Szabad Vasmegye, 1946. június (2. évfolyam, 119-141. szám)

1946-06-01 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Itt az ideje, hogy Magyarországon a parasztságot ne csak nagy-budapesti aszfalton nőtt monoklis kisgazdák, ha­­nem igazi falusi parasztok képvisel­jék. Rákosi Mátyás szombathelyi beszédéből. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT VAS MEGYEI NAPILAPJA '' HU­fi'iff ^iflliTiffn'rTatTS^l^ritTii^ifriflTr‘'TfiT ^rnTnnrrrTTTfmnw,inirrT^^^*««»«*«»i¥i- ■ 1 ff. ÉVFOLYAM. 119. SZÁM. . | AA .J|J # _ Ara I UU millió pengő. szombat, 1916 junius 1. ­ Ingyen különvállatok indulna­k-kor a tüntetés résztvevőivel Sopronba. Sávánól és Gelld­ömölkről is indulnak kü­lönvonatok. Június 2-án, vasárnap délelőtt a Magyar Kommuniszti­a Párt soproni szerve­­zete hatalmas tömegtüntetést rende­z a Szociáldemokrata P­árt és a Sza szerve­­zetek bevonásával Sopronban. A tömeg­­tüntetés célja Habosi elvtársunk keapos­­vári nyilatkozatának szellemében az osz i­­rák elcsatolási törekvésekkel szemben demonstrálni azt, hogy Sopron magyar, eltávolította falai közül a hazaáruló svá­bokat, tehát magyar is marad. Ha tüntető nagygyűlés vezérszónoka Kossa István elvtára, a Szakszerve­zeti Tanács főtitkára. A vas megyei kommunista pártszerve­­zetek felszólítják a megye dolgozóit, tart­sák hazafias kötelességüknek Sopron­nak Magyarországhoz való tartozásáért a tömegtüntetésen tömegesen részi­venni. ­­ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­ Fel Sopronba! Az államapparátusban való nagyobb részesedésre irányuló kisgazda-követeléseknél — írja Révai József elvtárs a Szabad Nép csütörtöki vezércikkében — a fő érv ez: a de­mokráciában a többségnek kell érvé­nyesülnie, lévén a demokrácia semmi egyéb, mint a többség uralma. A demokráciának ez a meghatáro­zása azonban vagy semmitmondó köz­hely, vagy veszedelmes féligazság. Mert nem minden többségi uralom: demokrá­cia. Ha a ,,többség’­ antidemokratikus, akkor a többség uralma nem demokrá­cia. Épp Magyarországon, ahol több mint huszonöt esztendőn át Horthy re­akciós, ellenforradalmi, félfasiszta rendszere volt uralmon és fertőzte meg széles tömegek gondolkodását is, épp nálunk nem felesleges nyomatékkal hangsúlyozni, hogy a demokrácia nem akármilyen többségnek, hanem a de­mokratikus többségnek az uralmát je­lenti. Az a többség, amely nálunk a tavalyi választásokon kialakult, nem homogén demokratikus többség és kérdés, hogy ezen a többségen belül kié az igazi többség, a demokrácia hiveié-e, vagy a demokrácia ellenfeleié? A Kisgazda­­párt 2 millió 700 ezer szavazatával a demokrácia balszárnyának 2 millió sza­vazata áll szemben és ha a Kisgazda­­pártra esett szavazatokból leszámítjuk a nem-demokratikus szavazatokat, ak­kor kétségtelen, hogy a magyar nép demokratikus többsége nem a Kisgaz­dapárt, hanem a Baloldali Blokk tábo­rában áll. Nem ma mondjuk először, hogy a ma­gyar demokrácia fejlődésének döntő akadálya demokratikus és nemdemo­kratikus elemek összevegyülése a Kis­gazdapártban. A koalíció meg-meg­­újuló válságainak döntő oka a Kis­gazdapárt vezetőinek merev és görcsös ragaszkodása a demokrácia híveinek és a demokrácia ellenfeleinek „egységé-­ ből” származó látszattöbbséghez De a demokrácia balszárnya, melynek tábo­rában a demokrácia valódi többsége áll, nem deferálhat egy látszattöbbség­nek, mely, igen. jelentős reakciós erők­nek köszönheti létrejöttét. A Kis­gazdapárt vezetőit hipnotizálja saját látszattöbbségük és nincs elég morális és politikai bátorságuk maguk előtt fel­vetni a kérdést: kik azok, akikkel együtt többségünk van? A tavaszi vá­lasztásokon a Kisgazdapárt felhasz­nálta, megjátszotta a széles, reakciós közhangulatot, ezért győzött és most a Kisgazdapárt demokratikus vezetői nem veszik észre, vagy nem vallják be, hogy a török, akit fogtak, nem engedi őket. A többség, tehát a reakciós erők­kel való­­ egység fenntartása kedvéért mennek jobbra maguk is, engednek a jobboldalnak. A 20 képviselő kizárása a Kisgazdapártból márciusban lényegé­ben nem változtatott azon, hogy az ira­mot, a politikát, az irányt a Kisgazda­­pártban a jobboldal diktálja, akár köz­vetve, akár közvetlenül. A Kisgazdapárt nagyobb részesedést kíván a hatalomból De hogyan lehet tiszta lelkiismerettel és a demokrácia jövőjéért­ való felelősséggel nagyobb részt adni a Kisgazdapártnak, teszem a karhatalom fölötti rendelkezésből, amíg nem tudjuk, nem a demokrácia ellenségeire bízzuk-e a demokrácia rendfenntartó erejét? A magyar de­mokrácia még fiatal, még nem szilár­dult meg, kétszeres oka van tehát arra, hogy zsákban macskát ne vásároljon. Tudjuk, hogy igen sokan mindenféle terveket kovácsolnak a békekötés után­ra Tudjuk, hogy a földalatt szervez­kedő és fegyverkező fasiszták ezekre a tervkovácsokra számítva és építve, sok­szor velük kapcsolatban, készítik elő — bizonyos feltételektől függővé téve — a polgárháborút. Nos, nem óhajtjuk, hogy Magyaroszágon polgárháború le­gyen És a reakció polgárháborús ter­veinek meghiúsítását nem építhetjük arra a fölötébb bizonytalan tényezőre, hogy váljon a kisgazdapárti rendőr­kapitányok történetesen jó demokraták lesznek-e? A Kisgazdapárt vezetői megsértőd­nek, ha ennek a bizalmatlanságunknak nyíltan kifejezést adunk. Kovács Béla például azt állítja, hogy mi „általáno­s sítva rágalmazzuk a Kisgazdapárt tö­­­­megeit’*. Biztosít bennünket­ arról, hogy ők „boldogan szabadulnak a hozzájuk beszivárgott csirkefogóktól”. De, ked­ves Kovács Béla, a sértődöttség itt nem használ. Itt politikai tényekről van szó A Kisgazdapárt paraszti tömegeiről mi soha egy rossz szót le nem írtunk. Ami pedig a Kisgazdapártba beszivárgott „csirkefogókat’* illeti, e kissé morális szű meghatározás helyett, politikailag kellene körülírni azokat, akiktől a Kis­gazdapártnak „boldogan” kellene „megszabadulnia**. Ha a Kisgazdapárt például „boldogan megszabadulna” azoktól, akik a parasztegységet ma is a munkásság ellen hirdetik, akik a mi­niszterelnök beszámolója fölötti vitá­­ban Nagy Vincééknek tapsoltak, akik a csehszlovák-magyar szerződést alka­lomnak tekintették arra, hogy megpró­bálják megbuktatni a saját pártjukbeli külügyminisztert és akiknek a párisi kudarc jó ürügy volt arra, hogy irány­változást próbáljanak kicsikarni a ma­gyar külpolitikában — ha a Kisgazda­­párt — nem úgy általában a „csirke­fogóktól’*, hanem ezektől az uraktól (akik nem is mindig „csirkefogók”) akarna „boldogan megszabadulni’* — akkor a magyar politikai helyzet egy­szeriben tisztázódnék, egyszeriben meg­szűnne a bizalmi válság a koalícióban, akkor a Kisgazdapárt követeléseit nem­csak teljesíteni lehetne, hanem még túl is lehetne teljesíteni. Egy valóban homogén, valóban — és nemcsak fele­részben — demokratikus Kisgazdapárt­nak, mely a magyar demokrácia bal­szárnyával együtt alkotná azt a több­séget, melynek uralma valóban a de­mokrácia uralmát jelentené — egy ilyen Kisgazdapártnak minden jogos követelését azonnal teljesítenénk, még a „számarányon” felül is. De egy olyan Kisgazdapárttal szem­ben, mely nem teszi lehetővé, hogy fa­siszta szervezkedés irányításával gya­núsított tagjai ellen nyomozni lehessen, igenis bizalmatlanok vagyunk. Igenis bizalmatlanok vagyunk egy olyan Kis­gazdapárttal szemben, mely kortokul és érvek elől elzárkózva fedezi a köztár­saság elleni szervezkedés gyanújába keveredett képviselőit. Bizalmatlanok vagyunk egy olyan párttal szemben, melynek hivatalos lapja most már nemcsak Gyulai és Fillér képviselőket fedezi, hanem a gyöngyösi fasisztákat szőröstül-bőröstül. írván: „Csupán arról van tudomásunk Gyön­gyösről, hogy ott valóban volt fegyver, de nem összeesküvés céljaira, hanem a­­demokratikus pártok elleni fenyegeté­sek hatása alatt a védekezés céljaira.” A Kis Újság, íme, most már Kiss Szalézt is védi. A fasiszták régi trükkje a demokrácia elleni fegyverkezést „ön­védelemnek” feltüntetni. És ez a fa­siszta trükk a Kisgazdapárt lapjában kap hangot! Kiss Szalézék— a Kis Új­ság szerint — nyilván „önvédelemből’­ gyilkoltak meg orosz tiszteket is! Amíg a demokratikus koalíció legnagyobb pártjának hivatalos lapjában ilyen fasiszta kakuktojásokat lehet elhelyez­ni, — biztosra vesszük, hogy Kovács Béla tudta nélkül, ami azonban súlyos­bítja és nem enyhíti a helyzetet, — ad­dig nincs még közös tárgyalási alap sem. Nem tudni, kiknek tennénk enged­ményt, ha a Kisgazdapárt követeléseit teljesítenénk: nem azoknak-e, akik a fasiszta szervezkedést jogos „önvéde­lemnek” tartják? Már­pedig zsákban macskát nem veszünk. A pénzügyi és gazdasági rendcsinálás munkája megköveteli a koalíció egysé­gét. De ha azok, akik a koalíció egysé­gének aláaknázásával tulajdonképpen magát a szanálást akarják lehetetlenné tenni, hadat üzennek a demokrácia balszárnyának, akkor állnunk kell a harcot a pénzügyi és gazdasági rend­csinálás érdekében is . Szovjet ifjúsági küldöttség Budapesten (Budapest, május 29.) A MaDISZ meghívására szovjet ifjúsági küldött­ség érkezik Budapestre. A MaDISZ még a múlt év októberében meghívta a Szovjetunió ifjúsági képviselőit Ma­­gyarországra. Most kapott értesítés szerint a szovjetifjúság héttagú kül­döttsége valószínűleg a hét folyamán Budapestre érkezik.

Next