Szeged és Vidéke, 1908. július (7. évfolyam, 149-175. szám)

1908-07-01 / 149. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE. 1908 VII/1 A munkásházak. — A képviselőház ülése. — {Qaját tudósítónktól.) A munkásházak építéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben is elfogadta a kép­viselőház. A vita során Wekerle Sándor miniszterelnök nyilatkozott a kormány szo­ciális tevékenységéről s a telekvásárlások dolgáról. Még az ülésen letárgyalta a Ház a kúriai biráskodás törvényének meghosszab- bitásáról szóló törvényjavaslatot is. Justh Gyula elnökölt; tiz órakor nyi­totta meg az ülést. Harmadszori olvasásban elfogadták a szeszadó-javaslatot. Közben a terembe lépett Szappanos István, akit a bal­párt tagjai megéljenezték és megtapsoltak. A munkásházak. A napirend szerint az állami költséggel Budapesten építendő munkásházakról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Hoitsy Pál előadó ismertette s elfoga­dásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Thoroczkay Viktor báró szerint igen helyesen teszi a kormány, hogyha közjogi téren nem tudunk eredményeket elérni, szo­ciális téren igyekszik orvosolni az ország, a társadalom nagy sebeit. Nem hiszi, hogy a tervezett költség elegendő legyen a munkás­házak építésére, még ha állami téglagyárat állít is a kormány. Üdvösnek tartaná, ha a kormány elősegítené a házépitő-szövetkeze- tek alakulását. Határozati javaslatot nyújt be: utasítsák a kormányt, tegye lehetővé, hogy a Budapesten lakó kisebb javadalma- zásu és csekély nyugdiju állami tisztviselők olcsó áron megfelelő lakást bérelhessenek. (Helyeslés.) Mezőfi Vilmos szerint Budapesten hatvanezer ágyrajáró van s a legkisebb lakás évi bére is meghaladja a kétszáz koronát. Határozati javaslatot nyújt be, hogy hatezer munkás számára még szeptemberre építsenek lakásokat. Bizonyos újságcikkeket tesz végül szóvá. A kormányt meggyanúsítják, hogy közvetítés utján vásárolta a telkeket, sőt egy képviselő busás províziót is kapott. Azért teszi szóvá ezt a dolgot, hogy a miniszter- elnöknek alkalma legyen a törvényhozás színe előtt nyilatkozni. Wekerle Sándor miniszterelnök azokra az okokra nézve, amelyek a kormányt a javaslat előterjesztésére sarkalták, a törvény- javaslat raegokolására hivatkozik. A meg­kezdett akciót a törvényjavaslat nem meríti ki. Nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is propagálja a kormány a munkáslakások építését 8 ezt a kereskedelmi tárca kere­tében maga is megvalósítani igyekszik. így Pozsonyban építenek majd munkásháza­kat, aztán a többi nagyobb emporiumokban. Thoroczkaynak azt feleli, hogy nem nagy vállalatokkal fogja az építkezést végrehaj­tatni, hanem ellenkezőleg, kis vállalatokkal. Mindenki azt mondja, hogy az előirányzott összeg kevésnek bizonyul, a szóló még min­dig bízik abban, hogy a tervezett költség elegendő lesz. Az építkezés az utóbbi időben rendkívül megdrágult. Ezt jórészt a tégla megdrágulása idézte elő. A munkabérek emelkedésének a szóló is barátja, ám csak úgy, ha vele a teljesítmények is nagyobbod­nak A telekvásárlásokról megjegyzi, hogy a szerződések a törvényhozás jóváhagyásával lépnek csak életbe. Aki nagyobb akciót kezd, amely sok érdeket érint, rendszerint ki van téve annak, hogy meggyanúsítsák, vagy éppen megrágalmazzák. Bt éppen olyan dologról van szó, amely igen sok és nagy érdekkört érin^ Mikor a telekvásárlásra ke­rült a sor, egy ügyvéd, aki később a szer­ződés megkötésében is közreműködött, hívta föl* a figyelmét a Sárkány-örökösök telkére. Ekkor ő az örökösökkel tárgyalt, még pedig közvetetlenül, minden alkusz kizárásával. A telek egy részére sokkal elő­nyösebb ajánlatuk volt az örökösöknek s a főváros is jobb értékben becsülte meg a szomszédos telkeket. Végül a fölkért bank- tisztviselők is jóval magasabb értékre be­csülték a telkeket. így vásárolta meg ő a területet 6 korona 50 fillérért. Az ügy­let még gyámhatósági jóváhagyást is tí- ván. Ezeknél fogva teljességgel ki van zárva, hogy ez ügylet körül bárki bárminő províziót kapott volna. Ugyanígy áll a má­sik telek dolga !is: az óhegyen mintegy ’százhúsz féltől vették meg a telkeket 8 ko­ronáért négyszögölenkint. Erre a telektömbre Hock János hivía föl a .szóló figyelmét. A közvetítést egy derék fővárosi tisztviselő vé­gezte, aki még arra sem volt rábirható, hogy készkiadásait fölszámolja. A kormány, mikor az akcióhoz fogott, el volt készülve rá, hogy nagy leleménynyel fognak mindenféle mende-mondát, híreszte­lést, kifogást kitalálni azok, akiknek az ér­dekeit ez az akció érinti. Amint elhíresztel­ték, hogy a telek drága volt, hii esztelni fog­ják, hogy a lakások rosszak, egészségtelenek s Így tovább. Elfogadásra ajánlja a törvény- javaslatot. Mezöfí Vilmos visszavonja határozati javaslatát. A Ház a törvényjavaslatot el­fogadja. Mezöfí Vilmos és Wekerle Sándor föl- szólalásai után a Ház a javaslat szakaszait változatlanul elfogadja, úgyszintén elfogadja a nemzetközi rádiótelegráf-egyezmény be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot is, amelyet Ság Manó előadó ismertetett. Következik a kúriai bíráskodásról szóló javaslat tárgyalása. A kúriai biráskodás. Szász Zsombor előadó ismerteti s el­fogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. Vlád Aurél: Nem látja a javaslatban a rációt, mert hiszen a választási reform a kormány nyilatkozata szerint is küszöbön van. A kúriai biráskodás meghosszabbítására semmi szükség sincs, éppen ezért indítványt tesz, hogy a javaslatot vegyék le a napi­rendről. Mezöfí Vilmos nem fogadja el a tör­vényjavaslatot. Határozati javaslatot nyújt be, amely akként kivánj.i módosítani a törvény­javaslatot, hogy a választás alkalmával min­den költekezés, etetés-itatás tilalmas legyen. Nagy György: A balpárt nevében tilta­kozik a törvényjavaslat ellen, mert annak érvénye alatt a nemzeti akarat nem n.vilvá- nulhat meg szabadon. A fuvardíj és ellátási költség visszája annak a helyes álláspontnak, hogy a szavaz is nem jog, hanem kötelesség. Hosszasan beszél a választói jogról. Az elnök ismételten figyelmezteti a szólót, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. Nagy György kéri a Házat, engedje meg, houy eltérhessen a tárgytól. A Ház az engedőimet nem adja meg. Nagy György indítványozza, hoizy a törvény érvényét csak két évre hosszabbítsák meg. Egyébként nincs értelme a törvénynek. Ugrón Gábor: Aki nem érti, hülye! Nagy György nem késett a felelettel. Egyáltalán nem értem — mondotta ^ a fölháborodást. Ugrón ur szerint, aki nem érti a dolgot, az hülye. Hát kérem, én értem; alighanem Ugrón urnái van a hiba. Günther Antal igazságügyminiszter: Sem Mezőfinek, sem Nagy Györgynek nincs igaza, hogy ez a törvény a választási reform el­odázását akarja jelenteni. A szóló előtt egé­szen más lebegett, mint az indítványozók előtt, hogy tudniillik a választásokról függet­len bíróság Ítélkezzék. A beadott határozatok mellőzését kéri. Szász Zsombor előadó válaszolni kíván a fölhozott kifogásokra. tírediceanu Koriolán : Ez vezette a nő­ket Andrassy elé. (Derültség.) Szász Zsombor: Arra az esetre kell gondolni, hogy a választási törvény nem jut tető alá addig, mire a régi törvény érvénye lejár. Hátha akkor újra eljön a nyomor és szenvedés korszaka ? (Zaj) Ezért van szük­ség a törvény meghosszabbítására. (Helyeslés.) A Ház a beadott határozati javaslatokat mellőzi s úgy általános ágban, mint Mezőfi Vilmos s az előadó fölszólalása után részle­teiben is elfogadja a javaslatot. Az ülés háromnegyed két órakor vég­ződött. A város ösztöndíjai. — A jó tanulók jutalmazása. — (Saját tudósitónktól.) A város kezelésé­ben több ösztöndíj van, amelyeket a tanács Ítél oda a közművelődési és népnevelési bi­zottság javaslata alapján. Ezek közül az ösztöndíjak közül azoknak odaítélésére nézve, amelyek szeptembertől kezdve gazdátlanok lesznek, kedden délután tett javaslatot a népnevelési bizottság. A bizottság ülésén Lázár György dr. polgármester elnökölt. A Szabados-féle 160 koronás ösztöndíjat a szegedi polgári leány­iskolát vagy a felsőbb leányiskolát végzett és felsőbb tanfolyamra menő szegénysorsu leány* kapja meg. Erre az ösztöndíjra nyol­cán pályáztak. Három nem Kiélt meg a föl­tételeknek. Kettő eddig kapta. Kajin Mar­git, Lázár Margit és Müller Margit között kellett választani a bizottságnak, amely vé­gül is Lázár Margitét hozta javaslatba. Rozsa József 120 koronás alapítványát a felső kereskedelmi iskola valamelyik ernye- detlen szorgalmú és szegénysorsu tamilója nyerheti el. Három pályázó volt, és pedig Józsa Imre, Gergő Zoltán és Barna Nán­dor. A bizottság Józsa Imrét ajánlotta. Rozsa József két 120 koronás alapít­ványára pályázott 6 városi s egy állami ta­nító. Az ösztöndíjat elnyeri az a tanító, aki a népnevelés terén érdemeket szerzett s az ösztöndíjat még nem élvezte. Az ösztöndíjat elnyerte Fábián Károly, aki már 23 éve ta­nító és Mayer Márton. Rózsa József szegedi tanítóképzőbe járó szegénysorsu tanuló részére tett alapítvá­nyára Benkö Andrást ajánlotta a bizottság. Rózsa József 120—120 koronás alapít­ványára két elemi iskolai tanuló részére a bizottság Rehák Józsefet és Kosótzky Fe­rencet ajánlotta. Rozsa József a reáliskolába járó növen­dékek számára is tett 120 koronás alapít­ványt. Két pályázó volt, akik közül a bizott­ság Komlnsi Andort ajánlotta. Rozsa József 240 koronás alapítványt tett a gimnáziumot végzett s tanulmányaikat felsőbb tanintézetben folytató növendékek­nek. A bizottság erre az ösztöndíjra Do- bóczky Pált ajánlotta. A Kárász-féle ösztöndíjra 8 pályázat érkezett be. Az ösztöndíjat bármily vallásu, szegedi illetőségű, rnaayar nemzetiségű szü­lőktől származó leány nyerheti el, aki Sze­geden polgári vagy más középiskolába jár. A közművelődési bizottság azt javasolta, hogy a tanács szeptemberben újabb pályá­zatot hirdessen erre az ösztöndíjra, mivel a pályázók között egy sem volt, aki teljes mértékben megfelelt volna a pályázati föl­tételeknek. POLITIKA A szeszadótörvény módosítása. A buda­pesti kereskedelmi és iparkamara kérvény­nyel járul a magyar országygyülés főrendi­házához a képviselőház részéről megszavazott szeszadótörvényjavaslat módosítása iránt. A kamara a magyar szeszgyáriparra nézve sérelmes kontingens-fölosztáson kívül állást foglal különösen a 65 koronában megállapí­tott kontingensmegváltási összeg ellen, ame­lyet nagyobb összegben kér megállapitani, állást foglal továbbá ama korlátozás ellen, amely szerint a szárított mosléknak külföldön való értékesítése kizáratnék. A végrehajtási novella. A képviselőház csak szerdán kezdi meg a végrehajtási novella tárgyalását. Úgy halljuk, hogy olyan módo­sítást is előterjesztenek, hogy a törvény szentesítése előtt kötött ügyletek dolgában egy évig a régi végrehajtási törvény marad­jon érvényben.

Next

/
Thumbnails
Contents