Szabad Szó, 1951. július-december (53. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-01 / 26. szám

"T" ; '■ ,n",.v IPmw?w^vr<- : ■ - f■ -a Jutalmazott keres2tye}lvény~-^l^^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Jutalmazott keresztrejtvény—Sakk B8. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 8 oldal @Q fillér VASAfUVAP. 196» JULIUS t Harc minden szem gabonáért! BŐ TERMÉSTARATUNK ■wegkezdődött és serényen, folyik iVl az egész országban a legszebb es egyben legnehezebb mezőgazda­sági munka, az aratás. A trakto­rok és egyéb mezőgazdasági gé­pek nagyobb méretű alkalmazása, a gondosan tisztított, csávázott vetőmag alkalmazása mellett a kedvező időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az esztendőben olyan gabonatermést takaríthatunk be, amilyenre hosszú idő óta nem vblt példa. A gazdag termés le- aratása, betakarítása nagyobb munkát és az eddiginél komolyabb erőfeszítést is jelent, ügy kel) a gazdag termést betakarítanunk, högy egyetlen szem gabona se menjen kárba, hogy a szemveszte­séget a lehető legkisebbre csők" kentsük. Sehol sem szabad késlekedni: a minisztertanács határozata szerint a búzát viasz-érésben, az egyéb gabona-nemíieket pedig az érésnek abban a szakaszában kell learatni, amikor a szemveszteség a lehető legkisebb. Ahhoz, hogy az aratás munkáját idejében és jói el tíjdjuk végezni, legfontosabb a gyors kezdés. Már egyetlen nap kese Je­lem is komoly károkat okozhat nemzetgazdaságunknak. Szüksé­günk van a bőséges termésre, szükségünk van minden szem gabonára. Felemelt ötéves tervünk első esztendejének gabonatermesét takarítjuk most be, olyan időben, amikor az országban hatalmas építő munka folyik. Ahhoz, hogy ebben az évben igen gazdag termést arathatunk — mint már említettük —. nagy se­gítséget nyújtott a szántás vetés­nél alkalmazott gépi munka. Az aratás idejében való elvégzéséhez szintén a gépek adják dolgozó pa­rasztságunknak, a legjelentősebb segítséget. F.zt a segítséget a leg­teljesebb mértékben ki :s kell dol­gozó parasztságunknak az aratás­nak* 1 * 3 használnia. Vannak olyan ellenséges és maradi gondolko­zásra valló hangok, hogy az arató" gépeket és a kombájnokat nem lehet a gazdag, sok heiven ledő'í gabona aratásánál alkalmim:. Ezeket a suttogásokat dolgozó pa­rasztságunknak vissza kel! utasí­tania, a gépek kezelőinek peri g ötletes újítások alkalmazásával' be- ke'f bizónyítaniok. hogv nem 'gaz az hogv csak silánv gabonát lehet gépekkel aratni. Mee kell értem? minden dolgozó narasztnak. hogy az aratás munkájában a legje'en- tósebb segítséget a gépek alkalma­zása nyújtja. Nagy jelentősége van az a",vas­nál a munka ló n’‘‘~s-,''’-’r'v*ésrnek. Az aratás,. betakarításJdején ez a legfontosabb tennivaló,' s erre a munkára kell minden erőt össz pontosítani. Különösen az ár'am: gazdaságokban, termelőszövetkeze­tekben van nagy jelentősége annak, ha minden más egyebet félretéve, az összes rendelkezésükre áró munkaerejükkel kezdenek, hozzá- is végzik az aratást. t •. • Ez évi termésünk betakarítását versenyben kell végezni. Az ara­tás gyors elvégzése egév da'goZó népünk - nagy és központi, ugye.' Learatni, elcsépelni, betakarítani mielőbb gazdag termésünket azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk mindenki számára a jövő évi ke­nyeret, fokozni tudjuk az. ország- építés nagy munkáját, ,s szocializ-' tnusunk építését, békénk védelmét. Szerte, a széles magyar mezőkön a vidám ara­tók dala csendül. Kombájnok, kévehötö-atalógépek és sokezer jó kasza vágja a gazdag termést. Élenjárnak az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek s ott küzd ebben a diadalmas karc­ban gépállomásaink minden gépe, hogy szz ivesz- teség nélkül betakarítsuk az ország kenyérnek való­ját. Kern csak a kedvező időjárás, hanem a terv­szerű munka hozta meg a szép eredményt. Rengeteg a tennivaló, sok a gond az aratás vimiMHiiiimmiiiiimtmiiiiiiiiimimmummiiMiiiiitiiiHiUnHlijumiimiiiiium1 körül, de boldog gondok ezek, s a dolgozó parasztság örömmel végzi a békearatást. Mert ebben az esztendőben gazdag termésünk aratása és betakarítása hazánkban a békeharc diadalmas csatája. Gép ■ géppel, brigád brigáddal, kaszás; kaszással versenyezik, nemes, nagyszerű verseny ez. S a munka ily nagyszerű ütemének vesztese a, reakció, a békénkre acsarkodó imperialisták; diadalmas győztese pedig az egész magyar nép. uiimiiitiiiiiimmiitiimmimiimimutnmmmmiimimimiimitiHimMitmiHiim Juhász Gyula: IHIOMINIUSZ AI IMIl^yiZ Az emberhez száll himnuszom ma, Hittel hadd harsogom dalom, Nagy ismcrellenek helyében Dacos fejem meghajtva mélyen Ez ismerőst magasztalom. Nézzétek: izzad tar mezőkön. Sarcot a rögből életet, Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja, Csókolják fény és fellegek!­Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por és végtelen fia, Istent teremtő csodaszellem, Hitvány pehely vasvégzet ellen, Viaskodó harmónia Nézzétek: napba törtetőén Mint épít büszke kupolát. Az égbe lendül lelke, karja, Köhomloka, ércakaratja. Magosba, mélybe száll tovább! Ö ember, én hiszek febenned, Ö ember, mint szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, te' forradalmas, Te halálban is diadalmas Utód az isten örökén, A BÉKÉÉRT! A béketábor vezető ereje, a szi­lárd és következetes békepailitikát folytató Szovjetunió újabb nagy­jelentőségű lépést tett a v.iag bé­kéjének megóvására. Maik, , a Szovjetunió ENSZ-beli képviselője rádióbeszédében javaslatot tett a koreai béke helyreállitasára. Egy evvel ezelőtt törtek rá az imperialista rablók a Koreai Nép- köztársaságra, egy év óta vívja heroikus harcát, szabadságáért, függetlenségéért a hős koreai nép. Ez alatt az esztendő alatt a szovjet diplomácia egy pillanatra sem szűnt meg harcolni a koreai béke helyreállításéért. Mindnyájunk előtt ismeretes Sztálin génera’isszlmusz levélváltása Nehru indiai miniszter­elnökkel a koreai beke ügyében, az egész világ tanúja volt annak az erőfeszítésnek, amellyel a Szovjet­unió ENSZ-beli képviselője a Biz­tonsági Tanácsban igyekezett meg­akadályozni az imperialisták ag­resszióját, láttuk Vislnszkij szovjet külügyminiszter lankadatlan küz­delmét az ENSZ legutóbbi köz­gyűlésen a koreai béke erdekeben. A békés rendezésre irányuló erő­feszítéseket azonban mindeddig megakadályozta a háborús úezfták- nak az a makacs törekvése, hogy folytassák, sőt kiszélesítsék a koreai viszályt. Malik javaslata nagy zavart kel­tett az emberiség ellenségeinek, a háborús gyujtogatóknak a táborá­ban. A világ nepef pedig lelkes es reményteli helyeslessel fogadták Malik béke-javaslatát. Színházi fesztivál Egy héten át Budapesten ven­i. eg szere pel hat vidéki színházunk, Mind a hat állami vidéki színház megmutatja a főváros dolgozóinak, színészeinek mennyit fejlődött az államosítás óta eltelt két esztendő alatt. Nem versenyre jöttek fel, hanem azért, hogy tanuljanak egy­mástól, hogy játékukat lássák bu­dapesti szinésztársalk is. Mindegyik színház Július 2-tól 7-ig egy-egy darabot mutat bó a Magyar Színházban. Utána hárem napig tartó vita lesz, Itt kiértékelik az egyes színházak munkáját, a vi­tában részt vesznek a budapesti szí­nészek is. Ahogy eltűnőben van a város és a falu között a különbség, úgy tü- ,t nedezík el a fővárosi és a vidéki = színészet közti különbség Is. = Vidéki színésznek lenni valami- § kor száműzetést, megaláztatást je­li lentett. A vidéki színész egy kép- | zeletbeli fővárosi közönségnek Ját- 1 szott, nem volt kapcsolata a tulaj- § dón, igazi közönségével. Igen sok- 3 szór a művészettel sem volt kap­I csolata- A vidéki színészet —- nem I egyszer természetesen Igazságtala- § nul — egyet Jelentett a rlpacsko- § dóssal, a színvonalnélküliséggel, a = vásári komédiával. Ez ma már a I multté. I Már a felszabadulás után Javult | a helyzet. A színházak államosf- 1 tása után pedig rohamosan Javul a i vidéki színészet színvonala, davul 3 azért i$,, mert vidéken is egyre na- | gyobb számban veszik birtokukba 1 a dolgozók a színházat. A dolgozók I térhódítása meglátszik mind a mű- 1 sor, mind a színészi játék Javulá- |sán Erről a fejlődésről számol bó j|a színházi fesztivál«

Next

/
Thumbnails
Contents