Szeged és Vidéke,1908. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1908-06-02 / 127. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEG, 1908., jtinlus 2., kedd. pdt.tttkat waptt,ap ill, énfoliam. 127. (2028.) szám. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL és NYOMDA; KÁLVÁKIA-ÜTCA 6. SZÁM. Kiadóhivatal, szerkesztőség és nyomda 84. TELEFON: Főszerkesztő 3. Felelős szerkesztő 065^ ____________________ FŐSZERKESZTŐ: BALASSA ARMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Szegeden: Postai kCldóssel: Egész évre ... 18 korona, j Egész évre ** . . 24 korona. Negyedévre . . . 4.50 „ j Negyedévre... 6 ^ Egy hónapra. . . 1.50 „ | Egy hónapra . . 2 „ EGYES SZAM Ára 6 FILLÉR Szegény ország, gazdag ország. (p. j.) A szegény országot megcsinálta a magyar közvélemény, a nemtörődömség, a nernbánomság, a rideg konzervativizmus és a folytonosan való felületes politizálás. Olyan szegények is vagyunk, mint a temp­lom egerei. Minden fényünk, minden gazdagságunk, minden nagyságunk és minden haladásunk olyan, mint íiz a dunaparti törvénvház ott Budapesten: fényes, cifra, rikitó, tetszetős, de belse­jében és lényegében tartalmatlan, ijesz­tően kopár, üres, sivár és kétségbeejtő. A gazdag országot megcsinálta a né­metek császárja és az angolok királya, akiknek uralkodása, politikai és társa­dalmi ténykedése nyomán legalább anyagi részében erős, egészséges és életrevaló közhangulat keletkezett, amely a biroda­lom határain belül és azokon kivül való érvényesülés föltételeit és lehetőségét első sorban és tágabb körben a komoly, cél­tudatos és lelkiismeretes munkában, má­sod sorban és szükebb körben a gazda­sági élet minél nagyobb fokú kiterjesz­tésében és erösitésében látta és állapí­tótta meg. Nálunk a mindenkori kormányok, sőt sok tekintetben maga a társadalom is folytonosan és állandóan összpontosít. Minden és mindenki a fővárosba törek­szik, amelynek fejlődése örvendetesen ro­hamos és erős, sok tekintetben gátlója és megakasztója azonban a vidéki váro­sok nagyobbodásának fejlődésének, erő­södésének és haladásának. Örvendetes irány ezzel szemben az, amely az ország kulturális és gazdasági erősödésének súly­pontját a vidékre akarja helyezni és kikeresi erre a célra azokat a városi törvény­hatóságokat, amelyek legelőször jöhetnek számításba e tekintetben úgy lakosaiknak számánál, mint nagyságuknál, eddig tel­jesített kulturális és gazdasági munkájuk­nál, továbbá azoknál az erkölcsi testüle­teknél, közintézményeknél és vállalatok­nál fogva, amelyek területeiken eddig is letelepedtek, alakultak és működtek. Hogy az ország közvéleményének hivatalos és magános testületnek a választása ebből a szempontból első sorban Szegedre esett, az a közelmúlt eseményeivel épp úgy bebizonyított, mint örvendetes, okos s minden bizonynyal a megfelelő ered­ménynyel és haszonnal is járó tény. A központi politikai élet megoszlására semmi szükség. De talán ez egyelőre le­hetetlen dolog is. A gazdasági és kultu­rális élet megoszlását azonban épp a ter­mészetes és erős fejlődés föltételezi és követeli, a gazdasági és kulturális élet bi­zonyos fokú fejlettsége, terjedelme és nagysága pedig önmagától meghozza. Sajnos, mi csak mostanában érünk ahhoz a fejlődési ponthoz, amidőn az összpontositással ellentétes irányú áram­lat kezd érvényesülni és fölszinre jutni. Ha van bennünk erő, képesség, tudat, tehetség és jó szándék az egészséges, a fejlődő és érvényesülő nemzeti életre, úgy meg fogjuk találni azokat az eszkö­zöket, amelyekkel ez a fejlődés állandó- sitható, hatásaiban és eredményeiben a nemzeti és társadalmi élet egészségesebbé és erősebbé tételére, a vagyonosodás emelésére és állandósítására, a tái'sas lét minden és összes áldásaira kihasználható. Hogy a vidéki városok közül Szeged leginkább alkalmas ennek a hivatásnak betöltésére, és érvényesítésére, azt bebi­zonyította az, hogy közel egy év óta ennek az országnak majd minden nagy társadalmi és gazdasági mozgalma Sze­geden folytatódott le, itt nyert formát és alakot, ide jött érvényesülni és innen indult hódítani. A múlt szombaton a gyáriparosok, most meg a kereskedelmi utazók szervezkedése folyt le ebben a nagy és szépnek mondott tiszaparti és alföldi metropolisban, amelynek a legkö­zelebbi jövőben már nem a metropolis jelző, az alföld és a tiszapart adhatja meg a legnagyobb jelentőséget, hanem az az erős és forrongó mozgás és lüktetés, amelynek itt rövidesen meg kell indul­nia és irányítania, fejlesztenie, nagygyá és hatalmassá kell tennie a magyar ipart, kereskedelmet, forgalmat és közgazdaságot. És itt kezdődik a gazdag, a boldog Magyarország. Ahol nincs semmi fény­űzés, pompa, de van lényeg és tartalom. Ahol a munka az előkelőség, a nemzet boldogitása és gazdagítása érdekében el­ért siker az érdemrend. Amelynek köz­hangulatát a vagyonosodás és természetes gazdagodás serkentő vágya, a dolgozni tudás és birás biztató ereje, a becsületes vállalkozási kedv folytonos lüktetése teszi változatossá, erőssé, vonzóvá és színessé. És amelynek tereit és utcáit folytonosan lót-futó és dolgozó nép, gyárak, vállalatok füstölő kéményei, iparmühelyekből kiözönlö elégedett munkások százai és ezrei, biztos megélhetési alapon álló üzletek jól fizetett segédei töltik be. Szegény Magyarország: gazdag or­szág ! Micsoda álom ! A POLITIKAI színház. Bomba a folyosón. — Uj bécsi vereség. — Ó, az a bankbizottság! (Saját tudósitónktól.) A képviselőház hétfői ülésén érdekes szenzáció pattant ki. Köztudomásúvá lett, hogy azon a fúzión ki­vül, amit a függetlenségi pártban kezdemé­nyeztek, egy másik fúziónak is voltak apos­tolai. Ezek hatvanhetes blokkot akartak létrehozni a negyvennyolcas helyett és Andrássyt tették volna meg a fejének. Holló Lajos mondta el ezeket s adatai föltünést keltettek. Mindenki azt várta, hogy Andrássá reflektálni fog rá, annál is in­kább, mert Holló néhányszor egyenesen aposztrofálta Andrássyt. A Ház legnagyobb meglepetésére azonban Andrássy Holló be­széde végén fölkelt és — kiment a folyosóra. Nem felelt Hollónak. De szükebb baráti kör­ben a folyosón nyilatkozott arról, hogy mi­ért nem felel. Csak ennyit mondott a mi­niszter : — Nem felelek, mert ha felelnék, föl- bomlana a koalíció ! Ez még szenzációsabb kijelentés s csak azt teszi kérdésessé, hogy amit Andrássy akart mondani, az olyan erős dolog-e, vagy a koalició áll olyan gyönge lábon, hogy könnyen földönthető . . . Az osztrák iparosok szövetségének köz­gyűlésén, amelyet vasárnap a császárváros­ban tartottak, Licht birodalmi képviselő rá­mutatott arra, hogy a Magyarországgal kö­tött kiégj'ezésben Ausztria számára nagy gazdasági előnyöket lát. Bírálta a magyar kereskedelem- és iparpártolást és azzal vi­gasztalta az osztrákokat, hogy kellő munka­erő és tőke hiányában nem kell tartani tul- nagy konkurrenciától, — óva int azonban mindenkit, nehogy az osztrák iparosok és az osztrák tőke a magyar ipar megteremtésére adják magukat. A függetlenségi párt hétfőn este érte­kezletet tartott. Az uj törvényjavaslatokat tárgyalták és fogadták el. — A bankbizott­ság szerdán délután ülést tart. EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR.

Next

/
Thumbnails
Contents