Szabad Vasmegye, 1945. augusztus (1. évfolyam, 92-99. szám)

1945-08-01 / 92. szám

Ezer és egy akadálya van ma a lakosság ellátá­sának s ezek legnagyobbrészt olya­nok, amelyeket alig, vagy egyáltalá­ban nem lehet legyőzni. A közellátás nehézkesen induló gépezete helyett a dolgozók vállalatainak üzemi bizott­ságai saját kezükbe vették az első­rendű élelmicikkekkel­­ való ellátás munkáját. Nem éppen ideális megol­dása ez az ellátás kérdésének, de a megoldás. A demokrácia szabad lég­körének nem ilyen az ellátási rend­szere, hanem maga a tisztult elveken felépülő szabadkereskedelem. Ez azonban ma utópia. Bele kell tehát nyugodni abba, hogy most és még jó ideig az ellá­tásnak önellátásszerű módja a leg­célravezetőbb. Ez menti meg a dol­gozókat a szabadpiac megfizethetet­len áraitól, azoktól az áraktól, ame­lyek magukban hordozzák az infláció veszedelmét. Az üzemi önellátásról egykor majd úgy fognak megemlé­kezni, mint a demokratikus Magyar­­oszág felépítésének egyik fontos té­nyezőjéről, hiszen a városi dolgozók eme fontos érdekképviseletei akkor ragadták kezükbe az ellátás megol­dását, amikor az áruhiány, a reakció és az üzleti spekuláció együttesen tört a fejlődő demokrácia ellen. Az üzemi önellátás nem könnyű feladat. A szállítóeszközök előterem­tése, az áru felkutatása, elfogadható áron való megvásárlása és hazaszál­lítása nemcsak rengeteg akadály le­küzdését teszi szükségessé, hanem igen sokszor anyagi rizikóval is jár. Az üzemi bizottságok dicséretreméltó buzgalommal láttak hozzá eme nekik ismeretlen területen is munkájukhoz és máris komoly eredményeket mu­tatnak fel. Az úgynevezett szabad piac egyre inkább kiszorul a mun­káscsaládok vásárlási számvetéseiből. Jól van ez így! Csak azután ké­sőbb ne jöjjön panaszokkal a szabad­kereskedelem, hogy mások, „kívül­állók“, „kontárok“ beleturkálnak az áruközvetítési tevékenységbe. Bizony nehéz lesz majd leszoktatni ezeket a „kívülállókat“ a termelőhelyen való bevásárlásról, ha most kénytelen­kelletlen megismerték, hogyan lesz a Náraiban vásárolt 150 pengős áru­ból Szombathelyen 500—600 pengős áru. Nem a tisztességes kereskede­lemről esik most szó, hanem arról az úgynevezett „szabadpiacról“, amely­nek batyuzói és árusai jórészt azok­ból az elemekből verődtek össze, akik egyébként is ellenségei a de­mokráciának, „feketézésükkel“ pedig gazdasági létében támadják a de­mokratikus rendszert. Nem fognak célt érni, mert a dol­gozók öntudatosságán, egymást­ segí­­tésén, leleményességén hajótörést szenved minden próbálkozásuk! Az üzemi ellátó­rendszer átsegít a jelen­legi nehézségeken, az újjáépítési fo­lyamat előrehaladása pedig a terme­lési és szállítási bajok csökkentésé­vel, majd kiküszöbölésével helyre­állítja a normális gazdasági vérke­ringést. A magyar dolgozók, akik a reakció és a fasizmus negyedszáza-­­dos elnyomása alatt sem vesztették el a hitüket a jobb jövőben, amely el is érkezett, egyáltalában nem retten­nek vissza az olyan nehézségektől, amelyek csak rövid életű­ek lehetnek és amelyekről jól tudják, hogy rész­ben a gyalázatos múlt eredményekép­pen jelentkeznek, részben a reak­ciós aknamunka következményei. Amikor a dolgozók ellátásával kap­csolatban ezekről a „természetes“ nehézségekről szó esik, amelyek egy­általában nem lepik meg a demokrá­cia táborát,­­ sokkal fájóbb hírt adni olyan közhatósági rendelkezés­ről, amely például megtiltotta az egyik vármegyei ellátó­ üzemnek, hogy a vállalatok üzemi bizottságainak élelmiszert kiadjon, ellenben megen­gedte, hogy nagykereskedőket kiszol­gáljon. S ez a rendelkezés — elég fájó és szomorú — a demokrácia ide­jében született meg., Hogy milyen célzattal, nem tudjuk. Jó lenne, ha ezt maga a rendelkezést kiadó ható­ság magyarázná meg. Mindenesetre furcsán hat, hogy amikor egyrészről az üzemi bizott­ságok felsőbb kívánságra is, a ma­guk józan akaratából is, lelkesen dolgoznak a gyárak és vállalatok dol­gozóinak ellátásán, ugyanekkor ható­sági rendelkezés szaporítja azoknak az akadályoknak a számát, amely akadályok egyébként is jócskán tárul­­nak nehéz munkájuk elé. Bármilyen elgondolás szülte — még ha elméle­tileg jó is — ezt a hatósági ren­delkezést, azonnal hatályon kívül kell helyezni! Mert az már mégis csak nevetséges, egyben szomorú lenne, ha a reakciós nehézségeket demokrati­kus nehézségek tetéznék — a de­mokrácia idejében. (L. J.) ­­vfolyam, 92. szám. Ara­d Rengő 1945 augusztus 1. — Szerda , mindennap, . n . i/a —ízei lírai vesztoség és kiadóhivatal I . Demokratikus napi fia, ...... . Kívsfejevel v^v^tSzombathely, Kossuth Lajos­ u. 6 Meghosszabbítják a potsdami értekezletet (London, július 31.) A potsdami értekezleten — különösen az angol kormányváltozás miatt bekövetkezett szünet miatt — az elintézésre váró feladatok felhalmozódtak. Ezért az értekezletet néhány nappal meghosz­­szabbítják. Attlee miniszterelnök újra visszarepül Londonba, hogy az új parlament első ülésén jelen legyen, a hét végére azonban visszavárják Potsdamba, ahol a tanácskozások szüntelenül tartanak. Szombat óta a három legfőbb vezető nem tartott for­­mális tanácskozást, a külügyminiszte­rt­­ és a többi vezető­ személyiségek azonban állandóan tanácskoznak és készítik elő az anyagot. *­ban. Amerikai torpedórombolók a tokiói öbölben (Washington, július 31.) Az Egye­sült Államok haditengerészetének torpedórombolói egészen közel fér­kőztek a japán anyaország partjai­hoz, sőt behatoltak a tokiói öbölbe, ahol Simiza várost ágyúzták. A légi­támadások is állandóan tartanak és egyre fokozódó erejűek. A szövetsé­ges légierők nagy pusztításokat vé­geznek a japán kereskedelmi flottá­ban. A brit-keletindiai angol hadi­flotta egységei utat vágtak a Ma­­lakka-félsziget felé és így a déli ten­geren újabb veszély fenyegeti a ja­pán haderőket. Egyhangúan jóváhagyta a san franciscoi alapokmányt az Egyesült Államok szenátusa (Moszkva, július 31.) Washingtonból jelentik. A Fehér Ház nyilvánosságra hozta Truman elnök üzenetét, mely­ben megelégedését fejezi ki afelett, hogy a szenátus jóváhagyta az Egye­sült Nemzetek is rövid időn belül jó­megelégedéssel tölt el — mondotta Truman üzenetében —, hogy a sze­nátus valóban egyhangúan hagy­ta jóvá a statútumot. A szenátus ha­tározata lényeges haladást jelent a béke biztosítása felé. Hu­l a szenátus döntéséről (Washington, július 31.) Az Egyesült Nemzetek statútumának az amerikai szenátus által történt elfogadásával kapcsolaban Hull, volt amerikai kül­ügyminiszter a következőket mon­dotta: " Az a tény, hogy a szenátus jóvá­hagyta az Egyesült Nemzetek alapok­mányát, bizonyítja, miszerint az Ame­rikai Egyesült Államok készek betar­tani azokat a kötelezettségeket, melye­ket az emberiség jólétének érdekében a béke és biztonság megőrzése terén vállaltak. Hull meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a statútumot a többi Egye­sült Nemzetek is rövid időn belül jó­váhagyják. Az amerikai lapok szerint a helyet­tes külügyminiszter üdvözölte a sze­nátust, hogy a béke és biztonság meg­teremtése érdekében ezt a fontos lé­pést megtette. A statútum alkotja az alapot, melyen a nemzetközi béke szervezete felépül — írják az újságok. Ez a béke csak akkor maradhat fent, ha az Egyesült Nemzetek polgárai tá­mogatják. A Szövetséges Ellenőrző Tanács első ülése Berlinben (Moszkva, július 30.) A németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács első ülé­sét­ július 30-án tartotta meg Berlin­ben. Az ülésen Eisenhower tá­bornok elnökölt. A Szovjetuniót Z­s­u­­k­o­v marsall, az Egyesült Királyságot Montgomery tábornagy, a francia köztársaságot König tábornok kép­viselte. Az ülésen elhatározták, hogy a Tanács elnökei augusztustól kezdve minden naptári hónapban országok betűrendje szerint a következőképpen váltják egymást: Eisenhower tábor­nok, Montgomery tábornok, König tá­­bornok és Zsukov marsall. Az Ellenőrző Tanács minden hónap 10., 20. és 30-án ülésezik, de össze­ülhet máskor is, ha a Tanács vala­melyik elnöke azt kívánja. A négy tanácstag mindegyike tanul­mányozás végett átadta helyettesének az ellenőrzés szerveinek megteremté­sére és működésének megkezdésére vonatkozó javaslatokat. A Tanács jóváhagyta azt a megálla­podást, melyet a francia köztársaság által megszállandó nagy-berlini zóna kijelölése tárgyában hoztak létre. LAVAL ELREPÜLT BARCELONÁBÓL (Páris, július 31.) Laval feleségével együtt repülőgépen ismeretlen helyre távozott a barcelonai repülőtérről. Mi­vel a gépet hiba érte, vissza kellett térnie Barcelonába. Laval a hiba ki­javítása után ismét útrakel. —­o — Herriot kihallgatása Pétain bűnperében (Páris, július 31.) Pétain bűnperé­ben legutóbb Edouard Herriot volt miniszterelnököt hallgatták ki. A ma­ga részéről — mint mondotta —, he­vesen ellenezte a fegyverszünetet és azt követelte, hogy a harcot a tengeren túl kell folytatni. Pétain ebbe bele­egyezett, de később megszegte szavát. A védelem­ tanúi közül eddig csak Lacout őrnagyot hallgatták ki, aki 1934—1938. között Pétain kíséretéhez tartozott. Az őrnagy elmondotta, hogy Pétain akkoriban a hadseregben a kommunista sejtek felderítésével fog­lalkozott. — o — TRUMAN ELNÖK MEGLÁTOGATJA AZ ANGOL KIRÁLYT (London, július 31.­­ Már megkezd­ték az előkészületeket Truman el­nök fogadására, aki a potsdami érte­kezlet befejezése után Angliába érke­zik, hogy tanácskozásokat folytasson VI. György királlyal. mftr-t­aridbtAG Az egyik görög újság közölte a görög kommunista párt vezetőségé­nek cikkét, melyben képviseleti kor­mány megalakítását követeli, miután a legutóbbi kormány csődbe jutott. A görög nép elszigetelődött a külvi­lágtól és ez napról-napra fokozódik,­­ írják az újságok.

Next