Szeged és Vidéke, 1907. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1907-03-01 / 50. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1907. március 1., péntek. POLITIKAI NAPILAP. VI. évtolyam. 50. (1652.) szám. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: ARADI-UTCA 8. SZÁM. TSXiSFON : KladöhiTatal éa aeerkoaztöiöir 84. --------------------ÉiiöU RzarkeaziŐNŐcr 5tö. ■ ■ FŐSZERKESZTŐ : Dr. BALASSA ARMIN. ELŐFIZET Szegeden: EgéM éTre ... 12 koron». FéléTre ................6 . Negyedórre . , 3 „ ESI Arak Postai kflldéssel: Egész érrs ... 18 kersu. FéléTTB ................9 n Negryedérro . . . 4.50 « Az alkotmánybiztosltékok A nemzet alkotmánybiztositékot sür­get. A képviselöház a reakció iszapjába sodorja a nemzetet. Az állam belső éle­tében megdöbbentőbb ellentétet elkép­zelni teljes lehetetlenség. Az alkotmány megszilárdítása és körülbástyázása a nem­zeti intellektus dolga, ami csak a faji energia legmagasabb hőfokán lehetséges. A reakció az elhaló energia biztos szimp- tomája. Hát melyik szervezet olyan, hogy legfejlettebb életműködését elhalása per­cében fejthesse ki ? Olyan szervezet nin­csen. Ilyen ellentmondás beteges tünete csupán valamely lázállapotnak, mikor a halálra korbácsolt idegek reszketése az erő egészséges mozgását mímelik. Csak­hogy az orvos szeme e hazug jelensé­gek által meg nem téveszteti magát. Vagy akarjuk a szabadságot, vagy nem akarjuk. Az alkotmányt félteni és az alkotmányt megnyirbálni egyazon idő­ben nem lehet. A nemzeti érzésnek is van térfogata, mint akár a fizikai testek­nek. Kiszoritani lehet egy nála nagyobb fajsúlyú érzéssel, de a tetejébe tenni egy másikat, hogy egy térben legyen mind a kettő, fizikai képtelenség. Hát ne is hirdessék azok a képvise­lők, akik az alkotmány legfőbb garanciá­ját ; a sajtót tervszerűen üldözik, hogy ők az alkotmányt újabb biztosítékokkal körülbástyázni kívánják. Az ő elemük a reakció és nem a haladás. Az a kéz, amely mindig a sötét múltban tapogat, nem gyújthat szövétneket, hogy megvi­lágítsa a jövő utait. Vájjon mit gondolnak ezek az urak ? Az alkotmánybiztosltékok kinyerésének nagy küzdelmét megvivhatják-e a sajtó nélkül ? Ha ez alkotmánybiztositékokat komolyan akarják, amiben kétkedni le­het, kiküzdhetik-e a sajtó nélkül? És ha csak a sajtó segítségével küzdhetik ki, a békókba vert és többszörösen megrugdo­sott sajtó vájjon megsegitheti-e őket a nagy munkában? Hát ezt valóban nem remélhetik. Hiszen ha az egész dolog csupán ab­ból állna, hogy az alkotmánybiztositéko­kat csak követelni kell és a király kész örömmel megadja, akkor az ember fejjel belevetné magát az önámitásba és azt mondaná : apostolok járnak itt és nem farizeusok, mert ezt elhinni kellemesebb, mint az ellenkezőt. Csakhogy nem igaz ám, hogy a királynak erre való hajlandó­sága könnyű szerrel megnyerhető. A mi viszonyaink között éppen az ellenkező áll. Az alkotmánybiztositékok kibővítése a felségjogok korlátozását jelenti. A félig kész alkotmány jogot ad a királynak arra, hogy a törvények szentesítését megta­gadja. A biztosítékokkal teljesen kiépített alkotmány ettől a jogtól megfosztja. Al- kotmánybiztositékok nélkül a király még a törvényhozást magát is lehetetlenné teheti, mert az engedetlen vagy vesze­delmesnek látszó parlamentet annyiszor oszlathatja fel, ahányszor a korona ér­deke megkívánja. Az alkotmánybiztosité­kok a királynak ezt a jogát is megsem­misítenék. Már pedig a királyi hatalom éppen abban kulminál, hogy adott ese­tekben a maga akaratát a nemzeti akarat fölé helyezheti. Ha a koronát ettől a le­hetőségtől megfosztják, akkor a királyi szuverénitás csak illúzió és a király maga csak dignitárius, de nem hatalom. Már most el kell gondolni, hogy a nemzet nem szilárdíthatja meg hatalmát hatalmi szóval csak, hanem törvénynyel. A törvényt a királynak kell szentesíteni. Vájjon olyan törvényt fog-e szentesíteni a király, amely szuverén jogaitól megfosztja? Ugy-e, hogy nem. Szó sincs róla: lehet a koronát is olyan helyzetbe hozni, hogy a nemzettől elvárt jogfeladás gondolatát magától vég­képpen el ne utasítsa. Ha a nemzet azo­kat az attribútumokat következetesen megtagadja, amik nélkül a királyi hata­lom a törvényes szuverénitás teljes bir­tokában is csak illúzió. Csakhogy ez a csendes forradalom is olyan harc, ame­lyet — mint a közelmúlt küzdelem ta­pasztalatai is megmutatták —- csak a sajtó segítségével vívható meg sikeresen, így is a tekintély tetőpontján álló sajtó segítségével csak. A lenézett, a hitelétől könnyelműen megrabolt sajtó ilyen harc­ban nem lehetne hasznos segítőtárs. Ha a képviselő urak komolyan akar­ják az alkotmánybiztositékokat, akkor ko­molyan kell készülniük egy esetleges újabb nemzeti küzdelemre. Úgy készülni erre, hogy a sajtószabadságot előbb meglopják, annyit jelent, mint már eleve is megkö­tözni azt a barátot, aki a harc idején elég könnyelmű lehet a tüzvonalba állni és kivívni azt, amit komolyan kiküzdeni senki se akar. ORSZÁ^yÖLÉS. A nmnkásbajok. A képviselöház ülése. (Saját tudósitónktól.) Ma is a munkás­bajokról folyt a vita, amely lassanként a Ház liberálizmusának vagy maradiságának a fokmérőjévé válik. A konzervatív iránynak ma újabb képviselője jelentkezett: Nagy Emil, aki azt hirdette a folyosón, hogy a „divatos jelszavak“ ellen fog beszélni. Az elnöki előterjesztések során Justh Gyula meleg szavakkal elparentálta Krasznay Ferencet. Nagy Emil: A most folyó vitában azt ál- litották, hogy a sajtószabadságot nagy vesze­delem fenyegeti a preventív intézkedések fentartásával. Neki az a szilárd véleménye, hogy az előzetes intézkedésekre mindaddig szükség van, mig a sajtótörvényt úgy nem reformálják, hogy a visszaéléseket szigorúan torolja meg. A sajtó egy része előtt nincsen sem becsület, sem politikai tisztesség, az es­küdtszék pedig folyton a közvélemény nyo­mása alatt áll s nem az anyagi igazságot nézi. Szász József: Hát ez is bűn? (Zaj.) Nagy Emil: ő nem kívánja, hogy a saj­tót általánosságban szorítsák meg, de a hiá­nyokon segíteni kell. Ő nem ijed meg azok­tól sem, akik állásfoglalása miatt a reakció SÁTOR FAL DIVATARUHAZA TAVASZI újdonságok. K iV Felülmúlhatatlan * választékban megérkeztek! 1484~D8 Lapnnk mai száma 10 oiáal.

Next

/
Thumbnails
Contents