kell teremteni és még a tél beköszönte előtt biztosí­tani kell az ország lakossá­gának tüzifaellátását, hogy a családi otthonokat meg menthessük a tél hidegétől és a nyomában járó beteg­ségektől. Értesülésünk szerint a tiizifaellátást biztosító ha­tósági intézkedések rövide­sen a megvalósulás stádiu­mába jutnak és az erre vo­natkozó tárgyalások mar a közeli napokban komoly eredménnyel végződnek. Az Anyag- és Arhivatal­ban értekezlet vitatja meg a rendelkezésünkre álló fa­mennyiség elosztását. Az értekezet a mai napon eredményes tanácskozáson kát folytatott és remény van arra, hogy már a kö­zeljövőben megindul a téli tüzelőnek fontossági sor­rendben biztosított kiosz­tása. Javítják a fakitermelő munkások bérét Az állami erdőgazdaságok most az őszi fakitermelési időszak előtt tárgyad ásókat folytatnak a FÉKOsz-szal, a fakitermelők díjazásának újabb megállapításáról. A múlt esztendőben a kiter­melt gallynak és a fatönk­nek felét kapták az erdő- munkások és ezenkívül cse­kély fizetést. A most folyó tárgyalások arra mutatnak, hogy ez évben ezt a fizetést emelni fogják. A hazai tűzifán kívül je­lentősebb import-tűzifára is számíthatunk, azonban ennek a Romániából szállí­tott fának az ára 3-^-4 fo­rinttal drágább, mint a magyar fáé. Sajnos. ez al­kalmat ad olyan visszaélé­sekre is, amelyeknek Buda­pesten máris tanúi va­gyunk, ugyanis a kereske­dők csak külföldi, azaz csak drágább fát hajlandók el­adni, még abban az eset­ben is, ha a fa külföldi származását nem tudják bizonyítani. Az elmúlt esztendőkben nagyon sok panasz hang­zott el azzal kapcsolatban, hogy az állami erdőgazda­ságok egyes telepein a kis­pénzű fogyasztóik számára különböző akadékoskodás­sal nehezítik meg a téli tüzelő beszerzéséi Olyan panaszt is hallot­tunk, hogy a nagyobb er­dei köbméterek helyett, me­lyet a vásárló maga szál­líthatott volna le, csak a drágább fatelepi áron jut hattok a fogyasztók fához Sok panasz hangzott el a nagy fuvardíjakkal kap­csolatban is. Ez évben a fa­készletek helyes elosztásá­val és rendszeres ellenőr­zései remélhetőleg sikerül biztosítani a kispénzű dol­gozók téli tüzelőéllátását. Komoly problémák adód­nak az iskolák fűtésével kapcsolatban is. Különösen azok az egyházi iskuák vannak nehéz helyzetben, amelyek téli tüzelőjüket eddig egyházközségi vagy püspöki erdőből biztosítot­ták. A Nemzeti Parasztpárt lépéseket tett. hogy most ezeknek az egyházközségi iskoláknak téli tüzedőellá- tását az állami erdőgazda­ságok biztosítsák, hogy ne legyen egyetlen olyan falu sem, ahol a tél folyamán tüzelőhiány miatt kénysze­rűen megakadjon a tanítás. A fejérmegyei parasztok az újjáépítés és termelés hősei Hogyan épült újjá Székesfehérvár a pusztulás városa Fejér vármegye a na gybirtok igazi hazája volt. A megye területéne k 58 százaléka nagybir­tokosok gondtalan életét szolgálta „ megye terű­iének több mint 50 százalékát, 365.0000 kát. holdat érintett. A megye 100 k özségéből 93 községben volt földosztás Itt csakugyan megmozdult a föld. Most a földosztás ntán a megye területének 75 szá­zaléka 5—50 holdas gazd ák kezében van. A pusztulás városa 1945 április első napjai­ban, közvetlen a felszaba­dulás után a megye képe ijesztő, szinte kétségbeejtő volt. Kilőtt tankok, árokba- fordult teheraautók. térné tetlen halottak minden­felé. A megye egyes ré­szei pedig mintha kihaltak volna. Lövészárkok, tank- tsapdák, szelték keresztül- kasul a megyét, ezeknek és az aláaknásított terül©­I teknek a nagysága 22.000 holdat tett ki. A megye székhelye, Szé­kesfehérvár is a pusztulás képét- mutatta. A város 7700 lakóháza közül 790 tel­jesen elpusztult. 4154 pe­dig súlyosan megsérült. A város középépületeiből 55 pusztult el vagy sérült meg. A vasútállomás felé vezető útvonalon alig lehe­tett ép házat találni. A megy© sgyee községeiben még borzalmasabb volt a pusztulás. Fehérvárcsurgő és Kápolnásnyék Fehérvárcsurgó 298 há­zából 208 leégett. A lakos­ság jóformán * mindenét elvesztette, jóformán csak egy szál ruhája maradt meg. Kápolnásnyék 461 épületéből mindössze 38 maradt meg lakható álla­potban. Mány községben négy hónapig dúltak a harcok és a község 571 lakóháza közül a németek kivonulása után egy sem volt lakható állapotban. És így folytathatnánk tovább. De nemcsak épüle­tekben, lakóházakban szen­vedett óriási veszteségei, Fejér megye, hanem állat­állományban is. 1943-ban 32.652 ló volt a megyében. Ebből 22.714 — a háború előtti állomány 70 száza­léka —, veszett el. 95.106 tehénből 78.243 (82 százalék), a sertésállomány 85 száza­léka. a juhállomány 97 szá­zaléka pusztult cd­1945 tavaszán ilyen bor­zalmas pusztulás között élt© meg a felszabadulást a me­gye lakossága. Igaerőben, vetőmagban óriási volt a hiány, a harci cselekmé­nyek, elaknásított területek miatt csak késve, április végén indulhatott meg a munka. A munka hősi halottja! Robbanó traktorok és ál­latok, sebesült férfiak éa asszonyok, gyermekek vol­tak kísérő jelenségei ennek a tavaszi „rohammunkának“. A földek tele voltak akná­val és bizony nem volt nap, hogy a megye területén az akna. fel nem robbant löve­dék bajt ne okozott volna. A termelés megindításá­nak hősi munkája Fejér megyében 66 tűzszerész­honvéd és több mint 200 gazda életébe került. Az 1945. évi nagy nehézségek azt eredményezték, hogy a megye 480.000 hold szántó­területéből 182.000 művelet­lenül maradt. 1945 őszén már kedvezőbb körülmények között fogott a megye lakossága a földek megmunkálásához. A fogat­létszám 10-000-re emelkedett és _ több mint 300 traktor szántotta már a régi nagy­birtokok földiét. Á trakto­rokat igen sók helyen harc­kocsi alkatrészekből állítot­ták össze. A megye nagyobb meny- nyiségű szántási hitelt és vetőmagsegélyt kapott és ennek erednTmyekmen mindössze 37.000 kát. bo’d maradt m^^mn-'eteti-ri"' <te ebből 7000 ho’d jövíezámk, tankcsnpda és akiví« terü­let volt Az elpusztult me­gye életerejét, fejlődését mi sem mutatja jobban, mint hogv 1947-ben a lakosság a megye szántóterületének már 99 százalékát mn-MUt* meg és mindössze 3000 hóM maradt narlagon. de ebből 2000 hold volt aknás. Mezőgazdasági kiállítás örvendetesen szaporodik a megye állatállománya is. A fe.iérmegveí narasztok sokszor utolsó é-' ’’ tárgyá­tól. ruhájátó' Tn^ar és az országot beiárva igye­kezett pótolni elvesztett ál­latállományát. 3945-től számítva a lóállo­mány majdnem megkétsze­(Tudósitás folytatása 4 második oldalon) 11 j.f f „ Szerda, 1947 október 1 Ära 40 fillér Hadltogofy-neVSOr évfolyam, 223. szám SZABADSZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA mmmmmmmammmmHammmmammmmammmmmmmmmmmmmammmmmmmmmammmmmmmmmamammmmmammmmmmmmmmmm Hogyan épült újjá Székesfehérvár?

Next

/
Thumbnails
Contents