Szabad Szó, 1948. január-március (50. évfolyam, 1-74. szám)

1948-01-01 / 1. szám

etefi esztendeje ÍRTA: KELEMEN JÁNOS A 48-as centenárium első napján ünnepli a magyar nép leg­nagyobb költőjének, Pe­tőfinek 125. születésnap­ját. Szebb és méltóbb nyitánya nem is lehet a jubileumi évnek, 1848 szellemét, tanulságait, példamutatását és ösz- iónjését w iiwJ.es a sza­badság nagy költőjén érthetjük és érzékelhet­jük legtökéletesebben. A korszak máig időszerű vágyai és törekvései benne tudatosultak leg­tisztábban. Szahadságmozgal rnak, forradalmak, a nagy tör­ténelmi pillanatok más, békésebb alkatú költőket is megihletnek. Nálunk, 1848-ban az első diadal­mas pillanatok hatására mindenki v forrdalmár lett. Az lett a szelíd Jókai, a megfontolt Arany, s annyi más alakja irodalmunknak. S nem megalkuvásból,^ al­kalmazkodási készségből! lettek azok. A márciusi! napok felszabadították ö őket is, megszabariítot-1 ták kétel veiktől. aggá-| Iva’któl. De mégis —fi bár őszintén, meggyő-1 zőf1éssel álltak a szabad-I sághare ügye mellé — késő öregségükben úgy i gondoltak vissza 1848-ra. mini csillogó, földöntúli | csodára, fiatalságuk ro-g mantikus feSlohbanására.s Nem érezték már való i ságnak, eleven történe-1 lemnek. GÉSZEN MÁS Petőfi! Th magatartása 1848-cal •*—' szemben. Neki a for­radalom nem romantikus kaland volt. Kajongó. csodálatos szavakkal üd­vözölte a feltámadt ten­gert, a nép megmozdu­lását, mint viharmadár, úgy cikázott az izzásig hevített légkörben, de szeme mindig a földön volt. A kivívott szabad­ság nagyszerűségét min­den ízében átélte, de a forradalom lassú dozó menete, a lehetősé­gek elmulasztása, n célok zavaró« sága és tisztázat­lansága égő hiányérzet­tel töltötte el. Csupa lel­kesedés és önfeláldozás s egyben csupa keserű­ség. csupa kritikai maga­tartás — ez az ő fórra, dal mi szerepe. 1848—49 alakjai közül ő élte át legjobban a magyar sza­badságharc minden moz­zanatát és minden szük­ségletét. Mert a forrada­lom egyetlen szereplője sem volt annyira a nép fia, min* ő. v Nem 1848-ban e nem politikai verseivel lett a nép és a szabadság köl­tője. Az alföldi magyar­ság j mélységéből jött, a magyar jobbágy sorsát, keserves életét, elnyo- mottságát gyermekkora óta ismerte és átélte. De megismerte parasztsá- gunk emberségét, elpusz­gyár, emberi igényeit. Az ő költészete ennek az emberségnek, ennek » paraszti igényességinek a kifejezője. Versei tisztító zivatart keltettek a 40-es évek áporodó, biszikkadó lírájában, a városi úri különcök élettől, földtől, magyarságtól távolálló „almanach - költészeté- ben’*. A nép nyelvén, a nép hangján fejezte ki a ma­gyar paraszt néma har­cát a feudális Magyar- ország ellen. Szabó De­zső szén hasonlatát idéz ve: „Mint ahogy a sas­nak karma no, a vadkan­nak agyara, úgy lett en­nek az elgyötört közös­ségnek Petőfije, minden organikus érdekének meg­talált orgánuma.1’ Az ő szemének kellett először rávetődnie az Alföldre, szomorú pusztáinkra, né­ma falvainkra, hogy meg- V*r filjfin, cmbeRégesc*' - bő, parasztibbá váljék az elnyomó úri Magyaror­szág, az ő versei mond­ták ki először úgy a sza­badságot, hogy az csak­ugyan 'az egész dolgozó nép szabadságát jelen­tette. E S SOKKAL TÖBB volt ő, mint a pa­rasztok bajainak éne kese. Szerte az országban jobbágyok milliói sínv lödnek még, de Petőfi költészetében a jobbágy a paraszt már a nemzet vezető tagjává emelkedik. Magyar nemzet — ez a fogalom Petőfinél a dől gozó nép közösségét je­G. Bernard Shaw aélewénvety Az oroszok és az amerikaiak végölis meg fognak egyezni A londoni konferencia bu­kása után megkérdezték Bernard Shaw-t a világhírű angol írót. mi a véleménye a jövő alakulásáról? — Az a tény — mondotta Sh?w —. hogy a négy hata lom külügyminisztereinek tanácskozását újabb határ idő kitűzése nélkül elnapol; ták, egyáltalán nem jelenti azt, hogy kelet és nyugat között, háború törhessen ki. — Egy ilyen konferencián lényegében csak egy dolog történhetik: a résztvevők mr.qvitatjrtk a problémák»* és éppen ez történt azon a konírencián. amely most vá get ért. — Tudom, hogy Önök arra kíváncsiak, vájjon ez a si­kertelenség háborút jelent-e? De vaiion miért jelentene? — Talán azért, mert a résztvevők nem egyeztek meg bizonyos feltett kérdé­sekben. az emberek egyszer re elkezdjék ölni egymást V Csat; az őrültéi képzelik azt. hogy a Lancaster Houae-i konferencia meghiu Bulása háborúm vezeti — Ne feledjük el. hogy Oroszország éppen mo3t kö főtt kereskedelmi szerzőrést Analiával. A lövőben egyéb hasznot haitó egyezménye két is kötnek majd. Más­részt pedig az elvekről való vitatkozás, ke elvekbe* wió meg nem egyezés egyáltalán nem jelenti azt. hogv a vi­tatkozók. az ellentétes véle­ményen lévők ne tudnának megegyezni a komoly keres­kedelmi kérdésekben és azokban a problémákban, amelyekben nincsenek alap vető ellentétek. — Csak azt mondhatom, hogv egy szép napon az amerikaiak az anqolok és az oroszok elhatározzák maid: hogv közös frontot alkotnak azoknak a kérdéseknek az alap ián. amelyekben meg van a megegyezés lehető sége. — E-z az összefogás elkö­vetkezik. de ne kérdezzék tőiéin, hm mikori! lenti s a nem get csak szabad, független hazá­ban élhet, Habsburgok nélkül, német járom nél­kül. 300 esztendő ma­gyar ^ függetlenségi ha­gyományai olvadnak ösz- sze Petőfi költészetében a nép társadalmi harcával, szabadságvágyával. A magyar történelem e kettő áramát senki tisz­tábban és következete­sebben, senki bátrabban és felelősségteljesebben nem fejezte ki, mint ő. A 67 utáni romlott magyar közvélemény el­néző mosollyal s egyben álnok célzatossággal kó­cos,^ beszámíthatatlan if­júvá stilizálta Petőfi tör* ténelmi alakját Fórra- dalmisága gyermekbeteg­ség lett, amelyből — mondották •— „kinőtt vol- na’\ ha tovább él, a nép költőjéből pedig roman­tikus álmodozót farag­tak. a puszták és betva- rok cigánya: dalnokát. I 1^ elsikkasztották, meg. hamisították meleg em­berségét, nnjgfy tanításait a világszabadvágról. a népek békéiéről. Az urak jÓr a szolgák hazájában lünnepelt költő lehetett "az a Petőfi, aki é^pen most 100 pszto^-^ic, 1847. Pz-1 veszt erének éj. szakáján írta: „Csak a ^zsarnok s a szolgaiéi ok: ■ p kettő az ép ellenem.” jj Nincs már főbbé fele­jtettünk zsarnok s meg- j-kínzotf népünk annyi isötét évszázadok után [szabaddá egyenesedik. „Nem kell már szégyen- jjikozniink és alakoskod- ijnunk: végre szabadon Ünnepelhetjük Petőfit.- ' fc ■ Ära 40 fillér Kossutlitajos életregénye tói SZABAD SZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NA PIL A P J A Népi köztársaság leli Románia Kiöntött a Tisza — 3000 ■A .

Next

/
Thumbnails
Contents