Szabadság, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-296. szám)

1946-10-01 / 221. szám

Akik német tulajdonban volt és a Szovjetunió tulajdonába átment magyarországi szabadalmat megvásárolni, vagy prozita venni V, 11’ kívánnak, forduljanak a következő címre: Fenyő mérnök, Budapest, VT., Benczur u. 17. szám, IV. em. Jogügyi osztály, Telefon: J.21—567.J s ívan fiat tennie a két ország között. A sovinizmus ellen a román kommunista párt töretlenül harcol. Amikor a párisi delegáció hazaértte mekt a román reakció azt javasolta, hogy most már nyíltabban lépjenek fel a magyarok ellen. Ezt a* mesterkedést Grona leleplezte és kijelentette, hogy a román demokrácia ezután még erősebben küzd a magyar és romára nép közötti teljes egyetértés megvalósításáért. Az osztrák kommunistapárt nevében Faimberg, az angol kommunistapárt nevében Phil Piratin, a finn kommunistapárt nevében Matti Jarouninen, majd a lengyel kommunista párt kiküldöttje üdvözölte a kongresszusit. Végül Gerő Ernő felolvasta a külföldről érkezett üdvözlő távirtotoat, többek között az angol, az Egyesült Államok, a kanadai, a norvég, az albán és szlovák kommunista pártok üdvözletét. 1 Szaladfaij' IFONC OKTÓBER 1 Rákosi Mátyás a bel- és külpolitikai helyzetről és a MKP legközelebbi feladatairól •A Magyar Kommunista Párt kongresszusának első ülését vasárnap délelőtt tartotta a parlament vörös- és nemzetiszínű zászlókkal, a párt új harci jelszavaival, a magyar szabadságharc és a nemzetközi munkásmozgalom hőseinek képével díszített üléstermében. Reggel nyolc órára a karzat is zsúfolásig megtelt. Háromszázkarmincnyolc vidéki és budapesti kiküldött jelent meg: munkások, parasztok, értelmiségiek, fiatalok és öregek, a párt minden harcát végigküzdött veteránjai mellett az ifjabb generáció legérdemesebb képviselői. Valóban a nép parlamentje ült ezúttal össze a dunaparti kupolacsarnokban. Az első padsorokban a külföldidelegátusok már helyet foglaltak, amikor megérkezett Szakosíts Árpád vezetésével a Szociáldemokrata Párt küldöttsége. A terembe lépő Szakasitsot a kongresszus tagjai „Munkásegység! Munkásegység!“ kiáltásokkal lelkesen üdvözölték. Nyolc óra, után, néhány perccel érkezett meg Rákosi Mátyás, a párt főtitkára, akit a kongresszus kiküldöttei a Helyvidről felállva, viharosan éljeneztek. Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő rövid elnöki megnyitója után Rákosi Mátyás lépett a szónoki emelvényre és csaknem háromórás beszédben számolt be az ország bel- és külpolitikai helyzetéről és a párt legközelebbi feladatairól: tokosok, a velük gazdaságilag és politikailag szövetkezett nagytőkések, akik a demokráciaellenes törekvések új mozgató erejét alkotják, a népi érdekközösséget már régen megtagadó, szűk, zsíros parasztréteg és a régi basáskodáshoz szokott úri bürokrácia. A demokrácia többé-kevésbé benyomult a közigazgatásba, a rendőrségbe, a hadseregbe. A bankok és gyárak igazgatásaira azonban nem történt változás. A magyar demokrácia gazdasági kulcspozícióiban változatlanul azok maradtak, akik a legnagyobb odaadással szolgálták Horthyt és rendszerét. Nem változott a helyzet az egyházakban sem, amelyek a feudális rend főtámaszai voltak. Az esztergomi érsek az a reakciós Mindszenty lett, akinek a háború alatt megjelent könyvéhez akár Göbbels is írhatott volna dicsérő előszót. Rákosi ezután rámutatott arra, hogy a nagytőkés és nagybirtokos reakció felzárkózott a Független Kisgazdapárt mögé. A demokratikus koalíció ezzel lassan kint megváltoztatta jellegét, a koalíció egyes elemei fokozatosan jobbra tolódtak. Ebben leljük okát a koalíció szinte állandó válságának. A növekvő reakciós veszély miatt a koalíció balszárnya megalakította a Baloldali Blokkot, amely a tömegek mozgósításával megvédte a földreformot, mozdította holtpontjáról: Kelm«*c*itfcr.*fry«t elfogadtatta a Kisgazdapártta! a közigazgatás megtisztítását. A Baloldali Blokk felépítése azonban csak ideiglenesen akasztotta meg a reakció szervezkedését a Kisgazdapártban: a kizárt képviselők megtartották befolyásukat és a párt ígéretei rendre papíron maradtak. A pénzromlás fokozta a Békétetőrekszütik beszéde elején Ismertetik a Magyar Kommunista Párt évtizedes 5* it v&a'S .. .. fiáért, majd rámutatott a fasiszták ismert tévedésére, hogy a háború alatt a szövetségesek között fennálló nézeteltérések súlyos konfliktusokhoz vezetnek. Most, a háború után ez a remény, ha más formában is, újjáéledt. — A magyar reakció főrerény-sége is a szövetségesek közötti viszony elmérgesedése — mondotta Rákosi. — Jól tudjuk, hogy az amerikai nép zöme — Angliáról nem is beszélve — békét kíván és hallani sora akar az új háborúról. Nálunk is az ,,új háborúról" szóló felelőtlen beszéd a reakció eszköze, ezzel akar reményt önteni azokba, akik a régi rend visszaállítását oly szívesen látnák. Mi, kommunisták azonban az egész vonalon békére törekszünk, mert ezer baján kérésztül csak ez segítheti át a magyar népet. Rákosi ezután megállapította, hogy a munkások ésparasztokgyorsan növekvő pártjaival szemben, a nagytőkéseknek és nagybirtokosoknak kezdetben nem volt politikai szervezetük. A termelés rendjét a munkásság és az általa választott üzemi bizottság tartotta fenn. Isot Usman megváltozott k a munkások és főnöktek rria, 1 ■ de re) a tőkések zilált sorai is gazdapárt polgári eleme tül megtalálták az érintk a függetlenségi Front legjob pártjaival is. A régi reakciós rendszer támaszát alkotó társadalmi rétegek ismét gyülekeztek: a levitézlett nagybir- FTC ITEXXH-UTI 1946 október 6. SPORTTELEP délután ’A4 Ausztria— Kisimnszki nemzetek közötti labdarúgómérkőzésre * jegyek elővételben kaphatók: „SZIKRA“ VIH., József körút 5. dolgozók elégedetlenségét. A Kisgazdapárt demokratái tétlenül tűrték, hogy a pártban lévő reakciósok a bajokért a demokráciát tegyék felelőssé és a párt a koalícióellenes jobbszárny befolyása alá kerüljön. A Független Kisgazdapártban mind eredményesebben terjeszkedő reakció arra törekszik, hogy a pártot végleg Nagyatádi útjára vigye, hogy a parasztságot szembefordítsa a munkásosztállyal, hogy azután a hatalom birtokában kisemmizze a parasztságot is. A koalíció nagy kérdése, hogy kivel megy együtt a parasztság zöme: a munkássággal-e előre a demokratikus fejlődés útján, vagy p pedig a nagytőkével visszafelé oda, ahová a reakció akarja vinni az országot. A magyar demokrácia válaszút előtt áll. A demokratikus és reakciós erők gyülekezése még határozottabbá vált a békeszerződés kapcsán. .Arról kell dönteni, hogy várjon ide igén imperialista törekvések eszköze legyen-e a magyarság, vagy pedig őszintén és határozottan haladjon a Dunavölgy népeivel, elsősorban a Szovjetunióval való gazdasági és politikai együttműködés útján. Ehhez valóban demokratikus belpolitikára van szükség. A magyar népnek a párisi békekonferenciáig fizetnie kell mindazokért a bűnökért, melyeket urai elkövettek. Most látjuk, hogy mi a jelentősége 1044 október tizenötödikének. Rákosi Mátyás az illegális kommunista párt egykori kiáltványaiból vett idézetekkel bizonyította, hogy a Magyar Kommunista Párt minden erejével küzdött azért, hogy nemzetünket a demokrácia harcosai sorába állítsa. Ebben a küzdelemben az összes magyar pártok közül a kommunisták adták a legtöbb mártírt. Úgyis ming mm**®? fo&saHsk, gumis mini kommunisták tiltakozunk a?, erőszakos kitelepítés ellen — Minket senki a sovinizmus vádjával nem illethet — hangsúlyozta Rákosi Mátyás. — Ezt szükségesnek tartjuk előrebocsátani, mert a békekötéssel kapcsolatban le kell szögeznünk, hogy a magyarok erőszakos kitelepítését Szlovákiából úgyis, mint magyar hazafiak, úgyis, mint kommunisták, helytelennek és a Dunamedence népeire károsnak tartjuk. Az erőszakos kitelepítés komoly csapás volna a fiatal magyar demokráciára és rendkívül sokat ártana magának a csehszlovák demokráciának is mert nagyon megnehezítené a dunai népek demokratikus összefogását. A Magyar Kommunista Párt a határon kívül maradó magyar kisebbség érdekeinek a legnagyobb figyelmet szenteli és fel fogja emelni szavát, ha a határon túl élő magyarság demokratikus jogait bármilyen téren megcsorbítanák. Ha azt akarjuk, hogy a Dunamedencsi sáléban a demokratikus dunai népeké legyen, gondosan el kell távolítanunk minden olyan akadályt, amely a népek demokratikus összefogását gátolja. Ezután a legnagyobb elismerési hangján emlékezett meg Rákosi Mátyás Tito Jugoszláviájáról, majd Groza miniszterelnökről. — Mi feltétlen hívei vagyunk a dunai népek barátságos demokratikus együttélésének és egy demokratikus dunai föderációt nemcsak lehetségesnek, de kívánatosnak is tartunk. Ezena téren is a nemzeti, kossuthi hagyományok folytatói vagyunk. Egy ilyen demokratikus szövetség létrejötte, a vámhatárok leépítése természetesen sokat enyhítene a keserűségen, amelyet népünk a most készülő békével kapcsolatban érez. . iiliiliilliilli RSZSP milliia isi iiiissssssisii dal és kizárólag a magyar demonlrácia érdekei kell, hogy vezessék.A magyar reakció, amely semmit sem tanult és semmit nem felejtett, szívesen játszik olyann tervekkel, amelyek imperialista érdekek szolgálatába akarják állítani hazánkat. Magyarország a Balti-tengertől az Adriai-tengerig terjedő területen fekszik, demokratikus államcsoportok közepette. Ezekhez az államokhoz gazdasági és kulturális kapcsolataink fűződnek. Ettől a ténytől nem vonatkoztathatjuk el külpolitikánkat. Az úgynevezett szláv rejtélyről is szólott Rákosi Mátyás. — A világháború tapasztalatai azt mutatják, hogy a szláv népek, a Szovjetunió, a jugoszláv és lengyel nép ma a haladó emberiség élcsapatai. Aki ezekkel a népekkel szemben megpróbálja a magyarságot kijátszani, a haladás ellenségei közé áll. Ezt gondolja meg mindenki, akit a pánszlávizmus megtévesztett. A múltban a német imperializmus taszított bennünket ebbe az irányba. Csak a nyílt és őszinte politika teszi lehetővé, hogy kiküszöböljünk minden kétértelműséget Magyarország és a nyugati hatalmak viszonyából és kiépítsük baráti és gazdasági kapcsolatainkat Nyugat szabad nemzeteivel, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal. Rákosi Mátyás ezután a stabilizáció által felvetett új kérdésekről beszélt. A stabilizáció megerősítette a demokrácia gazdasági alapjait. Ugyanakkor azonban megnövelte a demokráciával szemben álló rétegek gazdasági erejét is. A nagytőke a stabilizáció előnyeit mértéktelenül magas ipari árak útjain a maga számára akarja biztosítani és terheit a város és a falu dolgozó rétegeinek vállára akarja rakni. Egy dícséretreméltó kisebb— Külpolitikánk nem lehet raási, mint őszint® demokratikus viszony a szomszéd népekhez, elsősorban a Szovjetunióhoz. Ez a politika kizár minden kétkulacsosságot. Kelet és Nyugat óriásainak egymáshoz közelebb hozásához mi kicsinyek vagyunk. A mi külpolitikánkat egye- Megkönnyítik Balogh páternek a vizsgálatot az eltűnt szeretetadományok ügyében: hová került a Művészeti Tanács 100 csomagja ? A Szabadság legutóbbi számában megírtuk, hogy a tárcaközi bizottság vizsgálatot rendelt el többszáz elűnt szeretetcsomag ügyében. Most jelentkezik Balogh István miniszter, elnökségi államtitkár, aki a Magyar Távirati Iroda, útján közhírré teszi, hogy a vizsgálatot nem a tárcaközi bizottság, hanem annak elnöke, ő maga rendelte el. Közlik továbbá, hogy egyetlenegy szeretetcsomag sem tűnt el, hanem annak szétosztása a tárcaközi bizottság döntése alapján történt, kizárólag arra illetékesek között. Annyit már beismernek, hogy a kiosztás körül késedelem történt és a vizsgálatot emiatt Cselei Rezső miniszteri tanácsos ellen valóban megindították. Hogy a vizsgálat lebonyolítását megkönnyítsük, felhívjuk Balogh páter figyelmét arra,— ha ugyan még nem tud róla, — hogy a szeretetcsomagokból laptulajdonos-főszerkesztők és fiaik kaptak elsőknek, ellenben deportálásból hazatért és állásnélküli újságírók és írók nem. Fel kell vetnünk a kérdést, szintén csak a vizsgálat megkönnyítése érdkében, hogy hova tűnt el az a száz szeretetcsomag, amelyet a népjóléti miniszter a Művészeti Tanácsnak utalt át, a népjóléti miniszter ugyanis hatszáz szeretetcsomagot utalt ki a Művészeti Tanácsnak. ide azonban csak ötszáz évket tett meg. Megrágalmazta a rendőrségiét Miskolczi István kisgazdaképviselői vádiratot adtak ki ellene Miskolci István kisgazdaképviselő, az Egri Barázda című lap felelős szerkesztője feltűnő helyen nyilatkozatot közölt lapjában, amelyben többek között a következő volt: „Két laptársunk ránk való hivatkozással azon vitatkozik, hogy a belügyminisztériumban, vagy a rendőrségen van-e több gazember? Kinyilatkoztatom, hogy sosem állítottuk azt, hogy a belügyminisztériumban több gazember lenne , mint a rendőrségen". A népügyészség a nyilatkozat íróját felelősségre vonta. Miskolczi István felelős Szerkesztő vállalta a nyilatkozat szerzőségét. Ezért a népügyészség vádiratot készített ellene. A demokrácia, és a köztársaság védelméről szóló törvény alapján vonják felelősségre. A kisgazda képviselő ugyanis izgatást követett el a demokrácia és alapintézménye, a rendőrség ellen. Cselekedete az 1946/VII. törvénycikk 2. szakaszának 6. pontjába ütközik. A népügyészség a vádirat elkészítéséről értesítette a Népbíróságot, amely a népfőügyészség útján a kisgazdapárti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését, kéri. A megkeresés a Ház elnökéhez kerül, aki intézkedik ,a mentelmi bizottság összehívásáról. Ha a mentelmi bizottság Miskolczi Istvánt kiadja, akkor a bíróság előtt felel a rendőrség megrágalmazásáért. ség már átállította munkáját az újrórát - Briliánst mielőtt vásárol, tekintse meg kirakatomat Heufeld N Rákóczi-At 8/a V. Óra javítás — Órásoknak Saját nagybani műhely árak!