Szeged és Vidéke, 1910. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1910-07-01 / 147. szám

gróf. A pártonkívüli 67-esek tartózkodtak a szavazástól s közülök csak Bolgár Ferenc, Széll Kálmán és Béla Henrik jelent meg. A szavazás a szokásos élcelődések közt folyt le. Az ellenzékiek abcugolták a munkapártiakat, megjegyzéseket tettek a jelöltekre és a szavazókra, amire a munkapárt részéről szintén csípős megjegyzésekkel válaszoltak. Fél egy órakor hirdette ki az eredményt Neusziedler korelnök. Eszerint Ber»evic»y Albert 211 Apponyi Albert 78 szavazatot kapott. Három szavazólap üres, két szavazat érvénytelen. A szavazásból tűnt ki, hogy a munkapártból mintegy hatvananhetvenen hiányoztak. Amikor a korelnök kihirdette a választás eredményét, a munkapártiak Berzeviczy Albert elnököt lelkesen megéljenezték. Berzeviczy Albert, az új elnök hosszabb beszédben köszönte meg a választatását s ígérte, hogy mindig a szigorú tárgyilagosságot fogja szem előtt tartani s ragaszkodni fog a házszabályokhoz és a törvényekhez. Végül a Ház jóakarata támogatását kérte. Ezután az alelnökök választására került a sor. Félkettőkor hirdették ki a választás eredményét. Eszerint alelnökök lettek Kabos Ferenc 196 és Návay Lajos 195 szavazattal. Az ellenzéki jelöltek: Meskó László és Rakovszky István 78—78 szavazatot kaptak. Szünet után a Ház háznagynak Angyal Józsefet, jegyzőknek Rudnyánszky György, Nyegre László, Szinnyey-Merse Félix és Vermes Zoltán munkapártiakat, Hammersberg László Kossuth-pártit és Lovászy Márton Justh-pártit választották meg. KÉPVISELŐK BIZOTSÁG II. BUDAPEST, junius 80. (Tetafonjelentés.) Pénteken választják a képviselőház bizottságait. A szegedi képviselők közül Kelemen Béla dr. a hetedik bíráló, a kérvény, a közgazdasági bizottság tagja lesz, míg Reök Iván tápéi képviselőt a vízügyi és közlekedési bizottságba jelölték. Fekete Márton szentesi képviselő a vízügyi, Kun Béla vásárhelyi képviselő a számvizsgáló és Faragó Antal csongrádi képviselő a vízügyi bizottság tagja lesz. Talián Béla a földmivelésügyi, pénzügyi, Rónay Jenő a közigazgatási, Rónay Antal a zárszámadási, Lipcsey Ádám dr. a munkásügyi bizottság tagja lesz. Aratás. A pacsirta bár szánt a légben, Az arató még csak arat. Meleg időben — ugye furcsa ? — Acélos lesz sok akarat. „Könnyű magyar“ az öltözék most És molyhonba kerül a bunda. De valamennyi aratónál Sokkalta többet aratott Az ősi, közkedvelt szekunda. , SZEGED ÉS VIDÉKE. z iskolák kapui két hónapra íg bezáródtak. Vége a tanévnek, vége a drukknak. Az értesítőket, érettségi bizonyítványokat Péter Pál napján osztották ki, aztán szétrebbentek a diákcsapatok. Ki erre, ki arra. — Viszontlátásra őszre ! — köszöntek el egymástól a fiatalabbak. — Viszontlátásra az egyetemen! — búcsúztak az ujonan érettek. Minden arc mosolygott. Még a szekundásoké is. A bukás sem olyan csoda, — vigasztalták magukat — amely három napnál tovább tartana. A szünidő ellenben két hónapig tart, tehát lehet örülni.^Megindul a gyűjtés a krassó^ A Szörényi árvízkárosultak részére Szegeden is. Vasárnap délelőtt Lázár György dr. polgármester elnöklete alatt értekezlet volt a városházán, amelyen elhatározták, hogy a gyűjtőakció mellett tíz filléres jótékonysági bélyegeket is bocsátanak ki. Az értekezleten Torsikolosztj Károlyné, Horváth Lajosné, Raskó Istvánné, Székely Gáborné szólaltak föl.^lesznek nyári mulatságok is. A 7 ■ szegedi jótékony nőegyesület legközelebb népünnepélyt rendez a Gedó-mulatóban. A népünnepély programjában szerepel több tréfás mutatvány és sorsolás. Vf 1—(5 eső, stílisS16-31 meleg. (A Meteor jelentése.) Itt van julius. A fürdőzések ideje, a legmelegebb nyári hónap. Az idén azonban a meleg mellett változatos időjárást is jósol Meteor. A június 30 iki változási nap, de különösen a július 2-iki hatáskörében újra változatossá válik az időjárás s a sűrűn egymásra következő változási napok ismét jobban érvényesítik a csapadékot, amely az indiai nyári esőzések hatása alatt, nagyobb mérvben is kifejlődhetik július első felében. Július hónap változási napjai 2., 4., 5., 6., 8., 13., 14., 16., 22., 29. és 30-ára esnek. Amelyek közül a legerősebb hatásúak 2., 4., 13., 16. és 29- ére esnek. A sűrűn egymásra következő változási napok a hónap első felében változó jellegű időjárást ígérnek. Eleinte hűvös, majd csapadékos, éspedig szeles, esetleg viharos jelleggel, amely utóbbi egész a hónap közepéig benyúlik, úgy hogy inkább csak a 16-iki változási nap ígér állandóbb száraz meleg időt, segíti ebben a 19-iki és 22-iki változási nap, míg a 29. és 30- iki ismét a hűvös, csapadékos jelleget állítja vissza, ami azt mutatja, hogy július hónapnak inkább csak második fele hoz kellemes nyári időt. A hirdető közönséget kérjük hirdetéseit lehetőleg délelőtt 11 óráig beküldeni. A villamos építkezései, Saját tudósítónktól.) A közúti villamos vasút részvénytársaságot a várossal kötött szerződése kötelezi arra, hogy a forgalom növekedésével a város kívánságára ki kell terjesztenie a vonalait, elsősorban a kiskörútra s aztán azokra az utakra, amelyeket a város megjelöl. A részvénytársaság most egyelőre okosabb módon alakítja át két halott vonalát úgy, hogy Kálvária utcai újszegedi vonalat létesít. A részvénytársaság erre engedélyt kér a kereskedelemügyi minisztertől és a város törvényhatóságától. Az utóbbi kérelmet a tanács póttárgyként júniusi közgyűlés elé terjeszti. A villamos vasúti részvénytársaság ezenkívül iparvágányok építésére is kér engedélyt. A vágányokat a Márer-malomhoz, Bokor János malmához és a Keramit-gyárhoz építik. A tanács javaslata az, hogy az engedélyt adja meg a közgyűlés, de semmiféle külön kedvezményre a kövezetvám és az illetékek kirovásánál az iparvasutat használó vállalatok számot ne tartsanak. Az iparvágányok ügyénél fölmerült az a kérdés is, hogy a villamos vasút nyereségéből miképpen részesedjék a város. A szerződés megállapítja ugyanis, hogy tizenöt év múlva a tiszta jövedelem 25 százaléka lesz a városé, ha a bruttó jövedelem bizonyos megállapított átlagot fölülhalad. A szerződés megkötésénél a város abban a föltevésben fogadta el ezt, hogy a villamos vállalat az első időben nem jár nyereséggel. A valóság azonban rácáfolt erre a föltevésre, mert a villamos maga teremtette meg az élénk forgalmat s már az első évben is nyereséges volt. Az iparvágányok engedélyezésénél, ennélfogva annak a kikötését akarja a tanács, hogy a bruttó jövedelem öt százalékában részesedjék a város mindjárt kezdettől fogva. Ilyen értelemben fogják a tárgyalásokat megkezdenie a részvénytársasággal s csak azután terjesztik az ügyet a közgyűlés elé. A tanács álláspontja annyival inkább is méltányos, mert nagyon kérdéses az, hogy a városnak számbavehető jövedelme lesz-e majd évek múltán a villamosvállalat tiszta bevételéből. Behívják a földmives póttartalékosokat Makói tudósítónktól.) A szegedi 5. honvédgyalogezred parancsnoksága 86 makói póttartalékost július 17-ére hívott be 35 napos fegyvergyakorlatra. A behívottak legnagyobb része nagyon szegény munkás ember s mintegy negyvenen kétségbeesve folyamodtak a gyakorlat elhalasztásáért. Az ezredparancsnokság azonban elutasította őket s most Makó város katonaügyi osztálya hivatalból tesz lépéseket ezekért az emberekért, akik elesnének a behivós következtében egész évi kenyerüktől. 1910 VII/1 Szerb konviktus Szegeden. Saját tudósítónktól.) A szegedi tanintézetek kitűnő híre, de talán Szeged magyar levegője is, új konviktust hoz már legközelebb Szegedre. A hazafias svábság már évtizedek óta hozzánk küldi fiait, mert kétségtelenül az eredményekből győződik meg, hogy nem hiába. Most aztán szerb konviktust is kapunk. A föloszlatott 14. számú szerbbánsági határőrezredből alakult fehértemplomi vagyonközség ugyanis még tavaly elhatározta, hogy száz tanulója konviktust létesít. Fialka főispán, mint kormánybiztos, ezt a határozatot jóváhagyta, de külön kikötéssel. Elrendelem, — úgymond — hogy az előintézkedések akként eszközlendők, hogy a konviktus Szegeden legyen fölállítható. A vagyonközség választmánya az intézkedések megtételére Somogyi Gyulát, Temes vármegye központi járásának főszolgabíráját kérte föl, aki már ma érintkezésbe lépett Szeged város tanácsával, érdeklődve a konviktus építése és egyéb föltételek felől. A vagyonközség főnöke Lukics Szilárd szokolováci lakos, Krassószörény megyében. Semmi kétségünk, hogy a város megadja a legmesszebbmenő előzékenységgel mindazokat a kedvezményeket, amelyekre szüksége van az ilyen intézménynek. Ha a nemzetiségek bizalommal közelednek felénk, ezt a bizalmat a legnagyobb testvéri szeretettel kell fogadnunk és érvényesülésében támogatnunk. Elnapolták a tárgyalást a Liszkay-ügyben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Nagy föltűnést keltett 1909 októberében az a vad kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság, amelynek Szilasi-Spiegel Adolf magánzó esett áldozatul Erzsébetkörút 2. számú házban levő garzonlakásán. A gyilkosság este hét óra tájban történt és még az éj folyamán ráakadtak a detektívek az elvetemült gyilkosra, Liszkay István volt szininövendékre. Liszkay nyomban bevallotta a gyilkosságot, sőt rábizonyították a rablást is. Liszkay azzal védekezett, hogy Szilasi, aki erkölcstelen hajlamairól fővárosszerte ismert, ellene is erkölcstelen merényletet akart elkövetni. Csütörtökön kezdte volna a budapesti esküdtbíróság a kényes bűnper tárgyalását. Az ügyészség Liszkayt előre megfontolt szándékos emberöléssel és rablással vádolta és huszonöt tanút idéztetett be. Liszkayt reggel féltízkor vitték be a terembe. Sápadt és beteges. Az elnök a tanukat szólítja, akiknek javarésze nem jelent meg, így aztán a királyi ügyész kérte a tárgyalás elnapolását, aminek a törvényszék helyt adott és a tárgyalást elnapolta.