Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1907-02-01 / 27. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1907. február t, péntek. POLITIKAI NAPILAP. VI. évfolyam. 27. (1629.) szám. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: ARADI-UTCA 6. SZÁM. TSXiSFON : Kiadóhivatal éa szerkeeztóaég 84. ----------------Éiieli Bzerkeeztőaéír 565. .-.-r FŐSZERKESZTŐ : Dr. BALASSA ARMIN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Szegeden: Postai küldéssel: Egész évre ... 12 korona. { Egész évro ... 18 korona. Félévre .............6 « Félévre.................9 » Negyedévre . . 3 « 1 Negyedévre . . . 4Ä) « Ahogy Szegeden politizálnak... Szeged város közgyűlése ma ötrendbeli politikai határozatot hozott. Ez az öt határozat aktuális politikai kérdésekben történt s nem mulaszthatjuk el Szeged közgyűlésének politikai nézetnyilvánitását leszögezni. 1. Az első nyilatkozat az alkotmány- biztosítékok tárgyában történt. Az alkal­mat erre Hevesmegye közönségének kör­irata adta meg. A megye az alkotmány- biztositékok autonómiájának megerösitésére szolgáló intézkedéseknek törvényhozási utón leendő megállapítása ügyében intézett föliratát pártolás iránt küldte meg Szeged­nek és a tanács a következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: — Jóllehet Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottsága 1906 április 25-én tartott rendes közgyűléséből dr. Lippay Lajos indítványa folytán, ugyanazon év december 27-én folytatva tartott rendes közgyűléséből pedig Kolozs­vár szabad királyi város közönségének köriratát elfogadva, a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény a közelmúlt időkben tapasztalt hiányainak orvoslása és a törvényhatóságok jogos ellentállásá- nak nagyobb biztosítása, úgyszintén az alkotmány biztosítása tárgyában már föl­iratot intézett, mégis tekintve, hogy Heves vármegye közönsége által pártolás végett megküldött föliratban úgy az alkotmány- biztosítékok, mint a törvényhatóságok autonómiájának megerősítésére szol­gáló intézkedéseknek törvényhozási utón leendő megállapítását illetőleg olyan Javaslatok foglaltatnak, melyek ősi alkotmányunk biztosítékainak meg­erősítésére szolgálnak; mindezeknél fogva határozatilag mondja ki a közgyűlés, miszerint Heves vármegye közönségének pártolás végett megküldött köriratát magáévá teszi és az országgyűlés képTiselőházához hasonszellemű fölirat intézését elrendeli. Ez az első nyilatkozat. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány mikor fogja az alkotmánybiztositékok tárgyában törvény- javaslatait benyújtani. Kiváltképpen azért érdekes ez, mert tudvalevőleg gróf Andrássy Gyula ilyen irányú javaslatai — nem találkoztak a király tetszésével. 2. Jött a második határozat. Győr város közönségének átiratára Szeged vá­ros közgyűlése elhatározta, hogy a had- seregszállitások dolgában a magyar ipar védelmében való buzgólkodásáért We- kerle Sándor miniszterelnököt és Kossuth Ferenc kereskedelmi minisz­tert üdvözli. Elutasította ellenben Wim­mer Fűlöpnek azon indítványát, hogy a közgyűlés üdvözölje Szterényi József ál­lamtitkárt is. Ez is helyes. De vájjon a bankszaba­dalom meghosszabbítása és a közös vám­területnek 1927-ig való meghagyása — ami el fog következni — nem jelentő­sebb-e a hadseregszállitások dolgánál. És vájjon ezekért kapnak-e majdan üdvözle­tét a miniszterek ? S kivált az államvas­utak csődjéért, ami ellensúlyozza az ösz- szes vívmányokat és tönkreteszi a ma­gyar kereskedelmet és ipart, kit üdvö­zölnek? 3. Sopron város közönségének átira­tára fölirt a közgyűlés a hadügyi költ­ségek emelése ellen. Az ötlet nagyon jó. A közgyűlés szerdán hozta a határo­zatát és az országgyűlés épp tegnap ke­gyeskedett 125 millió koronát ágyukra és hadihajóba a delegációs jelentések alap­ján meg^vazni. De tiltakozott Szeged e föliratáhan a létszámemelés ellen is. Kíváncsian várjuk, hogy vájjon bizalommal nézi-e a kormány működését a törvény- hatóság, ha majd Schönaich kéri a lét­számemelést. Mert a létszámemelés 1908-ra meglesz. És a tiltakozás. Az tiltakozás maradt. 4. Sopron város átiratára a közgyű­lés fölirt a virilista-intézmény eltör­léséért. A tanács, majd Pillich Kálmán védték a virilizmust, még dr. Kószó Ist­ván is csak negyedére akarta a számukat apasztani — s a közgyűlés mégis demo­krata volt és eltörölni javasolta a viriliz­must. De miért maradtak el e közgyűlés­ről az általános választójogot sürgető átiratok, amikor a kormány „akarja“ a választójogot ? S mit gondol a közgyűlés, Andrássy eltörli a virilizmust ? Nem. A belügyminiszter a nagybirtokosok érdeké­ben föntartandónak tartja a virilizmust és a szegedi kormánypárt ellene van. Ej, hol van a párthűség ? 5. A polgármesterek kongresszusának átiratára külön városi törvény alkotá­sáért irt föl a közgyűlés. Nem először sürgeti már ezt Szeged. A polgármesterek nevében éppen a szegedi helyettes pol­gármester készítette a városi törvény ter­vezetét. De kérdezzék meg a belügymi­nisztert, hogy milyen lesz az uj városi törvény ? S Andrássy majd megmondja, hogy ö a főispán! kinevezési jog tágítá­sának a hive. A főispánt ugyanis a kor­mány nevezi ki s a főispán emberei hű kormánypártiak lesznek . . . Eddig van. Ez az öt határozat íme az eredménye annak, ahogy Szeged po­litizál . . . Azaz nem is ez volt a poü- tika. Hanem az, amikor a szegedi koalí­ció és a helyi kormánypárt két vezére a tanyai föhatalomért hajba kapott. Mert abban a hajbakapásban volt őszinteség. De a politizálásban nem akadt. ORSZÁ^yÖLÉS. Polónyi bejelentette lemondását. Gyászbeszéd és parentálás. A bosszú haldoklás vége. A képviselőház ülése. (Saját tudósitónktól.) Biz ez szomorú temetés volt. Tudniillik a temetés annál szo­morúbb, minél kevesebb szomorúság nyilat­kozik meg benne. Már reggel fél tiz órakor sűrű rajokban gyülekeztek a képviselők a folyosókon. A karzatokat pedig ellepték a szép asszonyok. A legnépesebb folyosón a véletlen, e ki­váló komédia-gyártó sajátságos alakulást rendezett. Középen állott Polónyi Géza (most megint hosszú fehér szakállal jelent meg) és nevetgélve, virgoncán üdvözölt mindenkit. A folyosó egyik végén állott Holló Lajos és a körülállóknak azt magyarázgatta, hogy miért nem akar 6 igazságügyminiszter lenni. A folyosó másik végén pedig ott áUott gróf Andrássy Gyula és híveivel beszélgetett. Benn a teremben Andrássy éppen szembe került Polónyival. Farkasszemet is néztek egymással, de nem üdvözölték egymást. Darányi a fejével biccentett feléje, amire Polónyi hajlongva felelt. Ekkor aztán An­drássy is megbiccentette a fejét egy kevéssé. Az elnök jelentette, hogy Polónyi Géza és Hoitsy Pál napirend előtt fölszólalásra je­lentkeztek. Polónyi fölállott és Várady Károly el­kezdett orációzni — egymagában. A derék férfiú úgy tapsolt, hogy öröm volt hallgatni. Hallgatták is valamennyien és a világért sem zavarták volna meg benne. Polónyi kiélvezte ezt a tüntetést, aztán be­szélni kezdett. Amint a t. Házban mondani Lapunk mai száma 10 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents