Szabadság, 1987. szeptember (97. évfolyam, 37-39. szám)

1987-09-11 / 37. szám

28 OLDAL AN y^WICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE _________________ THE OLDEST ESTABLISHED HUNGÁRIÁN NEWSPAPER IN AMERICA PUBLISHED EVERY ERIDAY 37. SZÁM CLEVELAND • TORONTO • CALIFORNIA 1987. szeptember 11., péntek 97. évfolyam 97lh Year USA-SZOVJET EGYEZMÉNYÉRT Kohl hajlandó feladni a rakétákat BONN­­ Helmut Kohl nyugatnémet kancellár be­jelentette, hogy amennyiben az Egyesült Államok és a Szovjet­unió egyezményt kötnek a közép- és rövidhatósugarú nukleáris rakéták kiselejtezé­sére, Nyugat-Németország haj­landó Pershing 1A rakétáitól megszabadulni. Kohl kancellár egy olyan kérdésre próbált választ találni, amely a genfi leszerelési tár­gyalásoknak egyik legfőbb akadálya volt. Három hónappal ezelőtt, amikor a nyugatnémet kor­mány először nyilatkozott ked­vezően az amerikai-szovjet tár­gyalásokról, a kancellár azt ja­vasolta, hogy a 72 Pershing 1A rakéta, mely ugyan Nyugat- Németország tulajdonát képe­zi, de amerikai irányítás alatt áll, ne legyen az egyezmé­nyek tárgya. A Szovjetunió vi­szont kijelentette, hogy ezek­nek a fegyvereknek benne kell foglaltatni bármilyen szerző­désben, és ez komoly akadályt jelentett az egyezmény meg­kötésében, amely a megvalósu­láshoz igen közel áll. Kohl kijelentette ugyan, hogy bár ezeknek a rakéták­nak semmi közük a szovjet­amerikai tárgyalásokhoz, mégis hajlandó ezeket feladni, hogy segítségére legyen az ame­rikai elnöknek a genfi tárgya­lások sikeres lebonyolításában. Azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy a Pershing rakétákat csak azért hozta szóba, hogy „mes­terségesen akadályozza” a tárgyalásokat. Kohl úgy nyilatkozott, hogy, amennyiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió a kö­zép-hatósugarú rakéták korlá­tozását illetően megegyezésre jut, a Pershing 1A rakétákat, melyek az 1990-es évek elejére úgyis elavulnak, nem moderni­zálják, hanem egyszerűen ki­selejtezik. Kohl ezzel az ügyes húzás­sal egyszerre több diplomáciai eredményt is elért. Először is a szovjetektől elragadta a kezdeményező sze­repet a világ közvéleménye előtt. Másodszor, a szovjetek­nek azt a kifogását, hogy a Per­shing 1A rakéták körüli viták miatt nem lehet az egyezményt megkötni, megszüntette. Harmadszor, az amerikai­nyugatnémet biztonsági poli­tikát a hónapok óta tartó fe­szültségek után összehangolta. S végül, de nem utolsósor­ban, saját belpolitikai pozíció­ját erősítette meg azzal, hogy a katonailag különben sem jelen­tős Pershing IA-ket feláldozta. A szociáldemokrata ellen­zék ugyanis régóta feszíti a rakéták kérdését, és a kancel­lár így megakadályozta, hogy e körül bármilyen problémák származzanak akár a jövő havi helyi választások, akár Erich (Folytatás a 6. oldalon) Helmut Kohl kancellár A Pershing 1A rakéta elavult lesz 1990-re E HETI SZÁMUNKBAN: A béketerv sikeréért félreteszik a kontrák az amerikai segélyt cikkünk a 8. oldalon A tisztességes, a csaló és az ártatlan Egy izgalmas történet első része a 19. oldalon Jártak őseink Kínában? Írásunk a 20. oldalon Lemondott Verebes a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya jelentésünk a 23. oldalon Megállt a világ Jugoszláviában BELGRÁD — Úgy tűnik, mintha az első olyan kelet­európai ország, amely „nyílt­ságot” kezdeményezett, most elmaradt a , ,glasznoszty” mö­gött. Jugoszlávia volt az első szo­cialista ország, amely abba­hagyta a kollektivizálást és visszatért a magángazdálko­dásra, decentralizálta a gyárak irányítását, egyenlő jogokat adott a nemzetiségeknek, meg­engedte a külföldi munkaválla­lást és általában toleránsabb­nak mutatkozott, mint a keleti tömb többi országa. A változások azonban min­dig a rendszeren belül marad­tak, maga a rendszer nem vál­tozott. A hatalmon levő Kom­munista Párt kormányzó mo­nopóliumáról egy pillanatra sem mondott le. Az idők folya­mán egyre világosabb lett, hogy — úgy mint Magyaror­szágon — a félig-meddig kapi­talista gazdaságpolitikai ideák a párt egyeduralma mellett se­hogy sem működnek. Jugoszláviában is elvben bevezették, hogy a veszteséges vállalatok becsukhassanak, de alig van olyan gyár, amit zá­rásra ítéltek volna, mert félnek a munkanélküliségtől. A ma­gán­szektor nem elég elterjedt ahhoz, hogy a „felesleget” fel­vegye. Branco Mikulic miniszter­­elnök nemrég megpróbálta rá­beszélni azokat, akiknek Nyu­gaton jól ment, hogy jöjjenek haza és otthon invesztáljanak. Egy jugoszláv mérnök erre haj­landó is lett volna. Évekig élt Kanadában, majd, mint a ju­goszláv televízión elmondta, egy millió dollárral tért haza, hogy ablakmosó businessbe kezdjen. Magával hozta a leg­modernebb felszerelést, hogy az egyre szaporodó üveg to­­b­oly­tatás a 4. oldalon) Néhány sorban... WASHINGTON — Clair George, a CIA operációs igaz­gatóhelyettese tanúvallomá­sában elmondta a kongresszus Irán-kontra vizsgálóbizott­ságának, hogy William Casey, a CIA volt igazgatója nem vette figyelembe George tanácsait, amikor az ügy lebonyolításá­ban közreműködők személyé­vel kapcsolatos kétségeinek adott hangot. BOSTON : A Szövetségi Fell­­­ebbviteli Bíróság úgy döntött, hogy mivel a kormány előírása szerinti egészségügyi fi­gyelmeztetés a cigarettacso­magokon fel van tüntetve, a gyártó vállalatok nem kötelez­hetők kártérítés fizetésére, ha azok az emberek, akik a fi­gyelmeztetés ellenére is do­hányoznak, az egészségükben létrejött károsodás miatt a vállalatot akarják beperelni.

Next