Szabad Szó, 1950. október-december (52. évfolyam, 145-158. szám)

1950-10-01 / 145. szám

2 «— A vezércikk folytatása — sem kerülték el, s nem kerülnék el a jövőben sem. Ezért akarja és fogja megtenni dolgozó parasztsá­gunk is kötelességét a béke vé­delmében, s a Békekölcsön jegy­zésében is. Néhány hét múlva a magyar dolgozó nép közreműködése az államhatalom gyakorlásában még fokozottabbá válik, a helyi taná­csok megválasztásával, s a taná­csok működésének megkezdésével. Amíg az amerikai imperialisták háborús készülődéseiket fokozzák, nálunk a dolgozók hatalmának erősítésével még szorosabb egy­ségbe kapcsoljuk a magyar népet. A magyar dolgozó nép hosszantar­tó békés, alkotó munkára van fel­készülve. Egységesen, szilárdan áll vezetői, kormánya mögött. Tudja, hogy mindaz ami itt történik az ő érdekét, az ő jövőjét szolgálja. A Békekölcsön jegyzésével is ahhoz járul hozzá, hogy még fokozottabb erővel fejlesszük termelésünket, s építsük népünk jövőjét, erősítsük a béke védelmében folytatott har­cunkat. A magyar dolgozó nép most, amikor Békekölcsönt jegyez, a békére szavaz, s ugyanígy a bé­kére fog szavazni október 22-én is, amikor a helyi tanács tagjait megválasztja. Hősi munka, amit a vasutasok végeznek! Soha nem állott még közlekedésünk ilyen nagy feladatok előtt, mint az ez­ évi őszi csúcsforgalom idején. Az ország dolgozó népe érdeklődéssel tekint a vasút felé, figyelemmel kí­séri a vasutasok hősi munkáját. Hogy mit is jelent az őszi csúcsfor­galom lebonyolítása, egykönnyen nem is értheti meg az, aki nem tud­ja, hogy mennyi rejtett kérdése van ennek a hatalmas munkának. Erről beszélgettünk Prieszál József közle­kedés- és postaügyi államtitkárral, aki kérdéseinkre összefogó képet nyújtott az őszi csúcsforgalomról. Első kérdésünk így hangzott: — Miért jelent nagyobb feladatot az idén az őszi csúcsforgalom lebo­nyolítása? — Ősszel mindig fokozottabb mér­tékben megduzzalt a vasút forgalma. Ilyenkor kell elszállítani a mezőgaz­­daság termelvényeit, a téli tüzelőt, az üzemek fokozottabb nyersanyag­­szükségleteit és ezenkívül a rend­szeresen szállítandó árukat. — Mi teszi lehetővé a csúcsfor­galom sikeres lebonyolítását? — Elsősorban a szovjet vasuta­sok példája és az egyre fejlődő munkaverseny. Hatalmas segítséget jelent a vasutas sztahanovista­­mozgalom is. Egyre szélesebb mé­reteket ölt a mozdonyvezetők, fű­tők, pályafenntartók és forgalmisták között a 2000 tonnás és 500 kilo­méteres mozgalom. A mozdonyve­­zetőknek több mint 50 százaléka vállalt napi 500 kilométert. Naponta 60—70 kétezer tonnás vonatot to­vábbítanak 500 kilométeres moz­donnyal. A pályafenntartás dolgo­zói munkaversenyben végezték a pályakarbantartást és megszüntet­ték az ötkilométeres lassújeleket. Ezzel jelentősen hozzájárult a me­netsebesség gyorsításához. — Hogyan áll a munkaverseny a ki- és berakásoknál? — A gyors ki- és berakodás nél­kül lehetetlen lenne megoldani zökkenő nélkül­­a csúcsforgalom le­bonyolítását. Minden állomáson a gyors ki- és berakodás érdekében komplex brigádok alakultak. Telje­sen összehangolják a munkát, így biztosítják, hogy a vagonok ne vá­rakozzanak. A várakozásmentes vagonokat pedig azonnal szerel­vénybe kapcsolják és továbbítják. A komplex brigádok jó munkája­képpen az eddigi hat óra rakodási időt átlagosan öt órára csökkentet­ték. Tehát egy vagon berakása öt órát igényel. Egyes helyeken azon­ban elérték a 4,2 órás rakodási időt is, mint például a sarkadi cu­korgyárban. A gyorsvasút — Hátrányt szenved-e az utas­szállítás az őszi csúcsforgalom miatt? — Szó sincs róla! Ma kétszer­­annyi utast szállítunk, mint 1938- ban. S nem szabad elhanyagol­nunk azt a körülményt sem, hogy ma háromszor annyi munkásvona­tot indítunk, mint 12 évvel ezelőtt, s ha vannak is nehézségeink, fenn­akadás még­sem következik be. Az államtitkár végül elmondotta, hogy a jövőben a vasútra még na­gyobb feladatok várnak. A közle­kedés- és postaügyi minisztérium terveit ennek figyelembevételével készíti el és mindent megtesz a vasút fejlesztése érdekében, hogy közlekedésünk a megnövekedett feladatoknak is jól megfelelhessen. Beszélgetésünk alkalmával kér­dést intéztünk még a földalatti gyárvasúttal kapcsolatban is az államtitkárhoz. Megtudtuk, hogy a gyárvasút óránként átlag 50.000 embert tud majd szállítani egy­­irányban. A kétirányú közlekedés mellett ez óránként 100.000 embert jelent. A gyorsvasút teljesen kor­szerűvé teszi a fővárosi közlekedést, amely ma már nehezen birkózik meg az utasok tömegeivel. A fővá­ros belterületéről fokozatosan ki­szorul a földfeletti villamosközleke­dés és a nehézkes villamosok he­lyét átveszik az autóbuszok és a troleybuszok. A gyorsvasút telje­sen megszünteti a közlekedési ne­hézségek miatt beálló késéseket. Hatmillió óra utazási időt takarít­­ meg egy húszperces útszakaszon. Szombat délután volt, Pista ha­talmas újságköteggel várta izgatot­tan apja hazaérkezését a gyárból. Pista 14 éves, nemrégen lépett be az újságolvasók táborába és ez nagy élményt jelent számára. Kér­déseire szeret feleletet kapni, s most is alig várta, hogy apja lenyelje az utolsó falatot, máris kiteríti a lapo­kat és kérdez. — Magyarázd meg, édesapám­, mit jelent az, hogy ebben az évben kilenc milliárd forint beruházást fektettünk be a nemzetgazdaságba? Pista apja szeretettel nézi a fiút és szívesen magyaráz. — Kilencmilliárd forint tengernyi sok pénz. Azért tudjuk ezt elő­teremteni, mert én is, meg apa dol­gozótársai túlteljesítik a normáju­kat, így többet termel és gazdago­dik az ország. De hogy jobban meg­értsd, mit­­jelent a kilenc milliárd forint, hát mondok egy példát. Ebből a pénzből 220.000 kétszobás, összkomfortos lakást lehet építeni, amelybe fél Budapest lakossága beleférne. Ugyanebből a pénzből 225 darab Lánchidat és 195 darab Margit-hidat építhetnénk. De elég lenne arra is, hogy 260 új, jól fel­szerelt gyár legyen belőle. 4000 traktor... Pista csilogó szemmel hallgatta apja példáit és máris feltette ez újabb, ^kérdést. —­­Azt olvastam, hogy villany­­áramÁr­me­lésün­ket az ötéves terv végére annyira fejlesztik, hogy minden egyes emberre az ország­ban a jelenlegi 261 kilowattóra helyett 552 kilowattóra jut. Mi ennek a jelentősége? — És azt nenk jolvastad fiam — válaszon az afijá^—, hogy ehhez még az is szükséges, hogy a jelen­legi évi 18 és félmillió tonna szén- * 1 2 3 4 A társadalombiztosítás, az egész­­ex­­ségügyi ellátás terén már ed­dig is jelentős fejlődést értünk el. Most új szervezeti formát kap a társadalombiztosítás és az új szer­vezeti formával együtt számos je­lentős intézkedés történt a dolgo­zók egészségvédelme érdekében. A társadalombiztosítást ezentúl az OTI helyett a Szakszervezetek Tár­sadalombiztosítási Központja látja el. A szakszervezeti társadalombiz­tosítással egyidőben sok új intéz­kedés is napvilágot látott. Így: 1. Ez év október 1-től a táppénz már a megbetegedés első napjától jár, szemben az eddigi rendszerrel, mely csak a betegség negyedik napjától kezdve nyújtotta a táp­pénzt. 2. Eddig a dolgozónak, ha csa­ládtagja nem volt, a kórházi ápo­lás alatt 30 napig nem járt táppénz, s azután is csak negyedtáppénzt kapott. Ezentúl a kórházba utalt dolgo­zónak a kórházi ápolás első napjá­tól kezdve jár a táppénz fele, ha pedig gyermeket, vagy keresőkép­telen családtagot tart el, a táp­pénz 30 százalékát kapja. 3. Eddig az OTI nem fizetett gyermekágyi segélyt azokra a na­pokra, amíg a szülő nő kórházban volt. Ezentúl a kórházban fekvő szülő nőnek is jár a gyermekágyi segély fele. 4. Eddig a dolgozó egy évi beteg­ség után elvesztette igényét a to­vábbi ellátásra s ha ismét munká­ba állott is, csak újabb 6 hónap el­teltével kaphatott gyógykezelést és kórházi ápolást. Október 1. napjától kezdve az újra munkába álló dolgozót azon­nal megilleti az orvosi gyógykeze­lés, gyógyszerellátás és kórházi ápolás. Ezeken a fontosabb intézkedése­ken kívül még számos jelentős könnyítést is foganatosítanak, örömmel üdvözöljük ezt a fejlő­dést! termelésünket 23 millió tonnára nö­veljük és minden évben 42 millió darab villanykor­tét is gyártunk. A kilowatt-óra növekedés pedig lehe­tővé teszi, hogy villanytűzhelyen főzhessük meg a reggelinket, ebé­dünket, vacsoránkat, sőt még a nagym­osáshoz is azon melegítsünk vizet. Ma még csak legfeljebb va­csorát főzhetünk villannyal Pista máris továbblapoz az új­­sághalmazban és a traktorgyártás­ról kérdez. — Ebben az évben 4000 új, saját gyártmányú traktort gyártunk. Mek­kora erőt jelent ez? — Hatalmas erőt! Láttál-e már ménest terelni? Legfeljebb 2—300 ló szokott ilyenkor egy csoportban lenni! A 4000 traktor 40.000 ló ere­jét helyettesíti. Képzeld el magad­nak ezt a tömeget. Ha a Nagy­­körútra terelnénk ezt a sok lovat, a Margit-hídtól a Boráros-térig nem volna másnak hely, mint lovak számára. A Balaton csak egyötöde A traktorok után a gépállomások következnek a kérdések sorrendjé­ben és Pista arra kér magyaráza­tot, hogy az ország 361 gépállomása hogyan tud 2.400.000 katasztrális földet felszántani az idén. — Hatalmas munka ez, fiam — folytatja a magyarázatot az édes­apa —, minden traktorral felszán­tott hold földön 40—50 kilóval több gabona terem, mintha igaerővel szántanák. Bizony hirtelen nem tu­dom neked kiszámítani, hogy mi­lyen óriási termősnytöbbletet ered­ményez ez a munka. De majd utána­nézek. — Pista azonban nem várja meg a kiszámítást, tudja, hogy hol­nap estére úgyis megkapja a számot készen és máris olvassa tovább az öntözéses gazdálkodásról szóló je­lentést.­­ Míg 1939-ben 24.000 katasztrá­lis holdon folytattak öntözéses gaz­dálkodást, addig az idén már 56.000 kat.­holdnyi öntözőterülettel rendelkezünk. — A nyáron ,a Balaton mellett voltál üdülni úttörőtáborban. Lát­tad, hogy milyen hatalmas a Bala­ton? Szem nem látja a végét olyan hosszú — magyaráz tovább Pista apja. Az 56.000 katasztrális hold öntözéses terület körülbelül egy­ötödrésze a Balaton nagyságának. Képzeld el, hogy a Balatonon kívül nincs akkora összefüggő vízterület hazánkban, mint amekkora az öntö­zéses területek nagysága. Hamarosan a termelőszövetkezeti csoportok hírei kerülnek elő. Pista hangja értelmesen csendül, amikor olvassa: — Az idén már több mint 100.090 parasztcsalád tagja a termelőcso­portoknak. — Ez a szám — válaszol az apa — mezőgazdaságunk szocialista fej­lődéséről tanúskodik. Budapesten kívül nincs akkora város az ország­ban, ahová a termelőcsoportok tag­jai, ha egy helyre kerülnének lakni, elférnének. De olvasd csak tovább. Azt is ott látod, hogy 630.000 ka­tasztrális holdon gazdálkodnak. Ez fiam, olyan nagy terület, hogy ha egy helyre tömöríthetnénk a ter­melőcsoportok földjeit, a gyorsvonat, ha megállás nélkül futna, négy óra alatt kerülné meg. 30 millió könyv... Pista tovább lapoz, majd nevetni kezd. — Nézd már, apa, itt meg az áll, hogy az idén eddig 40 millió korsó sörrel többet ittunk meg, mint tavaly. — Ez az életszínvonal emelkedé­sének a bizonysága — válaszol az apa. — Ha ezt a 40 millió korsó sört összeöntenénk, olyan hatalmas mennyiségű sör volna együtt, hogy akár egy tengerjáró hajó elférne benne Pista elcsodálkozik a hasonlaton, azután tovább kérdez. — Az idén eddig 30 millió köny­vet és brosúrát adtunk ki. Ez mi­ről tanúskodik? — Ez fiam, arról, hogy a dolgo­zóké lett a kultúra, az emberek szí­vesen olvasnak. Harminc millió könyv, kimondani elég könnyű. De mindjárt más lesz a fogalmad róla, ha meggondolod, hogy egy egész álló esztendeig kellene számolnod éjjel-nappal egyfolytában egyesé­vel, hogy ezt a töméntelen könyvet és brosúrát megszámold! Pista még sok mindent kérdezett. Nem győznénk leírni. Mikor már belefáradt, volt még egy kérdése. — De hiszen ez rengeteg pénzbe kerül, és amint olvastam, ezeket mind felülmúljuk sokszorosan. — Igen, fiam, ez rengeteg pénzbe kerül — válaszolt az apja —, de mi, munkások és dolgozó parasztok előteremtjük több és jobb munkával.­­ Nincs olyan áldozat, amit meg ne­m hoznánk épülő szocializmusunk ér­­­­dek­ében! KOVÁCS ATTILA Szovjet példa ____­ és munkaverseny Az elmúlt rendszerben ilyenkor szállítási korlátozásokat vezettek be. Az 1938-as őszi sprcsforgalom ide­jén tíznapos kocsifordulóval dolgoz­tak, míg az idén a júliusi kocsifor­duló 4.9 napos volt, jelenleg pedig 3.7, sőt 3.5 napos kocsifordulót ér­tünk el. Jelentősen emelkedett a moz­­donyok futáskilométere is. Az elmúlt esztendőben a 24 órára eső átlag 75 kilométer volt, ma 100 kilométer az átlag. A tehervonatok átlagse­bessége mintegy 10—15 százalékkal növekedett. Az időjárás szabályozása A Bolgár Népközársaság kormá­nyának meghívására dr. Pavel Uhlic és dr. Vladimir Struzka csehszlovák meteorológusok repülőgépen Szófiá­ba utaztak. A bolgár meteorológu­sokkal együttműködve, részt vesznek majd azokban a munkálatokban, amelyeket az ország egyes vidékei klímájának megvál­oztatásáért és a talajnedvesség fokozásáért folytatnak. A tudósok kicserélik tapasztalataikat és ezzel még erősebbre fűzik a bol­gár-csehszlovák tudományos kapcso­latokat. Egyheti olvasmány 6­0 fillérért a S&sfadSw* i­jba énd Szr" az ENSz-ben Az elmúlt hét során az Egyesült Nemzetek Szövetségének 14 tagból álló főbizottsága elkészítette beszá­molóját és ennek megvitatása során az ENSz közgyűlésének imperialis­tákból álló többsége több provoká­ciós kérdés napirendre tűzését sza­vazta meg. A főbizottság, amely a közgyűlés elnökéből, hét alelnöké­­ből és hat bizottsági elnökből áll, Visinszkij szovjet delegátus tiltako­zása ellenére is javasolta többek között azt a Görögországgal foglal­kozó napirendi pontot, amely Gö­rögország politikai és területi füg­getlenségének Bulgária és Albánia által való állítólagos veszélyezteté­­séről szól. Ez a pont telve van­­ a demokratikus államokat illető becs­telen rágalmakkal. A közgyűlés elfogadta annak a kérdésnek napirendre tűzését is, amely az „emberi jogok és alapvető szabadságjogok” állítólagos megsér­tésével vádolja Bulgáriát, Romániát­­ és Magyarországot. Ez a napirendi­­ pont nem más, mint az USA kísér­­j­­­lete, hogy hamis rágalmak és koholo­­­mányok révén beleavatkozhasson a keleteurópai nép­i demokráciák bel­­ügyeibe. Napirendre tűzték az ENSz tagál­lamok Franco Spanyolországához való viszonyának kérdését is. Ennek a pornak napirendre tűzését azok a küldöttségek támogatták, amelyek meg szeretnék szilárdítani Spanyol­­országban a fasizmust és igyekezné­nek megváltoztatni azokat a hatá­rozatokat, amelyekkel az ENSZ közé­­gyűlése 1946-ban megbélyegezte a fasiszta Franco-rendszert. Az ENSz 1946-os határozata teljhatalmat adott a Biztonsági Tanácsnak arra, hogy a Franco-uralom megdöntésére in­tézkedéseket tegyen. Az 1946-os ENSz-határozat óta Franco az USA hadügyminisztériumának egyik ked­­vencévé vált, s az amerikai Coca- Cola kereskedők is igen rokonszen­veznek vele. Ez természetesen sem­miképpen sem indokolja, hogy a fa­siszta Franco ellen hozott 1946-os ENSZ-határozatot meg kellene vál­toztatni s ennek a napirendi pont­­nak a közgyűlés által történt elfo­gadása most mégis ezt, célozza, 1950 október 1.

Next