Szeged és Vidéke, 1908. július (7. évfolyam, 149-175. szám)
1908-07-01 / 149. szám
A munkásházak. — A képviselőház ülése. — A saját tudósítónktól.) A munkásházak építéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta a képviselőház. A vita során Wekerle Sándor miniszterelnök nyilatkozott a kormány szociális tevékenységéről s a telekvásárlások dolgáról. Még az ülésen letárgyalta a Ház a kúriai bíráskodás törvényének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot is. Justh Gyula elnökölt, tíz órakor nyitotta meg az ülést. Harmadszori olvasásban elfogadták a szeszadó-javaslatot. Közben a terembe lépett Szappanos István, akit a balpárt tagjai megéljeneztek és megtapsoltak. A munkásházak. A napirend szerint az állami költséggel Budapesten építendő munkásházakról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Hoitsy Pál előadó ismertette s elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Thoroczkay Viktor báró szerint igen helyesen teszi a kormány, hogyha közjogi téren nem tudunk eredményeket elérni, szociális téren igyekszik orvosolni az ország, a társadalom nagy sebeit. Nem hiszi, hogy a tervezett költség elegendő legyen a munkásházak építésére, még ha állami téglagyárat állít is a kormány. Üdvösnek tartaná, ha a kormány elősegítené a házépítő-szövetkezetek alakulását. Határozati javaslatot nyújt be: utasítsák a kormányt, tegye lehetővé, hogy a Budapesten lakó kisebb javadalmazású és csekély nyugdíjú állami tisztviselők olcsó áron megfelelő lakást bérelhessenek. (Helyeslés.) Mezőfi Vilmos szerint Budapesten hatvanezer ágyrajáró van s a legkisebb lakás évi bére is meghaladja a kétszáz koronát. Határozati javaslatot nyújt be, hogy hatezer munkás számára még szeptemberre építsenek lakásokat. Bizonyos újságcikkeket tesz végül szóvá. A kormányt meggyanúsítják, hogy közvetítés útján vásárolta a telkeket, sőt egy képviselő busás províziót is kapott. Azért teszi szóvá ezt a dolgot, hogy a miniszterelnöknek alkalma legyen a törvényhozás színe előtt nyilatkozni. Wekerle Sándor miniszterelnök azokra az okokra nézve, amelyek a kormányt a javaslat előterjesztésére sarkalták, a törvényjavaslat raegokolására hivatkozik. A megkezdett akciót a törvényjavaslat nem meríti ki. Nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is propagálja a kormány a munkáslakások építését , ezt a kereskedelmi tárca keretében maga is megvalósítani igyekszik, így Pozsonyban építenek majd munkásházakat, aztán a többi nagyobb emporiumokban. Thoroczkaynak azt feleli, hogy nem nagy vállalatokkal fogja az építkezést végrehajtatni, hanem ellenkezőleg, kis vállalatokkal. Mindenki azt mondja, hogy az előirányzott összeg kevésnek bizonyul, a szóló még mindig bízik abban, hogy a tervezett költség elegendő lesz. Az építkezés az utóbbi időben rendkívül megdrágult. Ezt jórészt a tégla megdrágulása idézte elő. A munkabérek emelkedésének a szóló is barátja, ám csak úgy, ha vele a teljesítmények is nagyobbodnak A telekvásárlásokról megjegyzi, hogy a szerződések a törvényhozás jóváhagyásával lépnek csak életbe. Aki nagyobb akciót kezd, amely sok érdeket érint, rendszerint ki van téve annak, hogy meggyanúsítsák, vagy éppen megrágalmazzák. Ez éppen olyan dologról van szó, amely igen sok és nagy érdekkört érin. Mikor a telekvásárlásra került a sor, egy ügyvéd, aki később a szerződés megkötésében is közreműködött, hívta föl a figyelmét a Sárkány-örökösök telkére. Ekkor ő az örökösökkel tárgyalt, még pedig közvetetlenül, minden alkusz kizárásával. A telek egy részére sokkal előnyösebb ajánlatuk volt az örökösöknek s a főváros is jobb értékben becsülte meg a szomszédos telkeket. Végül a fölkért banktisztviselők is jóval magasabb értékre becsülték a telkeket, így vásárolta meg ő a területet 6 korona 50 fillérért. Az ügylet még gyámhatósági jóváhagyást is kíván. Ezeknél fogva teljességgel ki van zárva, hogy ez ügylet körül bárki bárminő províziót kapott volna. Ugyanígy áll a másik telek dolgais: az óhegyen mintegyszázhúsz féltől vették meg a telkeket 8 koronáért négyszögölenkint. Erre a telektömbre Hock János hívta föl aszóló figyelmét. A közvetítést egy derék fővárosi tisztviselő végezte, aki még arra sem volt rábírható, hogy készkiadásait fölszámolja. A kormány, mikor az akcióhoz fogott, el volt készülve rá, hogy nagy leleménynyel fognak mindenféle mendemondát, híresztelést, kifogást kitalálni azok, akiknek az érdekeit ez az akció érinti. Amint elhíresztelték, hogy a telek drága volt, híresztelni fogják, hogy a lakások rosszak, egészségtelenek s így tovább. Elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. Mezőfi Vilmos visszavonja határozati javaslatát. A Ház a törvényjavaslatot elfogadja. Mezőfi Vilmos és Wekerle Sándor fölszólalásai után a Ház a javaslat szakaszait változatlanul elfogadja, úgyszintén elfogadja a nemzetközi rádiótelegráf-egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot is, amelyet Ság Manó előadó ismertetett. Következik a kúriai bíráskodásról szóló javaslat tárgyalása. A kúriai bíráskodás. Szász Zsombor előadó ismerteti s elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. Vlad Aurél: Nem látja a javaslatban a rációt, mert hiszen a választási reform a kormány nyilatkozata szerint is küszöbön van. A kúriai bíráskodás meghosszabbítására semmi szükség sincs, éppen ezért indítványt tesz, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről. Mezősi Vilmos nem fogadja el a törvényjavaslatot. Határozati javaslatot nyújt be, amely akként kívánja módosítani a törvényjavaslatot, hogy a választás alkalmával minden költekezés, etetés-itatás tilalmas legyen. Nagy György: A balpárt nevében tiltakozik a törvényjavaslat ellen, mert annak érvénye alatt a nemzeti akarat nem nyilvánulhat meg szabadon. A fuvardíj és ellátási költség visszája annak a helyes álláspontnak, hogy a szavazás nem jog, hanem kötelesség. Hosszasan beszél a választói jogról. Az elnök ismételten figyelmezteti a szólót, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. Nagy György kéri a Házat, engedje meg, hogy eltérhessen a tárgytól. A Ház az engedelmet nem adja meg. Nagy György indítványozza, hogy a törvény érvényét csak két évre hosszabbítsák meg. Egyébként nincs értelme a törvénynek. Ugrón Gábor: Aki nem érti, hülye! Nagy György nem késett a felelettel. Egyáltalán nem értem — mondotta — a fölháborodást. Ugrón úr szerint, aki nem érti a dolgot, az hülye. Hát kérem, én értem, alighanem Ugrón úrnál van a hiba. Günther Antal igazságügyminiszter. Sem Mezőfinek, sem Nagy Györgynek nincs igaza, hogy ez a törvény a választási reform elodázását akarja jelenteni. A szóló előtt egészen más lebegett, mint az indítványozók előtt, hogy tudniillik a választásokról független bíróság ítélkezzék. A beadott határozatok mellőzését kéri. Szász Zsombor előadó válaszolni kíván a fölhozott kifogásokra. tfrediceanu Koriolán : Ez vezette a nőket Andrássy elé. (Derültség.) Szász Zsombor: Arra az esetre kell gondolni, hogy a választási törvény nem jut tető alá addig, mire a régi törvény érvénye lejár. Hátha akkor újra eljön a nyomor és szenvedés korszaka ? (Zaj) Ezért van szükség a törvény meghosszabbítására. (Helyeslés.) A Ház a beadott határozati javaslatokat mellőzi s úgy általános ágban, mint Mezőfi Vilmos s az előadó fölszólalása után részleteiben is elfogadja a javaslatot. Az ülés háromnegyed két órakor végződött. SZEGED ÉS VIDÉKE. 1908 VII/1 A város ösztöndíjai. — A jó tanulók jutalmazása. — (Saját tudósítónktól.) A város kezelésében több ösztöndíj van, amelyeket a tanács ítél oda a közművelődési és népnevelési bizottság javaslata alapján. Ezek közül az ösztöndíjak közül azoknak odaítélésére nézve, amelyek szeptembertől kezdve gazdátlanok lesznek, kedden délután tett javaslatot a népnevelési bizottság. A bizottság ülésén Lázár György dr. polgármester elnökölt. A Szabados-féle 160 koronás ösztöndíjat a szegedi polgári leányiskolát vagy a felsőbb leányiskolát végzett és felsőbb tanfolyamra menő szegénysorsú leányt kapja meg. Erre az ösztöndíjra nyolcan pályáztak. Három nem kiélt meg a feltételeknek. Kettő eddig kapta. Kajin Margit, Lázár Margit és Müller Margit között kellett választani a bizottságnak, amely végül is Lázár Margitot hozta javaslatba. Rózsa József 120 koronás alapítványát a felső kereskedelmi iskola valamelyik ernyedetlen szorgalmú és szegénysorsú tanulója nyerheti el. Három pályázó volt, és pedig Józsa Imre, Gergő Zoltán és Barna Nándor. A bizottság Józsa Imrét ajánlotta. Rozsa József két 120 koronás alapítványára pályázott 6 városi s egy állami tanító. Az ösztöndíjat elnyeri az a tanító, aki a népnevelés terén érdemeket szerzett s az ösztöndíjat még nem élvezte. Az ösztöndíjat elnyerte Fábián Károly, aki már 23 éve tanító és Mayer Márton. Rózsa József szegedi tanítóképzőbe járó szegénysorsú tanuló részére tett alapítványára Benkő Andrást ajánlotta a bizottság. Rózsa József 120—120 koronás alapítványára két elemi iskolai tanuló részére a bizottság Rehák Józsefet és Kosótzky Ferencet ajánlotta. Rózsa József a reáliskolába járó növendékek számára is tett 120 koronás alapítványt. Két pályázó volt, akik közül a bizottság Komlósi Andort ajánlotta. Rózsa József 240 koronás alapítványt tett a gimnáziumot végzett s tanulmányaikat felsőbb tanintézetben folytató növendékeknek. A bizottság erre az ösztöndíjra Dobóczky Pált ajánlotta. A Kárász-féle ösztöndíjra 8 pályázat érkezett be. Az ösztöndíjat bármily vallású, szegedi illetőségű, magyar nemzetiségű szülőktől származó leány nyerheti el, aki Szegeden polgári vagy más középiskolába jár. A közművelődési bizottság azt javasolta, hogy a tanács szeptemberben újabb pályázatot hirdessen erre az ösztöndíjra, mivel a pályázók között egy sem volt, aki teljes mértékben megfelelt volna a pályázati feltételeknek. POLITIKA A szeszadótörvény módosítása. A budapesti kereskedelmi és iparkamara kérvénynyel járul a magyar országgyűlés főrendiházához a képviselőház részéről megszavazott szeszadótörvényjavaslat módosítása iránt. A kamara a magyar szeszgyáriparra nézve sérelmes kontingens-felosztáson kívül állást foglal különösen a 65 koronában megállapított kontingensmegváltási összeg ellen, amelyet nagyobb összegben kér megállapítani, állást foglal továbbá ama korlátozás ellen, amely szerint a szárított mosléknak külföldön való értékesítése kizáratnék. A végrehajtási novella. A képviselőház csak szerdán kezdi meg a végrehajtási novella tárgyalását. Úgy halljuk, hogy olyan módosítást is előterjesztenek, hogy a törvény szentesítése előtt kötött ügyletek dolgában egy évig a régi végrehajtási törvény maradjon érvényben.