Szeged és Vidéke, 1908. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1908-10-01 / 225. szám

2 tanács mégis egyértelműen visszautasította kormányos indítványát, a tanácsnak is igaza van, ugyancsak a logika örök törvényei szerint. A tanács ugyanis akart annak idején ható­sági mészárszéket. A közgyűlés is akart. El is határozta, a tanács mégsem állította föl a hatósági mészárszéket. No már most, ha Kormányossal együtt akarná is a tanács a hatósági pékműhelyt, mégsem akarja, mert ha elhatározná is a közgyűlés annak föl­állítását, a tanács mégsem állítaná föl. Jobb tehát logikusan következetesnek maradni és egyszerűen akarni, de sohasem cselekedni, vagy a közgyűlés akarata ellenére cselekedni. * A városi pénzügyi bizottság üléseit — pedig nagyon unalmjas ülések — nagy figye­lemmel kísérte a közönség. Talán fogadások is voltak, hogy lesz-e pótadóemelés, vagy nem lesz ? Mert a pótadó kérdése érdekes és izgató, mint a politika. Hisz éppen úgy a pol­gárok bőrére megy. A pótadót nem emelik, efelől már lehet lélekzetet venni. Örvendezzünk: nem lesz pótadóemelés. Örvendezzünk, hisz utoljára nagyon kevesen vannak itt a Palla­­viciniek, akik, hogy a magas pótadótól sza­baduljanak, a honbővítő áldozatkészséggel inkább egy-két falucskát építhetnek az ezer holdjaikon. A T. KÖZÖSÜLÉSBŐL *­ ­Saját tudósítónktól.) Délután négy órára már jócskán gyülekeztek a városatyák. Éppen nem csuda. Választás lesz. Balogh József aljegyző ment el anyakönyvvezetőnek. He­lyére öten is pályáznak: Bárkányi Zoltán, Ferenczy Béla, Pfann Lajos, Rack Lipót osztályjegyzők: Fodor Jenő alkapitány. De van másra is szavazás, két iktatót kell vá­lasztani : tanácsit és középítészetit. Négy órakor Kelemen Béla dr. főispán megnyitotta a közgyűlést. A jegyzőkönyvet Tóth Mihály dr. aljegyző vezette. Taschler Endre főjegyző szabadságon van, beteg. Eleinte gyorsan megy a dolog. A jegyző ol­vas, olvas, olvas . . . Polgármesteri negyed­évest, közigazgatási bizottsági félévest, árva­széki évnegyedes jelentést morzsol le. Az emberek oda se hallgatnak. Cédulák borítják el az asztalokat, az aljegyző-jelöltek nevei olvashatók rajtuk. Az indítványokról folyik a vita. Somlyódy István dr. képzeletében ragyogó egyenruhájú rendőrtisztviselők hódítják le a nőket. Bizony szépek is lennének a rendőrtisztek egyen­ruhában. De egyhamar nem lesz abból prédikációs­­ egyenruha. Szmollény Nándor­nak megígérik a központi iparospiacot ama szép igazság alapján, hogy ígérni könnyű, megtartani nehéz, ellenben a közgazdasági tanácsosi állás abba a temetőbe jut, amelyet szervezőbizottságnak neveznek és ahol nem is temetik a halottakat, csak­­ elhallgatják. Csak úgy ömlik a többi indítvány. Még a hatósági pékműhely kérdése is szóba kerül Kormányos Benő dr. jóvoltából. De ez a közgyűlés szinte tanácsnak érzi magát:­­ halaszt és sibol. Semmit sem intéznek el, csak megígérik a gondolkodást, a tanulmányt, amit magyarul úgy hívnak, hogy megette már a . . . . így megy a közgyűlés egyhangúan, unalmasan, ha csak a választási hangulat nem deríti föl a kedélyeket. Ami azután van, az mind kis dolog, vagy merő unalom, sőt talán még az sem izgatja majd a kedélye­ket, hogy a tenyészbikák számára az alom­ Szeged a nyáron. — A polgármester jelentése. —­­Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés a polgármester jelentésével kez­dődött. Számok, számok, számok ... ez a jelentés, amelyet a közigazgatás június, július, augusztus hónapokban való állapotáról ad elő a polgármester. Semmi adata nincs, ami ér­dekes, sőt mi több, a kendergyári katasz­trófáról, érdemes emberek haláláról s más dolgokról sincs benne szó. A jelentés a közegészségügyi viszonyok képét mutatja elsőnek. A jelentés legérdeke­sebb adata, hogy három hónap alatt 104 ember halt meg tüdővészben, öngyilkos 6 ember lett, balesetnek 21 ember lett áldo­zata. A hátralékokról is szépen számol be a jelentés. Lázár György dr. polgármesternek 15, Somogyi Szilveszter dr. főkapitánynak 6, Bokor Pál tanácsosnak 52, Balogh Ká­roly tanácsosnak 54, Gaál Endre dr. taná­csosnak 5, Koczor János tanácsosnak 66, Szekerke Lajos tanácsosnak 5 hátralékos ügye van. A nyáron összesen 25,000 ügyet intézett el a tanács. A pénztáraknál adóban 631,006, házi pénztárnál 15.064,413, árvatárnál 2.455,334, a javadalmi hivatalnál 376,526 korona folyt be. A közbiztonsági viszonyok a három hónapban­­ elég rosszak voltak. Kisebb lopásokért, lopási kísérletért és jogtalan el­sajátításért 430, testi sértésért 75, becsület­­sértésért 40, sikkasztásért 21, gyújtogatás 1, hatóság ellen való erőszakért 4, vesztegetés 3, rablásért 7, közcsend elleni kihágásért 15, emberölés 1, zsarolás 7, hamispénz kiadás 14, erőszakos nemi közösülés 4, magánlaksértés, emberölési kísérlet 3—3, magánosok elleni erőszak, hivatalos hatalommal való vissza­élés, szerencsejáték 2—2, hamis tanúzás, iz­gatás, magzatelhajtásért 1—1 esetben merült föl panasz, illetve létetett följelentés. Az el­múlt 3 hónap folyamán a város belterületén 14 tűzeset történt. A fegyelmi ügyeket illetőleg azt jelenti a polgármester, hogy az 1905. évben elren­delt fegyelmi ügy közül még végérvényesen befejezve nincs 3, melyek közül egy fölebbe­­zés folytán a belügyminisztériumnál van, kettőben pedig a vizsgálat befejeztetvén, az ügy a főügyésznél van indítványtétel végett. Az 1906. évben megindított 15 fegyelmi ügy közül jogerős ítélettel még befejezve nincs 5 ügy, ezek közül egy ügyben a másodfokú ítélet ellen való felebbezés folytán az írások a belügyminisztériumnál vannak, 1 ügyben az elsőfokú ítélet elleni felebbezés folytán az iratok a közigazgatási bizottságnál vannak, 3 ügyben pedig indítványtétel végett a főügyészségnél van. Az 1907.évben elrendelt négy fegyelmi ügy közül egyben a vizsgálat a büntető eljárás lefolytatásáig fölfüggesztetett, háromban pedig a vizsgálat befejeztetvén, az iratok indítvány­tételre a főügyészségnél vannak. Az 1908. évben elrendelt kilenc fegyelmi ügy közül kettő jogerős ítélettel befejeztetett, egy ügy­ben a vizsgálat folyamatban van, hat ügy­ben pedig a vizsgálat befejeztetvén, az iratok részben a főügyésznél vannak indítvány­tétel végett, részben pedig az ügyészi indít­vány meg is tétetett. Jelenti a polgármester, hogy a folyamatban levő fegyelmi ügyeket „állandóan szorgalmazólag figyelemmel“ kí­séri és azokat mielőbb befejezésre juttatja. SZEGED ÉS VIDÉKE. széna miként szerezhető be. Csak úgy dől­nek az apró-cseprő ügyek a közgyűlésen. Kilencvenhárom tárgy van s vita csak a hatósági mészárszék kérdésénél lesz igazá­ban. De már akkor a jövő hét lesz. Jár mán ... — Látja kend ? — Mit? — Jár mán a villanyos. — Jár a fene, aki megeszi. Csak csellog még a Jám­bor; azok vannak rajta, akik vezetik. Majd ha a gézsért kendet is felveszi, akkor jár, mert me­gindul. 1908 X/1 SZEGED-ROKUS-SZEGED. De biz’ isten megindul: — a villamos.­ ­Saját tudósítónktól.) A szegedi villa­mos az oknyomozó történelem adatai szerint 1892-ben indult meg először. Ez, kérem, tör­téneti visszapillantás. Mert illő, hogy mikor most, október 1-én már nemcsak elméletben, tervben, de mátánrendőrileg is megindul a villamos, ünnepiesen, a történelem magasz­tos ünnepiességével pillantsunk vissza a szegedi villamos változatos, sokat hányatott sorsára. Tehát tervben 1892-ben indult meg a villamos. A közúti vasúti részvénytársaság, másként Rosen­feld Nándor és társai akkor nyújtottak be memorandumot a törvényható­sághoz, hogy szükséges volna, ha Szegeden a lóvasút helyett villamos indulna. Aztán jött Steiczel Frigyes memoranduma. Aztán következtek tanácskozások, indítványok, hogy alsó- vagy felsővezetékű legyen-e a villamos. Közben az enyészet végtelenségébe tűntek az Urnák 1892—1901. évei. Legmoz­­­galmasabbak voltak az 1900—1902-iki évek, amikor az építkezés megindult. Milyen hatalmasan indult meg a munka! Hogy épí­tettek ! A Cheops fáraó gúláját sem építet­ték akkora lendülettel, akkora nyüzsgéssel, lázzal, mint a szegedi villamost. No, de el is készült ! S most, amikor október elsején mu­tanrendőrileg megindul, már majdnem egé­szen készen van. A fővonal legalább egé­szen kész. Hogy a többi vonal mikor lesz készen, azt persze nem lehet még bizonyosan tudni. Az építkezés ezeken is megindult, szintoly hévvel, mint a fővonalon. Talán november­ben már ezeken is megindul a személyfor­galom. Csütörtökön délelőtt lesz meg a villamos vasút mutanrendőri bejárása s ha a vasúti és hajózási főfelügyelőség képviselete az út­vonalat, a telepet és a kocsikat teljesen ki­fogástalanoknak találja, azonnal megindul a fővonalon a villamos forgalom. A villamos vasút berendezéseinek, külö­nösen a kocsiknak vizsgálata szerdán reggel meg is kezdődött. A vizsgálatot az országos vasúti és hajózási főfelügyelőség képviseleté­ben Koronczay főfelügyelő vezeti A mütan­­rendőri bejárás megtartására szerdán délután a gyorsvonattal érkezik meg a bizottság. A mütanrendőri bejáráson részt vesz a város képviseletében Lázár György dr. pol­gármester, Somogyi Szilveszter dr. főkapi­tány, Balogh Károly tanácsos és Tóth Mihály főmérnök. Amint az első kocsival az útvo­­o­nalat minden akadály nélkül oda-vissza megtette a bizottság, rögtön megadják az engedélyt és amikor a bizottság a második kocsit próbálja ki, az első kocsi már a kö­zönséget szállítja. A többi vonalakon már lefektette a tár­saság a síneket, még a fővonallal való össze­kötésük van hátra. November elsején meg­indul a villamos­forgalom a Petőfi Sándor­­sugárúton a vágóhídig, a Vásárhelyi-sugárúton a Gedóig, a Tisza Lajos­ körúton végig. A Kálvária­ úton akadályok vannak, amennyi­ben a vasúti töltésnél biztosítási berendez­kedések szükségesek. Ha október 25-re meg­érkezik a resicai gyárból ez a berendezés, november elsejére ezen a vonalon is végig megindul a villamos forgalom, különben pedig csak a vasúti töltésig. Az újszegedi vonal építése csak a napokban kezdődött. A hídon keresztül az Erzsébet-liget bejáró­jáig az idén lefekteti a társaság a síneket s november 15-étől kezdve ezen a kis darabon szállít­ja, is a közönséget. Péntektől kezdve már állandó forgalom lesz a fővonalon. Az első kocsi indul reggel

Next