Szabad Vasmegye, 1945. október (1. évfolyam, 142-166. szám)

1945-10-02 / 142. szám

1" évfolyam, 142. szám. Ara 6 pengő ______1945. október 2.­­ Kedd "•■ir^rrrr °««•°*r­ k..... P P H­ÍREK A­ SZ­O­VET3E Leningrádban készülnek a leszerelő frontharcosok fogadására. Minden le­­szerelőt állásihoz juttatnak. Az egyik aluminiumgyár 150 lakást hozott rend­be, amelyekben a leszerelt új munká­sokat helyezik el. A Szovjetunió tudományos akadémiá­ja Kamcsatka félszigeten, ahol működő vulkánok vannak, több megfigyelő ál­lomást állít fel. A Szovjetunió külföldi kulturkapcso­­latokat ápolt intézete levelet kapott a bolgár miniszterelnöktől, aki közli, hogy az októberi forradalom utáni irodalom nagy hatással van a bolgár népre. Vaszilevszki tábornagy 70 éves (Moszkva, október 1.) Vaszilevszki tábornagy most töltötte be 70. élet­évét. Ebből az alkalomból a bolsevik párt központi bizottsága és a Szovjet­unió népbiztosi tanácsa táviratban üdvözölte Vaszilevszkit, aki a Né­metország ellen vívott háborúban el­évülhetetlen érdemeket szerzett. Ér­demei elismeréséül a Szovjetunió nép­biztosi tanácsa a Lenin-rendjellel tün­tette ki. MEGKEZDI MŰKÖDÉSÉT a szovjet-magyar áruforgalmi rész­vénytársaság (Budapest, október 1.) A szovjet­magyar árucsere lebonyolítására ala­kuló részvénytársaság megtartotta alakuló ülését, amelyen huszonnégy tagból álló igazgatóságot és nyolctagú felügyelőbizottságot választottak. Az igazgatóság a minisztériumok kikül­­dötteiből és a gazdasági élet szakem­bereiből áll. Az igazgatóság már ezen a héten összeül és megkezdi működé­sét. A társaság gondoskodik arról is, hogy az országba ezúton érkező nyers­anyagok szétosztása igazságosan tör­ténjék. Ezzel megtörtént az első lépés a szovjet-magyar gazdasági kapcsola­tok kimélyítésére. Kivonják a szovjet csapatokat Mandzsúriából (Moszkva, október 1.) Megkezdő­dött a szovjet­ alakulatok részleges visszavonása Mandzsúriából. A fő­erők kivonása október második felé­ben kezdődik és november végén fe­jeződik be. A csapatok visszavonása Malinovszki marsall parancsnoksága alatt történik, amiről értesítést ka­pott a kínai kormány. ” TÖBB MILLIÁRDOS GAZDASÁGI KÖLCSÖNT KAPNAK A RÁSZORULÓK (Budapest, október 1.) Több milli­árdos gazdasági kölcsönt folyósít a magyar kormány a rászorulóknak. Nagy Imre földmívelésügyi miniszter elrendelte, hogy kölcsönt csakis a va­lóban rászorulók kaphatnak. Nem a magyar népet vonják felelősségre a szövetséges nagyhatalmak a múlt bűneiért (Budapest, október 1.) A demokra­tikus Magyarország történetében sorsdöntő volt az elmúlt hét. Néhány­­napos időközben jelentette be a Szov­jetunió, majd az Egyesült Államok, hogy felveszik a magyar kormány­­nyal a diplomáciai kapcsolatokat. Míg a szovjet kormány nem köti fel­tételhez a diplomáciai kapcsolatok felvételét, addig az Egyesült Államok jegyzéke bizonyos kikötéseket tar­talmaz. Különböző megnyilatkozások­ból kitűnik, hogy Nagybritannia is hajlandó kapcsolatba lépni Magyar­­országgal,­­ ugyanolyan feltételek mellett, mint az Egyesült Államok. A feltétel, amelyet az amerikai jegyzék tartalmaz, az általános, tiszta és sza­bad választás, egyáltalában nem tel­jesíthetetlen, sőt a magyar kormány­nak is a legőszintébb óhaja. De nincs a nemzetnek egyetlen józan polgára sem, aki ne ragaszkodnék ezekhez a feltételekhez. Hiszen tudjuk jól, hogy most ezen áll, vagy bukik az ország. Ha nem gondoskodunk a választások tisztaságáról, mindörökre eljátszhat­­juk a külföld szimpátiáját. Ugyanekkor felmerül a kérdés: miért éppen Magyarország részesült az elsők között ebben a megtisztelte­tésben azok közül az országok közül, amelyek kiszolgálták a fasiszta Né­­metorságot? Hiszen a demokratikus Magyarországnak is vannak még hi­bái, amelyeket ki kell küszöbölni. A nagylelkűségen kívül ennek nyilván tárgyi okai is vannak. A magyar nép még fel sem tudja mérni, mit jelent az, hogy a szövetségesek nem a ma­gyar népet vonják felelősségre a múlt bűneiért, hanem a magyar nép arcát a demokrácia ügyéért hősi halált haltak mártírhalálának ragyogó fé­nyénél vizsgálják meg. A magyar partizánok, az ellenállási mozgalom tagjai mind ott voltak a nácizmus e­leni harcban és minden alkalmat meg­ragadtak a gyűlölt uralom letörésé­hez.. A szövetségesek nyilván tekintetbe vették azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a magyar demokratikus pártok végeztek az új ország felépí­tése érdekében. Óriási munkát kellett végezni, ame­lynek eredménye mutat­­kozik kül- és belpolitikai téren egy­aránt. Belpolitikai téren a helyzetet, az jellemzi, hogy a politikai pártok meg tudták találni az együttműkö­déshez vezető utat. A pártok között részletkérdésekben lehetnek eltéré­sek, de mindegyik párt tisztában van azzal, hogy a közös cél — a demokrá­cia diadalra juttatása — ugyanaz. Külpolitikai téren tökéletes az egyetértés a pártok és a kormányzat között, hiszen a magyar külpolitika irányvonala egyenes: megbecsülés a nagyhatalmak iránt és megértés, együttműködés a szomszédos kisnem­­zetekkel. A miniszterelnök is leszö­gezte a nemzetgyűlés megnyitásán, hogy Magyarország egyszersmaiden­­k,orra lemond imperialista, irreden­­tista és soviniszta álmairól. Ha Ma­gyarország tiszta szándékát minden egyes körülöttünk élő állam magáévá teszi, akkor a Londonban tanácskozó külügyminisztereknek igen könnyű dolguk lesz ezekkel az államokkal. WASHINGTON KÖZLI: Egyezmény a magyar kormánnyal (Budapest, október 1.) A washing­toni külügyminisztérium közölte, hogy a diplomáciai kapcsolatok újra­­felvétele és a békeszerződés megtár­gyalása kérdésében egyezmény jött létre a washingtoni és a magyar kor­mány között. A magyar kormány biz­tosítja a zavartalan szabad választá­sokat és a demokratikus pártok gyü­lekezési jogát. Várják a londoni hivatalos közleményt A külügyminiszteri konferenciával kapcsolatban újabb esemény híre nem érkezik Londonból. Annyi bizonyos, hogy a konferencia a vége felé jár és londoni politikai körökben várják az értekezletről szóló hivatalos közle­mény megjelenését. Ez a hivatalos közlemény politikai megfigyelők sze­rint be fog számolni mindazokról a nehézségekről, amelyek felmerültek a nagyhatalmak külügyminisztereinek tanácskozásán-Amíg Londonban a külügyminisz­terek a nehézségek elhárításán fára­doznak, új problémák is vetődnek fel. Ilyen például A CSEHSZLOVÁK-LENGYEL HATÁRKÉRDÉS. Legutóbb két csehszlovák minisz­ter is foglalkozott népgyűlési beszé­dében a csehszlovák-lengyel határ­­problémával. Az egyik a Morawska- Ostrava északi vidékére vonatkozó csehszlovák igény, amelyet ezúttal a csehszlovák kormány egyik tagja hangoztatott, a másik pedig a Te­­schenre vonatkozó csehszlovák köve­telés. A csehszlovák földmívelésügyi miniszter beszédében érvként han­goztatta még azt is, hogy mivel a Szovjetunió után Csehszlovákia volt az első, amely elismerte a lengyel egység­kormányt, a csehszlovákok most elvárják, hogy a lengyelek e te­rületi igényeket figyelembe vegyék. A BALKÁNRÓL érkező hírek majdnem mind a vá­lasztásokkal állanak összefüggésben. A bolgár kormány néhány tagját ki­cserélte Georgiena miniszterelnök, a fontos tárcák betöltésében azonban nem történt változás. Mint Szófiából közült, ezzel véget értek azok a tár­gyalások, amelyek az ellenzékkel folytak. A kormány minden lehetőt elkövet a választások szabadsága és­ tisztasága érdekében, de az ellenzék mindig sérelmeket hangoztat■ Nem valószínű azonban, hogy a végbement változások után az ellenzék visszavo­nul a választási küzdelemtől. Görögországban is készülődnek a választásokra. A választási listákat október 15-ig kell benyújtani. A de­mokratikus pártok egyre több gyű­lést tartanak és a politikai helyzet eléggé feszült. Az angol csapatok,Epi­­rusz déli részét megszállás alatt tart­ják és semmi jel sem mutat arra, hogy a közeljövőben onnan kivonul­nának. A FRANCIA KÖZSÉGI VÁLASZ­TÁSOK második menete vasárnap zajlott le.­ A végső eredmény még nem alakult ki teljesen, de a baloldali pár­tok többségét biztosra veszik. A szoccalista párt térhódítása is igen jelentős. A kommunisták a nagy vá­rosokban lényegesen előretörtek, kü­lönösen Marseilleben, ahol a község­­tanácsban többségre tettek szert. EURÓPA 1946-BAN sem jut el a nehézségeken, ahogyan ezt Amerikában látják. Az Egyesült Államok földmívelésügyi minisztériu­mának egy hivatalos jelentése szerint, a helyzet egyelőre még állandóan sú­lyosabb lesz Európában az élelmezés tekintetében. Amerikában 10 száza­lékkal csökkent az élelmiszertermelés, Európában pedig 25 százalékkal. A jelentés szerint Európának 85 millió tonna élelmiszerre lenne szüksége 1946-ban. Ebből 9 millió tonnát maga Anglia igényelne. Csupán az angol­­amerikai-francia megszállás alatt álló német területek lakosságának szük­séglete négy és félmillió tonna.. A sú­lyos bajokon csak a legmegfeszítet­tebb munkával és a termelésnek egész fantasztikus fokozásával lehet­ne segíteni. KÍNÁBAN Csangkaj sek és a kommunista párt vezére megegyezést kötöttek közös po­litikai tanács felállítására vonatkozó­lag. Megállapodtak abban is, hogy Kínában nem lesz polgárháború, a komunista párt azonban nem lép be a kormányba. MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA A román nemzetnevelésügyi minis­­tér rendeletet adott, ki, amely a fenik

Next