Szabadság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Nagyszabású kenyérjegypanama Az Országgyűlési Könyvtár állományaitól fárd­ul. S­ZERDA 1947 január­­ III. évfolyam, 1. sz.g­oflra fl0 fillér DEMOKRATIKUS NAPILAP Köztársaságellenes földalatti összeesküvést lepleztek le Országosan körözik a megszökött Dálnoki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredest A magyar állam­rendőrség budapesti földizitányságának veze­tője az alábbi hirdetményt bocsátotta ki: „A demokratikus álla­m­rend és a köztársaság büntetőjogi vé­delméről szóló 1948. évi Cil­­.­c. 1. szakaszába ütköző bűntett el­követésével alaposan gyanúsított Dálnoki Veress Lajos nyugállomá­nyú vezérezredes országos körözését elrendeltem. Nevezett szemé­lyi adatai a következők: Dálnoki Veress Lajos nyugállományú vezérezredes születési éve 1889, nős, utolsó lakhelye Budapest, II., Ostrom­ utca 19. Személyleírása: arca kerekded, szeme sötétbarna, baja őszülő, kopaszodó, bajusza nyírott, kb. 170 cm magas, különös ismertetőjele: egyik lábára szemmel láthatóan sántít. Dálnoki Veress Lajos nyugállományú vezérezredes országos kö­rözésé- azért rendeltem el, mert az őrizetbevételi utasítás végrehaj­tása előtt, arról tudomást szerezvén, megszökött. Felhívom a ma­gyar köztársaság minden polgárát, hogy nevezett kézrekerítésében működjék közre. Mindenki, aki Dálnoki Veress Lajost 1946 decem­ber­­16. óta látta, tartózkodási helyéről tudott, vagy jelenlegi tartóz­kodási helyét ismeri a magyar ál­l­am­r­e­nd­őr­ség államvédelmi osz­tályán (Budapest, VI., Andrássy­ út 60.) személyesen jelentse, vagy 12­3—710 számon távbeszélő útján.“ Az országos körözvényt Dr. Mülnnich Ferenc rendőrtábornagy, a Magyar Állam­rendőrség budapesti főkapitányságának vezetője írta alá. Értesülésünk szerint a Dálnoki Veress Lajos nyugalmazott ve­zérezredes ellen kiadott körözés összefüggésben van más letartózta­tásokkal, amelyeket a közelmúltban foganatosítottak. A MKP politikai bizottsága foglalkozot­t a köztársaság ellen irányuló földalatti szervezkedés ügyével A Magyar Kommunista Párt poil'.iKicti " IV 'acVIOi­tuellel a kül- és belpolitikai helyzettel foglalkozott. Megtárgyalta a reakció elleni harcot és a köz­társaság ellen irányuló földalatti szervezkedés ügyét. A munkás­ság tk­t­.szt­.i vonalának további emelésére elhatározta: javasolja a kormánynak, hogy minden gyermek után 18 forint legyen a családi pótlék. Nagy Ferenc miniszterelnök az 1947-es esztendőről Az új év közel visz bennünket a békeállapotokhoz“ Az ország demokratikus újjászületése, gazdasági talpraállása szempontjából jelentős nagy eredményekkel záruló 1946-os esz­tendő utolsó napján a Szabadság munkatársa felkereste hivatalá­ban Nagy Ferenc miniszterelnököt, hogy kérdést intézzen hozzá az új esztendő kormányzati feladatairól, jövő terveiről. A miniszter­elnök munkatársunk ezirányú érdeklődésére így felelt: — Erre a kérdésre újévi beszédemben részletesen válaszolok majd. A Szabadság útján most a következőket üzenem a dolgozó magyar népnek: — Óriási terhekkel indultunk az 1916-os esztendőnek. Amint az eredmények mutatják, a terhekkel jórészt megbirkóztunk s az alkotások eredménye sok reménységet sűrített össze bennünk. Az­­ijesztendő felé sokkal több bizakodással indulhatunk el, mert tudjuk, hogy ha terveink az elmúlt évhez hasonlóan valóra válnak s még jó termésünk is lesz, akkor a jövő esztendő közel visz ben­nünket a békeállapotokhoz. — Mindenki tegye meg a kötelességét! Paraszt, munkás, értel­miségi ember, író és művész egyaránt, hogy az a lelkes szorgalom, amely az elmúlt év eredményeit hozta, ne csökkenjen s az 1916-os eredmények alapján állva fokozott szorgalommal gyoratpíthassuk demokráciánk alkotásait — fejezte be újévi nyilatkozatát Nagy Ferenc miniszterelnök. A miniszterelnök kedden éjfél előtt, 11 óra 45 perckor, mondja el rádióbeszédét, amelyben visszapillantást vet az elmúlt esztendőre és vázolja­ a jövő év kormányzati terveit. Tildy Zoltán köztársasági elnök újév napján, este féltízkor intéz rádiószózatot a világ ma­gyarságához. Kossa István és Vas Zoltán újévi nyilatkozata. 1947 nagy ígérete-az MKP hároméves terve G. F. E két betű mögött a ma­­i gyar demokrácia életereje lüktet. A­­ Gazdasági Főtanács villamos- s erőműtelep gépszobájához hasonlít- I ható, ahol a kapcsolótábla kezelése szabályozza az energiák felhaszná­lását. A fögépész az emeltyűk előtt áll- kapcsolására megindulnak gazdasági életünk zsilipei és a ma­gyar nép termékenyítő ..munkájá­nak eredménye szétáramlik az or­szág minden része felé. A fögépész Vas Zoltán államtitkár, a G. F. főtitkára ezt a hatalmas feladatot teljesíti: kezeli a magyar gazda­sági gépezet motorjait és ellenőrzi feszültségm­érőit. A kora reggeli órákban már hivatali telefonját tárcsázza és igen gyakran a késő esti órák is íróasztalánál találják. — A munkafolyamatot osszuk két részre: elvégzett és elvégzendő feladatokra. 19­15: a felszabadított ország romjaiból Budapest vezeté­sével keservesen, de talpraáll. 1916: az ország dolgozói hihetetlen erőfeszítések és áldozatok árán megteremti a magyar csodát, a fo­rintot és ezzel megalapozzák gaz­­dasági felemelkedésüket. Ez a mi munkánk és nem is kevés, hogy József Attilával szóljak. Marad te­hát jövendőnk útja: 1947. Az elkö­vetkezendő év feladata: felemelni a tömegek életszínvonalát. — Mi a kiindulópont? — A Magyar Kommunista Párt Gerő Ernő által ismertetett 3 éves terve. A terv éppen olyan reális alapokra épült, mint a stabilizáció, amelynek tudvalévően szintjén az MKP, volt az előkészítője. A 3 éves terv azonban, mind méreteiben, mind hatásaiban sokkal nagyobb jelentőségű lesz a stabilizációnál. Már az 1947. évben is komoly fel­lendülést fog hozni. Kezdete lesz egy aranycsőnek, ahogyan Rákosi Mátyás egyik beszédében kifejezte. Az aranyeső azonban nemcsak he­lyi zápor lesz, hanem a dolgozók összességére kiterjedő egyenletes. Boldog­r­a­i ij­esztendő­t a Szabadság olvasóinak országos eső. Általában gazdasági és pénzügyi politikánkat, kü­lkeres­­kedelmü­nket a többtermelés és ezen keresztül a népi jólét jegyé­ben akarjuk végigvezetni. Ez a ki­indulópontja és egyben érkezési pont­ja is gazdasági programunk­nak és ezzel egy olyan kör zárul be, amelyen belül, 3 év alatt Ma­gyarország a maga és a világ ja­vára virágzó és gazdag állam lesz — fejezte be újévi nyilatkozatát Vas Zoltán államtitkár.­­ Kossá látván, a Szakszervezeti Tanács físzitk­ár­ y kár(vj«-'tnkr« így válaszolt: — Nincs a tervnek egyetlen olyan pontja se, ahol a szakszer­vezetekre ne várna komoly feladat. Világos azonban, hogy ez a nagy­szabású terv a maga s peripr­ktivá­jában nem lehet csupán egyes pár­toké, megvalósítása nem lehet egyedül a szervezett munkásság feladata. Az egész nemzet feladata ezt vállalni és megvalósítani. A nemzet minden tagjának részvétele a legelső feltétele a hároméves terv megvalósításának. De ha az az ál­dozatkészség,­­ mellyel a magyar dolgozók átsegítették hazájukat a legnehezebb időszakon, továbbra is megmarad, ha a nagy munkában mindenki, minden társadalmi réteg teljes erővel résztvesz, akkor a Magyar Kommunista Párt három, éves terv­e valósággá válik. | Tűz a bonyhádi olaj­gyárban Bonyhádon eddig ismeretlen ok­ok­ból kigyulladt a Freund-féle olajgyár. A tűz a gyár raktárában tetemes kárt okozott. A tűzoltók önfeláldozó munkája révén sikerült a tüzet elhatárolni és a közeli épü­leteket megmenteni. ÚJJÁÉPÍTETT VASÚT­VONALAINK : 1916 január 1 . . 2730 km 1947 január 1 , . 3131 km HELYREÁLLÍTOTT VASÚTI SZEMÉLYKOCSIK: 1946 január 1 . 710 darab 1947 január 1 . 1.231 darab HELYREÁLLÍTOTT VASÚTI TEHERKOCSIK: 1946 január 1 . 9.189 darab 1947 január 1 . 13.320 darab ÚJJÁÉPÍTETT HIDAINK: 1946 január 1 . . 198 darab 3.800 méter 1947 január 1 . . 865 darab 13.114 méter ÚJJÁÉPÍTETT KÖZUTAINK: 1946 január 1 . . 1.200 km 1917 január 1 . . 5.500 km

Next