Szabad Szó, 1948. április-június (50. évfolyam, 75-147. szám)

1948-04-01 / 75. szám

, Csütörtök, 1948 április 1 ÄRA 50 FILLÉR JO. évfolyam vám S-^BABfSZO A NEMZETI PABASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA Csütörtök, 1948 április 1 50. évfolyam 75. szám 140.000 forintot osztottak ki a földművesszövetkezetek versenyének nyertesei között Világszerte felháborodást keltett Francoék bekapcsolása a Marshall-tervbe Megállapították az idei mezőgazdasági munkabéreket A tőke erkölcse A száznál több alkalmazottat foglalkoztató üzemek államosí­tásával elhárult gazdasági fej­lődésünk, tervgazdálkodásunk «Ißdk legnagyobb akadálya. A ieíszabadulás óta éppen elég ke­serves tapasztalatot szereztünk arról, hogy a nagytőke nem hajlandó beleilleszkedni az új rendbe és a legkülönbözőbb. for­mában újra meg újra igyekszik elgáncsolni a demokrácia gaz­dasági törekvéseit, a termelés fokozása érdekében tett erőfe­szítéseit. A felszabadulás után, amikor a dolgozók áldozatos munkájá­val a lerombolt gyárak újjá­épültek és az elhurcolt gépeket sikerült valamennyire pótolni, felocsúdtak tőkéseink is első ré­mületükből. Azon a címen, hogy jóvátételre termelnek, igyekez­ték minél több állami kölcsönt kicsikarni és Gordon Ferenc pénzügyminisztériumában az nem is ütközőt t különösebb akadályokba. Az már szinte ter­mészetes volt, hogy az állami hitelt nem a termelés fokozá­séra, hanem spekulációs célokra használták fel és ezzel nagy­mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy bekövetkezett nálunk a világtörténelem legnagyobb in­flációja. De az értékálló pénz megte­remtése után is mindent meg­próbáltak a nagyüzemek tulaj­donosai és igazgatói, hogy a dolgozók verejtéke árán tovább­ra is biztosítsák maguknak a mammutjövedelmeket. Nem volt olyan paragrafus, amelyet kellő gyakorlattal és összeköt­tetéssel meg ne tudtak volna ke­rülni, nem volt olyan drákói intézkedés, amelyet egy kis bá­torsággal ki ne tudtak volna jáfokatii. A gazdasági rendőrség egymás után derítette fel a visz- szaéléssket 0 a protekciós áru­Egyenlő munkáért egyenlő bér jár A hivatalos lap március 31-i, 74. szánéban közli az Országos Mező- gazdasági Munkabérmegállapitó Bizottságtól az 1948. gazdasági évre megállapított mezőgazdasági mun­kabéreket. A V&szpénzben megállapított já­randóságokat a gazda készpénzben köteles fizetni s a munkás kész­pénzben köteles elfogadni A gazda és a munkás ezenkívül szabadon megállapodhatik abban, hogy a természetben való járandóságot is az érvényben lévő hatósági áron átszámítja készpénzre. Pihenő idő reggel félóra, délben egy (aratásnál, csépiéinél két) óra, délután félóra. Munkaszünetnek számít minden vasárnap és ünnep, nap. Ilyenkor teljes szabad nap jáí a gazdasági alkalmazottnál Az ál. latok gondozását azonban ezeken a napokon is el kell végezni. A munkaidőn felül, meg az ün­nepnapokon végzett munkáért túl­óradíj jár, még pedig az első két óráért az órabér 25 százaléka. a további két óra után 50 százalék, mjnden további óra után pedig 100 százalék. Hathónapi szolgálat után hatnapi fizetett szabadságidő, egy esztendő után 12 napos fi­zetett szabadságidő jár. Ispán helyeit vezetőmunkás A gazdasági alkalmazottak a munkabérek szempontjából osztá­lyokba sorolódnak. A régi világ­ból fentmaradt címek: majoros­gazda, ispán, botos ispán, magtá­ros, stb. megszűnnek, helyettük a vezetőmunkás meghatározást kell használni. A vezetőmunkás a többi munkással együtt köteles dolgozni, de emellett felügyel munkástár­saira. Ezért a hivatalosan megál­lapított munkabéren felül 25 szá­zalék pótdíjat kap. Munkabírásuk szerint a mező- gazdasági munkások így tagolód­nak: Első osztályú munkás az a 18. életévét betöltött munkavállaló férfi vagy nő, aki a nehéz mun­kát (férfiaknál: kaszálás, zsákolás, nőknél: nehéz kapálás, maroksze­dés) rendszeresen bírja. Másod- osztályú az a teljes munkabírású nő, aki 16. életévét már betöltötte, de még nincs 18 éves és az a férfi, aki 15 éves eliriúH, de 18. életévét még nem érte el. Harmadosztályú munkás a 15., Uletve 16. életévét még be nem töltött férfi vagy nő, és az 55 évesnél korosabb nő, meg a 60 évesnél idősebb férfi. Általános elv azonban: egyenlő munkáért egyenlő munkabér jár. Ha tehát az I. osztályú munkással együtt dolgozó II. vagy III. osztá­lyú munkavállaló vele egyenlő eredményt ér el, I. osztályú mun­kabért kap. Munkaidő A napszámos (órabéres) és idénymunkások (sommások, hó­naposok) rendes munkaideje már­cius 1-tol április 15-ig napi 8.5, április 16-tól szeptember 15-ig napi 10, szeptember 16-tól aktóber 31-ig napi 8.5, november 1-től március 1-ig napi 8 óra. A .bentkosztos, kommenciós gaz­dasági alkalmazottak rendes mun­kaideje: március 1-től március 31-ig napi 9.5, április 1-től szeptember 30- ig napi 11, október 1-től október 31- ig napi 9.5, november 1-től már­cius lig napi 9 óra. * Aratási és cséplési munkaidő napi 14 óra. Munkabér Az I. osztályú napszámos óra­bére, élelmezés nélkül: átlagos munkán 1.40—1.50, nehéz vagy szakszerűséget igénylő munkán 1.60—1.80, aratásnál, cséplésnél, zsákolásnál 2—2.20 forint. A 11. osztályú munkás ennek 80 száza­lékát, a 111. osztályú pedig 60 százalékát kapja. Ha a gazda élel­met ad, napi 4 forinttal keveseb­bet fizet. Az idénymunkások (sommások, hónaposok, mező- és hegyőrök, pásztorok) havi bére: márciustól— novemberig, élelmezés nélkül 400, élelmezéssel 280 forint, december­től—februárig 340, illetve 220 fo­rint. Az idénymunkást és ellátásra szoruló hozzátartozóit a mun­káltató köteles hatósági áron a gabonaadaggal ellátni. A gabona hatósági árát a gazda részletekben vonhatja le. Ha a gazda élelem helyett élelmezési járandóságot ad: havonkint és fejenkint 40 kg búzát, 3.5 kg sza­lonnát, féíkiló húst, 1 kg sót, 2 kg hüvelyest, 15 kg burgonyát, 2 fo­rint füszerpénzt és napi félliter tejet köteles adni. A bentkosztos gazdasági alkal­mazott évi bére: 2 q árpa, 5 q csö­vestengeri, egy pár csizma vagy bakancs, egyszeri talpalással és ja­vítással, 2 pár alsóruha, egy öl­töny munkaruha, a fehérnemű mo ­sása, a ruhák Javítása, egy kocsi (legalább 6 q) szalma, egy 40 kilós süldő, 135 forint havi készpénz. A gabonaadagot a gazda — hatósági áron — biztosítani köteles. A kommenciós gazdasági alkal­mazottak évi bére: 4 q árpa, 1600 négyszögöl szántóföld (felszántva), 400 négyszögöl kert (megművelve), egy tehén tartása és borjának ta­karmányozása, egy anyasertésnek, meg évi szaporulatának — féléves korig — legelőn tartása, szabad baromfitartás, 20 kg. só, 20 kg. szalonna, egy pár csizma vagy baj kancs, egy öltöny munkaruha, 6 köbméter tűzifa, 20 liter petró­leum vagy villanyvilágítás két égő­vel, szoba-konyhás lakás, 150 fo­rint havi készpénz. Gabonaadagot a gazda ad. A mezőgazdaságban alkalmazott iparosokra a szakmá­juk szerinti kollektiv szerződés ér­vényes. Aratási munka bére: tarlóról elosztás, hamis árkalkuláció, a célhitel elsikkasztása, a jövede­lem eltitkolása, áruelvonás, ár­drágítás, stb. miatt egymás után kerültek a hűvösre a dolgozók bőrére spekuláló tőkések, igaz­gatók és segítőtársaik. Sokan persze elkerülték a megérdemelt büntetést, mert az Ár- és Anyag- hivatal, Bán Antiul ipar ügyi mJcisztériunaa sohasem fukar­kodott a perdöntő „szakvéle­ménnyel“, ha a bajbajutottak megfelelő összeget tudtak ál­dozni erre a célra is. De egyéb­ként is, akik a lebukott igazga­tók székébe ültek, rendszerint ott folytatták, ahol elődjeiknek abba kellett hagyniok. Kiderült, hogy a most államosított üzemek háromnegyedrésze szerepelt a gazdasági rendőrség nyilvántar­tásában valamilyen — rapdsze- mt tobt — gazdasági tmnese- teknrfiny tgtmkt. A NiArtzeti Parasztpártot aligha Mretne azzal megvá­dolni, hogy, bíztunk a tőkések és gyárigazgatók demokratikus átalakulásában, az új rend iránt megértő állásfoglalásukban. De bármennyire tisztában voltunk azzal, hogy kutyából nem lesz szalonna, a mások verejtékéből élő tőkés sokkal inkább meg­szokta a munkátlan életet, sem­hogy valaha is saját jószántá­ból dologra szánja magát és a demokratikus célok szolgála­tába szegődjék, mégis megdöb­benéssel olvassuk ezt a statisz­tikai adatot. Mert felháborító / az, hogy három év óta az állam pénzét négy nagyüzem közül háromban bűnös spekulációkra használták fel. Ez csak a felde­rített esetek száma s nyugodt lelkiismerettel feltehetjük, hogy még ennél is rosszabb az arány. Éppen ideje volt annak, hogy véget vessünk a tűrhetetlen ál­lapéinak ás erős kézzel bizto­sítsuk a tervgazdálkodás sike­rét, a dolgozók életszínvonalá­nak a felemelését. it. gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents