Szeged és Vidéke, 1907. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

Az alkotmánybiztosítékok dolga. (Saját tudósítónktól.) Egy igen előkelő állású vezető politikus arra a hirre vonatko­zólag, hogy a király az alkotmánybiztosíté­­kokról szóló törvényjavaslatokat elintézetle­nül keverteti íróasztalán és hogy a király egy volt miniszterelnököt bizott meg az alkotmánybiztosítékok megvizsgálásával, a következő érdekes fölvilágosításokat adta: Az az isdil­ jelentés, amely arról ad hírt, hogy az alkotmánybiztosítékok dolgá­ban illetéktelen befolyás érvényesül és hogy ennek a befolyásnak hatása alatt késik im­már egy esztendő óta Andrássy Gyula gróf által előterjesztett javaslatok előzetes királyi szankciója, az itteni politikai körökben élénk mozgalmat keltett. Határozottan két véle­mény kidomborodását lehet észlelni, amelyek mindegyikének számos híve van azokban a körökben, amelyekben ismerik az udvar cirkulusait. Az egyik párt — mert határozottan két pártról lehet beszélni — igaznak mondja a királyi jóváhagyás halogatását és helyesli, hogy a király a régi korszak embereinek elébe terjesztett aggályait mérlegelés tár­gyává teszi. Tudják már azt is, hogy Andrássy Gyula gróf már hónapokkal ez­előtt be is adta lemondását, éppen az alkot­­mánybiztosítékokról szóló törvényjavaslatok előzetes királyi szankciójának késése miatt. A király azonban ezt a lemondást szintén az alkotmánybiztosítékok mellé sorozta, vagyis nem intézte el. Ezekben a körökben azt mondják, hogy a Wekerle-kormány négy fő­feladatra vállalkozott: a kiegyezés megkötésére, a kvóta fölemelésére, a bankszabadalom meghosszabbítására és az újoncjutalék fölemelésére. Amíg ez a négy főfeladat nincs meg­oldva, a király a kabinetben semmi változást sem enged meg, így aztán arról most szó nem lehet, hogy a király teljesítse a kor­mány bármely kívánságát, míg kiegyezés, új bankszabadalom, fölemelt kvóta és több újonc nem lesz. Ha pedig ez meglesz, mehet a kormány — alkotmánybiztosítékok nélkül, önt, hogy ezt köztudomásra hozza. Kelt Ischlben, 1907. évi julius hó 28-án. Ferenc József s. k. Wekerle Sándor s. t. Hogy az öröm teljes legyen, a Wiener Zeitung közli az osztrák miniszterelnökhöz intézett legfelsőbb kéziratot, amely a közös ügyes költségekhez való hozzájárulás arányát az eddigi 33 V49, 66*1/49 arányban állapítja meg 1907 december 31-ig tartó érvénynyel. A KVÓTA. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap mai száma közli a királyi kéziratot, amely a magyarországi kvótát december 31-ig ren­deleti úton állapítja meg, föntartva és ez évre meghosszabbítva az eddigi arányt. A kézirat így hangzik: Kedves Wekerle dr.! Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanács­ban képviselt királyságoknak és országoknak törvényes képviseletei közt, arra az arányra nézve, amelyben a közös ügyek költségei­hez járulni tartoznak, az 1867. évi XII. törvénycikk 19., 20. és 21. §-ai (az 1867-ik évi december hó 21-én kelt ausztriai tör­vény 3. §-a R. G. 146. szám értelmében létesítendő egyezmény nem jött létre, a közös ügyek költségeihez való hozzá­járulási arányt az idézett törvénycikk 21-ik §-a (az idézett törvény 3-ik §-a) alapján az 1907. évi julius 1-től ugyanezen évi december 31-ikéig terjedő félév tarta­mára való érvénynyel akkér állapítom meg, hogy a közös ügyeim költségeiből — levonva azokból előzetesen az 1872. évi IV. törvénycikk értelmében a magyar államkincs­tár terhére eső 2 százalékot, a magyar ko­rona országai 33®A9 százalékot, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig 66,­/49 százalékot viseljenek. Utasítom Brankovics György halála. (Saját tudósítónktól.) Brankovics György szerb pátriárka tegnap, kedden délelőtt tizen­­egy órakor halt meg, de érthetetlen okokból délután kettedfél óráig titokban tartották a beállott katasztrófát. A pátriárka halála al­kalmából néhány középületen kitűzték a gyászlobogót. A nép az egyházi fejedelem halálának híré­t igen közönyösen fogadta. A pátriárka betegségéről és haláláról beavatott helyről a következőket közlik : Brankovics György pátriárka hat napja volt súlyosan beteg. Föltűnt, hogy míg eddig valahányszor beteg volt, a betegség egyes fázisairól jelentéseket tettek közzé, addig ez idő alatt egyáltalában nem közölték senkivel a betegség hírét. Föltűnt az is, hogy a beteg pátriárkához senkit sem bocsátottak és hog­’ hétfőn és kedden, amikor a pátriárka már agóniában feküdt, azt híresztelték mindenütt, hogy jobban van. A pátriárka mellett csupán veje, Maximovics K­lilán dr. és egy belgrádi orvos, Szimonovics dr. tartózkodtak állandóan. A halál bekövetkezése után Kraszojevics György dr. orsz. képviselő, a szerb nemzeti alapok ügyésze, jelentést tett Wekerle Sán­dor dr. miniszterelnöknek a pátriárka halá­láról. Ugyancsak értesítette Kraszojevics György Zmejanovics Gábor verseci püspököt, akit arra hívott föl, hogy mint a kon­gresszusi választmány elnökhelyettese, hívja egybe Karlócára a kongresszusi választ­mányt. Ugyancsak fölhívta Kraszojevics György dr. a karlócai járásbíróságot arra, hogy a pátriárka vagyonát Karlócán és az eszéki törvényszéket, hogy a pátriárkának a gályás uradalmakban levő vagyonát vegyék zár alá. A zár alá vétel mindkét helyen tegnap kez­dődött és ma folytatták. A pátriárka titkára tegnap adta át Bran­kovics végrendeletét Konyevics járásbirónak. A járásbiró a végrendeletet tanuk előtt föl­­bontván, kitűnt, hogy a pátriárka vagyo­nának egyetemes örökösévé leányát és vejét tette meg és a vagyonának csak elenyésző csekély töredékét hagyta jóté­kony célokra. Brankovics pátriárka holttestét szerdán délután boncolták föl és megállapították, hogy ő maga mérgezte meg a körmével súlyos lábsebét s ez okozta a halálát. Öngyilkosság­ról szó sincs. Szerdán reggel ismeretlen helyről 86 ezer korona érkezett a pátriárka clmére. Ez az az összeg, amelyet oly sok­szor számon kértek tőle. Bécsből még négy lovat is küldtek. A pátriárka gazdálkodásának átvizsgá­lásakor a pénztárban 75.000 koronát talál­tak különböző értékpapírokban. Úgy ezt, mint a 86.000 koronát a bizottság lefoglalta. A vizsgálatnál nagy rendellenességeknek és hiányoknak jöttek a nyomára. Új pát­riárkát csak 3 hónap múlva választanak. A legkomolyabb jelölt a temesvári püspök. SZEGGED És VIDÉKE. Szeged, 1907. augusztus 1., csütörtök. Közös konyha Szegeden. A tisztviselők szervezkedése. (Saját tudósitónktól.) Egy szegedi tanár, Lohán László dr., fölhívást tett közzé a kö­zös konyha létesítése érdekében. Nagybecs­­kereken, ahonnan az eszme kiindult, az in­tézmény fényesen bevált s ma már több száz család érzi, hogy mily megtakarítással jár, ha az erők és érdekek lelkesen egye­sülnek. S most már majdnem minden város­ban megindult a mozgalom, hogy az embe­rek maguk segítsenek a maguk baján és panaszoskodás helyett cselekedjenek. Nem merjük föl sem tenni, hogy Lohán dr. szó­zata sikertelen marad. Mindenki, aki érzi magáramaradottságának elviselhetlen terhét, igyekezzék, hogy a létért való küzdelem közösségében egyesüljön érdektársaival. A megértés, a megiszterés, célhoz fog vezetni. Lohán László dr. érdekes és nagyon megszívlelendő fölhívása a következő: Mélyen Tisztelt Szerkesztő Úr ! Nap-nap után olvasom becses lapjában a szegedi közönség keserves lamentációit a városi mizériák s különösen a megélhetési viszonyok tarthatatlansága ellen. Mi szege­diek csak keseregni tudunk s ölbe vetett kézzel várjuk isten áldását a városi ható­ságtól, meg tudom is még kitől, pedig míg a gondviselés eme hivatott férfiai komolyan meggondolják a dolgot, hogy végre tegye­nek is valamit a közönség érdekeinek védel­mére, addig e szenvedésnek egész kálváriáját járhatjuk és a kis exisztenciák még sokat koplalhatnak. Régen kísérem figyelemmel a nagy­becs­­kereki szociális mozgalmat a kollektív ház­tartásra vonatkozólag. Ez a mozgalom a középosztály oly érdekű szövetkezését hozta létre, amely miként a Budapesti Hírlap július 28-iki számában Hollósáé Grobois Nándon érdekes leírásából kitűnik, a jelenlegi forra­dalmi viszonyok között, midőn a munkabér, az élelmiszerek és ruházkodási cikkek a hi­vatalnoki osztály részéről egyszerűen megfi­­zethetetlennek, egyedüli mentsvárnak kínál­­kozik a biztos tönkremenés elől. Uraim ne keseregjünk a holdvilágnál, hiába várunk onnan segítséget, segítsünk mi magunkon, kövessük a temesváriak példáját, akik Darnay albiró kezdeményezésére a nagybecskerekihez hasonló mozgalmat indítottak s csak rövid idő kérdése, hogy a közös konyha modern intézményét életbeléptessék. Szervezkedjünk mi is és sok mizériától fogunk megszaba­dulni , megoldottuk a nehéz cselédkérdést, nem szenvedjük tovább a piaci kofák szem­­telenkedését, tekintélyes összeget fogunk meg­takarítani , ráadásul ideális, nyugodt családi otthonunk lesz, ment a háztartás minden kel­lemetlenségeitől. Kérem tehát mindazon tisztviselő­társai­mat, akik a nagybecskereki mintára szerve­zendő közös konyha fölújításában részt venni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli óhajukat egy az állami főgimnáziumba címzendő leve­lező lapon velem tudatni. Előre is hálás köszönetet mondva, ma­radtam tisztelő híve Lohán László dr. állami főgimnáziumi tanár. Lohán dr. akciójának a híre már tegnap is élénken foglalkoztatta az ismert köröket, ahol az igazán produktív terv nagy tetszés­sel találkozott. Augusztus hó 1-töl új műsor fényes attrakciókkal! Írt I# r I a fővárosi Orfeum országhirű Igazgató: Szűcs Laci UQIiniQmn |f QmniW közkedvelt komikusának állandó aOFte-sörcsarnok(Fekete-ház)kerthelyiségáben UUUlllllllll IXUlUljp — vendéglönéptével. A Szegedi Tarka Színpad 3250—55 Mérsékelt áru jegyek a Békés dohánytőzsdében kaphatók. A n. é. közönség szíves támogatását kérve, vagy­ok teljes tisztelettel Szűics Laci.

Next