Szeged és Vidéke, 1910. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1910-07-01 / 147. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP. IX. évfolyam, 147. (2645.) SZ. SZEGED, 1910. I Julius l.,,Mek. Politikai napilap. :: Megjelen minden délután. Fdszerkesztö: BALASSA ARMIN dr. Felelős szerkesztő; BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény- társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény- társaság könyvnyomdája, Berger és Wirth budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária-utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Minden közérdekű közlést, kérést panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra t korona ; vidéken : egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra I korona 50 fillér; külföldre a postai szállitással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot ingyen küld a ^adóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, njságosboltban és rikkancsoknál, vidé­ken minden hirlapirodában. Hirdetéseket dijszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária-utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cimszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára negyven fillér. Csak előleges kész- pénzfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cim a kiadó- hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny- nyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és ujságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer három koronába kerül. n Szegedip Polgári Tahapáhpénztáp SzifDBtllBZet Szegeden, SzéGhenyí-téP 17. (I. emelet) működésit megkezdte. Fölhívjuk a t. közönség, különösen a kis iparosok, kereskedők, gazdák és vállalkozók b. flgj'ehnét intézetünkre,amely a bank- és takarékpénztári üzlet körébe tartozó összes ága­zatokkal foglalkozik. — A szövetkezet tagjai sorába bárki beléphet, aki legalább egy üzletrészt jegyez. — Minden egyes üzletrészre havi 5 korona fizetendő be az intézet pénztárába minden hó elején, amely- lyel a kölcsön is törleszt- hető. — Üzletrészeket a szövetkezet helyiségében a hivatalos órák alatt bár­mikor lehet jegyezni. ::: 1805 Az elnöKségf: A liépviselöház csütörtökön választotta meg uj tisztikarát, az elnöki székbe ültetvén Ber- zeviczy Albertet, mig a Ház alelnökeinek Kabos Ferencet és Návay Lajost választotta meg. A Ház többsége szinte lelkese­déssel ültette az országgyűlés nagy méltóságaiba a munkapárt három kiváló politikusát. Az ut Gál Sándortól Berze- viczy Albertig hosszú. A koa- lició és az uj korszak között való különbséget semmi sem jellemzi jobban, mint az a kü­lönbség, amely Justh Gyula, avagy Gál Sándor politikai ér­téke és Berzeviczyé között van. Amig Justh a pártpolitikai tusa­kodások mesterkedő helyévé tette az elnöki széket, amig Gál Sándor a kis falusi kupak­tanácsok elnökének tehetségével került a legnagyobb közjogi méltóságok közé, addig B^rze- viczy Albert mögött egy ragyogó politikai pálya és egy nagy- értékű tudományos működés van. A magyar politika és a ma­gyar irodalom kölcsönhatása mindenkor jelentős volt. Valljuk be őszintén, mindig a politika volt a nyertes, ha az irodalom­mal jutott összeköttetésbe. Most is a parlament tekintélyének növekedését jelenti, amikor az Akadémia elnöke ül a Ház el­nökének székébe. Berzeviczyt komoly tudós érdemeiért válasz­totta elnökéül a Magyar Tudós Társaság. A müvészettörténelem kiváló ismerője és a pompás esszéirő tudását méltatta benne. Berzeviczy múltjához fűződik a magyar közoktatási politika egyik legszerencsésebb korszaka és sajnos, hogy utána a klerikális és elvakult Apponyi mindent elrontott. Az alelnöki székben nem tobzódik többé a sötétség, a tu­datlanság és a politikai rossz­akarat Rakovszky István képé­ben. A néppártnak többé nem­hogy elnökség, de még jegyző- ség se jut. Ez a kisded komé­diáscsoport eljátszotta kis játé­kait s magának Rakovszkynak mandátumáról még a Kúria fog őszinte véleményt mondani. He­lyébe Kabos Ferenc jut, a kle­rikális mesterkedő, a bajkeverő és szerencsétlen kezű Rakovszky helyére az erdélyi liberálizmus, a becsületes őszinteség és a nemes szerénység politikusa. Kabős Ferenc tehetségét, tudá­sát és mély éleslátását nemcsak nagyrabecsülték, de mindenkor csodálták is az őt ismerők. Ö az alelnöki állásnak is vissza­adja régi diszét és méltóságát. A másik alelnök: Návay Lajos képviselte a koalíció ide­jén is a Ház elnökségében a törvényt, a tudást és a hozzá­értést, legkivált pedig a liberáliz- must. Návayt mindenkor értékes embernek kellett tartani, akinek pályáján az alelnökség csupán pihenőhely. Mindenesetre azon­ban ezen a helyen is kiveszi részét a munkából. A Ház megválasztotta uj tiszti­karát. Apponyi, Meskó és Ra­kovszky: ez a klerikális három­levél kisebbségben maradt. Sze­rencséje az országnak, hogy ezeket a lehetetlen, sötét neve­ket Berzeviczy, Kabos és Návay értékes tehetségével cserélhette föl. A Ház tisztikara. Bcí^cvíc^y elnök. (A Szeged és Vidéke buda­pesti tndősiiójának telefonjelen- tése.) A képviselöház tisztikarát választották meg csütörtökön. El­nök Berzeviczy Albert lett, alelnök Kahós Ferenc és Návay Lajos. Az az érdeklődés, amely ilyen al­kalmakkor máskor megnyilatkozni szokott, ma nem mutatkozott. Föl­tűnően sokan hiányoztak minden pártból. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy csak háromszázan szavaz­tak, holott a horvátokkal együtt négyszázötvenhárom tagja van a Háznak. A jelöltekre az ellenzéki pártok paktumot kötöttek s eszerint is szavaztak. Ülés előtt a folyosón hangos az élet. Apponyi még mindig a trón­beszédről vitatkozik. A koalicióban annak idején vezérszerepet vitt 48-as államférfin, aki még a mi­niszterséget is megpróbálta, a mos­tani érában csak mint szerény kép­viselő boldogítja a hazát. Termé­szetesen ő is megjelent a trőnbe- széd megtartásánál. Diszmagyarban volt. A trónbeszéd után élénk vi­tatkozásba bocsátkozott az ellen­zék tagjaival, akik agyba-főbe tá­madták a szegény trónbeszédet. — Van egy-két passzus, amelyet én is aláírok, — mondotta. Tovább nem is folytathatta, mert rátámadtak : — Hogy mondhatsz ilyet? . . . No, szépen vagyunk I Nem hagyta magát s igy véde­kezett : — Most nem jó a trónbeszéd, de majd ha mi kormányra jutunk Kabós, Návay aíeínökök. jó lesz. De azért két pontot mégis nyugodtan aláírhatunk. — Melyiket? — kérdezték ijed­ten az ellenzékiek. — A „kedvelt híveinket“ és a „fogadják királyi üdvözletünket“ pontokat. Közben az elnökválasztásról is megindul a beszélgetés. Az uj elnökség tagjairól beszélnek. Lip- cseyÁdám meséli ezt azesetetKabos Ferencről. — Rettegett ember hírében állt Bethlen Bálint gróf kisküküllő vár­megye főispánja. Különösen az in­telligenciával állt hadilábon. De azért megválasztatását holt biztosra vette. Nem félt senkitől, de még egy — ellenjelölttől sem. Kapott is egyet a javából. Kabős Feren­cet, akit annakidején szolgabiró volt a vármegyében, az intelli­gencia rábeszélésére vállalt jelölést szabadelvű programmal. Kabós Fe­renc dúsgazdag ember volt, még sem költött egy fillért sem a vá­lasztásra. Mégis kis hijja, hogy politikai ellenfelét már akkor le nem verte. Kabós Ferenc négy szavazattal megbukott. Lám, ha szive lett volna egy kis pénzt meg­ereszteni, talán már akkor is be­jutott volna a t. Házba, ahová csak később, Bánűy alatt jutott be ez a nagytehetségü politikus. Az ülést 10 órakor nyitotta meg Neusziedler Károly korelnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének föl­olvasása után azonnal áttértek az elnökválasztásra. A munkapárt jelöltje Berzeviczy Albert, az ellenzéki pártoké Apponyi Albert

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents