Szeged és Vidéke, 1904. március (3. évfolyam, 100-125. szám)

1904-03-01 / 100. szám

Pálfy Antal tanyai kapitány szívből óhajtja a rókusi templom fölépítését, de a közlegelők elprédálásának nagy ellensége. A földek el­kótyavetyélésébe csak egy pár tanyai gazda egyezett bele, így nem szabad azokat el­­prédálni. Nem volt elég a mezőrendőri törvény a tanyaiak agyonzaklatására, hanem most még a legelőket is meg akarják semmisíteni. Rész­letesen fejtegeti, hogy a szegedi viszonyok nem kedvezőek a belterjes gazdálkodásra. Ha a legelők nem jól jövedelmeznek, annak a tanács az oka, mert mit sem tett azok ok­szerű hasznosítására. Nem fogadja el a legelő­­pusztító tanácsi javaslatot, hanem azt indít­ványozza, hogy még a cserjéseket és a gyöpös területeket is legelőnek nyilvánítsák. Papp István : Visszautasítja Pálfy Antal szemrehányásait. Ő is tagja volt a kiküldött bizottságnak (t. i. Pálfy Antal), de nem jelent meg, mikor hívták, hanem itt tesz szemre­hányásokat. Pálfy Antal: Ha nem adtatok hírt ! (Derültség.) Papp István beszédét folytatva, azt mondja, hogy nálánál jobban senki se védi a legelőket, de ő nemcsak a tanya, hanem a város érdekeit is képviseli. (Tetszés, zaj.) Barátja a rókusi templom fölépítésének , mert belátja, hogy a városnak erre más pénze nincs, beleegyezett a legelő jobb hasznosításába. Fejtegeti a tanácsi javaslat okait, majd arra a meglepő kijelentésre lyukad ki, hogy egyetlen talpalatnyi közlegelőt sem enged kihasítani. Indítványozza, hogy a legelőkihasítási ügyet vegyék le a napirendről. László Gyula : A legelők anyagi jövedel­mét feltüntető kimutatás tekintetében még több részletes fölvilágosítást kér. Először, mennyi volt a legelők jövedelme 1900. év óta; másodszor, mint tettek eleget a köz­gyűlés azon utasításának, hogy a bizottságba a kérdéshez értő mezőgazdák is meghivassa­nak , harmadszor, mi lett Pillich azon indít­­ványa­.Val, hogy a körtöltés melletti területek is megfelelőbben hasznosítassanak ? (Nagy zaj.) Taschler Endre: Nem lehet itt exami­­nálni! Ez nem eljárás ! Wimmer Fülöp: Legújabb obstrukcziós találmány ! Ajánlani kell a parlamenti kisebb­ségnek. Kószó István dr. : Az a legjobb, hogy az előadónak nem fáj, hanem másoknak fáj. (Derültség.) Bokor Pál tanácsnok : A legelők jöve­delme 1900-ban 124,000 korona, 1901-ben 99,000 korona, 1902-ben 96,000 korona, 1903-ban pedig 94,000 kor. volt. A bizottságba nemcsak a tanyai kapitányok, hanem a kér­dést értő városi tisztviselők is kiküldettek. Pillich indítványára vonatkozólag a tanács külön javaslatot fog beterjeszteni a tanács elé. (Helyeslés.) Wimmer Fülöp: Halljuk a választ ! László Gyula: Megköszöni Bokor föl­­világosításait, arra szüksége volt. Ezek az adatok a legelőjövedelmekre vonatkozólag nem egyeznek szóló adataival, mert a szám­vevőség adatai nagyobb eredményt tüntetnek föl. Ezek alapján állítja, hogy 1901-ben 100,642 korona, 1902-ben 97,739 korona, 1903-ban pedig 95,156 korona volt a tabérjövedelem. Ebből esetleg azt a konklúziót vonja, hogy a többi tanácsi adatok is helytelenek. Szóló kellemetlen helyzetben érzi magát azért, mert a tanács ellen kénytelen síkraszállni mert tudja, hogy ez a küzdelem a kívánt eredményt nem hozza meg. Nem férfias dolog, az gyáva ember, aki az aktáktól meg­ijed, de aki férfias meggyőződést táplál, az a mellett síkra száll, ha sikert nem is remél­het. Figyelmezteti a bizottságot, hogy a legelővédelmező meggyőződés úgyszólván szólóval született s már 30 éve ilyen irány­ban harczolt. Szóló ellen azonban most a gyanúsítás fegyverével akarnak élni. Egy tanyai képviselő hangja: Ráfér ! (Nagy zaj.) László Gyula: Felekezeti kérdésbe is bele akarták sodorni, de hát ez nem sikerült nekik. Sajnálja, hogy a mezőgazdasági bizott­ság ülésének csak a végére érkezhetett meg ; ekkor is megvolt annyi súlya föllépésének, hogy a felsőtanyai legelők bérbeadását már csak 5 szóval 5 ellen, elnöki döntéssel hatá­rozták el. Nem vonja kétségbe a tanács­­­­ gazdasági politikájának jóhiszeműségét, azt hiszi, annak az a czélja, hogy a kisgazdákat a belterjes gazdálkodásra szorítsák. Bartucz István : De ez nem kivihető a homokon ! (Zaj.) László Gyula : De nem kell mindent a városi fiskalitás szempontjából nézni, mert ennél magasabb közérdekek is vannak. Igaz, hogy a legelők az eke alá való bérbeadás útján, a bérbeadandó területek többet jöve­delmeznek, mint eddig, de a legelők jöve­delme nagyon csökkenni fog, mert csak a hitványát hagyták meg legelőnek. A tanyaiak sok áldozatot hoznak a városért, a városnak is kell áldozatot hozni a tanyaiaknak. Idő­szerű azzal foglalkozni, hogy a szegedi kül­területen a kisebb gazdáknál kivihető-e a belterjes gazdálkodás. A nagygazdáknál igen, de a kisgazdánál nem, mert ha a vető­magra és családja föntartására szolgáló földet beveti takarmánynyal, mit eszik családja egész télen ? A tanács azt is mondja, hogy a kihajtott jószág és így a fübér évről-évre csökken. Ezen ne csodálkozzunk, mert erre a gazdát a létfentartás utalja rá, hiszen évről-évre fenyegeti az újabb és újabb legelőpusztítás. Baj az is, hogy a gazdák akkor szorutlatnak a fübér teljes összegű lefizetésére, amikor legkevesebb pénzük van. Azt mondják, hogy a legelőterülethez képest a jószágállomány kevés. Szóló ezzel szemben kimutatni igyek­szik, hogy a legelőterület még kicsi is a jószágállományhoz képest. Azok után a rossz földek után, amelyek a közlegelőt teszik, holdankinti 7 korona jövedelem nem kicsiny". Hogy pedig a tanyai gazdák beleegyeztek a legelőpusztításba, arra nézve csak Pálfy Antal és Papp István fölszólalására utal. Különben Pálfy Ferencz polgármester és Fodor Karoly tanácsnok is hívei a legelő­rendszernek s a fölmerült kérdésben szólóval egy véleményen vannak. Jászai Gézát téve­désbe ejtették, amidőn azt mondták, hogy itt csak egy régi határozat végrehajtásáról van szó. Elmondja a legelőpusztítás történetét; a közgyűlés maga semmisítette meg azon ha­tározatát, hogy újabb 2500 holdat bérbe ad. S most mégis újra ilyen javaslatot tesz a tanács, éppen az idén, amikor 7500 hold régi bérföld újabbi bérbeadására kerül a sor. Ennek az lesz az eredménye, hogy a ki­használt földeket ott hagyják s a szűzfölde­­ket veszik bérbe. De nem fogadja el a ta­nács javaslatát azért sem, mert mindenütt csak arról van szó, hogy mintegy ennyi és ennyi legelő adandó bérbe. „Mintegy“-re nem lehet közgyűlési határozatot hozni. De hibás volna, az is, hogy már 1906-ra és 1907-re is újabb bérbeadásokat elhatároznának, mert ez által maga a közgyűlés köti meg magát. Gondolja, hogy a tanyaiak inkább a fabér emeléséhez járulnának hozzá, semhogy a legelőket pusztítsák. Azt mondják, kell a pénz a rókusi templomra , de hát a kövezetre, a csatornázásra, az iskolázásra nem kellene pénz ? A közgyűlésnek egy adósságot akar lefizetni. Meg akarja mondani, hogy miből lehetne a rókusi templomot fölépíteni. Mind­össze 300,000 koronáról van szó, ennek évi amortizácziója 12,000 korona. Hát szégyen volna, ha erre az összegre nem találnánk födezetet. Födezet van ; a törzsvagyon el­idegenítéséből 370,000 korona takarékpénztár­ban, a szőlőtelep eladásából 70.000 korona áll rendelkezésre, ott van a regále-kötvények 5 millió koronája, ott vannak aztán a pántlika­földek, adja el ezeket a tanács, mindjárt meglesz a fedezet. A törvény sem engedi meg a tanács javaslatának elfogadását, illetve annak végre­hajtását, mert a javaslat törvénytelen. A községi törvény 112. szakasza ugyanis azt mondja, hogy ha a fönnálló gazdasági rend­szerről új rendszerre való áttérésről van szó, az ily ügy csak har­inc­ nappal előbb meg­hirdetett közgyűlésen tárgyalható. De külön­ben a közlegelők nagysága a szabályrendelet­ben is meg van szabva, tehát a tanácsnak a szabályrendelet módosítását is javasolnia kellett volna. Ezt se tette meg a tanács; javaslata tehát így is törvénytelen. Igazolni tartozott álláspontját s megnyug­tatja, hogy a legelőrendszer jó, ez teremtett Szegeden jómódú, megelégedett, boldog pol­gárságot ; ez a rendszer űzte ki innét a szoczializmust. Indítványozza, ne fogadják el a javaslatot, hanem ha közszükségletek me­rülnek föl, utasíttassék a tanács, hogy azo­kat másképpen fedezze. (Taps és éljenzés a legelővédelmezők részéről.) Polczner Jenő: A tanács javaslata 1t községi törzsvagyon kezelésének lényeges át­alakítását czélozza, így az a községi törvény értelmében itt nem is tárgyalható, hanem egyszerűen le kell a javaslatot venni a napi­rendről. Legelőföldnek szántófölddé való át­alakításáról van szó, tehát a lényeges átala­kítás ismérve föntorog. Fölolvassa a törvényt 1. Kívánj­a a törvénytelenül előkészített javas­latnak a napirendről való levételét. De érdem­ben sem fogadja el a javaslatot. A rókusi templomot cs hogyan nem lehet mostani ál­lapotában föntartani,s gondoskodni kell méltó és uj templomról; de hogy erre 300.000 korona fordittassék s ez az összeg a köz­­legelők pusztításából fedeztessék, ahoz nem járul hozzá, mert a kérdés másként is meg­oldható. Elhatároztuk a fogadalmi templom fölépítését; erre a czélra 3500 hold legelőt ki is hasítottunk. Még nyílt vita, hogy a fogadalmi templom helye hol legyen. Ha a templomot Rókusra, a mostani templomtérre vagy a Mars-térre helyezik, elesik a szüksége, hogy új rókusi templomot építsünk ; csak az kellene, hogy a belvárosi templom csekélyebb költséggel restauráltassék. A legelőpusztítás jogtalan merénylet a tanyai polgárság élet­érdeke ellen. A bizottság kiküldése csinos dolog volt: kiküldték Jászai Gézát, Pilliches, aztán a tanyai rendőrkapitányt, tanyai orvost és képutálásképp Papp Istvánt. De nem hívták meg az igazi tanyai gazdákéit. A ta­nács jav­aslatát visszautasítja s napirendre való térést indítványoz. Elnök: A közgyűlést este 6 órakor az idő előrehaladottsága miatt berekeszti. Folytatása holnap délután. A mai közgyűlésen jelen voltak : Tisztviselők: Pálfy Ferencz polgármester, Tóth Pál dr. főjegyző, h. polgármester, Fodor Károly dr., Bokor Pál, Gaál Endre dr., Taschler Endre tanács­nokok, Endrényi Antal árv. elnök, Faragó Ödön dr. t. főorvos, Farka János fő­számvevő, Zámbó György dr., Tóth Mihály dr. aljegyzők, Turóc­zy Mihály dr. alügyész, Várady Jenő főkönyvvivő, Balogh Károly alszámvevő, Balogh József közgyám, Szigethy Vilmos levéltáros. Törvényhatósági bizottsági tagok : Aigner Nándor, Ambrus István, Ábrahám János, Árvay Sándor, Babarczy József, Balassa Ármin dr., Balogh Ferencz, Bartucz István, Bárkányi Antal, Becsey Károly dr., Bencsik Lajos, Benedek Ferencz, Berta János, Bokor Adolf, Böröcz Pál, Csáki Venczel, Cserzy Mihály, Csonka Ferencz, Csúcs János, Dobay Gyula dr., Dobó Ferencz, Dögl Adolf, Egresi Péter, Enyedy Károly, Fagler Ede, Fern Lajos, Fekete Ipoly, Felmayer János ifj., Fluck f­erencz, Frankl Antal, Funák Károly, Gál János, Gál Kálmán, Gulyás Ferencz, Hauser Rezső Sándor, Hoffmann Ignácz, Hreblay Kelemen, Jászai Géza, Kasza Ferencz dr., Kis Guczi György, Kiss Arnold, Kiss Gyula, Kiss Mór, Koss Sándor, Komlósi József, Kormányos Benő dr., Kószó István dr., Kovács István, Körösi Lajos, László Gyula, Lichtenegger Gyula, Lippay Lajos dr., Matina Gyula, Mayer Áron, Muskó János, Nagyó János, Nemecskay István, Nyiri Bálint, Palescu Ottmár, Palócz László, Pap Ferencz, Papp István, Pap Sándor, Pálfy Antal, Pálfy Ernő, Perjéssy László, Pillich Kálmán, Platz Bonifácz dr., Polczner Jenő, Polgár László, Regdán Géza, Reiner Mór dr., Reök Iván, Rév Lajos, Sáry János, Schütz Antal, Schütz István, Schütz János, Schlauch Károly, Stein Antal, Szeles Elek, Szécsi István, Szécsi Márton, Szél Imre, Szmollény Nándor, Szobonya Kálmán,­­ Szűcs Borúzs János, Szűcs József ifj., Tanács Ádám, Tápai János, Tóth János, Tóth Ferencz, Ungár Benő, Vajda Béla, Vajda Sándor, Varga Ferencz, Vas András, Vass Károly, Vas Károly keresk., Vetró B. Lőrincz, V­ékes Imre, Vészics Lajos, Wimmer Fülöp. Sitiul Urb­r­ius Szeged, 1904. kedd, márczius 1. A nagylaki kerületből. A nagylaki kerületben a képviselőjelöltek most járják be a kerületet. Hász Antal szabadelvűpárti jelölt tegnap Csanádra érkezett. Csanádpalotára Szűcs János küzdő ellenzéki és Nagylakra Nagy Sándor Kossuth-párti jelölt érkezett. A nemzetiségiek Suciu dr. aradi ügyvédet léptetik föl s támogatására Weszelovszki képviselőt is várják.

Next