Szeged és Vidéke,1908. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1908-06-02 / 127. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1908., juinius 2., kedd. pdf.titkat napit,ap ill. énfolyam. 127. (2028.) szám. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL és NYOMDA, KÁLVÁRIA UTCA 6. SZÁM. Kiadóhivatal, szerkesztőség és nyomda 84. TELEFON: Főszerkesztő 3. Felelős szerkesztő 0658____________________ FŐSZERKESZTŐ: BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Szegeden: Postai kürdéssel: Egész évre ... 18 korona. | Egész évre ** . . 24 korona. Negyedévre . . . 4.50 „ | Negyedévre... 6 ^ Egy hónapra. . . 1.50 „ | Egy hónapra . . 2 „ EGYES SZÁM Ára 6 FILLÉR Szegény ország, gazdag ország. (p. j.) A szegény országot megcsinálta a magyar közvélemény, a nemtörődömség, a nembánomság, a rideg konzervativizmus és a folytonosan való felületes politizálás. Olyan szegények is vagyunk, mint a templom egerei. Minden fényünk, minden gazdagságunk, minden nagyságunk és minden haladásunk olyan, mint ítt a dunaparti törvényhoz ott Budapesten: fényes, cifra, rikító, tetszetős, de belsejében és lényegében tartalmatlan, ijesztően kopár, üres, sivár és kétségbeejtő. A gazdag országot megcsinálta a németek császárja és az angolok királya, akiknek uralkodása, politikai és társadalmi ténykedése nyomán legalább anyagi részében erős, egészséges és életrevaló közhangulat keletkezett, amely a birodalom határain belül és azokon kívül való érvényesülés feltételeit és lehetőségét elsősorban és tágabb körben a komoly, céltudatos és lelkiismeretes munkában, másodsorban és szűkebb körben a gazdasági élet minél nagyobb fokú kiterjesztésében és erősítésében látta és állapította meg. Nálunk a mindenkori kormányok, sőt sok tekintetben maga a társadalom is folytonosan és állandóan összpontosít. Minden és mindenki a fővárosba törekszik, amelynek fejlődése örvendetesen rohamos és erős, sok tekintetben gátlója és megakasztója azonban a vidéki városok nagyobbodásának fejlődésének, erősödésének és haladásának. Örvendetes irány ezzel szemben az, amely az ország kulturális és gazdasági erősödésének súlypontját a vidékre akarja helyezni és kikeresi erre a célra azokat a városi törvényhatóságokat, amelyek legelőször jöhetnek számításba e tekintetben úgy lakosaiknak számánál, mint nagyságuknál, eddig teljesített kulturális és gazdasági munkájuknál, továbbá azoknál az erkölcsi testületeknél, közintézményeknél és vállalatoknál fogva, amelyek területeiken eddig is letelepedtek, alakultak és működtek. Hogy az ország közvéleményének hivatalos és magános testületnek a választása ebből a szempontból elsősorban Szegedre esett, az a közelmúlt eseményeivel épp úgy bebizonyított, mint örvendetes, okos s minden bizonynyal a megfelelő eredménynyel és haszonnal is járó tény. A központi politikai élet megoszlására semmi szükség. De talán ez egyelőre lehetetlen dolog is. A gazdasági és kulturális élet megoszlását azonban épp a természetes és erős fejlődés föltételezi és követeli, a gazdasági és kulturális élet bizonyos fokú fejlettsége, terjedelme és nagysága pedig önmagától meghozza. Sajnos, mi csak mostanában érünk ahhoz a fejlődési ponthoz, amidőn az összpontosítással ellentétes irányú áramlat kezd érvényesülni és felszínre jutni. Ha van bennünk erő, képesség, tudat, tehetség és jó szándék az egészséges, a fejlődő és érvényesülő nemzeti életre, úgy meg fogjuk találni azokat az eszközöket, amelyekkel ez a fejlődés állandósítható, hatásaiban és eredményeiben a nemzeti és társadalmi élet egészségesebbé és erősebbé tételére, a vagyonosodás emelésére és állandósítására, a társas lét minden és összes áldásaira kihasználható. Hogy a vidéki városok közül Szeged leginkább alkalmas ennek a hivatásnak betöltésére, és érvényesítésére, azt bebizonyította az, hogy közel egy év óta ennek az országnak majd minden nagy társadalmi és gazdasági mozgalma Szegeden folytatódott le, itt nyert formát és alakot, ide jött érvényesülni és innen indult hódítani. A múlt szombaton a gyáriparosok, most meg a kereskedelmi utazók szervezkedése folyt le ebben a nagy és szépnek mondott tiszaparti és alföldi metropolisban, amelynek a legközelebbi jövőben már nem a metropolis jelző, az alföld és a tiszapart adhatja meg a legnagyobb jelentőséget, hanem az az erős és forrongó mozgás és lüktetés, amelynek itt rövidesen meg kell indulnia és irányítania, fejlesztenie, nagygyá és hatalmassá kell tennie a magyar ipart, kereskedelmet, forgalmat és közgazdaságot. És itt kezdődik a gazdag, a boldog Magyarország. Ahol nincs semmi fényűzés, pompa, de van lényeg és tartalom. Ahol a munka az előkelőség, a nemzet boldogítása és gazdagítása érdekében elért siker az érdemrend. Amelynek közhangulatát a vagyonosodás és természetes gazdagodás serkentő vágya, a dolgozni tudás és bírás biztató ereje, a becsületes vállalkozási kedv folytonos lüktetése teszi változatossá, erőssé, vonzóvá és színessé. És amelynek tereit és utcáit folytonosan lót-futó és dolgozó nép, gyárak, vállalatok füstölő kéményei, iparműhelyekből kiözönlő elégedett munkások százai és ezrei, biztos megélhetési alapon álló üzletek jól fizetett segédei töltik be. Szegény Magyarország, gazdag ország ! Micsoda álom ! EGYES SZÁMÁRA 6 FILLÉR. A POLITIKAI színház. Bomba a folyosón. — Új bécsi vereség. — Ó, az a bankbizottság! (Saját tudósítónktól.) A képviselőház hétfői ülésén érdekes szenzáció pattant ki. Köztudomásúvá lett, hogy azon a fúzión kívül, amit a függetlenségi pártban kezdeményeztek, egy másik fúziónak is voltak apostolai. Ezek hatvanhetes blokkot akartak létrehozni a negyvennyolcas helyett és Andrássyt tették volna meg a fejének. Holló Lajos mondta el ezeket s adatai föltünést keltettek. Mindenki azt várta, hogy Andrássy reflektálni fog rá, annál is inkább, mert Holló néhányszor egyenesen aposztrofálta Andrássyt. A Ház legnagyobb meglepetésére azonban Andrássy Holló beszéde végén fölkelt és kiment a folyosóra. Nem felelt Hollónak. De szűkebb baráti körben a folyosón nyilatkozott arról, hogy miért nem felel. Csak ennyit mondott a miniszter : — Nem felelek, mert ha felelnék, fölbomlana a koalíció ! Ez még szenzációsabb kijelentés s csak azt teszi kérdésessé, hogy amit Andrássy akart mondani, az olyan erős dolog-e, vagy a koalíció áll olyan gyönge lábon, hogy könnyen földönthető . . . Az osztrák iparosok szövetségének közgyűlésén, amelyet vasárnap a császárvárosban tartottak. Licht birodalmi képviselő rámutatott arra, hogy a Magyarországgal kötött kiegyezésben Ausztria számára nagy gazdasági előnyöket lát. Bírálta a magyar kereskedelem- és iparpártolást és azzal vigasztalta az osztrákokat, hogy kellő munkaerő és tőke hiányában nem kell tartani túlnagy konkurrenciától, s óva int azonban mindenkit, nehogy az osztrák iparosok és az osztrák tőke a magyar ipar megteremtésére adják magukat. A függetlenségi párt hétfőn este értekezletet tartott. Az új törvényjavaslatokat tárgyalták és fogadták el. A bankbizottság szerdán délután ülést tart.