Szeged és Vidéke, 1908. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1908-09-01 / 200. szám

kerülő út, emelyen biztosan fölérünk, mint okos emberek, ezt az utat választottuk. Megyünk ezen az úton s anélkül, hogy a nemzettől nagy áldozatokat kérnénk. A külön vámterület n­a még nincs meg, mert azok, akik mi előttünk a nemzet urai voltak, lehetetlenné tették azáltal, hogy ide­gen nemzetekkel úgy egyeztek meg, hogy az most az önálló vámterületet ez időszerint le­hetetlenné teszi. Ha szerződésszegők nem akarunk lenni, nekünk ezt fönn kell tar­tanunk és így csak akkor lehet meg a külön vámterület, amikor a szerződések lejárnak. Erre az időre azonban biztosítot­­tuk az ország gazdasági függetlenségét. Apponyi azután azokról a közigazgatási és kormányzati bajokról szólt, amelyek a régi idők gazdálkodásainak nyomaiként ma­radtak meg és amelyekért, mert a kormány nem tudta azokat mind a rendelkezésére álló rövid idő alatt megszüntetni, a mai kor­mányt okozzák a koalíció ellenségei. Beszé­dét így fejezte be : — Ismétlem, mi azok vagyunk, akik voltunk. Azoknak az elveknek a megvaló­sításáért küzdünk a kormányon és a kor­mányt támogató párton, amelyeket hirdet­tünk, amikor még az ellenzéken voltunk, de nem oktalan, hanem okos módon. Azt csak úgy érthetjük, ha a nép ereje minket támogat. Egész politikai pályámon sohasem voltam a magyar nemzet dicsőséges jövője iránt olyan bizalommal eltelve, mint most, amikor jobban látom a nehézségeket, de jobban látom a módját is annak, ahogyan ezeket a nehézségeket legyőzhetjük. Burián audiencián. Burián István báró közös pénzügyminisztert a király vasárnap délelőtt 11 órakor külön kihallgatáson fo­gadta és a kihallgatás után az udvari ebéden is részt vett. A miniszter kijelentette, hogy kihallgatásának nem volt különös politikai célja és jellege. Mozdonyon. A jelzőkűrt fölharsan indulásra, Sivitó fütty visszhangozik utána. Nyakas ménként fú és tombol a gép, A leigázott lóerőknek száza, A kocsikat nyűgös teherként rázza — De csattog már a gördülő kerék S előttünk a fekete messzeség. Az ingó-rengő mozdonyhidon állva, Kikémlelek a csendes éjszakába. Kint a közeit megtoldja a homály. És sejteti a távolt közelebb. Föl- és leszáll a téviró-fonál És egy-egy őrház nyitja ránk szemét. Távol babonás, sápadt fény ragyog, Valami elhagyott falu talán Az álmodó hegyeknek oldalán — Vak éj. Fölöttünk néma csillagok. Szállunk. A sütő, utam szótlan társa, A mindig éhes rostélyt eteti, A lobogó szény piros fénybe mártja - Egy perc s a homály újra elnyeli. Odakint ezalatt, mint ködön át. Visszafelé rohannak a fák iS a hangos mozdonykerekek Os dallamokat zengenek S kigyul a lelkem, mint az éj fölöttem. Midőn a kürtőn szikrák zaja röppen. Emlékezem, hogy ifjan, hajdanán. Szorongva néztem minden vonatot, A mozdonyon és a kocsik során Sejtelmes partok fénye ragyogott — 0 az a fény a lelkemet be­vonta. 0 az a fény a lelkemet befonta . . . S mintha egy volnék a lihegő géppel, A dübörgő, a száguldó kerékkel, Úgy állok az acélszörnyhöz tapadva. De lelkemet a régi vágy ragadja. Hajrá ! Mindig röpülni vágytam S most röpülök, most zúg a szárnyam És mintha a távoli fényben Uj partok tűnnének elébem, Uj, százszor áhítozott élet, Uj vágyak, uj lehetőségek . . . De a jelzőláng zöld világa Intő tüzét szemembe vágja Ösztönszerűen megrántom a sípot — Álomrebbentőn felsivított! Meghúzom a féket — sikolt a kerék És torpan és zökken és lassul a gép. Szikrázó fénnyel tele szórva. Csillog a sínek acélhálója. Nappali fény, zaj — és vigyázva Begördülünk az állomásba. . . . De az a part, a messze part. Ahova lelkem vágya hajt . == SZEGED ÉS VIDÉKE. = 1908 IX/1 Bezerédj Viktor Szegeden. — A gyermekvédelmi intézetek. — (Saját tudósítónktól.) Bezerédj Viktor belügyminiszteri államtitkár hétfőn Szegeden volt s meglátogatta az Árpád-Otthont s a gyermekmenhelyet. Mind a két intézetről el­­ösmerően nyilatkozott. Bizonyára súlya van az ő elösmerő szavának. Bezerédj élén van az állami gyermekvédelemnek s kiváló szak­ember hitében áll. De legjobb bizonyítéka a két szegedi intézet mintaszerüségének az, hogy az Árpád-Otthon berendezését és rend­szerét példának vették a zombori konyha­kertészeti iskola berendezésénél s hogy a gyermekmenhely is mintául szolgált más, vidéki gyermekmenhelyek szervezésénél. Bezerédj Viktor államtitkár, Karsay Sándor miniszteri titkár az országos gyer­mekvédő liga igazgatója, Ybl Lajos lovag műépítész a zombori konyhakertészeti iskola érdekében utaznak Zomborba s Szegeden is kiszállottak. Fogadásukra a Szeged állo­másra mentek Kelemen Béla dr. főispán, Scossa Dezső tanfelügyelő és Turcsányi Imre dr., a szegedi gyermekmenhely igazga­tója. Bezerédj államtitkár a társasággal az Árpád-Otthon és az újszegedi gyermekmen­hely megtekintésére ment. Mindkét intézetet tüzetesen megszemlélték. Turcsányi Imre dr. és Scossa Dezső szolgáltak fölvilágosítással. Az államtitkár nagy elismeréssel nyilatko­zott főkép az Árpád­ Otthon berendezéséről. A zombori konyhakertészeti iskolát hasonlóan fogják tervezni. Erre az intézetre Bács­­ban­rág vármegye törvényhatósága 000.000 koronát szavazott meg. Szintén gyermek­­védelmi intézmény lesz, amelynek berende­zésénél, építésénél és rendszerénél a szegedi Árpád-Otthon fog mintául szolgálni. Az államtitkárnak és társaságának az Árpád-Otthonban való időzésekor éppen egy-két növendéket vettek föl. Jelenleg tizenkét uj növendéke van az uj intézetnek s a fölvétel még folyik. Az intézet meg­tekintése után ezeket mondta az állam­titkár : — Nagy hálával tartozhatunk Szeged városának, hogy lehetővé tette ennek a nagy intézetnek a fölépítését és kibővítését. Igazán szép ez­ a katonás, egyszerű berendezés s mintaszerű­ az egész telep. Az Árpád-otthonból a gyermekmen­­h­elyre ment a társaság. Itt is mindent ala­posan megszemlélt az államtitkár s minden­ről tájékoztatta magát. Turcsányi dr. el­mondotta, hogy a menhelyen ezidőszerint négyezer elhagyott gyermeket ápolnak, akik­nek legnagyobb részét alkalmas helyekre dajkaságba adták. Az intézetben most ötvenhat beteg gyermeket ápolnak. Az államtitkár többször fejezte ki megelégedését a látottak fölött. Maga a város is tetszett neki. — Jó már régen szándékoztam Szegedre jönni mondotta — s igen kellemesen lepett meg a város szépsége. Megígérte, hogy október 1a­-án föltétle­nül ellátogat Szegedre az Árpád-Otthon ünnepélyes megnyitására. A vendégek dél­után utaztak tovább Zomborba. A szegedi tőzsde. — Akit akar a Lloyd-társulat ? — (Saját tudósítónktól.) A szegedi áru- és értéktőzsde szeptember 1-ikén megnyílik. A Lloyd-társulat, a tőzsde alapítója most buz­­gólkodik az intézmény szervezésén. A társu­lat meghívta már az egyes testületeket a megnyitásra és meghívójában kifejti a tőzsde célját és feladatait is. Ez a meghívás a kö­vetkező : A Szegedi Lloyd-Társulat egy áru- és értékcsarnok létesítését határozta el, melyet szeptember 5-én délután 1 és fél órakor megnyit. Ezen intézménynek azon célzata van, hogy egy központi vásár létesítése ál­tal nemcsak Szeged és közvetlen környéké­nek, hanem az ide gravitáló összes megyék­nek közgazdasági érdekeit előmozdítsa és Így a Szegedi Lloyd-Társulat ezen intézmény létesítése által nemcsak az Alföld kereske­dőinek, hanem annak gazdaközönségének is szolgálatot akar tenni azzal, hogy meg­könnyíti az érintkezést a vevő és eladó, a termelő és fogyasztó között és alkalmat nyújt arra, hogy míg egyrészt a vevő szükségle­teit közvetlen személyes érintkezés útján Az nincs sehol . . . tán megtalálom A nagy, a végső állomáson. Kun József. ki urfi búcsúzik. A nap még egyszer leküldi aranysugarai­nak hevítő kévéjét, azután ködbe borul a hajnal s ritkul a lomb, pörög az összezsugo­rodott, sárga levél a ligetek, az erdők fáiról. A rengeteg vadja keresi már a csöndes téli pihenőhelyet; a daru, fecske, gólya messze tengereken túl való útra csattogtatja szárnyait. Ott, kint a kis falusi udvarházakban, ahol pajzán gyermekkacagás vidámsága zo­máncozta ragyogó aranyosra a nyári hónapok egyhangúságát, nagy készülődés vagyon. A nemzetes és tekintetes asszonyok mély szo­morúsággal rakosgatnak fehér patyolat­ ruhá­kat, duzzadó párnákat és sok minden egye­bet a festett ládába. Ami könny a szívük mélyéből a szemeikbe téved, az az édes­anyja lelkéből fakadt igazgyöngy, gyöngye a gyön­gyöknek. Mert nagy dolog van itt a most ké­szülőben. Akire évek során oly nagy gondot viseltek, akit óvtak, védtek hidegtől, meleg­től és minden bajtól ezen a világon: a föl­cseperedett urait elviszik a szülői háznak édes melegéből nagy városnak rideg lég­körébe. Az édes anyának olyan nehéz bánat, olyan nehéz felhő ereszkedik alá a szívére. Hatáságilag ellenőrzöli niBszáPszcIieinben elsfipendű maphahusflPflli. 1 kilogramm paprikás 40—52 kr. 1 „ levesnek 52—60 kr. 1 ,, sütni való 60—68 kr. Gyenge borjúhúsok 1 kilogramm eleje .... 60 kr. 1 „ comb .... 76 kr. Tisztelettel Molnár Lajos mészáros. Tisza Lajos-körut, oslrke-piac.

Next