Szabad Szó, 1948. július-szeptember (50. évfolyam, 148-225. szám)

1948-07-01 / 148. szám

f\vi r —~j x-tn, Aa Ma: Az őserdő partizánja! MSS[ Omi Hadifoglyok névsora Csütörtök 1948 július 1. JkillI ara 50 „„„ ~ SrABAPSZO A NEMZETI PARASZTP ART KÖZPONT B NAPILAPJA Szokotovszkij levele után enyhült a berlini feszültség VERES PÉTER: A nyugati imperializmus demokráciánk és eredményei eilen tör ERDEi FERENC: Szoros és erős demokratikus szövetség létesül az új Függetlenségi Frontban A munkásosztály ereje nélkül nem tudtunk volna semmire sem menni A ni mik a becsülete Kétmillió forintot osztanak szét augusztusban a mezőgaz­daságban azok között, akik a termelési versenyben a legki­válóbb eredményeket érik el. De a jó munkának, a lelkes versengésnek nemcsak ez a kétmillió forint lesz a jutalma, hanem ennél sokkal több. Mert a munkaversenyben azok isi nyernek, akik nem viszik el az; első díjat, akik nem kapnak j pénzjutalmat. A munkaverseny célja ugyanis a mezőgazdaságii és ipari többtermelés, vagyis: j nagyobb darab kenyér, több j hús. vaj és tojás, több szerszám és ruha, olcsóbb lábbeli: emel­kedő életszínvonal. Jól emlékszünk rá, a múlt­ban még a jó terméstől is fél­nünk kellett. Egy-egy bő esz­tendő felért egy aszállyal, mert senkinek se kellett a búza, a hús és a gyümölcs. A nagybir­tokosok kormánya gondosko­dott arról, hogy — ha pré­miummal, ráfizetéssel is —, de értékesítse a külföldi piacon a nagybirtokok terményeit, a pa­raszt pedig' belefuthatott tulaj­don zsírjába. A népi demokrácia tervgaz­dasági kiküszöböli a túlterme­lés veszélyeit és nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozó'pa- rasztság munkájának gyümöl­cse ne jusson illetéktelen ke­zekbe. Természetes, hogy me­zőgazdaságunk fejlődése ma még nem éri el azt a fokot, amely az apróbb részletekre is alkalmazható tervgazdálkodás­hoz s/ú:véges, nem lehet egyik napról a másikra elvégezni ezt Péter Pál napját ünnepelte az ország. Az aratásnak ősidőktől való ünnepe ebben az esz­tendőben különös jelentőséget nyert. Súlyos esztendők után először remélhetünk jobb ter­mést, harcban, belpolitikai egyenetlenségben eltöltött esztendők után először ünnepelünk baráti egyetértésben békés aratást. Nyolcvan gyűlésen központi szónok, száz és száz gyűlésen helyi szónok beszélt Péter Pál napján az ország népéhez. S ezeknek az ünnepi gyűléseknek a hangulata is megerősít­het bennünket abban, hogy g magyar demo­krácia jó úton jár, hogy a pártok nem egymás­sal marakodnak, versengenek immár, hanem összefogva' szolgálják népünk jobb jövőjét. Veres Péter Berettyóújfalun Péter-Pál napján Bihar megye j székhelyén, Berettyóújfalun Ve- j rés Péter honvédelmi miniszter mondott beszédet a kormány kép­viseletében a Függetlenségi Front pártjainak közös aratási ünnepén. Veres Pétert a vármegye határán a vármegye és a község vezetősége fogadta. Berettyóújfalu határában a Parasztpárt elnökének fogadá­sára díszkaput állítottak fel, lovas, bandérium várta a minisztert és a lovasok hatalmas érdeklődő tö­meggel együtt kísérték Veres Pé­tert a gyűlés színhelyére. A népgyűlés első szónoka Török Gábor, az Ufosz központi kikül­döttje volt. A parasztság nagy tö­megszervezeteinek, az Ufosznak és a Fékosznak az üdvözletét tolmá­csolta az aratás megkezdése nap­ján Bihar vármegye népének. Ezu­tán magyár ruhába öltözött kislá­nyok virágcsokrot nyújtottak át Veres Péternek, majd a község nevében átadták az új kenyeret, s a kalászokból font koszorút Ezután Veres Péter, mint a kor­mány kiküldöttje mondotta el be­szédét sókezer biharmegyei dol­gozó paraszt előtt. A vármegye a nagy átalakítást. Éppen ezért vannak és lesznek is hibák a termelés, az értékesítés körül, vannak még aránytalanságok egyes cikkek ára között, de eze­ket a hibákat és aránytalansá­gokat fokozatosan kiküszöböl­jük. A bajok átmenetiek és népi gazdaságunk izmosodásá­; 64 parasztpárti szervezetéből is ; több mint 40 szervezet képvisel­tette magát a népgyűlésen. Nagyobb karéj kenyér — Negyedszer kezdi el az ara­tást a magyar paraszt a saját­ján — mondotta Veres Péter — és minden reményünk megvan arra, hogy ebből az aratásból végre többesztendős aszály után nagyobb karéj kenyér jut az újbirtokosok és szegényparasztok asztalára. A negyedik szabad aratást fel kell azonban használni arra is, hogy visszaemlékezzünk az elmúlt négy esztendő múnkájára és számotves. sünk az ország dolgaival. Régebben azt mondották, hogy a politika úri huncutság, a de­mokráciában viszont a politika már nem az urak huncutsága többé, hanem a nép igazsága. Ahhoz azonban, hogy valóban a nép igazságává váljék, szük­ség van a nép teljes részvéte­lére a? ország ügyeinek intézé­sében, mert nép nélkül még a val arányosan eltűnnek majd gazdasági életünkből. A múltban milliók jól vég­zett, kemény munkájának a jutalma a nagybirtokosok és nagytőkések zsebébe vándorolt. Ma a népi demokrácia gazda­sági téren legnagyobb felada­tának éppen azt tartja, hogy a demokrácia sem tud népi poli­tikát csinálni. Veres Péter emlékeztette a hall­gatóságot arra, hogy ma Magyar- országon forradalom van, s ez a forradalom ezer esztendő törté­nelmi számadását hajtja végre, mert teljes, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet min. den területére kiterjedő forrada- dalom nélkül nem lehet elérni a nemzet újjászületését. Márpedig teljes úijjászületésre van szükség. Äkik dolgozni okainak és akik lopják a napot Ezután vázolta Veres Péter az elmúlt négy esztendő eredményeit és hangsúlyozta, hogy a mai kor­mány és a demokrácia abban kü­lönbözik a múlt rendszertől, hogy nemcsak ígérget, hanem ígéreteit be iS váltja: A földreformot való­sággá tette, s ma már a magyar parasztság legnagyobb .része a maga földjén dolgozik. A kormány nemcsak ígérte a népnek a sza­badságot, hanem meg is terem­tette a szabad, köztársasági állam­formát. Ezután ismertette a mi­niszter a tervgazdálkodás szüksé­gességét, amelynek egyik célja az is, hogy megbüntesse mind a két fajt? munkanélküliséget, munkaalkalmat teremtsen azok részére, akik dolgozni akarnak, de nincs rá lehetőségük és mun­kára fogja azokat is, akik tudná­nak dolgozni, csak éppen hogy lopják a napot. — A hároméves terv — mon­dotta Veres Péter — elscsor- ' bam a helyreállítás terve, az új és igazi országspítés az ezt kö­vető ötéves tervvel kezdődik meg igazán, ebből, valamint a tízéves öntözési és villamosí­tási tervből már igen sokét <>g látni a falu is. Egyértelmű külpolitikát < és egységes belpolitikát Veres Péter ezután a kül- ési belpolitika feladatait vázolta és kijelentette, hogy be kell látnia végre-vSlahára mindenkinek, hogy Magyarországnak egyértelmű kül­politikára van szüksége és nem kétkulacsoskodásra, nem lehet Nyugat felé kscaii;- gatni akkor, amikor Nyugatról az imperializmus demokráciánk és eddig elért eredményeink ellen tör. Az egységes belpolitikáról Veres Péter kijelentette, hogy az a Függetlenségi Front, újjászervezé­sében és a legszorosabb politikai dolgozóknak biztosítsa munká­juk gyümölcsét. De minden ki­tüntetésen, pénzjutalmon felül,: mindnyájunknak, minden ma- i gyár dolgozónak a munka be- J csülete, a szabadabb, emberibb j élet és — mert ez sem várat, j sokáig magára — az anyagi jó- S lét lesz a jutalmunk. I Célunkhoz, a jobb élet meg­teremtéséhez nagy lépéssel visz közelebb a mezőgazdaság­ban és iparban folyó munka­verseny. Minden megbecsülést és jutalmazást górdemeln-k azok, akik ennek a versen;.'/ az élenjárói s legkiválóbb mun ­káiéi.

Next

/
Thumbnails
Contents