Szeged és Vidéke, 1904. december (3. évfolyam, 341-367. szám)

1904-12-01 / 341. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZE6ED, 1904. csütörtök, deczeraber 1. POLITIKÁI NAPILAP. ' 111, ÉVFOLYAM, 341. i968.) SZÍM. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Kölcsey utcza 3 szám. ; FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Telefon 84. szám. BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK ; Egész évre 24 kor. — Félévre 12 kor. — Negyedévre 6 kor — Egy hóra 2 kor. — Egyes szára ára 8 fillér. Szervezkedés. Kinek van még kétsége aziránt, hogy az a háborúság, melyet Tisza István indított, nem más, mint di hata­lom háborúja a nemzet ellen ? A ha­talomé, melyet a nemzeti szellem hatal­mas előnyomulása megrémített, a ki­csikart vívmányok elkeserítettek ? A megtorlás csak egyik czélja a háború­nak ; a másik, a fontosabb : a megelő­zés. Mert akármilyen csekélyre becsül­jük is mi, magyarok, az obstrukczió áltál kicsikart vivmányokat, arra elég nagyok, hogy a bécsiek kétségbeessenek rajta. Ezért hangzott föl egész Ausztriá­ban a jelszó: eddig s ne tovább! Ezt az osztrák jelszót most változtatja at Tisza élő valósággá, ezért kell ház- szabályrevizió, ezért kellett november 18-át megcsinálni, ezért kell dijbir- kózókból parlamenti rendőrséget szer­vezni és ezért kell még majd a gaz­tettek egész sorozatát elkövetni. Mindezek láttára mit kell tennünk ? Essünk-e kétségbe és adjuk föl remény­telenül a küzdelmet ? A mi nemzeti históriánk azt tanitja, hogy a magyar nemzet géniusza mindig megtalálta a legalkalmasabb fegyvert, azt, amely- lyel az adott körülmények között leg­könnyebben verhette vissza az ellene intézett támadást. Ez az arzenál azért olyan gazdag, mivel nagyon sürü, majd­nem folytonos volt a támadás. Benne foglaltatik abban a passziv reziszten- cziától, a néma elkeseredéstől a fegy­veres ellentállásig és az emigráczióig minden fegyver, amelyet a Gondvise­lés a létében fenyegetett nemzet vé­delmére megteremtett. Legutolsó ilyen fegyverünk: a kisebbségi ellentállás volt. Erre a hatalom — mint mindig — törvénysértéssel, az alkotmány megseb- zésével felelt. Hagyhatja-e ezt a nem­zet válasz nélkül? Önfentartási ösz­töne nem sugja-e, hogy a fegyver he­lyett, melyet durva erőszakkal kiütöt­tek kezéből, másikat, még hatásosabbat kell kezébe vennie ? Ez a másik fegyver nem lehet más, mint nemzeti többséget teremteni a par­lamentben. Ha a kisebbségi ellentállás megszűnt alkalmasnak lenni a nemzet ama jogai kivivására, amelyek nélkül nines méltó nemzeti lét, hát akkor maga a hatalom kényszerifi arra a nem­zetet, hogy jogos törekvéseit parlamenti többség utján követelje *és valósítsa meg. Ezért egyenesen a Gondviselés, a nemzeti géniusz sugallata volt az, amikor rögtön a november tizennyol- czadikán elkövetett aljasság után az összes ellenzéki pártok szövetséget kö­töttek egymással. Mert ez az első lé­pés arra, hogy a mostani parlamenti többség kisebbséggé váljék, és azután annak romjain egy, a nemzeti jogokat és törekvéseket képviselő parlamenti többség teremtessék meg. A második lépés most van folyamatban; ország­szerte gyűléseket tart a magyar nép, hogy kifejezze tiltakozását, fölháborodá- sát: ezáltal jő létre az az éber közszel­lem, melynek hiányát nemzeti küzdel­meinkben eddig olyan keservesen éreztük. A harmadik, a döntő lépés nem lehet más, mint; szervezkedés ország­szerte. Halálos vétek volna ezt elmu­lasztani most, amikor a pártok közötti korlátok leomlóban vannak és igy a hatalom kezéből szintén kiesett egy fegyver; az ellenzéki pártok viszály­kodásainak fölhasználása. Szövetkezze­nek és szervezkedjenek az ellenzéki pártok együttesen az egész országban, minden vármegyében és minden kerü­letben. A hatalmi szervezettel állítsuk szembe a nemzeti szervezetet. IiOTássy Márton. POLITIKA. Szervezkedő közgyűlés Kecskeméten. Vasárnap tartotta meg Kecskemét város felső kerületének függetlenségi polgársága szervez­kedő közgyűlését, hol rendkívül sok függet­lenségi választópolgár vett részt és uj tiszti­kart is választott. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel örökös elnökéül Szappanos Istvánt választotta meg. Alelnökök lettek; id. Szappanos Elek nagybirtokos, Sárközy Pál, Sánta Gábor, galantai Fekete József és Szokolay Mihály. A politikai helyzet. Beavatott körökből azt jelentik ma, hogy Tisza István gróf miniszterelnök a deczember 9—12-ike közt eső napok valamelyikére fogja a képviselőházat összehívni. Valószínű, hogy deczember 9 ikén lesz a Ház első ülése; még pedig azért, mert 8 ikán az ellenzéki képviselők nagy része a vidékj népgyüléseken lesz elfoglalva s Tisza arra számit, hogy pár napba beletelik, mig visszaszállingóznak Budapestre. Más oldalról jelentik, hogy a szabadelvű párt lelkesedése már nagyon is lelohadt. A volt nemzetipártiak s az agráriusok semmi további erőszakba nem hajlandók belemenni. Kétségtelen pedig, hogy Apponyi Albert gróf ki fogja hívni maga ellen a hatalom minden erőszakoskodását. Ha pedig Apponyi szemé­lyére a most szervezett parlamenti csendőrség kezet vet: akkor regi párthiveire erkölcsi lehetetlenség lesz a kormánypárton maradás. A parlamenti csendőrség már szervezve van. A negyven egynéhány ember esküt is tett. Hivatásuk a kormánypárt megvédése és az ellenzék lefegyverezése lesz. Csávossy háznagy, hir szerint, nem akarja elfogadni ennek a pribékseregnek a vezérségét s ezért lemond háznagyi tisztéről. A kormánypárt higgadtabb elemei lehetet­lennek tartják, hogy Tisza kilábaljon a baj­ból. .A jövő emberét Andrássy Gyula gróf­ban látják. A gróf és csapata nem szövetke­zik az ellenzékkel, hanem a saját szakállára fog politikai szerepet vállalni, valószínűleg a kibontakozás előkészítésének határozott jel­szavával. Mai híreink a következők : Wlasiics Oyula nyiltlevele. Wlassics Gyula dr. egyetemi tanár, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter ma nyilt- levelet intézett választóihoz, amelyben el­mondja, hogy a november 18-iki merénylet miatt lépett ki a szabadelvű pártból. Levelé­ben elmondja, hogy a november 18-iki határozat lehet erőszakos elnöki kijelentés, de nem lehet jogszabály, s igy senkit sem köte­lez. Tiszáról azt mondja, hogy az csak a czélt nézte, nem törődve az emberek jog­érzetével, a jog kereteivel; fanatizmusában, elszánva egészen a martiromságig, feltüzelte, elbűvölte képviselőtársait. Hogy miért nem lépett ki mára november 18-iki merénylet előtt, erre a kérdésre azt feleli Wlassics, hogy nem hitte, hogy az erőszak bekövetkezik. Hiszen a miniszterelnök márcziusban is visszavonta erő­szakos indítványát s ez akkor is bevált a béke eszközéül. A czélt ő (Wlassics) óhajtotta s el is kisérte a miniszterelnököt a jog utolsó állomásáig ; itt aztán elvált tőle. .\ kibonta­kozás első föltételéül állítja föl, hogy a no­vember i8-iki határozat jogforrás ne legyen; másodikéul, hogy a szólásszabadsá­got nem sértő házszabályrevizió pártközi megállapodás alapján létrejöjjön, de itt szük­séges, hogy az érvényesítendő alapelvek és részletkérdések eleve nyilvánosságra hozassa­nak. Kijelenti végül, hogy a kormány erő­szaka ellen küzdeni fog és helyteleníti a kormány azon álláspontját, hogy a november 18-iki merényletért a nemzetnél keres föl­mentést, mert erőszakot a nemzet sohasem hagyhat jóvá. Diiszidensek a helyzetről. Andrássy Tivadar gróf ma Gálszécsen beszámoló-beszédet mondott. Kiléptem a kormánypártból, — mondotta a gróf — mert lelkiismeretem tiltakozott az ellen, hogy a november 18-iki események után is vállaljam a kormány tetteiért a felelősséget. A házszabá­lyoknak szándékos, tudatosan alkalmazott megsértésével különben sem lehet a nyugodt tárgyalásokat biztosítani. Bírálja aztán Tisza István gróf okfejtését a merényletre vonat­kozóan, majd igy folytatja: Nemcsak a ház­szabályok egyszeri megsértéséről van szó, hanem sokkal többről. Elvégre nem kell föltenni, hogy az ellenzék, amelynek Ap- ponyijai, Kossuthjai, Justhjai vannak, meg fog hajolni az erőszak előtt és megcsó­kolja a korbácsot, amelylyel arczulütötték. A jogsérelmet sem lehet elismerni jogforrás gyanánt. Tiszáékat eztán politikai méreg- keverőknek nevezi, majd azt mondja, hogy a kérdés előbb-utóbb a nemzet itélőszéke elé kerül s reméli, hogy a nemzet le fog sújtani azokra, akik jövőjének legfőbb biztosítékát akarták tönkretenni. Eztán Andrássy Gyula gróf beszélt. Felelősséget nem vállalhattunk a kormány tettéért, — úgymond — de nem is helyesel­hetjük azt, mert nézetünk szerint nem kellett volna erőszakhoz nyúlni. Ez ellen küzdeni is fogunk s a küzdelemben nem maradunk Tisza mögött. Bárhonnét jöjjön a támadás, mi ott leszünk. Lapnnk mai száma 10 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents