Szeged és Vidéke, 1904. október (3. évfolyam, 289-314. szám)
1904-10-01 / 289. szám
hivatalos pártvacsora jellege. Bánffy Dezső báró Szeged város I. kerületének országgyűlési képviselője s igy minden kerületbeli polgár politikai jogának letéteményese s alkotmányos képviselője, amiből önként folyik, hogy a kerület képviselőjének tiszteletére rendezett lakomán a kerület minden polgára megjelenhet s a rendezőség mindenkit egyaránt szivesen lát is. Bánffy Dezső báró hétfőn, Lázár György dr. polgármester meghívására, a felsőközponti telep megtekintésére rándul ki "s valószinüleg "innét fog visszatérni Budapestre, még pedig úgy, hogy kocsin megy Kistelekre, ahol az onnét 5 órakor induló gyorsvonatra száll. A jövő évi költségvetés. — A pénzügyi bizottság ülése. — (Saját Vidósiónból.) A város 1905. évi költségvetését ma tárgyalta folytatólag a pénzügyi bizottság. A mai ülésen sorra kerültek a hitközségeknek, egyesületeknek segély iránti kérvényei, amelyeket többnyire pártoló javaslattal terjeszt a közgyűlés elé a bizottság. A mai ülésről a következő tudósítást közöljük. Farka János főszámvevő javaslata alapján előirányoztak: Kövezetek és közterek tisztántartására 37,481 kor. 40 fillér. Csatornák, árkok és szennygödrök tisztántartására 18,706 kor. Légszeszvilágitásra 96,754 kor. Kőolajvilágitásra 27,680 kor. A tűzoltási költségek rovatában: A személyzet fizetésére 35,014 kor. A személyzet ruházatára 2852 kor. Laktanya föntartására, fűtésére és világítására 2682 kor. Tűzoltószerek és eszközök beszerzésére és fentartására 7640 koronát javasolt előirányozni a főszámvevő. Rainer József főkapitány azonban 4 építési szivattyú és 2 új füstálarcz beszerzését kívánta. A bizottság hosszú vita után elhatározta, hogy 1 építési szivattyú és 2 füstálarcz költségei czímén 1300 koronával egészíti ki a főszámvevői javaslatot. A segélyezések rovatában előirányoztak: A tisztviselői nyugdíjalapra 77,190 kor. Szegényápoldára és szegényügyre 47,360 korona. Árvaházra 10,060 kor. Hitfelekezetekre 16,380 kor. Kegydijakra 4044 kor. Nőegyleti óvodákra 4104 kor. Vegyesekre 8219 kor. A főszámvevő ezenkívül egész sor segély iránti kérelmet terjesztett elő. Az ujszegedi szent Erzsébet templom-egyesület négy év alatt évi 5000 koronás részletekben utalványozandó 20,000 koronás segélyért folyamodott a városhoz. Lázár György dr. polgármester ezt a kérelmet melegen pártolja, annyival is inkább, mert a templom 60,000 korona költséggel fog épülni, amely összegből 31,000 korona már rendelkezésre áll. Amennyiben a város 20,000 koronát ad, őfelsége főudvarmesteri hivatalától ígéretet bir az egyesület elnöksége arra nézve, hogy a még hiányzó költségeket a felség fogja utalványozni. Ilyenformán csak a város áldozatkészségén múlik, hogy az újszegediek mielőbb fölépíthessék a templomukat. A polgármester javasolja a kért segély megadását, úgy azonban, hogy az összeg tíz év alatt évi 2000 koronás részletekben utalványoztassék. Pillich Kálmán szintén melegen pártolja a kérelmet, mert a város eddig is mostoha elbánásban részesítette Újszegedet és itt az ideje, hogy legalább a templomépítést elősegítsük. A bizottság ezek után egyhangúlag a kérelem teljesítése mellett határozott. Az új zsidó templom czéljaira fölvett kölcsön törlesztésére, illetve egy új iroda és tornacsarnok építésére 20.000 koronát kér a szegedi szr. hitközség. A bizottság ezt is egyhangúlag megszavazza és javaslatot fog tenni a közgyűlésnek aziránt, hogy a kért összeget tíz év alatt évi kétezzer koronás részletekben utalványozza. A szegedi gazdasági egyesület kérelmére évi 1200 koronás segélyt javasol megszavazni a bizottság. A jövő esztendőben Szegeden országos kongresszust tartanak a tűzoltók. A kongreszszus költségeire a szegedi önkéntes tűzoltótestület 6000 koronát kér. A bizottság 4000 korona megszavazását hozta javaslatba. A szegedi Márta-egyesületnek 1400 kor. évi segély, valamint a D. M. K. E.-nek 2000 kor. évi segély megszavazása iránti kérelmét a bizottság elutasítani javasolja. Végül a vízvédelem és vízlecsapolási költségek, valamint a tiszaszabályozási költségek czíme alatt fölvett tételeket tárgyalta le a bizottság.* A pénzügyi bizottság ülésén Lázár György dr. polgármester elnöklése mellett jelen voltak : Taschler Endre pénzügyi tanácsnok, előadó, Szekerke Lajos tanácsnok, Rainer József főkapitány, Fajka János főszámvevő, Tóth Mihály főmérnök, Várady Jenő főkönyvvivő, Bárkányi Zoltán jegyző, Bokor Adolf, Fluck Ferencz, Lichtenberg Mór, Obláth Lipót, Pillich Kálmán, Schlauch Károly, Vajda Béla, Vészits Lajos, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp. A „SZEGED ÉS VIDÉKE“ TÁRCHÁJA. A pénz. Komor, sötét darab A pénz. Az igazságot keresi, a valóságot mondja el, s az igazság csak a legritkábban tetszik, a valóság pedig mindig brutális. Mert az emberek nem igen szeretik a nyomort, ami természetes is. Az ember álmairól, ábrándjairól szeret hallani s ki ábrándozik, ki álmodik a nyomorról, a szegénységről ? így azután érthető, hogy a nyomor drámái nem olyan vonzóak, mint a gazdagság vígjátékai s örömestebb hallgatja az ember Berr szellemességeit a milliomos csokoládégyárosokról, mint Heijermans valóságait a friz tőzegmunkásokról. Heijermans, ez a fölötte erősfejű és tisztánlátó hollandi újságíró, azonban mégis megmarad drámáiban a nyomor emberei mellett. A remény után a Ghetto, majd A pénz , mind a nyomor, a sötétség, a mélység világába vezetett vissza és új darabja . A rablánczok, amelyet ma egy hete mutattak be Berlinben, szintén a nyomorúság költészete. "Valóban költészet az, amit Heijermans művei. Ez a fölötte egyszerű s csodásan mély hollandus a modern drámairodalomnak egyik legnagyobb poétája. Költőiélek. A durva külszin alatt finom, ihletett lelkű, mély érzésű költő. A szíveket látja, az érzelmeket szólaltatja meg, a benső ember hangján beszél. S ezért van, hogy az ő drámai sötétségük, borongós hangulatuk mellett sem sújtanak le, hanem fölemelnek, mert meg tudják érzékíteni és megmerészelik láttatni az igazságot. S vannak igazságok, amelyek túlontúl egyszerű, sokszor elkoptatott és mindenkitől hangoztatott dolgok. így igazság az is, hogy a pénzért, az új vallásnak részben aranyból vert, részben papirosan nyomott istenéért eladják az emberek a lelküket, a boldogságukat, a szerelmüket, mindenüket. Eladják, mert megbűvöli őket a pénz, vagy mert szükségük van arra a pénzre, hogy éljenek, hogy ne éhezzenek. Heijermans azokról beszél, akik az éhség elől menekülnek a lelkük megrontásához és mások lelkének tönkretételéhez. Azokról írja a drámát, akiknek a kenyérre kell a pénz, amely nélkül éhenhalnak a nyomorúságnak országában. Vatze házánál, a friz-sikságon történik a dolog. A ház — alacsony viskó, a síkság — jeges tengerpart. A ház a nyomor a tanyája, a tenger a kietlenségé. A tenger végtelenségét is látjuk, meg a ház belsejét is. A tenger jegének tetején csolnakot húz két asszony, Hiddesz felesége, Jeltje és leánya, Szitszke; a házban benn Meike, Vatze felesége veszekszik anyósával, Bankéval, aki nyolcvanegy éves, beteges és mindenkinek útjában van. Amint láthatni, nagy a nyomor Vatze házában, a frizsikságon. S betetőzi a nyomort az, hogy elhull, megdöglik, — ó, dehogy ! — meghal a család reménysége, az utolsó tehén. Se földjük, se tehenük. A földjüket elharácsolta Tjerk, az uzsorás, a tehenüket elvitte a marhavész. Az egész család szomorú, amikor ezt hírül hozza a szoba Jikke, Vatzenak hülye leánya. A szobában pedig ezalatt a szerelemről esik szó. Eelke, Vatze fia szerelmes Sziszkébe, Hiddesz leányába. El akarja azonban hagyni a házat, Belgiumba akar menni, hogy megkeresse az ötven hollandus forintot, amit a Tjerkkel való pörösködés során az apjára róttak. Eelke tudni akarja, hogy szereti-e őt a leány és mielőtt Daveval, a félkezű tőzeghordóval távozna, elbúcsúzik Sziszkétől. A leány szereti Eelkét. Szenvedélyesen kéri, hogy maradjon, mert különben nem várja meg. S amíg így vitatkoznak, addig megdöglik a tehén. Vatze házában nagy emiatt a gyász s csak akkor derülnek föl kis időre, amikor Dave búzakenyeret vásárol s meghívja a családot. Azok esznek, csak Lanke, az öregasszony nem. Függönyös ágyban fekszik és levest kér a menyétől. Az persze nem ad, nagyobb gondja van most: Vatze eladta a döglött tehén húsát és a részeg embertől el kell venni a megmaradt pénzt. Belke, aki látja ezt a nyomort, most nagyot határoz. Az újságban olvasta, hogy a gyarmatokra zsoldosokat toborzanak. Aki keletre megy háromszáz, aki nyugatra kétszáz forintot kap. Abból megmentheti apját és Szitszke szüleit. Elrohan tehát a sorozó bizottsághoz. lerkét besorozzák s otthon összevesznek a zsoldon. Csak Szitszke vádolja meg. — Nyomorult, gyáva, zsivány ! — Én vagyok gyáva, aki magamat adtam el, hogy megmentsem apádat és apámat ? — Gyáva vagy, mert megszöktél, pedig tudod, hogy szerettelek, így fakad ki a leány és nyakába borul a fiúnak. Egyszerre csak eltaszítja magától. — Nem igaz, — kiált — nem szerettelek. Gyűlöllek, utállak, a másé leszek! SZEGED ÉS ITIDEKE. Szeged, 1904. szombat, október 1. A szegedi vasutasok bünpöre. — A főtárgyalás második napja a táblán. — (Saját tudósítónktól.) Ma befejezte a királyi ítélőtábla a szegedi vasutasok tárgyalását, azonban ítéletet még nem hozott. A mai tárgyalás még nagyobb érdeklődés mellett folyt le, mint a tegnapi. A hallgatóság soraiban sok vasutas volt, akik a késő esti órákig ott szorongtak a forrólevegőjű teremben és figyelemmel lesték a tárgyalás izgató mozzanatait. A mai tárgyalás legérdekesebb pontja az volt, amikor az ügyész kijelentette, hogy Biró Ferencz ellen emelt vádját elejti. Most már tehát csak 6 vádlott maradt s ezek fölött mond ítéletet a nagytekintetű királyi tábla.* A mai tárgyalás lefolyásáról alábbi tudósításunk szól: Fabing elnök 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást és folytatták a tanuk kihallgatását. A bizonyíítás folytatása. Erdélyi Béla osztályfőnököt hallgatták ki először a mai tanuk közül. Elnök: Ön osztályfőnök ugye?