Szeged és Vidéke, 1910. augusztus (9. évfolyam, 174-198. szám)

1910-08-02 / 174. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP.­­ IX «»folyai­t, 174. (2672.) sz.­­ SZEGED, 1910. Augusztus 2., kedd. Politikai napilap. .. Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság könyvnyomdája, Berger és Wirth budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona ; vidéken : egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Minden közérdekű közlést, kérést panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidé­ken minden hírlapirodában. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára negyven fillér. Csak előleges kész­­pénzfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer három koronába kerül. Aki érdekes hírt tud, közölte a Szeged és Vidéke szerkesztőségével. Telefon 84. A képviselőhöz hétfőn a kon­zuli bíráskodásról szóló törvény tárgyalásával befejezte munkáját, amely a szünet előtt kötelessége volt. A munkapárt valóban munkaparlamentet teremtett. Öt hét alatt az állami igazgatás megakadt gépezete megindult Helyrepótolódott egy egész esz­tendő törvényhozási mulasztása. A törvénytárban évről-évre vissza­térő törvények már nem hiány­zanak. Gondoskodás történt az államszükségletekről, több kül­­állammal való viszonyunk ren­dezéséről, sőt mindezen fölül még egy hosszú szabású fel­­irati vitára is jutott idő és alkalom. Ha levonjuk az alaku­láshoz szükséges egy hetet, akkor a képviselőhöz egy hónap alatt intézte el ezt a munkát. Jelentős a parlament eddig végzett munkájában, hogy a kormány eddigelé nem a saját alkotásait vitte a Ház elé. Eddigelé csupán programjának azt az első részét valósította meg, hogy a kormányzati szükségletek terén helyreállítja a törvényszabta ren­det, vagyis eltakarítja a koalíciós bomlás nyomán maradt romo­kat, pótolja a mulasztásokat s ezzel helyreállítván a közélet rendjét, szabaddá teszi az utat a további alkotásokhoz. Tiszta politikai terület kell ugyanis azokhoz az alkotásokhoz, ame­lyek nem az elemi kormányzati szükségletek kielégítését jelentik, hanem annál sokkal többet; a nemzetnek megerősítését, poli­tikai, gazdasági és kulturális fejlesztését Az őszszel új és nagy munka vár a parlamentre. Most pihe­nőre megy az országgyűlés, de a pihenő a minisztérium és a parlament értékes elemei szá­mára munkát jelent. Székely, Hieronymi és Lukács: a há­rom legfontosabb országigazga­tási tárca feje, az őszre a tör­vényjavaslatok egész seregével lép a parlament elé. Reformálni kell az ország igazságügyét, a kereskedelmi, ipari és pénzügyi élet új alkotásokra vár, Serényi­­nek nagy tervei vannak a föld­­mivelés fejlesztése körül, Zichy tovább akarja építeni az ország közoktatását, mindez új munka­feladat a parlament számára. A pihenő után megkezdődik az igazi munka. Szükséges, hogy a jövendőben se belső politikával, ne párttusakodás­sal, hanem törvényalkotások­kal törődjön a parlament. Mert közérdek az, hogy a parlamenti munka tempója olyan maradjon a mindenek által elismert és el­kerülhetetlen állami szükségletek tárgyalásánál, mint most volt. Ezekre a Ház ne vesztegessen ezentúl annyi időt, mint eddig, amikor ezek a legszükségesebb törvényalkotások az egész parla­menti tevékenységet kimerítet­ték. A rendes államszükségletek­kel végezzen a jövőben is gyor­san, hogy annál több idő ma­radjon az igazi törvényhozási munkára. Nálunk a képviselő fogalmából kiveszett a törvény­hozó, s csak a politikus, vagy éppen az érdekképviselő ma­radt meg. Pedig a törvényhozás az országgyűlés igazi feladata. Munkára, komoly, erős, nagy feladatokra képes munkára kell készen állania a nyári pihenő után az őszszel a parlamentnek. Az országnak bizalma lehet abban, hogy a parlamenti több­ség alapos készültséggel és az ország érdekeinek szem előtt tartásával végzi majd munkáját. Más kérdés az ellenzék szerepe. A törpévé zsugorodott ellenzék belátta már a mostani öt hét­ben is, hogy a de bizonyisten­­ellenzékiséget megutálta az or­szág. Az ellenzék feladata a kormányzás ellenőrzése. Ezt kell teljesítenie, ha szükség van rá. Előrelátható, hogy a munka­párt kormányzása ezt nem teszi különös szükséggé. Bizonyos azonban, hogy az ellenzék talál­hat magának komoly munkára alkalmat, ha nem is handa­­bandázik, hanem komolyan vesz részt a parlament alkotó mun­kájában. Pihenőre! ÜZENETEK. Aranyvirág. Szeged. 1. Maga össze­téveszti a nagy Kainzot a nagy Nyá­­rayval. Az előbbi nem tudott meg­egyezni a Burgszínház igazgatóságá­val. Most már mind a kettő megegye­zett. Nyáray tavaly nyáron volt igaz­gatója annak a műintézetnek. 2. Az a bácskai nábob nagyon jó barátja Bródy Sándornak. A bort azonban mégis Gárdonyi írta. Bródy Sándor új darabját a Vígszínház mutatja be. Az egyetemi hallgatók nyomoráról szól. 3. Klasszikus regényírók ezek: Stendhal, Balzac, Dickens, Flaubert, Zola, Goncourt, Tolstoj. Ha azonban magácskának jobban a szívéhez szól Kanizsai Ferenc, akkor olvassa őt. Kanizsai igen kitűnő formában levő regényíró és nagyon okos és ötletes ember. L. M. Szívesen közöljük a bekül­dött híreket, azonban személyi jellegű közléseket, amelyek a nyilvánosságot érdeklik, minden újság soronkint díjaztat. Vételtgzés Rösszkén­. Rendő­rök és legények harca.­ ­Saját tudósitónktól.) Vasárnap éjjel röszkei legények véres vere­kedést rögtönöztek mulatás közben. Húsz legény bottal, revolverrel támadta meg a portyázó rend­őröket, akiknek élete is vesze­delemben forgott. Az egyik rend­őrre négyszer rálőttek, mire a rendőrök is fegyverhez nyúltak s karddal verték szét a támadó­kat. Az egyik legénynek a kopo­nyacsontját hasította ketté a kard. Ennek az állapota oly súlyos, hogy kórházba kellett szállítani. A rendőrök is súlyos sérüléseket szenvedtek s az egyik most ágy­ban fekvő beteg. Üsd, nem apádi Vasárnap este két lovasrendőr éjjeli őrjáratra indult Röszkén. Amint a nagykorcsma elé érték, husz legénynyel találkoztak, akik éktelenül ordítottak, fákat téptek ki, kerítéseket döngettek. A rend­őrök tapintatosan felszólították a garázda csapatot, hogy ne hábor­gassák mások éjjeli nyugalmát, mire a legények kiadták a jelszót: — Üsd, nem apád! — Rángassátok le a rendőröket a lóról! A vezényszót tett követte. A legények közrefogták a két lovas­­rendőrt s Barna József mezőőr két méter hosszú husánggal főbe vágta Vörös János lovasrendőrt. Vörös a hatalmas csapástól meg­szédült , a földre zuhant. Aprítsátok szét! A nekivadult legénycsapat a föl­dön fekvő rendőrre vetette magát: — Hasítsátok föl a hasát ! — Aprítsátok föl paprikáshús­­nak ! Pillanat alatt előkerültek a zseb­ből a bicskák s úgy látszott, hogy a legények valóban beváltják fenye­getésüket. Ekkor a másik rendőr leugrott a lóról s társa védelmére kardot rántott. Nagy erőfeszítéssel sikerült is a támadókat távoltarta­nia, mire Vörös is talpon állt s szintén kardot rántott. A legények, látva, hogy nem juthatnak a rendőrök közelébe, revolvert rántottak . Halász Já­nos mezőőr négyszer Vörös rend­őrre sütötte fegyverét. A lövés nem találta a rendőrt, de valószínű, hogy a közben összegyűlt kiváncsi tömegben valaki megsebesült, mert a lövések zaját jajkiáltás követte.

Next