Szeged és Vidéke, 1908. július (7. évfolyam, 149-175. szám)

1908-07-01 / 149. szám

1908 VII/1 SZEGED ÉS VIDÉKE. A városi bérföldek. Az idén augusztusban és jövőre szeptemberben adják újból bérbe azokat a városi bérföldeket, amelyeknek bérlete lejár. (­­Saját tudósítónktól.) A júniusi közgyű­lés hosszú vita után úgy határozott, hogy két részben adja bérbe azokat a városi föl­deket, an­elyeknek bérlete az idén lejár. Több mint 10.000 hold ilyen föld van, amelyeknek újból való hasznosítására nézve a közgyűlés határozata következtében a tanács megtette a szükséges intézkedéseket. Az alsó- és felső­tanyai, valamint az újszegedi bérföldek egy részének árverés útján való bérbeadása augusztus 15-én kezdődik, míg a többi bér­földek hasznosítására nézve a tanács föl­hívása következtében a jövő év februárjában fogja a számvevőség megtenni a kezdemé­nyező lépéseket. )­ A bérföldek bérbeadásával csütörtöki ülésén foglalkozott a tanács és fölhívta a gazdászt, hogy készítse el az árlejtési fel­tételeket s az árverésnek augusztus 15-én való megtartására tegye meg a szükséges intézkedéseket. A közgyűlés határozata értelmében bérbe­adják még ebben az évben, Alsótanyán a Rivó-erdő mellett levő 763 hold területet, a Kissor és a Kőrösi-erdő mellett levő 2166 hold földet. Felsőtanyán bérbeadják az idén a Péteri határ mellett levő 527 és a csön­gőtei állomás mellett levő 1539 hold területet. Újszegeden ebben az évben adják bérbe a kendergyár mellett levő 381 hold területet. Összesen tehát bérbeadnak ebben az évben 5376 hold földterületet, amelyek részint Alsó-, részint Felsőtanyán, részint Újszege­den vannak. Ezeket a földeket az újból való bérbe­adás előtt újra parcellázzák. A tanács utasí­totta a mérnökséget, hogy az alsó- és felső­központi bérföldeket tíz holdas, az alsótisza­­parti bérföldeket egy holdas részletekben mérje föl. A jövő év tavaszán megtartják a többi városi bérföldre az árlejtést. Ez összesen 4688 hold, amelyből Alsótanyán Bukiban van 881, az ötömösi határban 453, a gát­­soroki iskola oldalán 405 hold. Jövőre adják bérbe Felsőtanyán a gélei erdő mellett levő 2151 és az alsótiszaparton levő 798 hold városi bérföldet. szik, a társaság bele fog ebbe egyezni s ez esetben oly tetemesen kevesebb költségen lehet fölállítani a tűzjelző-állomást, hogy mi akadálya sem lesz már az erre vonatkozó végleges megállapodásnak. A mérnökség legközelebb beküldi elő­terjesztését a tanácsnak, amely semmi esetre sem késhet sokáig az ebben a dologban való határozattal. A központi tűzjelző-állomás. — A mérnökség javaslata. —­ ­Saját tudósitónktól.) Érdekes és min­denképpen érdemes terven dolgozik most Farkas Árpád, a városnak jeles mérnöke. A központi tűzjelző-állomás fölállításának terveit készítette el. Ennek az intézménynek haszna és szüksége kétségbevonhatatlan már ma is, mennyivel inkább azzá teszi az a fejlődés, amelynek Szeged vérmes remények nélkül is minden bizonynyal elébe néz és indul. A központi tűzjelző-állomást persze a tűzoltó-laktanyában szerelik föl. Célja az, hogy a tűz jelzésére az államitól független és különálló, e célra azonnal szolgáló telefon álljon rendelkezésre. Ha ma valaki telefon útján akarja tűzről értesíteni a központi tüz­érséget, előbb a központtól összeköttetést kell kérni, ami bizony a központ minden hanyagsága és rosszindulata nélkül is sokszor perceket vesz igénybe. Szeged egyre fejlődik, ezzel a fejlődéssel kapcsolatban sokasodnak ipartelepei és tűz­veszélyes helyei. Tűzbiztonságáról minél fo­kozottabb mérvben kell gondoskodni s ennek úgyszólván nélkülözhetetlen eszköze a köz­ponti tűzjelző-állomás, amelynek az egész város területén külön vezetéke van s amely­nek igénybevételével minden tűzről azonnal lehet értesíteni a tűzoltóságot. Ennek az intézménynek fölállítását az hátráltatta eddig, hogy olyan nagy költséget igényel, aminőt a város nem bírna el. .Most azonban építik a villamost és Farkas Árpád aziránt tárgyalt a közúti vaspálya-társaság­gal, hogy az a vezetékoszlopain vezethesse a központi tűzjelző-állomás drótjait. Úgy lát­ SZEGED ÉS VIDÉKE. Szegednek különálló hivatása van a magyarság életében. A nemzeti szellem központjának szeretjük nevezni ezt a vá­rost, amely a magyar kultúrának máso­dik székhelye lett. Szegednek ebben a kialakulásában a jövendő haladásnak zálo­gát találjuk és a város fejlődése körül való munkálkodásban a Szeged és Vidéke kötelességében állónak tartja a küzdel­met, a harcot. Fennállása óta küzdött és dolgozott Szeged és Vidéke Szeged érdekeiért. A magyar közélet nagyságait szólaltatta meg a város fejlesztése körül teljesítendő állami feladatok tárgyában. A közigaz­gatás, az irodalom, a művészet, az ipar és a kereskedelem szegedi fejlődése kö­rül mindennap harcbaszállott a Szeged és Vidéke gárdája és a lap minden egyes száma a hivatás átérzésének bélyegét hordozta magán. A Szeged jövendőjéért való rajongó lelkesedéssel folytatott küzdelem mellett a reális nemzeti politika eszméjéért küzd és harcol ez az újság. A magyar nemzet független egyéniségének kialakulása, nyel­vének szuverenitása, gazdasági önállósága, társadalmi rendjének a tiszta szabadelvű­­ség alapján való fölépítése és a tiszta magyar irodalom és művészet: ezek azok az eszményi célok, amelyeket a Szeged és Vidéke szolgál. Nagy célok ezek és kötelességünknek tartjuk ezekért az esz­mékért a napról-napra való harcot. Az újság egyéb feladataink teljesíté­sében , a napi eseményekről való hű és pontos értesítésben, azoknak tárgyilagos bírálatában teljesítjük a kötelességünket. Politikai és irodalmi cikkeink mindenkor önállóak és értékesek, helyi hírszolgála­tunk pontos, országos és külföldi ese­ményekről budapesti tudósítónk útján a legfrissebb értesítéseket közölhetjük. Kü­lönös súlyt helyezünk a tisztviselők ügyeire, a kereskedelmi és ipari érdekekre. Ezért a munkásságért eddig is kitün­tetett bennünket az olvasóközönség. Ez lelkesít és buzdít bennünket a további küzdelemre. Az eddigi támogatásban to­vábbra is bízunk és a közönség irántunk való jóindulatát megköszönve, kérjük azt továbbra is. A Szeged és Vidéke szerkesztősége * A Szeged és Vidéke előfizetési árai: Egyes szám ára 6 fillér. A lapra előfizethetni a kiadóhivatal­ban : a Dugonics-nyomda részvény­­társaságnál, Kálvária­ utca 6. szám. Telefon 84. A Szeged és Vidéke kiadóhivatala. egy évre . . 18 K — fillér, fél évre . . 9 „ — „ negyedévre. . 4 „ 50 „ egy hónapra . I „ 50 „ - 3 BOTRÁNY AZ OPERÁBAN. Verekedés zenekiséret nélkül.­ ­Saját tudósítónktól.) Az Operaház egyik hivatalos helyiségében Június ötödikén Hets Ödön dr. operai jogtanácsos és Bendtner Nándor zongoraművész között kínos affér játszódott le. A botrány azzal végződött, hogy Hets Ödön tettleges beavatkozással el­távolította az Operaházból Bendtner Nándort, aki néhány nap múlva Fényes Samu dr. útján becsületsértés miatt följelentette a jog­tanácsost. Följelentésében elmondta, hogy elment az Opereházba Mészáros Imre igaz­gatóhoz, akivel atyja dolgában akart beszélni. Bendiner édesapja ugyanis ideiglenes tagja az Operaház zenekarának s már ré­gebben kérte állandósítását. Ebben az­ ügy­ben kereste az igazgatót Bendiner. Ördög János irodavezető szobájába ment, ahol szóba hozta, hogy Mészáros Imre még mindig nem intézte el a véglegesítés kérdését. Heves han­gon kikelt az igazgató ellen, mire a szom­szédszobában tartózkodó Hets Ödön megje­lent az ajtóban, hogy kérdőre vonja Ben­­dtnert. — Mit akar ön itt, takarodjék innen, mert mindjárt kidobom, — mondta a jog­tanácsos. — Kicsoda ön? Mit avatkozik az én dolgomba ? — kérdezte a meglepett zongora­művész. — Hets Ödön vagyok, az intézet jogtaná­csosa. Most már kérem, távozzék ! — Semmi dolgom önnel, — felelte vissza Bendtner. Most a jogtanácsos megragadta a zon­goraművészt, néhányszor megrúgta s fojto­gatni kezdte, közben pedig becsukta az ajtót. Végül a gallérjánál fogva kivezette a lépcső­házból. — Majd megtanítom ezt a skriblerbandát, — kiáltotta a kilökött művész után — azokra a zenekritikákra célozva, amelyek Bendtner tollából megjelentek. Benke Ferenc budapesti járásbíró a kedden délelőtt megtartott tárgyaláson ismer­tette­­ezt a följelentést. Elsőnek a vádlott Hets Ödönt hallgatta ki, aki kijelentette, hogy a följelentésben foglalt tényállásból egy szó sem felel meg a valóságnak. Ördög irodája mellett lévő szobában dolgozott, amikor eze­ket a szavakat hallotta: — Élcsapatom! Disznóság ! Komisz volt brácsásnak, komisz igazgatónak is! Erre az ajtóból figyelmeztette, hogy tar­tózkodjék a sértegetésektől. Rövid szóváltás után Bendtner rátámadt: — Ne ordítson, pimasz ! — Ezek után — mondta a vádlott — galléron fogtam és kivezettem. Ennyi történt. A „pimasz“ kifejezésért pedig viszonvádat emelek. A bíróság a viszonvádra vonatkozólag kihallgatta Bendtnert is, aki azonban nem ismerte be, hogy a sértő szót használta. Takács Mihály operaénekes is tanúja volt a jelenetnek. — Mit tud tanú úr az esetről ? — kér­dezte a bíró. — Csak annyit láttam, hogy Hets úr kikisérte Bendiner urat, — felelte Takács. — Azt nem hallotta, hogy Bendiner pimasznak nevezte Hets Ödönt? — Nem. A kihallgatott tanukon kívül még töb­beket beidézett a bíróság, akik azonban nem jelentek meg. A bíróság szükségesnek látja a távolmaradt tanuk kihallgatását is s ezért elnapolta a tárgyalást. Aki nyaralni megy, rendelje meg két koronáért egy hónapra a SZEGED ÉS VIDÉKE politikai napilapot, amelyet kívánatra bár­hova utána küldenek.

Next