Szeged és Vidéke, 1910. november (9. évfolyam, 250-274. szám)

1910-11-02 / 250. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP, IX. évfolyam, 250. (2748.) SZ. SZEGED, 1910. November 2., szerda. Politikai napilap. .. Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság könyvnyomdája, Beyer és Wirth budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona ; vidéken : egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai számítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohány­tőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidé­ken minden hirlapirodában. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész­pénzfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró­hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró­hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer három koronába kerül. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hírlapiroda. Minden közérdekű közlést, kérést panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. A Héderváry-kormány első győzelme a koalíción volt, a második Ausztrián. A koalíción aratott győzelemnél jelentőségé­ben nem kisebb ez, amely a kész­zetések kérdésében az osztrák állásponttal szemben a magyar jog diadalát jelenti. Amikor a két miniszter meg­állapodott a jegybank vezetőivel arra az elvi alapra nézve, ame­lyen azután a két kormány szak­előadói a részletkérdéseket vég­legesen megszövegezhetik, akkor a magyar kormány programjá­nak egyik legfontosabb részét megvalósította. Hisz a készfize­tés olyan kötelezettség, amelyet ha a törvényes előföltételek be­­állanak, a jegybanknak kell tel­jesítenie. Ez a helyzet a meg­állapodással elkövetkezett. Ausz­tria meghódolt Magyarország jogai előtt s most már jogilag akadálya nem lesz a készfizeté­sek fölvételének. Ezt a kérdést most már csak pénzügypoli­tikai szempontok irányithat­­ják s mihelyst beáll annak szükségessége, hogy a készfize­tések megkezdőthessenek, — ami megint csak formális kér­dés, mert a jegybank ma is készfizető — akkor annak semmi akadálya nem lesz. A győzelem teljes. Minden feszültség elmúlott. A részletek nyugodt, ingerültség nélkül való megvitatásának és elintézésének útja nyitva áll. Az Osztrák- Magyar­ Bank bevonása a tár­gyalásokba azt jelenti, hogy a készülő megállapodások útjából eltávolodott minden zavaró, bontó momentum. Most már csak a gyakorlati szakszerű szempontok jönnek tekintetbe. A kérdés elintézésénél a magyar kormány a monarkia belső bé­kéjének, pénzügyi és hitelügyi fejlődésének nagy érdekeit ke­reste. Hogy ezt megtalálta, ezzel véget vetett annak a hosszú bizonytalanságnak, amely a mo­narkia pénzügyi helyzetére oly kínos volt. S hogy a magyar álláspont győzött, az a ma­gyar kormány nagy súlyát jelenti. Hogy a készfizetések fölvétele ellen oly nagyon tiltakozó osz­trák kormány visszakozni kény­szerült, az bizonyítja legjobban a Héderváry-kormány erejét és súlyát. Ez az erő pedig onnét van, hogy az ország a kor­mány mögött áll. A nemzet látja, hogy a kormány nem a kibúvókra helyezi a súlyt, hanem arra, hogy programját, amely­hez ekszisztenciáját köti, győze­lemre vigye. A rendszerváltozás abban nyilatkozott meg eddig, abban nyilatkozik meg ezután is, hogy az új rezsim a poli­tikai erkölcsöt kevesebbet emlegeti, de annál komo­lyabban veszi. Ennek a tiszta erkölcsi fölfogásnak köszönhető a magyar álláspont győ­z Saját tudóajtónktól.) Két napig népes volt a halottak csöndes bi­rodalma a kizarándokló emberek­től, akik elsírták a díszbe öltözött sírokon a megemlékezésnek jóleső könnyeit. Viharos őszi szél ker­gette a felhőket az égen, kuszálta össze a temető lombtalan faálgait, de a szívekben a csöndes fölemel­kedés, az életerős megtisztulás órái szakították meg az életviharok gondjait és keserveit. A halottak szótalan nyugalma, a szeretet és a hit megél­szte hatalma folytán az elmúlás lágy mellakkordjait lopta a nyughatatlan emberi lelkekbe és az élet hiúságait és értékeit egy­­kép jótékony fátylába burkolta a halál megbékítő kiengesztelődése. Joan Tió Pista síremléke. Kedden, a temetőjárás napján, avatták föl a szegedi temetőben Bankó Pista síremlékét. Sok ezer ember gyűlt össze a dalköltő sírja körül. Akit fejedelmileg temettek, arról most is királyilag emlékezett meg a kegyelet. A belvárosi temetőben áll Dankó Pista síremléke, amelyet Reéz Pál lelkes buzgólkodására a szegedi írók és újságírók kegyelete állított föl. A síremlék körül ezrével tolong­tak délután négy órakor az emberek. Jászai Géza apátplébános be­szentelte a sírt, aztán Balassa Ármin dr., a Dugonics­ Társaság szépirodalmi osztályának elnöke, mondotta el avató­ beszédét: Most van a nap lemenőben ! Kihaló sugarai magukkal viszik rövid nappalunk derűjét és itt­hagyják nekünk az alkonyati ho­mályt, az elkövetkező sötétség bi­zonyosságát. Te nem látod azt szegény bará­tunk, hogy eljöttünk ide haló po­raidnak immár fölszentelt nyugvó helyéhez. Te nem látod azt, miként telme, amely egyebekben is jellemző a miniszterelnök pro­­gramhűségére, politikai irányára és módszerére: nem szavak­kal csinálni politikát, hanem tettekkel és eredmények­kel. A tettek és az eredmények íme itt vannak. A kormány megállás nélkül dolgozik az or­szágra fontos alkotásokon. Helyre­­állította az állami rendet, rendbe­hozta az ország pénzügyeit, győzött Ausztriával szemben. Ez a munka már férfimunka! szorongunk itt életed földi jelvényei körül, hogy vezekeljünk és kien­­gesztelődjünk. Ó, ha látnád, ó, ha hallanád, de sok keserűségtől, de sok mélységes fájdalomtól könnyülne meg a te elporladt szíved. De én látlak tégedet ! Látlak kopott ruhádban, amint megindulsz a halhatatlansághoz vezető meredek után. Látlak nappalaidnak gyötrelmes vergődései és éjjeleidnek hányat­tatása között, bolyongván a lidérc­­fény után, amely csalogat a dicső­ség martír-koszoruja felé. Látlak megittasultan a költői teremtés isteni pillanataiban és látlak porba sujtottan a földi ember csalódásai­nak keserves perceiben. Látlak költői zsenid ihletettségének egekig szárnyaló fönségében és látlak törékeny testednek lázrózsáitól bo­­ritottan a halállal való viaskodás szörnyű perceiben. És hallom a szavadat is. Hallom a zsongását kicsinyeknek, nagyoknak; derűs kacagását ifjak­nak, öregeknek; szilaj tombolását vigadó tömegeknek, bánatos el­­andalodását kesergő sziveknek. Valamennyinek szivében a te szi­vednek bűbájosan zengő húrjai szólaltak meg, hogy azon keresztül találják meg keserűségükben a vigasztalást, örömükben a vigadás hangjait. És látom azt a fejedelmi pompát, amelylyel utolsó utadra kisért­e nagy magyar város közönsége, té­ged, a szegény cigányfiút, aki királya lettél a dalköltés birodal­mának. Elmúltál, kiszenvedtél, amint el­múlik és kiszenved mindenki, akit a születés kényszerűsége e gyászba borított földre sodor és végigszen­vedted mindazt a keserűséget és csalódást, ami a földi ember osztály­része a küzdelemteljes földi létben. Mi, akik eljöttünk ide, szegedi írók, hírlapírók és művészek, akik a szegedi társadalom jóságából föl- Eredmény! HALOTTAK NAPJA. ÜZENETEK. Stb. A névtelen levelek kultuszát ezzel a közleménynyel nem lehet ki­küszöbölni. Amíg némely emberi lélekben túl sok a falak, addig annak ki is kell törnie. Itt is a hazulról ho­zott erkölcsökre lehet hivatkozni, aki mit tapasztal a szülői házban, aszerint válik tisztességes emberré, vagy alat­tomossá, arcátlanná. Keresztény. Azon az ünnepen min­den vendéget köteles megvendégelni a házigazda. Az eredete voltaképpen a szegény éhezők jóllakatása. V. L. Legjobb, ha egyenesen az anyakönyvvezetőhöz fordul, ott minden fölvilágosítást megkap. Trnzs. A 3. és 4. dunai öblözetet Torontál vármegye, főleg Jankó Ágost alispán folytonos sürgetésére és szak­szerű fölterjesztései folytán ármente­­sitette a kormány. Senki másnak nincs benne érdeme. 8. F. A Teréz-utca rendezése körül keletkezett rendetlenségek csakugyan jogos panaszra adnak okot. Legjobb lesz, ha néhányan összeállanak és egyenesen a polgármesterhez fordul­nak a sérelem orvoslásáért.

Next