Szabad Szó, 1950. január-március (52. évfolyam, 1-76. szám)

1950-01-01 / 1. szám

A mögöttünk áll ^ esztendőről több eredményt és az előt­tünk álló esztendőről több és nagyobb feladatot jegyezhet fel a történelem, mint bármikor ed­dig fejlődésünk során. Végrehajtottuk a hároméves tervet és hozzákezdünk ötéves tervünk megvalósításához. Ez a legnagyobb munka, amit elvé­geztünk és ez a legfőbb feladat, aminek teljesítésére felkészül­tünk. Ez a kimagasló legnagyobb esemény, amit újévi számadá­sunk felmutathat, de ehhez még hasonló jelentőségű események egész sora csatlakozik. Megalkottuk az elmúlt eszten- 'dőben a Függetlenségi Népfron- tot. Megteremtettük benne min­den népi erő összefogásának olyan politikai szervezetét, amely kifejezi a munkásosztály vezető- szerepét, a munkásosztály és a dolgozó parasztság eltéphetetle- nül szoros szövetségét és ezen­kívül az építő értelmiség, a dol­gozó kisemberek felsorakozását munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk mellett. Nem szer­veztük tömegszervezetté a Füg­getlenségi Népfrontot, de né­pünk tömegerejévé vált azáltal, hogy a munkásosztály és pártja vezetésével dolgozó népünk min­den rétege, minden párt, amely együtthalad az építésben, a szak" szervezetek, s a nők és az ifjúság szervezetei tömörülnek benne. Megteremtettük a dolgozó pa­rasztság egységes nagy szerveze­tét, a DéFOSz-t, amely minden falu dolgozó parasztságának moz­gósításával lendítő ereiévé vált mezőgazdaságunk és parasztsá­gunk fejlődésének és segítőjévé népi államhatalmunk építőmun- kájának, s a harcnak a kizsák­mányoló elemek ellen falun. L étrehoztuk népköztársaságunk alkotmányát, nemzeti fejlő­désünk első egységes írott alkot­mányát. Azt az alkotmányt, amely a sztálini alkotmány út­mutatása szerint törvénybe fog­lalja m'ndazt, amit fejlődésünk eddigi útján elértünk, s kifejez­te mindazt, amit fejlődésünk te vábbi szakaszán megvalósítandó célként tűzünk magunk elé. Hatalmas fejlődést értünk el mezőgazdaságunk szocializmus felé haladó útján. Megerősödtek és megnövekedtek állami gazda­ságaink, kiépült az állami gép­állomások széles hálózata és megerősödött termelőszövetke- teti mozgalmunk. Az elmúlt esz­tendőben már tömegesen lépett dolgozó parasztságunk a terme­lőszövetkezeti csoportokba és ezek a termelőszövetkezetek el­érték ebben az évben első meg­győző eredményeiket, megmutat­ÚJÉVI SZAKADÁS Irta : ERDEI FERENC ták fölényüket az egyéni kis­üzemi gazdálkodással szemben. Ipari fejlődésünkben két ha­talmas eredmény is mutatja fej­lődésünk erős lendületét. Ki­bontakozott a szocialista mun­ka nagyszerű mozgalma, a szta- hanov-mozgalom, s ezzel való­ban gyökeresen megváltozott a munkás viszonya a termelő- eszközökhöz, s a szocializmus építése üzemről üzemre, dolgo­zóról dolgozóra hatalmas lendü­letet kapott. A másik döntő lé­pés a középnagyságú tőkés üze­mek és az idegen tulajdonban álló tőkés vállalatok államosítá­sa. Ezzel ipari termelésünk, ki­véve a kisipart, az állami szo­cialista szektor keretei közé ke­rült, E nagyszerű eredmények jel­tétele és velejárója volt az a mélyreható politikai fejlődés, amit egy év alatt megtettünk. Elértük és megvalósítottuk azt, amit alkotmányunk így fejez ki: ,,a magyar népköztársaság a munkások és dolgozó parasztcfc: állama“. Meghiúsítottuk az el­lenség ügynökeinek újabb pró­bálkozását népünk egysége és szocializmus felé haladó fejlő­dése ellen és Rákosi Mátyás sza­vaival, „nem rés, hanem erős bástya lettünk a béke frontján“. Amikor az év végén a nagy Sztálin hetvenedik születésnap­ját ünnepeltük, a békét védő és a szocializmust építő népek nagy családjában a mi népünk forró lelkesedéssel, egyakarattal és egyértelmű hűséggel köszöntette a dolgozó emberiség nagy veze­tőiét, békénk legfőbb őrét és nagy tanitónkat: Sztálin genera- lisszimuszt­Ilyen alapját vetettük meg 1949-ben 1950-re kitűzött nagy munkánknak, az ötéves tervnek. Eddig elért vívmányaink szilárd alapján tűzhettük ki azt a célt, hogy elsősorban nehéziparunkat és benne különösen gépiparun­kat naggyá építjük és ennek alapján megteremtjük a feltéte­leit népünk magasabb életszín­vonalának és mezőgazdaságunk elmaradottsága felszámolásának. Lenyűgözően nagy feladatokat tűztünk nénünk elé ötéves ter­vünkben. de kidolgozta tervünk a módszereit is annak, hogy e hatalmas feladatokat teljesíthes­sük. Mindez, azon belül, hogy egész népgazdaságunk fejlődését soha nem álmodott mértékben előre viszi, a legnagyobb lépést mező- aazdaságunk, a f.alu fejlődésében r eler.ti. Elértünk végre oda. hogy megkezdhetjük mezőgazda­ságunk évszázados elmaradott­ságának felszámolását és lépés- ről-lénésre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a város és a falu különbségét fokozatosan csök­kenthessük. Üj mezőgazdaság, új falu alapjait rakja le ötéves ter­vünk. s e terv végrehajtásával mezőgazdaságunk és parasztsá­gunk minden nagy kérdése meg­oldódik, vagy a megoldás útjára kerül. Mindenki előtt világos, hogy a szocialista építés útján nem tud­tunk volna előrejutni, ha ma­gunkra lettünk volna ^agyatva. A mi belső fejlődésünk a legszoro­sabb összefüggésben áll a béke és a szocializmus táborának álta­lános fejlődésével. Küzdelmeink során, amelyeket a magyar nép­gazdaság erősítéséért és a ki­zsákmányoló osztályok legyőzé­séért vívtunk, b eton támaszkod­hattunk a nagy Szovjetunióra, s bizton tudhattuk magunk mel­lett a baráti népi demokráciá­kat. A mi külpolitikánk a béké- tábor külpolitikája: harc minden erőnkkel a békéért. Belső építő- munkánknak is ez az elvi, ki­induló alapja. Az elmúlt évben jelentős sikereket hozott ez a politika. A béketábor erői jelen­tősen növekedtek. Tovább erő­södött a Szovjetunió. Tovább ju­tottak a szocializmus építésében a népi demokrácia országai. A békeszerető országok családja kiegészült a Kínai Népköztársa­sággal és a Demokratikus Német Köztársasággal. Egymást kölcsö­nösen támogatva sikeresen küz­döttük le az imperializmus boj­kottját gazdasági téren is. A béke és a szocializmus világtá­borának nagy sikerei tükröződ­nek a mi belső eredményeink­ben. E gy évvel ezelőtt, 1949 újév napján, ugyanezen a helyen úgy tettünk számadást, hogy áz előző év eredményeit számba véve és tekintve az 1949 év feladatait, szervezési és poli­tikai feladatainkra is rámu­tattunk. Fejlődésünk hatal­mas eredményei etéren is új számadást tesznek szükségessé- Mérjük fel azt is, mi tör­tént ezen a téren és milyen fel­adatok várnak reánk. Egy évvel ezelőtt abban ösz- szegezhettük fejlődésünk ered­ményeit, hogy elértük azt, amiért a felszabadulás előtt is és utána is küzdöttünk: a kizsákmányoló, népelnyomó erők visszaszorítá­sát. a dolgozó nép államhatal­mának megszilárdítását és azt, hogy a hároméves tervvel előre haladhattunk az új ország építé­sében. A számadás helyes volt, az elmúlt esztendő fejlődése és „Aszovjet nép szakadatlanul halad az új sikerek felé“ A Pravda évvégi vezércikke A „Pravda“ évvégi vezércikké­ben írja: „A Bolsevik Párt és Sztálin lángeszű vezetésével a szovjet emberek kiemelkedő győ­zelmekkel tették emlékezetessé az 1949-es esztendőt. A szovjet ipar termelése az idén átlag több mint 40 százalékkal haladta meg a há­ború előtti, 1940. évi színvonalat Ez év negyedik negyedében az ipari termelés színvonala több mint 50 százalékkal emelkedett a háború előtti színvonal fölé. A háború utáni ötéves terv három éve és kilenc hónapja alatt orszá­gunk több mint 4600 iparvállalatot épített fel. Szakadatlanul fejlődik és erősödik szocialista mezőgazda­ságunk is. Komoly eredményeket értünk el a közösségi állattenyész­tés terén. Növekedett a gép-, és traktorállomások s szovhozok tech­nikai felszerelése.“ A „Pravda“ a továbbiakban rá­mutat a szocialista rendszer fölé­nyére a kapitalizmus felett, majd megállapítja, hogy az 1949 újabb kiemelkedő sikerek esztendeje volt a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus hatalmas tábora számára. Ázz imperialisták a mind élesebbé váló ellentmondásokból háborús készülődésekkel keresik a kiutat. Rámutat a japán tábornokok most befejeződött perére és megállapítja, hogy a Szovjetunió, amikor szét­verte az imperialista Japánt,, meg­mentette az emberiséget e vadálla­tok terveitől.“ ,.A Szovjetunió és a népi demo­kráciák történelmi jelentőségű győ­zelmei, a demokratikus tábor sike: rei elválaszthatatlanul összefügg­nek a nagy Sztálinnak, az egész ha­ladó emberiség vezérének és tani ó- jának nevével. A szovjet nép a nagy Sztálin neveltje és sohasem áll meg az elért eredményeknéltl szakadaialnul halad előre az új si­kerek felé. változásai azt mutatják, hogy tényleg ezt tettük. Dolgozó pa­rasztságunknak az a gárdája, amely a felszabadulás előtt az akkori küzdelmekben, a felsza­badulás után pedig a koalíciós harcokban mozgalmi pártmun­kát végzett, most legnagyobb­részt az építőmunka egy-egy sza­kaszán dolgozik az államszerve­zetben. az állami gazdaságokban, a mezőgazdaság szervezésében és igazgatásában, a szövetkeze­tekben, népi kultúránk fejleszté- séber. és honvédségünkben. Mit mutat ez? Azt, hogy a politikai munka, amit végeztünk, ered- ményesi volt és a munkásosztály és pártja vezetésével parasztsá­gunk is eljutott fejlődésének abba a szakába, hogy szövetség­ben a munkásosztállyal részese és építő munkása a nép államhatal­mának, népgazdaságunk irányí­tásának és az új társadalom, új kultúra építésének. D e nemcsak azok életében ho­zott döntő változást az el­múlt esztendő, akik az első so­rokban küzdő harcosai voltak politikai harcainknak és fej­lődésünknek, hanem azok sorai­ban is, akik, m'nt együttérző hí­vek követték zászlónkat. Az a dolgozó parasztság, amely a pa­rasztpárti szervezetekben küz­dött hű szövetségesként a mun­kásosztály és pártja mellett a parasztság felszabadulásáért és magasabb fejlődéséért, az legna­gyobbrészt ott van az új falu és az új mezőgazdaság építésének falusi munkahelyein. Ott van a földművesszövetkezetben, a DéFOSz szervezeteiben, a nők és a fiatalok szervezeteiben, a köz­ség munkás-paraszt szövetségre támaszkodó vezetésében és nem kis számban ott van a termelő- szövetkezet úttörői között a ter­melőszövetkezeti csoportokban. Mit jelent ez a mélyreható változás? Azt, hogy nincsenek többé külön szervezeti és politi­kai feladataink, hanem az a fel­adat áll előttünk, hogy külön- külön 'és együttvéve dolgozzunk és harcoljunk azokért a közös feladatokért, amelyeket a kizsák­mányolok további kiszorítása, a mezőgazdaság fejlesztése, pa­rasztságunk politikai öntudatá­nak fejlesztése és a mezőgazda­ság szocialista fejlesztésének munkája állít elénk. Azt jelenti ez a mélyreható változás, hogy a Függetlenségi Népfront alapján és alkotmányunk szellemében erősítsük népünk egységét, s kö­vetve a munkásosztály és pártja kipróbált vezetését, a mi erőnk­kel is vigyük előre azt a mun­kát, ami egész népünk, bsnne dolgozó parasztságunk embsr.bb és boldogabb jövőjét építi. \ & *Y A R A 60 FILLÉR 51 ÉVFOlYAM' 1- SZAM- *op £M VASÁRNAP, 1f50 JANUÁR 1- jf|| W Mai számunkban: WL’ JTWjB. Tk A m falinaptár 19S0.re ' £ 1 If I I I . fii — íjMojID ki/ll ötéves terv: erős ipar, virágzó

Next

/
Thumbnails
Contents