Szabad Vasmegye, 1946. április (2. évfolyam, 77-93. szám)

1946-04-09 / 77. szám

II. évfolyam, 77. szám. ' Ars 50.000 P 1946. ápr. 9. — Kedd ___________________....______________ . .... ___________ _ ___________ w*­­ . ti tMegjelenik mindennap, N-niisn Szerkesztőség és kiadóhivatals] MtM kivétal^vai__________D­e­m­o­k­r ■ ti­k­u­s n­a­p 11 a­p­s,emb3,he,y. Kanuth Lajos.u. e­ Magyarország jóvátétel egyezményt kötött a Szovjetunióval és Csehszlovákiával (Budapest, április 8.) Magyarország jóvátétele egyezményt írt alá a Szov­­jetunióval és Csehszlovákiával. Az egyezmények értelmében Magyaror­szág 50 millió font értékben árut szállít a Szovjetuniónak, Csehszlová­kiának pedig 70 millió font értékben nyersanyagot, készpénzt és munka­­szolgáltatást nyújt. Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlová­kia számára alumínium gyárat léte­sítsenek és bauxitot szállítsanak. Megérkezett az első szovjet gabona Marseillebe (Páris, április 8.) Marseilleből jelen­­tik, hogy az első búzarakomány va­sárnap megérkezett a kikötőbe- A to­vábbi szállítmányok is rövidesen be­futnak. A Szovjetunió félmillió tonna búzát szállít Franciaországnak. Katonatiszti összeesküvés Franco ellen (Pans, április 8.) Madridban Fran­­co-ellenes összeesküvést fedeztek fel, amelyben a hadsereg sok tisztje is részt vett. Számot, tisztet letartóztat­tak. A Deraoikus Nőszövetség országos ta­lkozója (Budapest, április 8.) A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége április 8—8 között országos találkozóra hívta össze az ország demokratikus nő­társadalmát. Az ország minden részéről összesereg­­lett asszony-küldöttségeken kívül na­gyobb küldöttséggel képviseltették ma­gukat Jugoszlávia demokratikus asz­­szonyai. A kongresszus díszelnökévé választotta Tildy Zoltánnét, a köztársa­sági elnök hitvesét. A találkozón Rákosi Mátyás is beszé­det mondott. Ebben hangoztatta, hogy a magyar demokráciát olyan mércével fogják mérni, milyen a nők térhódí­tása, Tildy Zoltánné, Nagy Ferenc mi­niszterelnök és Rajk Lászlóné szólaltak még fel az első összejövetelen. Esőre volna szükség (Budapest, április 8.) Március 26-tól április 6-ig egyáltalában nem esett eső Magyarországon. A szárazság általános jellegű, főleg a Duna vonalától keletre eső területeken, ahol a téli hótakaró is elmaradt s az ebből származó nedves­ség is elmaradt. Annyival károsabb ez a szárazság, mert a 20—25 fokos fel­melegedés csak fokozza a növények víz­szükségletét. Pillanatnyira nincs semmi kilátás arra, — a Meteorológiai Inté­zet jelentése szerint, — hogy egy-két napon belül országos jellegű, nagy esők lépjenek fel. EGYIPTOM Azim pasa, az arab liga főtitkára ki- felen­tet­e, hogy az arab liga tripoLgá­­nia részére teljes függetlenséget kö­vetel és ellenzi a gondnokság gondota- Az idén május elseje a munkásegység ünnepe A reakció­lleni harc és a demokrácia vívmányainak védelme a munkásság ünnepének programmjában (Budapest, április 8.) A közeledő május 1-jének méltó megünneplésének előkészítésére Budapesten a két mun­káspárt és a szakszervezetek képvise­lői közös bizottsági ülést tartottak. Elhatározták, hogy az idén ezt a na­pot az egész országban a munkásegy­ség, a reakcióellenes harc és a demo­kratikus vívmányok védelmének je­gyében ünnepük meg. Az ünnepségek előkészítésébe mindenütt belevonják a szakszervezeteket is a munkáspártok.­­•■»y m “w w> Nyilvánosságra hozták a kormány gazdasági tervét A Magyar Kommunista Párt több héttel ezelőtt hatalmas gazdasági tervet készített, amely a gazdasági élet rendjére vonatkozó minden gya­korlati megoldást tartalmaz. Az MKP gazdasági terve magában foglalja mindazokat az intézkedéseket, ame­lyek alkalmasai: a gazdasági zűrza­var megszüntetésére, a gazdasági sza­botázs megfékezésére, a kiterjesztett állomássáási programm megvalósítá­sára, a földreform befejezésére, a vas­acél- és széntermelés helyreállítására, a jegyrendsor kiterjesztésére, érték­álló pénz megteremtésére, az állami hitelnek megszorítására, a szigorú ál­lami takarékosság bevezetésére, a B- tisza vígr óhajtására, egy­es hivatalok megszüntetésére, a bankok ellenőr­zésére, a jóvátételi visszaélések ki­küszöbölésére, új adózási rendszer bevezetésére, amely a tehetőseket ter­heli, a valuta- és aranyüzérekkel való leszámolásra, a kötöttgazdálko­dás bevezetésére. A Függetlenségi Front többi­­párt­jai is nyújtottak be gazdasági ter­­veket. Most nyilvánosságra hozták a Joor­­ming gazdasági tervét, amelynek alapja a Magyar Kommunista Párt által benyújtott gazdasági terv. A kormány szinte teljes egészében ma­gáévá tette az MKP gautalási ter­­vét. A hangsúly most azon van, hogy ezt a tervet következetesen is a leg­nagyobb eréllyel kell végrehajtani. A kormány gazdasági tervének elgondolásai ezek: A termelés 1. 1946 június elsejéig államosítják a szénbányavállalatokon kívül a bauxit- és aluminiumvállalatokat, a kőolajtermelő és feldolgozó vállalato­kat, valamint államosítják vagy köz­­ségesítik a villamos erőműtelpeket. Állami kezelésbe veszik a főként jó­vátételre dolgozó Weiss Manfred, Ganz és Rimamurányi vállalatokat. 2. 1946 december 31-ig befejezik a föl­dbirtokreformot, azaz végrehajtják az ujgazdák tulajdonának telekköny­­vezését. Az 1945 december 31-ig kiosz­tott földeket az ujgazdáktól nem le­het elvenni. Ahol 50 holdat meg rém haladó parasztbirtokot osztottak fel, azt vissza kell adni eredeti tulajdono­sának, azoknak pedig, akiktől a föl­det visszavették, lehetőleg a község határában, amennyiben ez nem volna lehetséges, másutt kell földet juttat­ni. Ha 50 holdat meghaladó paraszt­­birtokot­, vagy gyakorlati gazdi birto­kát osztották fel, az i­gy kiosztató bir­tokok az új gazdák tulajdonában ma­radnak, az eredeti birtokost pedig másutt, lehetőleg a felszabaduló sváb földekből kell karpó­lni. Ha nem gya­korlati gazdálkodótól vették igénybe a törvényszen­t ,m­egbágy­áslya fö1d­ birtokot, akkor nem földben, hanem más értékekben nyernek kárpótlást. A svábok kierepí­lését fokozott ütemben fogják végrehajtani. 3. A feketekereskedelem leküzdé­sére — az állam teherbíróképességé­­hez mérten — támogatja a kormány a szövetkezeti mozgalmat és 1946 jú­nius 1-ig megalkotják a szövetkezeti törvényt. 4. 1046. év végéig üzembe helyezik az ország valamennyi nagyolvasztó­ját és Martin kemencéjét. A vas- és acéltermelésben ezalatt az idő alatt meg kell közelíteni a békebeli színvo­nalat és el kell érni a széntermelés­­nat: 1938-05 szír.vonalát. A feladatok megoldására összpon­­tosítják a kormányzat és ország min­den erőfeszítését. A közellátási kor­mányzat feladata a munkásság élel­miszerrel és ruházattal való ellátása Az iparügyi és kereskedelemügyi kor­mányzat feladata a termelés fokozásá­hoz szükséges nyersanyag és üzem­anyag biztosítása, valamint a szállí­tási eszközök rendelkezésre bocsátása. 5. Az összkormányzat a Szakszer­vezeti Tanáccsal karöltve gondos­kodni fog a vas- és kohóiparban, va­lamint a szénbányászatban a munka­­erőszükséglet kielégítéséről és a mun­kabérrendszer olyan átszervezéséről, mely az­ egyéni munkateljesítmény növelését, a munkás érdekeltségét a termelés fokozásában és egyúttal anyagi helyzetének javulását moz­­daja elő. Az anyaggazdálkodás és elosztás 1. Központi anyag- és árhivatalt állí­tanak fel, melynek feladata a nemzet­­gazdaság szempontjából fontos nyers­anyagok és félkészgyártmányok nyil­vántartása és ezek eloszlása. Szigorú tiltó és büntető rendelkezéseket bo­csátanak ki a nemzetgazdaság és köz­­fogyasztás céljaira szükséges anyagok fényűzési célokra való felhasználásá­nak megakadályozására. Feladata to­vábbá az árak és tarifák szabályozá­­sa, a nemzetgazdasági érdekeknek és szociális szempontoknak szem előtt tartásával. 2. A külkereskedelem állami irányí­tásának és ellenőrzésének elve alap­ján az 1946—47-as gazdasági évre szóló külkereskedelmi tervet dolgoz­nak ki, melynek fő célja ipari terme­lésünk nyersanyag ellátásának bizto­sí­ása. 3. A terménybeszolgáltatási rende­k­et szigorúan végrehajtják, hogy az állam biztosítani tudja az aratás után az élelmiszerfejadagok felemelését. 4. Fokozatosan kiterjesztik a jegy­­rendszer alapján történő ellátást az összes fop.’osabb érelmiszerekre, kős­­­zükségre, re-’ •-», ruházatra és libbelr*. Pénzügyi intézkedések 1. A rendes évi állami költségvetés előkészítésére 1945 második negyedétől kezdve a kormány negyed­enként adópengőben költségvetést állít össze és ezentúl csakis a költségvetés alap­ján bocsát hiteleket az egyes tárcák rendelkezésére- A kormány meg fog­ja szorítani a hitelek kiutalását és szigorú sorrendiséget állapít meg a hi­telek folyósí­ásánál oly módom, hogy első­sorban a vas- és kohóipar, bánya­ ,par, közlekedés, valamint a mezőgaz-d­­asági termelés fellendülését biztosít-­ ja. 2. A kormány kötelezi az önkor­mányzatok vezetőit, hogy kiadásaikat saját bevételeikből fedezzék és elhatá­rozza, hogy még ez év végéig fokoza­tosan megszünteti az önkormányzatok állami támogatását. Szigorú intézke­déseket léptet életbe a kormány, hogy biztosítsa az önkormányzatokhoz be­folyó állami adók haladéktalan továb­bi áfát az állampénztárba. 3. Az állami üzemeket a kormány a­rra kötelezi, hogy még ez évben sa­ját erejükből teremtsék meg pénzügyi egyensúlyukat. 4. A kormány szigorúan végrehajtja azon elhatározását, hogy egyes tár­cáknál bármily címem befolyó jövedel­meket csakis a rendes állami költség­­vetés keretében lehessen felhasználni. 1. Az államháztartás kiadásainak csökkentése céljából a kormány a köz­tisztviselők, közületi alkalmazottak létszámát 1946 június elsejéig az 938-as létszám alá fogja apasztani. Az elbocsátott tisztviselőknek 45 éves kor­ra alig az állam súlyos pénzügyi hely­ietére való tekintettel nyugdíját átme­netileg beszün­et és végkielégítést jo­­gósít, melynek mértékét külön ren­­delettel szabályozza. Mindenekelőtt elbocsátandók azok, akik az igazoló el­­járáson büntetéssel mentek keresztül, akik­ szolgálati helyükről önként eltá­voztak és 1945 május elsejéig nem je­lentkeztek szolgálattételre, továbbá azok, akik demokráciaelenes maga­tartást tanúsítottak. A kormány min­dent elkövet­, az elbocsátandó tisztvi­selők termelőmunkába való elhelyezé­sére. 6. A kormány felülvizsgálja a nyug­díjasok állományát és csökkenti vagy­ megvonja a nyugdíjat azoktól, akik­nek egészben,­­ vagy részben jövedel­mük van. A negyvenötéves korhatár alatt a nyugdíjjogosultság megállapí­tásánál a munkaképesség is irányadó. 7. A honvédség létszámát átmeneti­leg 15­ 000 főben szabja meg a kor­mány. A rendőrség létszámát pedig 5000 fővel csökkenti. 8. A legszigorúbb takarékosságot ír­ja elő a kormány a külképviseletek-­ nél, egyben a legkisebb létszámot ál­lapítja meg.­­ 9. Megszűnnek a felesleges hivata­lok és intézmények, illetve különféle hivatalok összevonatnak. 10. A jóvátételi megrendeléseknél visszaélések meggátolására a kormány kiküszöböli a rezsimunkát és ehelyett a megrendeléseket egységáras alapon, fogja eszközölni. A jóvátételre dolgo­zó vállalatok hitelkérelmeit és azok­ felhasználását a Jóvátételi Hivatal út­ján szigorúan ellenőrizteti. 11- A Nemzeti Bankot minden tekin-­­tetben alárendeli a pénzügyi kormány­­zatnak. 12. 1946 június elsejéig életbe lépteti a kormány a bankok egész ügyvitele­ik állami ellenőrzését.­­ 13. Szigorúan büntetik az adócsaló­­kat és gondoskodnak azok rendszeres behat­ásáról. A pénzügymini­szter utap­­sítja a kormány egy hónapon belül ki­dolgozandó új adózási rendszer készí­tésére. 14. Az állam által 1938. óta magán­­vállalatoknak­­ nyújtott beruházási hozzájárulásokat és támogatásokat a kormány Visszaszerzi .az

Next