Szeged és Vidéke, 1908. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1908-05-01 / 102. szám
]908 V/] Bíznak és fizetnek. — A feépviselőház illése. — intrját tudósítónktól.) A fépviselőház csütörtöki ülésén alakították meg a bizottságokat, azután tárgyalták Bozóky Árpád indítványát az alelnöki fizetések eltörléséről és Mária Gyuláét az elnökség iránt való bizalmatlanságról. De mind a kettőt elvetették, bíznak és fizetnek . . . Justh Gyula tíz óra után nyitotta meg az ülést. Fölolvasták és hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét, mire az elnök néhány bejelentést tett. Bemutatta Hencz Károly néppárti képviselő levelét, amelyben tudatja, h hogy jegyzői tisztéről lemond. Ezután mindjárt rátértek a bizottsági tagok megválasztására. , A választások után okolta meg Bozóky Árpád az alelnöki tiszteletdíjak eltörlése dolgában benyújtott indítványát. Az elnöki fizetéseket — mondotta — a szabadelvűpárti rendszer hozta be suba alatt és először 4800 korona tiszteletdíjat állapított meg, de ez nem volt nekik elég és később 12.000 koronára emelték föl. Fölolvassa Rakovszky régi beszédét, amelyben azt mondja, hogy amikor egy nagy a nyomor és fölemelik a fizetést, ez nem egyezik meg a méltányossággal és a felelősség tudatával. Fölolvassa Mezőssy Béla akkori beszédét; ő az alelnöki fizetésben erkölcsi függőséget látott. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter: Abban az időben, amelyet Bozóky említett, is abban a véleményben volt, hogy megadható a honorárium. Ha mindenki kap fizetést, miért ne kapnának az alelnökök is ? Ez demokratikus dolog, én sokáig dolgoztam Ignoráfiumért. Kéri, hogy az indítványt ne tűzzék napirendre. (Helyeslés.) A Ház nem tűzte napirendre az indítványt Az alelnöki fizetéseket tehát nem fe■yegeti semmi veszély. Az ülés végén Maniu Gyula megindokolta ismeretes és kellemetlen indítványát. Mondja ki a Ház, hogy a házszabályoknak elfogult kezelése miatt az elnökség iránt bizalmatlansággal viseltetik. Az indítvány előterjesztése egyáltalában nem volt jelentőségteljes, még csak érdekes fűszálakat, friss leveleket kell növeszteni. De a társadalom berendezkedése csak a régi alapon fejlődik és alakul tovább, itt az ágak sem pusztulnak el és a levelek hullása csak személyekben, de nem lényegben történik. Az ember pusztul, de a társadalom megmarad, az élők meghalnak, de az emberiség életének formái a régiek. Mindenben jelentős ez az uj életeket teremtő májusi hajnal, csak éppen az emberiség életében nem, mert itt csak uj bizalmakat, de nem uj tetteket és nem uj valóságokat szül. Az uj hajnal itt a régió gyümölcseit érleli tovább és a remények, vágyak, epedező hitek nem valósulnak meg addig, amíg el nem pusztul a társadalom régi törzse. És e törzs már korhad, már eszi a szú, már odvas is, de még friss ágakat hajt és terebélyesedik. Millió kar fejszecsapása kell a ledöntésére és az új magnak, az egyenlőség, testvériség és szabadság fája magvának elvetése csak a régi törzs pusztulása után lehetséges. Szerelmes csóknak, forró ölelésnek, tobzódó mámornak, pajkos évődésnek éjszakáján új hajtásokat fakasztanak a természet szűz erői. A hajnal már világosodik, a villamos lámpa sárgáló lángját már el lehet csavarni, a légi fény kitört már a mélyből. Az ember is álmodva álmodik ez éjszakán új hajnalt, erejét megfrissültnek hiszi és a következő éjszakán fáradtan, lomhán pihen meg újból szépet álmodni és keveset merve cselekedni. SZEGED ÉS VIDÉKE. sem. Maniu Gyula beszéde közben azonban egy közbeszólás nyomán egynéhány kormánypárti ember, számszerint öten, úgynevezett tüntetést rendezett Polonyi mellett. Miután Martin Gyula befejezte a beszédét, Kossuth Ferenc állott föl szólásra. Indítványozta, hogy ne tűzzék napirendre Maniu Gyula indítványát, mert ellenkezőleg elismeréssel kell lenni az elnökség iránt nehéz időkben teljesített munkájukért. A Ház nem tűzte napirendre Maniu Gyula indítványát. A legközelebbi ülés május negyedikén, délelőtt tizenegy órakor lesz és napirendjére a miniszteri és bizottsági jelentések tárgyalását tűzték ki. Május 5-én pedig — végre valahára — érdemleges ülése lesz a Háznak. A készen levő mentelmi ügyeket fogják ezen a napon tárgyalni. A POLITIKAI színház. Beszennyezik a bírói talárt. Zsarnokoskodik a mameluk-tábor. — A bécsi tanácskozások. (Saját tudósítónktól.) Polónyi Géza csatlósai, a régi jó időkben elvbarátai, csütörtökön nagy lármát csaptak a képviselőház folyosóján amiatt, hogy Zsitvay Leó szerintük elfogultan vezeti a nagy per főtárgyalását A képviselő uraknak ezt a lázongását egykedvűen nézték azok, akiknek a judikatúsa erkölcsi hivatásáról európai fogalmaik vannak, Andrássy és Günther miniszterek pedig ámulva csapták össze a kezeiket, mint akik azt mondják, hogyan, hát már a bírói polcot is magukhoz akarják lerántani a reakció apró vércsei ? Hire járt, hogy interpellálni akarnak Zsitvay miatt, de Andrássy és Justh Gyula alapos leckét adott a maffiának a bíróság iránt tartozó tiszteletből. — Günther megbuktatásához is szeretnének hozzáfogni a sötéten árnyékoltak. Követelésük az, hogy Zsitvay ellen Günther már most indítsa meg a fegyelmit, mozdítsa el a tárgyalás vezetésétől. S ha Günther az interpellációra, melyet a reakciósok a Zsitvayügyben tesznek — még nem tudják, ki által — nem ad kielégítő választ, akkor komoly szándékuk nyílt ülésen leszavazni és megbuktatni az igazságügyminisztert. Ha tehetségük lesz hozzá! A Wekerle-tábor, mint utólag kiderült, egyáltalán nem hajlandó ellenzéket megtűrni sehol, ahol a kirekesztésre hatalma van. A bizottságokból nemcsak a balpártot zárták ki, hanem azokat a kilépetteket is, akik nem tartoznak a balpárthoz, így Bánffy Dezső bárót, Urmánczy Nándort, Wesselényi bárót, Hentaller Lajost sem találták méltónak a bizottságokban való részvételre. A választásoknál azonban bejöttek: Becsey Károly dr. (kérvényi bizottság), Endrey Gyula (igazságügyi), Reök Iván (vízügyi és közlekedési), Mezőfi Vilmos (munkásügyi). Faragó Antalt, a csongrádi képviselőt és Molnár Jenőt, Szentes kilépett képviselőjét, egyetlenegy bizottságba se vették be. Bécsben csütörtökön délelőtt kezdődött a külügyminiszteri palotában a közös miniszteri értekezlet, amelyen Aerenthal báró elnökölt. A magyar kormány részéről Wekerle Sándor és Popovics államtitkár voltak jelen. Az idei delegációs költségvetésről tanácskoztak hosszasan s főleg azon tanakodtak, hogyan lehetne biztosítani a tisztek nagyobb gázsiját már ebben az esztendőben ? Végül a következő megállapodásra jutottak: A delegációk elé terjesztendő közös költségvetésbe az idén nem illesztik be a fölemelt tiszti fizetést, de — felsőbb parancsra — olyan formát kell keresni, hogy a katonatisztek már ebben az év-ben megkapják a magasabb gázsit. A - 3 két állam pénzügyminiszterének kötelességévé tették, hogy a kellő formát megtalálja. Wekerle és Korytowsky pénzügyminiszterek hír szerint már meg is állapodtak, hogyan fogják elhelyezni büdzséikben a milliókat. .Miután őfelségének egyenes kívánsága, hogy a fölemelt gázsi a jövő évben már a költségvetésben is szerepeljen, elhatározták, hogy a delegációk elé 1909-ben olyan büdzsét terjesztenek, amely a fölemelt fizetéseket is magában foglalja. A tanácskozásokat nem fejezték be s így a koronatanácsot csak később fogják megtartani. A császár már csak a kész megállapodást fogja bírálat alá venni. Csernoch püspök beiktatása. Csernoch János csanádi püspököt május 10-ikéit iktatják be Temesvárott. (Saját tudósítónktól.) Nagy és fényes ünnepségek között megy végbe Temesvárott május 10-én Csernoch János dr. csanádi püspök fölszentelése és beiktatása. A polgári és katonai hatóságok természetesen szintén részt vesznek az ünnepélyes aktuson, amely méltó lesz ahhoz a magas álláshoz, amelybe az új püspököt beiktatják. Szeged városát Lázár György dr. polgármester vezetésével tíz törvényhatósági bizottsági tag képviseli, ott lesz továbbá Jászai Géza apát, esperes plébános vezetésével a szegedi római katolikus papság is. A püspöki iroda ma bocsátotta közre a beiktatási ünnep sorrendjét, amely következőkben állapítja meg az intronizáció programját : Május 9-én délután érkezik Temesvárra kíséretével a püspöki fölszentelést végező Hornig Károly báró veszprémi püspök és a segédkező Hosszú László dr. lugosi görög katolikus püspök. Május 10-én délelőtt kilenc órakor lesz a püspökök ünnepélyes bevonulása a székesegyházba. Szentmise közben a pápai kinevezési okmány fölolvasása után végbemegy a püspökké való fölszentelés. Szentmise végén a királyi adománylevél kihirdetésével történik a püspöki beiktatás, ezt követi a papság hódolatnyilvánítása, végül a püspök első szózata híveihez. Az istentisztelet végeztével a püspökök visszavonulnak a püspöki palotába. Déli 12 órakor a püspöki palota nagy fogadótermében kezdetét veszi a küldöttségek fogadtatása a következő sorrendben: a római katolikus papság, a vallásfelekezetek vezetőik rangja szerint való sorrendben, a katonaság, a törvényhatóságok betűrendben, utoljára Temesvár szabad királyi városa, a bírói kar, az állami hivatalok, testületek, társulatok és egyesületek. Délután két órakor a vendégek számára díszebéd lesz. Németh József püspök a beiktatás alkalmából kibocsátotta a Vilik körlevelét, amelyet az egyházmegye papságához intéz. Tudatja ebben a cirkuláréban a püspök, hogy Csernoch János dr. legkegyelmesebben kinevezett Csanádi püspök április 24-én Temesvárra érkezett és hogy püspökké szenteltetésének, nemkülönben beiktatásának napjául május 10-ének, Szent József oltalmas ünnepének délelőtti kilenc óráját tűzte ki. Örömmel hozza ezt a papság tudomására és meghívja egyúttal mindazokat, akiket lelkipásztori teendőik az ünnepélyen való megjelenésben nem gátolnak. Elrendeli a körlevél egyszersmind azt is, hogy a fölszentelés és beiktatás napján az egyházmegye összes templomaiban a híveket ezen ünnepélyes ténykedésekről megfelelő módon kioktassák és egyszersmind isten áldását kérjék az új főpásztorra, hogy hosszú és bölcs kormányzással vezethesse híveit és az egyházmegye sorsát.