Szeged és Vidéke, 1910. augusztus (9. évfolyam, 174-198. szám)
1910-08-02 / 174. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP. IX «»folyait, 174. (2672.) sz. SZEGED, 1910. Augusztus 2., kedd. Politikai napilap. .. Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Berger és Wirth budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona ; vidéken : egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Minden közérdekű közlést, kérést panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára negyven fillér. Csak előleges készpénzfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer három koronába kerül. Aki érdekes hírt tud, közölte a Szeged és Vidéke szerkesztőségével. Telefon 84. A képviselőhöz hétfőn a konzuli bíráskodásról szóló törvény tárgyalásával befejezte munkáját, amely a szünet előtt kötelessége volt. A munkapárt valóban munkaparlamentet teremtett. Öt hét alatt az állami igazgatás megakadt gépezete megindult Helyrepótolódott egy egész esztendő törvényhozási mulasztása. A törvénytárban évről-évre visszatérő törvények már nem hiányzanak. Gondoskodás történt az államszükségletekről, több külállammal való viszonyunk rendezéséről, sőt mindezen fölül még egy hosszú szabású felirati vitára is jutott idő és alkalom. Ha levonjuk az alakuláshoz szükséges egy hetet, akkor a képviselőhöz egy hónap alatt intézte el ezt a munkát. Jelentős a parlament eddig végzett munkájában, hogy a kormány eddigelé nem a saját alkotásait vitte a Ház elé. Eddigelé csupán programjának azt az első részét valósította meg, hogy a kormányzati szükségletek terén helyreállítja a törvényszabta rendet, vagyis eltakarítja a koalíciós bomlás nyomán maradt romokat, pótolja a mulasztásokat s ezzel helyreállítván a közélet rendjét, szabaddá teszi az utat a további alkotásokhoz. Tiszta politikai terület kell ugyanis azokhoz az alkotásokhoz, amelyek nem az elemi kormányzati szükségletek kielégítését jelentik, hanem annál sokkal többet; a nemzetnek megerősítését, politikai, gazdasági és kulturális fejlesztését Az őszszel új és nagy munka vár a parlamentre. Most pihenőre megy az országgyűlés, de a pihenő a minisztérium és a parlament értékes elemei számára munkát jelent. Székely, Hieronymi és Lukács: a három legfontosabb országigazgatási tárca feje, az őszre a törvényjavaslatok egész seregével lép a parlament elé. Reformálni kell az ország igazságügyét, a kereskedelmi, ipari és pénzügyi élet új alkotásokra vár, Serényinek nagy tervei vannak a földmivelés fejlesztése körül, Zichy tovább akarja építeni az ország közoktatását, mindez új munkafeladat a parlament számára. A pihenő után megkezdődik az igazi munka. Szükséges, hogy a jövendőben se belső politikával, ne párttusakodással, hanem törvényalkotásokkal törődjön a parlament. Mert közérdek az, hogy a parlamenti munka tempója olyan maradjon a mindenek által elismert és elkerülhetetlen állami szükségletek tárgyalásánál, mint most volt. Ezekre a Ház ne vesztegessen ezentúl annyi időt, mint eddig, amikor ezek a legszükségesebb törvényalkotások az egész parlamenti tevékenységet kimerítették. A rendes államszükségletekkel végezzen a jövőben is gyorsan, hogy annál több idő maradjon az igazi törvényhozási munkára. Nálunk a képviselő fogalmából kiveszett a törvényhozó, s csak a politikus, vagy éppen az érdekképviselő maradt meg. Pedig a törvényhozás az országgyűlés igazi feladata. Munkára, komoly, erős, nagy feladatokra képes munkára kell készen állania a nyári pihenő után az őszszel a parlamentnek. Az országnak bizalma lehet abban, hogy a parlamenti többség alapos készültséggel és az ország érdekeinek szem előtt tartásával végzi majd munkáját. Más kérdés az ellenzék szerepe. A törpévé zsugorodott ellenzék belátta már a mostani öt hétben is, hogy a de bizonyistenellenzékiséget megutálta az ország. Az ellenzék feladata a kormányzás ellenőrzése. Ezt kell teljesítenie, ha szükség van rá. Előrelátható, hogy a munkapárt kormányzása ezt nem teszi különös szükséggé. Bizonyos azonban, hogy az ellenzék találhat magának komoly munkára alkalmat, ha nem is handabandázik, hanem komolyan vesz részt a parlament alkotó munkájában. Pihenőre! ÜZENETEK. Aranyvirág. Szeged. 1. Maga összetéveszti a nagy Kainzot a nagy Nyárayval. Az előbbi nem tudott megegyezni a Burgszínház igazgatóságával. Most már mind a kettő megegyezett. Nyáray tavaly nyáron volt igazgatója annak a műintézetnek. 2. Az a bácskai nábob nagyon jó barátja Bródy Sándornak. A bort azonban mégis Gárdonyi írta. Bródy Sándor új darabját a Vígszínház mutatja be. Az egyetemi hallgatók nyomoráról szól. 3. Klasszikus regényírók ezek: Stendhal, Balzac, Dickens, Flaubert, Zola, Goncourt, Tolstoj. Ha azonban magácskának jobban a szívéhez szól Kanizsai Ferenc, akkor olvassa őt. Kanizsai igen kitűnő formában levő regényíró és nagyon okos és ötletes ember. L. M. Szívesen közöljük a beküldött híreket, azonban személyi jellegű közléseket, amelyek a nyilvánosságot érdeklik, minden újság soronkint díjaztat. Vételtgzés Rösszkén. Rendőrök és legények harca. Saját tudósitónktól.) Vasárnap éjjel röszkei legények véres verekedést rögtönöztek mulatás közben. Húsz legény bottal, revolverrel támadta meg a portyázó rendőröket, akiknek élete is veszedelemben forgott. Az egyik rendőrre négyszer rálőttek, mire a rendőrök is fegyverhez nyúltak s karddal verték szét a támadókat. Az egyik legénynek a koponyacsontját hasította ketté a kard. Ennek az állapota oly súlyos, hogy kórházba kellett szállítani. A rendőrök is súlyos sérüléseket szenvedtek s az egyik most ágyban fekvő beteg. Üsd, nem apádi Vasárnap este két lovasrendőr éjjeli őrjáratra indult Röszkén. Amint a nagykorcsma elé érték, husz legénynyel találkoztak, akik éktelenül ordítottak, fákat téptek ki, kerítéseket döngettek. A rendőrök tapintatosan felszólították a garázda csapatot, hogy ne háborgassák mások éjjeli nyugalmát, mire a legények kiadták a jelszót: — Üsd, nem apád! — Rángassátok le a rendőröket a lóról! A vezényszót tett követte. A legények közrefogták a két lovasrendőrt s Barna József mezőőr két méter hosszú husánggal főbe vágta Vörös János lovasrendőrt. Vörös a hatalmas csapástól megszédült , a földre zuhant. Aprítsátok szét! A nekivadult legénycsapat a földön fekvő rendőrre vetette magát: — Hasítsátok föl a hasát ! — Aprítsátok föl paprikáshúsnak ! Pillanat alatt előkerültek a zsebből a bicskák s úgy látszott, hogy a legények valóban beváltják fenyegetésüket. Ekkor a másik rendőr leugrott a lóról s társa védelmére kardot rántott. Nagy erőfeszítéssel sikerült is a támadókat távoltartania, mire Vörös is talpon állt s szintén kardot rántott. A legények, látva, hogy nem juthatnak a rendőrök közelébe, revolvert rántottak . Halász János mezőőr négyszer Vörös rendőrre sütötte fegyverét. A lövés nem találta a rendőrt, de valószínű, hogy a közben összegyűlt kiváncsi tömegben valaki megsebesült, mert a lövések zaját jajkiáltás követte.