Szabadság, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)
1946-01-01 / 1. szám
■■■ Motorosokat Budapest és környéke szállításra felveszítik Rökst IVI-u. 4. expedíció mennyi területét, mindenütt artlíit-Iíji'v, 1(Úgy ez aj nép ,tem delta ifiét] m-tit}/n. élni akiit,' és dolgos Ve mert : jöc emlőjében, i Hosszan tartó Teikénk 'ég-Öltés, ei jdn&ésg ísg ,t:ijxs'. ) -- Hiszem,, hogy ha a l.„nehezebbjón túl asztinit as jobban *i surtjuk látni iparunkét, ez: ipari munkásságot. ha mintidenkiknek biztosiítni tudjuk a mindennapi fee. ayeret. ha a bányssaofer.ak nem HfSikát* bai08DcK!bau kell iomemni i oU a tárnákba és a f&kamüvelettesadalom is hojfcAjút a ssttlkwage* iparcikkedhez, ha állatos támányunk újra felszaporodik, akkor ez " ”rV a szabadság és világában nlyan miphoArifitibtm dolgozik 1óUrkí, hogy csodát teremt ezen a fjfldön és rövid dő alatt boldog országot is őrizünk a ».»b*d magyar nép számlára“ - De nagyon kel vigyáznunk, az útra is az eszközükre, libben a népben a múltban is volt életerö. -ff0 fíjsotf bun a.: titri még egysifsi él. tévese, jük, pent, /Kitör»., Usi.e még ík ;bittt a magyar nép szamáré. Az elmúlt háború után is talpraállt w--. or«?Ag. ele még egy történelmi öttéveisze.: én végleg elvesztünk. — A* or szó goi esek „« erők ögtt*zefogás ával . Itt] felépíteni. Parintartás nélküli koalícióra van strfiklés a legközelebbi nehéz esztendők idejében. Nemzetünk sorsa függ attól, hogy ezt a belső öesszetartást megtartsuk. L&hsi&t&nité leüssük «s r©«kelé bisjtogcsiását Polgármenei Úr folytatta -t miniszterelnök emlittte \› reakció szót. Hégol gondolok azt, hogy ezzel kapcsolatban figyelmeztessem a magyar közvéleményt. Magyarországon kétféle reakció van , az egyik az, amikor a ásót egyszerűen lefordítjuk és elveszti minten politikai jellegét. Ez az egyszerű és becsületes emberek elégedetlensége a helyzet miatt. Ezeket a jócsánttékú, tisztességes magyar embereket arra szeretném figyelmeztetni, rtt ingyenek türelmetlenek, a vetést sem lehet kézzel felhúzni tavassval, mert a jövendő gyenge növény megszakad. Gondoljanak arra, hogy egy ilyen történelmi kataklizma után, amelyen még nem is mentünk keresztül, senki sem várhatja joggal, hogy egyszerre álljon helyre a légi béke állapota. A nemzet nyúltbeli vesetei sötét bűnöket követtek, el, erről ne feledkezzünk meg, de a nemzet is vétkes abban, ami történt. Tartson mindenki önvizsgálatot és állapítsa meg, szembeszállott e eléggé azokkal a sötét hatalmakkal, amelyek idáig jutatták az országot, az, aki nagyon türelmetlen, kérdezze meg önmagát, várjon mit tett azért, hogy ne süllyedjen idáig is az ország. Ezt az önvizsgálatot a nemzetnek is el kell végeznie s merem állítani, akkor megszűnik a türelmetlenség. Van azonban a reakciónak egy másik fajtája is, amely különösen ezekben a nehéz napokban ki akarja használni a jóhiszemű és becsületes emberek türelmetlenségét és úgy állítja be a helyzetet, hogy minden bajnak a demokrácia az oka Ezek a felbujtók a múlt bajaiért és hibáiért a demokráciát teszik felelőssé Ezek a reakciósok adóig azokat szeretnék elforoítani a fiatal magyar demokráciától és olyan utakra csalogatni, amelyek, újból »sak&dékhoe vezetnek. é '.gyeim azt erem a m.gry«r khrvélftmiényt, ne hallgasson a bujtogató reakcióra. Ha ez államhatalom tettenéri a bujtogatóksó a. kwmányz&tnak leaszegeodő ereje »hhoz, hogy !éltékellennii! tégy' ■, ebbe» két ország bem m.maieb fyujtogmast. Megszilárdítjuk és demokráeter Utiézsnéftyei G«»Jasági íntézkrtléseink met. !«.■ goruioskodunk arról, hogy ,megszilárdutsuk a demokrácia intézményeit es as «Man«, valamint a közületek apparátusaiból kigyomláljunk micőn olyan tényezőt, amely a nép ?rfi*»«mi világáéi, és a magyar demokráciáért dolgozik, hánem újból azon mesterkedik, hogy v.sa/acaáiji szí a Világot, ftiék-beti Cf';;u»t j, ii í.ot r. -.zolgftj: te'.«,.- Be. ‚r ' ül..-M g;.'.;n v'ip.on soha sem ;•‚)•. o jobbé számukra, rc-uik helyeslés.. A jötsdő úthoz ««‚ .er- tu Kai mszsndó eszközökhöz »z is tartizik, hogy VAlóbati «rt,t?sUll ír(íti«i'";a közrendet es a mur.latfegyelmét sz országbsn. Már ». kormányprograrti Ismertetése során elmondottam, hogy a központi államhatalmat minden erőnkkel megszilárdítjuk. Nem el!.’ni éles s flm-jiCres val, sőt a demokrácia lényege, hogy a kormányzásban mindenütt rend legyen. M»gyar OT.«zagunk különösen érdeke, hogy a háború folyamán valósággal sasét-hulkot orenágot megint eggyé kova cserijük. Lehetet!« állapot az, hi jy ti Kormányzati intézkedést ker helyi intézkedésekkel kérestlezzük Gondolkodunk ró!, hogy év. a széthullottság mielőbb n megsz.ünjék és a központ» kormányzat tekintélye az önkormányatátok »ekintélyévé! együtt »Z ege.». cw-EZághtmn sürgősen helyre, álljon itt.......c .zriik nikru.ftgyi.. lem kérdésévé! !«. Amennyire nagy örömmel tölt el bennünket a mezőgazdaséji ipari miunkasság példás ti ■ tok»fegy dme, annyjr;» nerh nez,• I ÍM Ki . o.van&ii is ez'nrtwSfbfir akik munké nei Kill akarnák jobbén értni, mint azok, akik dolgoznak. A munkftakataszter lövberul elkészül. Vahirtulyén munkahelyet mindenkinek választania kell. Azokat, akik nemunok rá dolgozni, mert pénzt keresnek, meg fogjuk tanitani a munka, becsületek. Manlan lehetőséget adva látok «s mindért remény megvan arra - fejezte be beszédét hogy demarosan magasabahlyunk nehéz bajainktól , meginduljunk az úton felfelé. A miniszterelnök beszédét igen sokszor sak kilót is félbe a lelkes taps, az éljenzés és a helyeslés. A közgyűlési résztvevői a miniszterelnököt beszéde elmondása után szünni nem akaró lelkes ünneplésben szétesítetták. Simult évtizedünk gazdag eszszéirodalmában alig van nyoma Balzacnak Pedig az a kozmikus rengés, mely a világháború nyomara támadt, a szó legköznapibb értelmében időszerűvé tette a realisti regénykár legnagyobb mesterét. Legújabb külföldi értékelését nem ismerjük. Hogy ez nálunk elmaradt, annak viszont egy egyoldalú esztétikai szemlélet, volt a hibája. A figyelő tekintetek inkább az emberek belső világa felé fordultak, a flauberti és standhali életérzés zártabb és egységesebb arányait keresték. Innen a nyomok természetszerűen Prousthoz, Gidehez és Joycehoz vezettek azon az úton, amelyen számosan a modern regényírás ormaihoz véltek eljutni. A nagy perben már úgy látszott hogy’ Balzac az egyedüli vesztes, úgyszólván csak koronatanúként bukkant elő, életműve pedig mintegy zavaros melléktermékként vált ki a realizmus nagy kohójából. Lukács György Balzac tanulrványa 1935-ből való, tehát, abból az időből, amikor a világválság már feszülőben volt, közel a kirobbanáshoz. Lukács György tanulmányait bevezető soraiban ezeket írja: ,,Minden nagy idő átmeneti idő, ellentmond.-ai, egysége a válságnak ás a megújhodásnak, a pusztulásnak és az újjászületésnek; új társadalmi rend és új ember mindig egységes, bár ellenitmnondásokkal tel folysmitb-v.i jön létre. Ilyen véltagos átmeneti kórokban kimondhatatlanul nagy az irodalom hivatása és felelőssége De ennek a felelősségnek csakis az igazi nagy realizmus tud eleget tenni.. .“ Ez a dialektikus megfogalmazás határozza meg legélesebben Lukács György irányát, amikor történelmi materialista elemzés*el boncolja Baien« Emberi komédiájának két legjehetősebb és legjellegzetesebb művét: a Pa...sztoka( és az Elvesztett illúziókat. Ezen a két remekművön át bontakozik ki a legátfogóbban Balzac hatalmas teremtőereje, egyéni világai'...,»ből és ábrázolásmódjából fakadó ellentmond«i!:*i« tut égésik neswejímnek, haladó jeilesre » történelmi jelentősége. Lukács György a legmerészebb feladatra vállalkozott akkor, amikor a royalista Balzavot a társadalmi haladás leghitelesebb látnokává avatja a modern regényíristan. De feladatát olyan meg-, osztogató tárgyilagossággal, olyan következetes dialektikával és hat síriai anyagismerettel végzi, amely minden tekintetben méltó a nagy realista elbeszélő világirodalmi méreteihez. Árnyalatos, de sohasem pepecselő elemző módszerével, mindig az egészet megvilágító részletmagyarázataival teljesen áthatol a balzaci élményvilágon, annak minden rejtett zugát, megvilágítja, ösztönző erőit széttagolja. És előttünk áll a királypárti, nagybirtokot védő, az angol toev utópiákkal kísérletező és ugyanakkor Napóleont eszményítő Balzac, akinek azonban művészi nagysága éppen kora reális viszonyainak mély felismerésén, sokrétű költői kifejezésén és fanatikus igazságkeresésén alapszik. Következő tanulmányában Lukács György a Balzac—Sendhaivsta anyagából kiindulva, rávilágít a két nagy kortárs rokonvonásaira és ellentéteire. Lukács György elemző ereje a párhuzam lelépi tétjében még termékenyebben érvényesül. Idézzük szavait: „A történelem sajátos dialektikájának, az ideológiák egyenlőtlen növekedésének érdekes következménye, hogy Balzac az ő sokkal elmaradottabb, gyakran éppenséggel reakciós világnézetével teljesebben és mélyebben tükrözi az 1789 és 1848 közötti időszakot, mint nagy, világosabban gondolkodó és haladóbb vetélytársa (Stendhal)“. Az oka ennek kézenfekvő: Balzac világnézete a kor szellemi áramlataiban gyökeredzett. Stendalé pedig „lényegében a forradalom előtti felvilágosodás szemléletének következetesen érdekes továbbépítése volt“. Lukács erősen aláhúzná a Zolai mű utópista szocialista jellegét, annak minden tudományos balhitével és gyanús festőiségével. Trónikusan jegyzi meg Zoláról: „Zola csak azért lehetett nagy» író, mert a saját írói programját nem tudta mindig következetesen keresztülvinni.‘ Lukács György szerint mesterkéltség, élettelejtség, szónokiaság. Stílromantika jelenti Zola naturalista ábrázolását, noha elismeri, hogy nála senki sem ábrázolta hatásosabban a külső élet kuliszsánit. Nagy vonalakban, a Thérése Raqnin és a Geminal robusztus költőjét bátor és meggyötönő,ms demokrata polgár mintn képének tartja, a proletárhumanizmusban feloldódó emberi nagyságát kiemelkedőnek és példamutatónak. Mindent egybevetve, Lukács György tanulmányai irányt és utat mutatnak a félreértésekkel és fogalmi zavarokkal küzdő, de a megújhodás útjára lépett szellemi életünkben. Nemcsak időszerű és ünnepi eseményt jelentenek a hézagpótló irodalomtörténeti jelentőségnek. F. R. K. LUKÁCS GYÖRGY: BALZAC STENDHAL. ZOLA mp* Sx&Mä£ituut‘* A XAi,\ BANKOK ~*gy*» vezetni még mindig nem tudnak, vagy nem akarnak beleiles*kedni a demokratikus világrendbe. Mintha semmi sem történt volna, cask egy szempont lebeg előttük: a profil. &s hogy ezt, elérjék, az zökiatu sem válogatnak. -U országnak most nagyfontosságu gazdasági tárgyalásal folynak. Ha háttérben ott lapulnak a nagybankoknak ezek a Csák Mátéi és várják, mikor kap hatnak le, hogy elegánsan, százalékformáimk 11 n - ra elrabolják azt, amit meg akarnak szerezni. Vannak, akik szívósan, odaadással és önzetlenül diaigtáisnak, eziket durva kézzé! félretolják, hogy kisded tiziétellmi'k hé egyen an.'ulálya. Holló, valamiről azonban megfeledkeztek! Arról, hogy a reflektor rájuk irányul és tudjuk mit csinálnak és mit akarnak Csinálni ! de lesz hát takarodó! fújni a nagybankok mldólovagjainak, mert legközelebb névszerint rántjuk a nyilvánosság elé az értelmi szerző jogtanácsos-ügyvédjtől kezdve az egész társaságot. Eszméljjenek fel és ne próbálkozzanak egyéni vagyont dózsnyát bevezetni a saját külön kis hasznukra, mert egy szép napon ráeszmélnek, hogy ennek a ravasz npcsírrkertésnek komoly következményei lesznek .. Eietfogytigla tryti kényszermunka helyett — egyévi börtön Június 27-én tárgyalja a népbíró - Jods Atalor vaj Jóispin hábobioíigyét. A bíróság eietfogytiglani ken v,szirmunkára ítéli, mert cselekmény ével segítséget nyújtott a nyitaamozgalmujak, a hatstuni illégvinei-zésdheg Most tartottak meg újrafelvételi Verebiar, 1 1. helyt adva, az új tárgyat.itt amelyen népbíróság hatályon kívül bilynste «?. p.ő»a Ítéletet Bjs csak népe lene» bűntett- • ben mondották ki Joós Annát bűnösnek. .Egyévi börtönt aggott- A népügyész felteszkezett. A #Van¡»ÍH hí í-kir*~l|fá!ai ssj viertelője k,Br .íj« Cttcy utód.. iénf' Ma ti* rt.ee Negri; i nevezték ki az Agenc? France Fresse la francia hirszolgálati irtxi» ' Vert*rigazgatójává. A 44 esztendős Nigre mint a Havrel ügynökség tmmk.i társa Varsó és Bukarest mellett Budapester is működött. Tevékenyen részt vett a francia elte MAlHOH tdogalomban. A Gestapo 1944 márciusában letartóztatta és a bilehomvaldi gyűjtő a Bbrix* deportált», ahonnn 1945 áprilisában szabadítoták ki a szövet*séges építpatók Brasiyat, briliánst, ezüstöt vr .Af.l. eladó*. g' n' fit. Aks/prl k^pri jfitká^ok m^vöriiai.-ik. «a • * Sehivar.i aranymfiver Dohány n REX nB. 194?? JA&VA& 5 ’ Elmaradt a Gazdasági Főtanács hétfő délelőtti ülése A Szabadság jelentette, hogy a Div.dlasski Potsnae*. hótfi délelőtti íilékén dönt a BSzhR i tarifaemelési előterjesztőében, SSzSBT tudvalevőleg súlyos anyagi helyzetére hivatkozva -"»(Mi pengőben kívánja megszabni a felemelt átszállójegy árat és ehhez alkalmazkodn, arányosab«, az, egész felemelt tarifa. É értesülésünk szerint a Gazdasági Főtanács hétfő délelőtti ülése, mely a BSZKRT előterjesztésével kívánt foglalkozni, elmaradt. Döntés ez ügyben csak újév iten vártható. Kereskedelmi és gazdasági tárgyalások Romániával Szombaton Temesvárott Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és Gheorghiu Dej román közlekedésügyi és közmunkaügyi miniszter találkozott, hogy néhány, a vasúti közlekedéssel kapcsolatos gyakorlati kérdést elintézzen. A megbeszélésen résztvett Bebrits Tisoá, a magyar közlekedésügyi minisztérium adminisztratív államtitkára és a román államvasutak vezérigazgatója. Minden felmerült kérdésben megegyezésre jutottak. A megbessélés rendkívül szívélyes és meleg légkör sem folyt le. Egyes szakkérdésük végleges rendezésére január 4-én Aradon szakértőbizottság fog tárgyalni Romániával rövidesen gazdasági megbeszélések is lesznek s ezzel kapcsolatban a Külkereskedelmi Tv .igatóság a következő felhiz‘ás* sal fordul az édekeltekhez, Hcononiával a közeljövőben gaz. •Ja /g: tárgyalások indulnak. Az érdekeltek ezzel kapcsoltaos kívánságaikkal forduljanak sürgősen a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság Ipari Főpatályához, V., Szemere utca 6. m. am., illetve Mezőgazdasági Főosztályhoz, V., Rothármere utca17. Feldúlták a pilisi svábok a munkásturisták kevélynyergi menedékházát A fővárosi turistatársaui.com, de .Különösen a munkástúrnák egyik legpionjektebb a legkedveltebb kirándulóhelye a budai és pilsi hegyeket összekötő Kerély, melynek nyeresgalitka hajlatában a kcencazáz* hu-szan évek közepén a Természet, borútok- Turista Egyebiűrte pompás izometvidékr.Azaz épített. 4 rr mi ári’poriót mat kóznido.. stíusú, az elmtílt évi zpjtl matt te -jvani virgomtiík s mugórohagyatra élt, dolgozott és fejt-ótt; így. Ahogy tudott. Ez alól rém volt kivétel, a csaknem négy évtizedes múltra yigsaatokinto TTR sem, m- ig *kötssinna visten vijsj iyé•»yébe.a yv örzi;‘- ’ • é« ii' . hatóság, t ^órendwség ■reikiöivi.ig a kis mimij;i3t jelvényt U’ a o.. oz alapod n-m egy turnvészel járó munkástu» sí át hurcol, telt mag. Mii i --.végi támag nélkül a munkásturisták Aldoza!készségéből és fiáléreiből építették mei kh'kházaiban, hogy a város kőr&nyergéböl, a munkahalytok tok levegőjéből néhány órára kimenekül' dolgozóit ott pihenést találjanak. A Természetbirálai legalum el sem ' :p*eshető & kevélynyeregi ház nélkül. Az egy'.ület és c ház élet-/ anorofim öss zgfoniif. Tavasszal,teszel itt rézidenték a nagy találkozó tutikat s minden egyes munkásturatónak személyes ügyévé vált A ház gondosén, fejteeaténe. Nemcsak Smekupot gráf ott filléreiket éMaisták a kevélyi menedék- . hásra, hanem maguk is építették fel. Húr,a pokoli át hátiszakba». hordták fel a fal.jhM a téglát és cserepet, inn urakták a falakat maguk keverték », maStort és fil. rakták a gerendákat. A ház felépült és nanen«sé*8«a átvészeniti a német megszállást, a nyilas időket és a pes’K&rü! bárokba! is sértetlenül került ki. Annál felhőberűebb azonban, hogy a nyár folyamén a környezd sváb községek - ezek közül is legelsöedben Pilisbor-nisjf.no és Czeobank» — lake »rag« úgyszólván teljesen szétszedi■ (i-j egéig épülete!. A bergike*és>. tárgyakat elhurcoltak. az alnkokat vámártól egyikr kiszed. :«t, rrtm. már, Wijno.“, azt féljet moro..«!. csak a főink maradtak meg. Az egyesület vagyontárgyai le.vándoroltak a volk.rbubdista házakba, s a pihrilist kereső munkás. Turistákor v.Kibb munka várja, helyrehozni a rombot art, hogy a meg odasé tűl é,s siszezon 'd,yérf a ház legalább részben megfeleljen hi'’utasának. Ma már vasárnapokkéi, légy fűtött helység várja a rogyi kísérelmeséit. » az építő, áldozatkész munkáskezek hamarosan helyreállítják az ngéss menedékház 35»t. Ezzel azonban az ügy nincs lezárva. Az egyesült feljelentést tet a fosztogatók ellen, s reméljük, az illetékes hatóság szigorú vizsgálatot indít a példányt.mi botrányos ügyben és a tettesek elnyerik méltó büntetésüket E. r.v BVÉK ‘7Z:A T* KI - JIT HALÁSZ HIRDETŐIIRODA IS REKLÁM-SERVICE