Szabadság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)

1946-04-02 / 75. szám

* E I) I) 1946 április 2. (I. évfolyam, 75. sz. p íra 50.000 pengi S««rkes*!őb!**»iisáff: ANTALFFY GYULA, DARYAS JÓZSEF, GABOR ANDOR Országos találkozót tartanak a demokratikus nők Április 6-á.n tartja első ülését a Jieneakadémia nagytermében a De­mokratikus Nők Országos Talál­kozója. Rajk Lászlőné és Fái Boris tart­ják meg ezen a napon beszámoló­jukat a Nőszövetség egy esztendős munkájáról. Április 7-én Földi Ilus tartja meg előadását a „Gyermek és családvédelemről.“ Már eddig több mint 300 község és város ezernél több küldöttje je­lentette be részvételét. Romániából háromtagú delegáció indult útnak e Nőkongresszusra. Minisztertanács Nagy Ferenc mir.sizterelnök el­nöki ősével hétfőn délelőtt 11 órakor rendkívüli minisztertanács volt, amelyen a telepítési törvényjavas, latot tárgyalták. Hain Pétert a gyüitőfogházba szállították Szombaton este .a Rófcus-kótház- t>ol a gyüjtöfogbáziba szállították Jltrin Pétert, a svábhegyi hóhért, tki, mint ismeretes, az akasztástól [rain félelmében öngyilkos lett. Hain Péter állapo n nem kíván tt-rjnru jjortdorr étpo/ásVr -imgy *. Jtökus-kórházban tiltsák. Mihelyt felépül, nyomban a Markó-utcai fogházba szállúják, a*1«1 kihirdetik (Előtte az ítéletet. Böhm Vilmos követi megbízatása A minisztertanács a külügymi­niszter előterjesztésére hozzájárulá­sát adta ahhoz, hogy Böhm Vilmos rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter követi minőségben Svédországban Magyarországot képviselje. Böhm Vilmos 18S0-ban született, xésztvett a szociáldemokrata moz­galmakban mint a párt gazdasági ügyeinek vezetője. 1918-ban had­ügyi államtitkár, majd 1919-ben hadügyminiszter és hadseregföpa- rancsnok volt. 1919 óta emigráció­ban élt. Feloszlatták a török szociáldemokrata pártot Ankarából jelentik: A török kor- Jnány feloszlatta a török szociál­demokrata pártot. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a párt az alapszabályokba ütköző tevékenysé­get fejtett ki, amikor érintkezésbe lépett külföldi pártokkal. A felosz­latás után Törökországban mind­össze három párt marad: a köztár­sasági néppárt, amely a „hivatalos párt", a demokratapárt, amely újabban mindjobban terjeszkedik és a nemzeti talpraállitus pártja, amely belső bomlásban szenved. Kitelepítik a Markó-utcai fogház sváb foglyait Az igazságügyminiszter utasí­totta a népügyészséget, hogy vizs­gálja felül a Markó-utcai fogház­ban levő sváb foglyok ügyét. Azo­kat a voiksbund"siákat, akik csak kisebb büntetést kaptak, ki fog­ják telepíteni. Ezért a népügyészség Végzést hoz, amelyben az illetők ellen ideiglenesen megszüntetik az fcljárást s amikor az összes sváb foglyok ügyében megtörténik a fe­lülvizsgálat, együttesen kerülnek a kitelepítő vagonokba. Elsősorban azokról van szó, akik hathónapi, vagy annál kisebb börtönbüntetést "kaptak. Az igazságügyminiszter rendelkezése lehetővé teszi, hogy a túlzsúfolt Markó-utcai fogház be­fogadhassa a Budapestre szállított ftj háborús bűnösöket, i Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi beszéde a kormány gazdasági programjáról és a külpolitikai kérdésekről Szombaton pontosan negyedegyJcor futott ki a Keleti pályaud­varról az a különvonat, amely Nagy Ferenc miniszterelnököt és kíséretét vitte pécsi útjára. A kisgazda.minisztereken és államtitká­rokon kívül ott láttuk a Magystr Kommunista Párt képviseletében Rajk László belügyminisztert, a Szociáldemokrata Párt részéről dr. Ries István igazságügyminisztert, a Nemzeti Parasztpárttól pedig Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi minisztert. Ercsin, Sárbogárdon, Ujdombóvárott, Baranyaszentlőrincen va­sárnapi gúnyát öltött küldöttségek, feliérruhás lányok, díszruhás rendőrök és ünnepi köszöntők fogadták az érkezőket. Pécsett különösen meleg fogadtatás várta Nagy Ferencet, Ba­ranya szülöttjét. A miniszterelnököt és a négy párt képviseletében megjelent minisztereket a pályaudvar csarnokában Tolnai József polgármester köszöntötte, majd este a Városi Színházban díszelő­adás volt a vendégek tiszteletére. Koós Károly Budai Nagy Antal című műve került bemutatásra. Az előadás után a Kisgazdapárt pé­csi tagozata rendezett vacsorát a fővárosi vendége« tiszteletére a Belvárosi Katolikus Körben, ahol több pohárkoszón tö hangzott el. Nagy Ferenc miniszterelnök az üdvözlésekre válaszolva hangsú­lyozta, hogy demokráciánk lehetővé tette a nép fiainak érvényesü­lését. Rajk László belügyminiszter pohárköszöntőjében többek közt ezeket mondotta: — Az országnak lőhetnek kHhönbösö pártjai, de megvár nép csak egy van. A magyar népnek csak egy országa van és mindazok, akik iga. -aaki.-«a£>otik, y.énKiket, ve*P tojjet yl'ví-glt • 0« r- >g J'fill.mtr’drn sk cr' is, hogy a köztársaság tör-vénybeiktatásaval mi törvényben mondattuk ki a magyar nép minden, egyes polgárának a szabadságjogait, a, -megélhe­téshez való jogait. Legfőbb feladatunk, hogy ezt a törvényt valóságos tartalommal tölts-iik meg. Ha a négy párt meg tudta■ tenni együtt as utat idáig, együtt keH működniö-k abban is, hogy amit közösen vállaltunk, azt maradéktálan-ul közösen végre is hajtsuk. A vasárnapi nagygyűlés Vasárnap délelőtt tíz óra. tájt már egyre tódul a nép a Szé- chenyi-térre. Jobbára a környező falvak lakói, három megyének küldöttségei, népképviseletbe öltözött csoportok érkeznek. Körös­körül az ablakok és az erkélyek megteltek hallgatósággal. A Nádor­szálló erkélyén tizenegy órakor megjelenik a városparancsnok ve­zérkarával, a jugoszláv misszió vezetője és több más helyi közéleti személyiség. Pontosan negyedtizenkettökor lép nagy ünneplés köz­ben az emelvényre Nagy Ferenc miniszterelnök, hogy megkezdje nagy, kétórás beszédét, amelyet oly nagy várakozás előzött meg országszerte. „Harcos demokráciára van szükség* Nagy Ferenc miniszterelnök két­órás nagy beszéde elején történelmi visszapillantást vetett az elmúlt ne­gyed évszázad küzdelmeire, majd így folytatta: — A demokrácia a második vi­lágháború után már nem les;- poli­tikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javí­tott formája, hanem végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és meg­halni is érdemes. Arról lehet beszélni a demokráciá­ban, hogy idöröl-idöre melyik párt milyen mértékben részesedjék a ha­talomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy még- egyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat. hanem a falvakban es városokban is. Nem szabad a* egyimtmfifcö- dést szükséges rossznak tekin­teni, hanem nélkülözhetetlen politikai eszköznek, a belső rend biztosításához és az or­szág újjáépítéséhez. A demokratikus magyar társadalom következő feladata a társadalmi bálié biztosítása. Kétféle vonatko­zásban kívánok erről szólni. Egyik vonatkozása a vallás és a politika 'egymáshoz való viszonya. Sajnála­tos lenne, ha az egyház körein be­lül helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítélésé­ről. A másik vonatkozás a faji vagy a felekezeti gyűlölködés, A magyar társadalmat figyelmeztetem, ne engedjen utat az antiszemitizmus indu­latainak, mert egyrészről a világ leganti- demokratikusabb tömegüangulatá- n&k nincs helye a magyar demo­kráciában, másrészt tűrhetetlen len­ne, hs mégegyszer megpróbálnának tüzet gyújtani azok, akik most asm találnak módot pecsenyéjük megsü- tésére. — A társadalom kötelességei so­rába tartozik a központi hatalom tekintélyének növelése is. Ha a törvények ellen a polgár vét, szi­gorú következményeknek teszi lei magát. De még szigorúbb bünte­tést érdemel az, aki olyan minőség­ben követ el törvénytelenséget, amely minőségben a törvényességet kellene védenie. 'Helyeseljük a munkásegységet.,. 1— Nagyon helyeseljük a munkás­egységet, — folytatta a miniszter­em ök — helyeseljük a munkásság poli­tikai összefogását és a szak­szervezetben való gazdasági egységét is, de kívánnunk kell a parasztegységet is. A magyar munkásság számtalan esetben adta tanujelét annak, hogy teljes mértékben átérni a demo­kráciában leaiiáruló feladatokat. A .~v - s1 ! v* : áHí-ncJó emelkedése — és itt hadd mondjak köszönetét a pécsvidéki bányászok­nak, ahol a termelés elérte a béke­beli’szín vonalat és mértéket — az egyes üzemek eredményei, a Kos- suth-hid megépítése mind a magyar munkásság hazafias áldozatait mu­tatják. A közelmúlt politikai feszültségé­ről Nagy Ferenc a következőket mondotta: — A politikai élet az elmúlt hó­napokban eljutott a maga nagy teherpvóbájáig. Feltűntek a tisztá­zatlan nézetek a kissé szétesett po­litikai életben és nagyon megerő­södött a reakció reménysége. Amikor rádöbbentünk ezekre a jelenségekre, akkor nem lehe­tett már misként segíteni, csak ralikális módszerrel. A Független Kisgazdapárt a vál­ságban hirtelen megtalálta önma­gát: elindult azon az úton, amely­ről sohasem tért le, csak megállt egy pillanatig. A kormány külpolitikájának irá­nyát fogalmazta meg ezután a mi­niszterelnök. — Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott. A háború előtt olyan volt a magyar külpolitika, mint a fél­oldalra nőtt fa, csak nyugati irányban nyújtotta ki ágait, mert kelet teljesen el volt zár­va. Végtelen egyoldalú hatás, a német hatás érvényesült. ‘— A felszabadulással nemcsak 3. belső reakciónak, de ennek az egyoldalú külpolitikának hatása alól is felszabadultunk. Április 4. én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép kiverte hazánk földjéről az ellenséget. Ünnepi ér­zésekkel várjuk ennek az évforduló­nak az eljövetelét, hogy örömünk­nek kifejezést adjunk és a megem. lékezés virágaival díszítsük azok­nak ah orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a szabadság, ért, a mi Szabadságunkért is. — magyar külpolitika ter­mészetszerűleg elsősorban s Szovjetunió felé fordul. Kevés annyit mondani, hogy érde­künk a vele való jóviszony, de ke­vés a hivatalos barátság is. Ans van szükség, hogy népünk lelkében is állandóan erősödjék a vágy az igaza barátság után, hangulatával, magatartásával szolgálja az őszinte jó viszony kimélyüiését. — A hálán túl egyéb kötelessé, günk is van a Szovjetunióval szem­ben. A háborús károkért jóvátétel­lel tartozunk. Amikor a magyar kormány mindent elkövet ennek fokozott teljesítésére, innen hívom fel mindazokat a tényezőket, ame­lyeken ajóvátételi szállítások múl­nak, hogy a kormánynak ezt a tö­rekvését minden erővel támogas­sák, mert . a kormány hatalmával és szí- gorával kerülnek szembe azok, , akik a jóvátéteH teljesítés térén | nem hajlandók kötelességüket j maradéktalanul teljesíteni. Mindent cl kell követni, hogy Ma. gyarország úgy mint a múltban is, kötelezettségének ezután is eleget tegyen. — örüljünk annak, hogy a gaz­dasági kapcsolatok kimályítése kapcsán tovább haladhatunk a Szovjetunióval. Bejelenthetem, hogy néhány nappal ezelőtt írta alá a magyar kormány a magyar repü­lésügy és hajózásügy fellendítése ügyében kötött orosz-magyar re­pülés és hajózásügyi szerződést. Kérés a nyugati hatalmakhoz: adják vissza korábban elhurcolt értékeinket is Harcos demokráciára vau szük­ség; legalább olyan eréllyel kell harcolni a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői har­coltak a demokrácia ellen. Ha ők önös érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor ne­künk több erkölcsi jogunk van vé­denünk a magyar nép felemelésé­nek rendszerét. Az együtmőködés nélkülözhetetlen politikai eszköz Másik nagy feladat, — foly­tatta a miniszterelnök — amely a népre hárul, a politikai együttmű­ködés megteremtése. Nemcsak a kormányzatban, a parlamentben, i— Természetessé mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé, az Egyesült Államok és Nagy. britannia felé. őszinte hálával kö­szönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntését, amellyel a németek és nyilasok ál­tal elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk Ennek a szenvedő, de felemelkedésre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt, értékben nagyobb .java inkát, így ara­nyainkat Is, hogy gazdasági életünk mielőbb a stabilitás állapotába jusson és az élet bizonytalansága mielőbb meg. szűnjék ebben as országban, Sz a kérésünk a többi megszálló hata­lomhoz, Angliához és Franciaor­szághoz is. „Szívesen látnánk, ha Jugoszlávia tenger­parti igényei jóindulattal intéződnének el" — Tisztában vagyunk azzal, hogy a reálidős magyar politika súlyo­san vétkezett a megtámadott Jugo­szlávia ellen, —> folytatta Nagy Fe­renc. — A magyar nép széles réte­gei őszinte hálával vették tudomá­sul, hogy a Jugoszláviában élő ma­gyarság emberi és népi szabadsá­gát a jugoszláv demokrácia biztosí­totta. Mi a magunk részéről az or­szágunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság számára a leg* messzebbmenöen biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogo­kat. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország terüle­tén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Ju­goszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének cl. Romániával eddig sikerült a legba- rátságosabb jóviszonyt fenntartani. Helyesnek tartanám, hogy ha a nemzetközi politika illetékes fóru­mai előtt felmerülnek is közöttünk kérdések, ezek elintézése sem za­varná meg a további jóviszonyt * két ország között. Groza Péter ro­mán miniszterelnök többször meg­nyilvánult magyarbarát politikája

Next

/
Thumbnails
Contents