Szeged és Vidéke, 1903. június (2. évfolyam, 131-157. szám)
1903-06-02 / 131. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1903. kedd, junius 2. POLITIKAI NAPILAP. II. ÉVFOLYAM, 131. (364.) SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: KÁRÁSZ UTCZA 10. SZÁM. Kiadóhivatal: SCHULHOF KÁROLY könyvkereskedése. A FELELŐS SZERKESZTŐ TELEFONJA 3. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA 84. FELELŐS SZERKESZTŐ: dr. BALASSA ÁRMIN. TÁRSSZERKESZTŐK: dr. FÜLÖP ZSIGMOND és dr. SZÁSZ HUGÓ. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Eh*'87 évre 24 korona. — Félévre 13 korona. — Negyedévre 6 korona. Káry hóra 2 korona — Egyes szám ára 8 fillér. A KIADÓHIVATAL TELEFONJA 251. A politikai helyzet. Barabás Béla nyilatkozata. Az aradi Függetlenség vasárnapi számában Barabás Béla képviselőnek igen érdekes nyilatkozatát közli, amely a politikai helyzetre vonatkozik. Barabás úgyszólván a függetlenségi párt nézetének és gondolkodásának adott kifejezést s minthogy az országgyűlésen a helyzet ura ma is a függetlenségi párt, érdekesnek tartjuk nyilatkozatát ismertetni. Barabás azt hiszi, hogy a pünkösdi ünnepek után kitisztul a látóhatár. A kibontakozás útjául szerinte a következő három módot emlegetik: 1. Széll megye utódja (hir szerint Csáky Albin gróf) a katonai javaslatokat nem tárgyaltatja, hanem előbb munkaképessé teszi a parlamentet s aztán elhagyja helyét, hogy más minisztérium folytassa ott, ahol Széli megbukott. 2. Más forrás szerint Andrássy Gyula grófot bizná meg Széli elejtése után a király a kabinetalakítással. Andrássy az ellenzékkel olyan megállapodásra jutna, hogy nem kötné magát a katonai javaslatok rögtöni tárgyalásához, hanem előbb feloszlatná a képviselőházat, természetesen amikor az indemnitást, a tisztviselők fizetésrendezését és a költségvetést is elintéztette. 3. (És ezt a legvalóbb szintnek véli Barabás) Széll Kálmán maga keresi és megtalálhatja a kibontakozás fonalát olyaténkép, hogy az ellenzékkel ez irányban megegyezésre jőve, minden indokolás nélkül kijelenti pünkösd után, hogy mindenekelőtt a költségvetést tűzeti ki napirendre. Ez esetben a képviselőház munkája nyugodtan folyhat tovább, az ellenzék semmi akadályt sem gördít eléje, ha csak újból nem kísérleteznek a katonai javaslatokkal. Ezután kifejti Barabás, hogy az obstrukció akár az év végéig eltarthat, hogy Apponyi nemcsak az elnökségtől, hanem egyáltalán a politikától is vissza akar vonulni. A szabadelvű tábor pedig szét fog szakadni. szabadelvű tábort a liberalizmus kérdése bontja meg s előreláthatólag az „új szabadelvűek“ hagyják ott legelőször a Lloyd-klubot és valószínűleg új pártot alakítanak. Mégpedig meglepő körülmények között fog ez megtörténni. Hir szerint a néppárt töredékével egyesülnek, azokkal, akik nem ragaszkodnak olyan mereven a revízió-követelésekhez, mint a társaik. Természetesen azért minden lesz ez az új politikai árnyalat, csak liberális nem. A trónörökösről is nyilatkozott Barabás. Nyilatkozatának e része a következő: — Az ellenszenvét érezteti velünk. Pedig az udvari bál előtti napokban azzal akartak bennünket, függetlenségieket felvonultatni a királyi palotába, hogy a trónörökös tüntetni fog a magyarok iránti rokonérzésével. Még jó szerencse, hogy ilyen áron sem álltunk kötélnek, hogy részesei legyünk az udvari parádénak. Egyébként olyan magyarázatot is adnak Ferencz Ferdinánd feltűnő magaviseletének, hogy ezzel a küzdelmünket becsülte le. Ha így van, akkor ő fensége többet törődik velünk, mint mi ő vele. A függetlenségi párt megy a maga utján, akár tetszik ez a trónörökösnek,akár nem. .A búzavirágról a következőket mondotta Barabás: — A kék mezei virág ma már antidinasztikus jelvény lett és a képviselőháznak nem egy tagja viseli a legutóbbi politikai viszonyok hatása alatt. Ez a Habsburgok elleni tüntetés majd egyszer a Hohenzollernház mellett is szólhat, amelyet élénken foglalkoztatnak a magyar trón körüli események. .Annyi bizonyos, hogy a Habsburgok nem becsülték meg soha és nem is fogják megbecsülni a magyaroknak felkent uralkodójukhoz való hűségét és áldozatkészségét. A képviselőház legközelebbi ülése június 3-án, szerdán lesz. Szakadás az oláhok között. .A dobrai kerületben tudvalevőleg Vlad Aurél dr. oláh nemzetiségi párti programmal tesz erőfeszítéseket, hogy a mandátumot megnyerje. Ez sehogy sem tetszik a nemzeti komiténak, sőt a brassói „Gazetta“ és a komité többi lapjai határozottan rosszalják a képviselőjelölt ezen lépését, mert ez által, amint kifejtik, az oláhok szolidaritását sértette meg. Az oláhok aktivitása mellett egyébként csak két lap kardoskodik, a román túlzóknak aradi és szászvárosi lapja. A nógrádi választás, Pünkösd vasárnapján választottak Nógrádon új képviselőt. A késő éjjel befejeződött választáson Kálosy József függetlenségi pártit választották meg Prónay Mihály szabadelvűvel szemben. Kálosy 1010, Prónay 929 szavazatot kapott. Kálosy Kass János sógora. A Dugonics-Társaság és az országos irodalmi szövetség. A Dugonics-Társaság főtitkárának, Békefi Antalnak szerkesztésében megjelenő szegedi újság pünkösdi számában sorok láttak napvilágot az országos irodalmi szövetség megalakulásáról. Ezek a sorok oda lyukadtak ki, hogy: „a Dugonics-Társaság föltétlenül helyesen tette, amikor nem nyilvánította abbeli szándékát, hogy belép abba a szövetkezetbe, amely máris szem elől tévesztette eredeti czélját.“ Ezek az utolsó sorok elég furfangosan vannak ugyan összeróva ahhoz, hogy ne csak a közönséget, hanem a Dugonics- Társaság tagjait is tévedésbe ejtsék, de mégse elég okosan arra, hogy közöttük a lólábat észre ne lehessen venni. .Azt akarnák elhitetni a sorok, mintha a Dugonics-Társaság kifejezne volna abbeli elhatározását, hogy a szövetségbe be nem lép s ezt helyeslik a sorok, holott a társaság csak nem nyilvánította meg eddig szándékát, hogy a már megalakult szövetségbe belép-e vagy sem. Ezt a ki nem fejezett szándékot pedig nagyon kényes dolog helyeselni annak az újságnak, amelynek felelős szerkesztője, mint a Dugonics Társaság főtitkára nagyon jól tudja, hogy a Társaság igazgatótanácsa éppen az ő határozati javaslata alapján januári-iki ülésén azt határozta, hogy lelkesedéssel lép be a szövetségbe, ha autonómiáját a belépés sérteni nem fogja és több anyagi részesedést nem kíván. A szövetség alapszabálytervezete a Társaság ezen érdekeit nem érintvén, okszerűlleg arra a következtetésre kell jutni, hogy a Társaság belépési szándéka máig is fönnáll s hogy ezt a szándékát ki nem fejezte, annak valami mulasztás lehet az oka.A Társaság adminisztrácionális teendői a főtitkár kötelességét képezvén, a mulasztás is őt terheli, azért, mert a Társaság igazgatótanácsát nem juttatta abba a helyzetbe, hogy a szövetség alapszabálytervezetét részletes tárgyalás alá vehesse, azokon a saját intenczióinak megfelelő módosításokat javasoljon s belépését esetleg ezektől a módosításoktól tegye függővé. Ennek a mulasztásnak minden esetre megvan az a következése, hogy a szövetség alapszabályai a Dugonics-Társaság hozzászólása nélkül kerülnek belügyminiszteri jóváhagyás alá, de semmi esetre sem jelenti azt, hogy a szövetségbe nem fog belépni, akár helyesli azt a főtitkár lapja előre, akár nem. .A Társaság főtitkára köteles a januári kiküldetésről jelentést tenni s majd ennek kapcsán határoz az igazgatótanács, hogy a Társaság belépjen-e abba a szövetségbe, amelynek megalakulását az egész magyar sajtó örömmel üdvözölte s amelynek egyéb bűne a kritikus sorok szerint egyelőre nincs, mint az, hogy az irodalmi czélok mellett némi politikai (a nemzeti nyelv és nemzeti érzések propagálása a nemzetiségi vidékeken) czélokat is szolgálni akar. De igen. Van még egyéb nagy bűne is. Az t. i., hogy a Jókai Mór elnöklete alatt megalakult szövetség tisztikarában a hivatásos írók között vannak magasrangú állami tisztviselők, főispánok, bankárok,sőt még ügyvédek is, akik ismert nevű, jó hírben álló szakemberek, de íróknak nem írók a szó igazi értelmében. .A magyar irodalmat igazán lekötelezné a szegedi hivatásos írók vezérkarának vezére, ha meghatározná a szó igazi értelmében való író fogalmát. Mert ennek a problémának megfejtését Szegedről várja a művelt Európa, amennyiben csak Szegeden tombol a hivatásos íróságnak az az arisztokratikus gőgje, amely lépten-nyomon föltámasztja azt a kételyt, mintha a szó igazi értelmében vett íróság a pályavégzetlenségnél kezdődnék és ellentétben állana minden olyan ekszisztencziával, amely emberének az irodalmi kenyéren kívül más területen is biztosít megélhetést. Nem szólva arról, hogyMagyarország szomorú irodalmi viszonyai között alig van író, aki tisztán irodalmi működésből meg tudna élni, mert valamennyi rá van mellékesen utalva legalább is a hirlapirói kenyérre, könnyen kimutatható, hogy a szegedi írói arisztokratismus fölfogása szerint a szó igazi értelmében vett írók sorából törölni kellene sok olyan előkelő magyar írót, akik bizony fő élethivatásuk gyanánt nem az irodalom kultiválását folytatják. Eötvös Károly gyakorló ügyvédet, Szávay Gyula előbb győri rendőrkapitányt, most debreczeni kereskedelmi és iparkamarai titkárt. KozmaAndor biztosító-társasági hivatalnok Lapunk mai száma 8 oldal.