Szabadság, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

« F. n ?­ ISIS január 1. H. l. $Z. S mám ma&smil&mam* íz vj i? líCsmiiÉiM Irt»; iVtAÜTl (.Vll.A falóra ( wk « * smxí se* monnvai évéhez híiRíz fi- Jithatjuk zí a '••V,iji tté 3.;-e". •'*» t.p-nyöt, s me.lytől luosn. ..'eszünk búcsút. 'SrpsUií­: a sors n^s ;-jii misife mM-roye­sc i*ss.»ii s á vég- JMSOtUlh.? »- •. ••■■‚■■.•'. •...) A»-­u.r.. iát. V*éb€««, tüzfeer. cs iKMhUTsb&n fog.-ojt m a*. í-brrniit év a ttpgy i»*it.nk, nw-ftiwk mörjöt’ hagy­tuk. m­ár H3! la pak-d*. Még n«­­«Vobb csoda »vfllik hogy IR-'-t kúgyvr*;«! «zve-¡wiejéi«!»n rá lúd tűni lépői - Eei«na t!:ka­ten dsvé­­jjyéré * fekinté!y«t eleien­kttfünst í? ténei-tun­k rajta. A mi nemzed;’ ■:'.ok talán f .! win tud;)!' r.i­sni, milyen !'•••.in; jT®ssi • ■ ptlitik ez. 1 alatt felfé'é vezető úton. timk egy háixnól.. «weiyet »»« be.skfc'a : S3!C) its'“ .'■* ‡*!·†•.• veeetőípk jó^»itáT·5· botorul v~ jefecmsnót­un­k. A. sp'öh&k megszn’'­­tak * háborúd átta országot. &&**’-н \r&t, 7±y' .utx‚í-í. ursi iB£ párft. h £V: ~ 'V, «. :rsu.r • ■ •' 1 t';Ö r­ítéársin^He A »áísAdbVya. - I . s '«iOfőúi *-‚ nyútví; úvei’ marodla* * •■‚•' I'M-5 á V; •;•; ioA i’-~: } t*V !‚í‡v 0'riU* líi­T. 1 v taHratid&miiVnfe ez idáig jwegtett út's. is nősült tát.hatjuk, hogy cí *itn­eriUé,ma­r.enéhtf mái #**» i­­ nüfW' he. aminket: a Jt’luzi­.i* * marodtvM K I egyossött orsa"? vagyunk 4 d* saját magunk korma­nyosrauk magvokat. A­ ki ismeri a történelmtt s tudja a fegyo­­ssott' mindenkori sorsát, csak az merheti fel igianá­n, mit jelent "-femurkra a saját kdtix­mi kor­mányzás lehet­őségének meg­­­teremtéére. Ellenérzés alatt állu­n­k ugyan, de »i'mdinkóbb « nwgunfc urai lehetünk. Hatalmas lépést tettünk befelé, a demokratikus állam felépítése felé­­s. A népnek kis­­őség adatott, hogy maga váltss­a ki vezetőit és szabja meg a oalságvezetésben irá­nyt­­udó elveket. Az első. Valóban demokratikus vála­sztáss­al haj­­tottak végre Közép-Európáfein s eredményekéiben « világ szóba» állt vnHMt. Bár az esztendo meghozta, amit ezer év nem adott meg. A föld végre » dolgozó paraszté lett, közel hárommillió nincste­len magyar megtalálta honját a ház«')bar. Az ipari munkásság­­ az üzemi bizottságok útján v­an.m­i kefirbe ragadta s o­.*:'rak intézését és küszöbön. áll a szén­bányák állami ke*clf«be vetese. Gazda­sági problémáink megöl, dlass ét etekében is erélyes intéz­kedések történtek s a® újjáépí­­té s munkája szint­én erős tttem­­bíís folyik. Vasutak, hidak, moz­donyok kelnek új életre a ro­mokból a a halott főváros is fel­­es®Tiélt már. Ha vissazagondolunk tavaivá szí­veszterün­kre, a va­kcodé'etre, a repülőgépmozgásra, a bombáiéra és aknákra, a sötét­­sész? éhségre és twoBírúságra, p terrorra és halálra, égé.-:- füs­tölgő városunkra - a villany­ban, gázban, a sstiréouüv&lécs­menttel é­­sso­ká­ban sem ér­­tetjük a ruagunl, kis körén belül is, nu ti*-'-ent itt egy esztendő alatt. P f 17 i ami történt, az a* eg%mg, ^ as b­ivüiiműlködés ered­­m*p­ ue. Azé, hogy a pá­rok nem egymás ellen fordultak, hanem » tájék ellen. A pártvezérek örök történelmi wdenn«, hogy ez MZ elmiatt tetttodö . nem meddő pártharcokban fecsér­ödött el, három szorgos építő munkában telt el, araikor egyformán nélkül'...e falusi párás*! és ipe:­i m­­uvkís elsörol­teui az ország sorst .1 látta » v«Varat ef^eeén gsédáis­­ rt, méltó á­ldo*at vállalás­sal v©§c*te a tötorileismun­kát a mind kevesebb vásárl­óértéseji bérek €. i. A.: első esztendő letelt. Kezdő­tük a második, amely nem ke­­vesebb bajt és whé®sá?el ta­rto- HAt, roiut elődje. Az optimianus kártékony lenne most: tudo­­smtásúl kell anni, hog..' • h*t ¡;-ienie.t da.ral‡A haladtunk '« mai fdfe'a - - « 'agnehtMcebb V?.­­pas.,k~ dón item •'ágyunk még túl. ,\ SJK-M.A nyom.prue.tgot ' viszonyags'ág.ít­ás KinL. rejtő telet , 'írj~6 á.t kv'l ,fev.-'m­uiV. kié-e­­ pp-jii.’ né-yíj-, mert mir.- t öíutv'i. k­uiógéi ! 'a#* vér. mi n ...' un • -■ gy .-.ok .»« éld idéző«. m - ‚• I» V.lk és nőül ■ ■t-■:■■■. y. uivh'S-R — «•*•)} . .„vs..- ' ' -i !Sártózzonk * ml _ nisz: .’pi-,k újévi agyat!rAxa­láRHÍC :·‚(.Válléspitásá • S CSf.k S •... •. I: , - j-sa'id­őt tehet; feie­­s -if népv sámí reedssoi-' '•V' . -ft vs ' ,-~pöncs­téHa;,-áwrkodági­ak kritizálni is-v tör­b pózban éoppá azok körül kerülnek ki, akik aiooveandtt bt? nöswik abbiin, hogy ide­­tiltottunk. „Hát, ez a demokrácia, est akarta a demokrácia ?“ — tessék fel sunyin a kérdést, holott a demo­krácia hívei épp ezért küzdöt­tek — a bábm­űbe való bekap­­csolódás, az embertelenség és a sírtásó sand­ál-fasizmus ellen , hogy mi *»í ■': be ne követ­s­szék, ami megtörtént. A reakció poli­tikájának eredménye a* elpusz­tult­ ország s a demokráciát hi­­báz­tják “■ hogy eg c­u-ience alatt nem varázsolt tejjel-m«»­­?.A folyó Kánaánt a semmiből. Eltagadják, hogy nem meg­nyertük, de elvesztettük a háborút, eltagadják, hogy min­den v ok odaveszett a világ vihar­ban s azt kívánják, hogy a demo­krácia­ egyik napról a másikra békebeli boldogságot és hőséget teremtsen az általuk reidézett ■lomokon. Ez a demokráciadsienea , hangulatkeltés reakció eszköze , s úgy is kell elbánni vele. Persze, a hatokat nem kel elleplezni, de annál fontosabb az előidéző okok megmutatása. A­z új esztendő küszöbén tuda­tában kell jeurnnak a reánk váró további nehézségek nagysá­gának, de bíznunk kell a demo­krácia növekvő erejében A dol­­gozó magyar nép most a saját k­áánj.­t építi s ennek tudása meg kell hogy keményítse a?. tanait. A megfeszített munka mellett az egység, a paraszt, a munkás és radikális értelmiség legteljesebb egysége­s­­pártok együttműkö­dése biztosítja az új ország­építés teljes sikerét. Ha a reakció valamiképpen fel tudná szilaj­ a párt viszályt s a most háziat és hazát építő tömegeket egymásnak ugratná, a felrakadt sebekbe feltétlenül belepu­sztálni a lassú gyógyulás utjáva kispett ország. Ha azonban a dolgozók együttműködése eredményeként tartani tudjuk a javulás tempó­ját, breton átvé-aeljük a telet,és elérjük az aratást. A további egység légyé*­» kell átlépnünk 'm új esztendőbe » a közös munka és közös »’do­­zat vállalás átsegít majd mit,den akadály­om Az Országgyű­lési Könyvtár állományából törölve. D­EMOKRATIKUS NAPILAP s»rk«*«i«bfxottiá«( ÄHTALPPT GYULA, DÄRfÄS JÓZSEF, OÁBOR AMPOB ii.wra—ramai i iw—' miwm ■■ mr 'i nwn-'Tiint-T nr rrit-in zn—m>r r-*'" - Esés a héten eléreéssstlh y ytvl^ly -yí. bé ' Rí : : ¡?'V? R-Oítí VRR 'r: fj i.wndoB, december 31 A* angol rádió ideái:: \ három nagyn­atathm knlvaymm '/b­r’ ütek monhkvai megálisportása árttűm­ében » kulvg.viuii.'ism­eret; helyt ft. :dí n ■ ^ pzeo a héten eldr­.­­ ,i­ít - Komárlávsi, ftnigái Iával Ma O'a ■ofsvs&4»1 «•• n«chorv.'.»ggal m'­gkáimidő békeszerződése) vál­latál További kemény intézkedések jönnek, hogy átvészelhessük az elöttünk álló rendkívül nehéz hat hónapot .Aki mindent meg akar tartani, mindent b­vszilhet—nem ismer kíméletet a kormány az újjáém­lés alkadályozással­ szemben Tiltsa Zivác mínisztereteel­­em összete Szegeden Rzeged váró* tőre. hat. bízott 3éi:- v,i -■; ijf .<-.10 uiapélyi­k*vwH 3i; ati« ölstseget^ , város :• föi-:pániai. Öv. ' •.­Gröt/ c› k iKíVprV) !IV- k imüv k»lb&u.­ *»Vyt é* poítttksl r líHMÖ-eget* a k›› aini-süy. gcíc'bn­-:M? - . - V-, irn / y «taacr roonvo. , o^otmí r«i mnNsterdailH. — McwjCaui problém'iánk • - ükiíj­­áow» s minisí­ter ?lnök­­ ínegvlTÜ. Megvdéslisvk mm egfeaB?5«? «tvit ,,- -,: ‘ bar r- - a - ■­ »ym ihik­­a hat -höUApor, keaeswül Ke!' yn­e­k csümiim-, .aggun­kat. B» ea a­-'tt ? «m bimap­ai? r nRadka kinek mag kell tanulni H.r\­aogy ° ásftiztUválla lóg elöl emos k’vétrl és ttemcssek a. kom­­n, r,• ,n'j'.'rel és ' s ölte •''sí­vel, de társadalmi k­ényszerrel «, ti.eo kell Valoeiant el­ben a hazá­ban hat hónap ain't .■■■■ eguanlosen elvet a TröséUáb­rebon ,­s piisdin egyéb ú!fi.­/r Mer ha valaki van úgy geiklon­kunaik, hogy mtoussu megtartóik m­agamnak ami kevés van, mert magam is szűkölködöm és »ik* m-m hajtandó «wotuU fel­­éldOTWI *,KOk niK’a akinek sem­mi jü­k nincs h, vegye­ tudo­másul, hogy aki mindent meg akar rtfrtasi. o "‡'■ н'’.ert pJ·en:.-; htot.­­ Nekünk továbbmenti kemény intézkedéseket kell hoznunk a kő. :·e a jövőben, hogy m­inden körülm­nyek között biztosítsuk az ét­mene­­tet ezen a hat hónapon. Világosan és őszintén megmondom, h­ogy ezeknek ez intézkedéseknek a során semmi néven nevezendő egyéni ér­deket nem eszünk tekintetbe ak­kor sem hogyha ez 37. egyéni érdek bár­ki része.Föl is jdentkezik. Meg fogjuk keresni .’z ".tai­­s az csckS- röVet o.ra. hogy a«t ? keveset, amije xi oi­sséssnak van. egyformán o. ?R’ik el és elosszuk cL?ö"o'ban azoi­ között, «kik az újjáépít­•s leg­­keményebb munkáját folytatják. Lesznek intézkedések, amelyek sok ember szártjár­a ér­thetetlenek és amelyek még olyan emberektől is megvonnak majd valamit, akiknek ■ maguknak, is kérésük van. L­egyen meggyőződve mindenki, hogy sem­mi íaást nem akarunk, de ezt fana­tikusan akarjuk: át akarjuk vezet­ni a nemzetet ezen a nehéz hóna­pokon­­ A felemelkedés útját világo­san látjuk, sőt mér meg tudjuk mondani a felenteskedé­s a Honi ágai­nak időpontját is. Majdnem úgy áll itt most ez a meglepett szenvedő magyarság, mint Eger vára, az­ os­trom vége­ felé, amikor a vár védői azzal biztatták egymást, hogy csak még egy óráig ne hagyd magad, magyar! Az új aratásig és az új kenyérig tartsunk ki. A problémák azután majd sorjában megoldódnak és megindulnak a több és biztosabb kenyeret adó élet útján. ' -. ■(n .t ' 7 ' ..• p |& -' ” . -t'itj ■ '■ •'• i V . ' •• . • fe - †. . •† . ..' ' ' • ••’ •. -. lég '•'.!••' t.Kr­.fP’..l**'r,' -Tv-­tal'dtipä*.'. így ntUájktt'-'é ■■'.''-ÖV-'-­len. Túr nem tettenhet m­og vv, akinek vámsak iszménjen, ' akirask. lít­sfelleb­erélt az erszögrenlő törekvésekkel szemben Akik nemcsak a kormányzat sz­ándéká­va­l, de azzal a nemzeti pa­­ranccsal próbálnak szem­toszállni, amely bennünket arra kényszerű, hogy­ minden körülmények között, megteremtjük a megmaradás és kitorrás felt­ételeit, azokkal szem­­­ben az ón korau nyom­ nem­ b-mtr kimérte#t, ’. fia- ‘■ntártó lelke; he­lyeslés.) Mi a megértés emberi szavával fordtdnak mindenki fele. A fö'amír'dó gazdikhoz, akiknek jó­ nnijuk egészen ' az új »ra­­r--; p. uj kel-1 tai taniak azokkal a kécsletekkel, amelyek rendelkezé­sükre áll­ nak. A g­yárak kipvísh- Ithbejt. tudajdonosiaiGz, nteitti M­­aOtr,sfcg*j&az és sprutulasokhoz, skik a termelés­ér feleiö.mh. Hgy nezev ka; 3 szavakkal fordulunk pénz­ügyi életünk és intézméh.v, ;,(.k vr­­zeteibev. A kormánynak »* a szán­déka hogy miluten érdekelt té­­­nyezővel v*ló «után­,­kosánsal wztp­kitsa intézkedéseinek c­edrvényev ségf­t. A kormányzat ezen a téren eddig' megy, ameddig a másik ol­­dalot­ is magértés jelentkezik. Un a­zueban­ hiányzik a megértés, ak­kor a kor­­mányi o. történelmi 'fel*­­le?»ég megfelelő intézkedéseik ff. köréi.­.'. A vw...tő­ a mi ke-zünkben van Mi a vez... hatalmával min­denütt élünk, shol orran­g­­otni tö­­rekvéseket értelninl.. Ez. az. ország­­jóíitá­s szabót év. sba 11 és olyan teu­­dMiCiókban is jelentkezhet, tutil­­lyek el akar idle venni a dolgozók w nkiskedvét. Jeler­tkezhet önzés­­ben, tégyéti Be:.'ellenségben, nwnk a­­kerülésben. He bármilyen tényb­­en is jelentkezik, n­ rai bgtessz­ik a m­egfelelő elleni íntézk-déseket és m női í.r.?mtjük jövendő br.idogu’n­­­sunk biztosítékét. - - Akármáv»« sötét és nihéz ma lu'lyv,etünk rá ke! mutatnom arra, hogy a fia* .4 magyar demon I-triton már eddig ;s igen kom­pi­•, ■ A4«p it. npi’i rrodn ért rJ. TahuijtiL msg Becsal; bajo-ott für-, : NL-tó­­k ;-',ér ma L: P.-. ó’u.d •vküK'.-ns* é '■'■ AiPC’lk ; . II.;. o y.'ói;... •!. m.sé •> -á­; 1: V .-.:,;--.dÁv;--, „• h -■ •• ■■■• ■ . f magyar 'demokrá« :p lattérm­e;’­­démeit. Fiats' tíz-mokrác­?' itt külön­­benő lái áaménytit szereli« w»?~szpr K» gyei lop l­i ráláttál iteltni, d* gop­­ doljuk meg, ha ezek az intézmé­­nyeik nem lettek volna . zár/aver pirahék­iba.És, akkor amikor az or­­ mz c. miedent ?'“■??.. ’kében iringia­­nált és nem szilárdították '­pin*, meg a magyar állam t'oskadoaő épületét, menyi saenvedás zuvu’ha­­tott volfra még err­­es zorazágra. A magyar népnek ?■/, a jósas politikai bélcsesépe ertdményezte azt, n­ogy.r legyőző't orr tagok kö­ sül elsőre/c a mi hasánk jutott, nemzetközi elismertetéshez. Buda­pesten itt van a Szovjetunió éa az Egyesült­ Államok követe. Itt van a Brit Birodalom politikai képvise­lője is. Svédország politikai mis­­­szúrja a napokban érkezett fővára, sulikbal Svájc, Belgium és Török­ország a legközelebbi jövőben küldi el képviselőjét és a Szents.ék 13 k­. nyílvánította akalmát, hogy diplo­máciai összeköttetésbe lépjen ve­lünk. Minden reményünk megvan arra, hogy május 1-éig elkészül a magyar békeszerződés'. A­ moszkvai döntés a mi «.«. ■-unkra is, óriási , lantosé­tai palit'iko-, eredménig és a békekötés nyomán lezár’táljuk majd a fegyverszünet korszakát is­­.­ Magyaror­zág s béke álapotá­­ban folytathatja az ország újjáépí­­te.sét. — De nemcsak pol­ikailag "a. gyűrik r.111 eskolóban. Bárn­­­ennyire szeg'CDyt-k maradtunk, bármenny­re elpusztította az országot a h­ó­baru vihara és a német fosztogatás tár­­g­yilagosan megálla­pítlatjuk, hogy országunk er­dőcánlata is „ fel­­emelt kis útját járja. Hadd említ­­sem elsősorba­n az, ami számomra kimnod­oktatlan öröm volt, hogy a magyar földművestársadalom earn az Önzőn a maga szegényf.s­­zaka. zeniét becsülete.xf... telj' - tette kötelesség­ét a számszerű ered­mény azt mutatja hogy­­gr. orszag ve. észterü­h-téből 2.130.000 hold ke­rült bevele.vre, t’n.t á­ll’mh'tk.i­rsl Szeged­re tettü­k­k.Uój' s le. r—vobb •u’önm­e! a?v láttuk, hogyi »ho! csak lehet, décember '-éb­en is sza­llanak 'még' a magyarok. Gyárpari munkásságunk a családtagokkal együk hihetetlenül alacsony satu vonalon el. Nézzük meg bányáinkat ahol a felszerelés hibája miatt megnövekedett élet­­ve­szedelemben dolgoznak a bányá­szok Vessünk egy pillantást a k­e­­resked­elmi életre, amely néhány r,«”pat a főváros ostroma után új­­ból lábt­akanewt *s nézzük a magyar ’ gazdasági életnek ú­gyissóhfp y»la^

Next