Szeged és Vidéke, 1912. április (11. évfolyam, 76-100. szám)

1912-04-01 / 76. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP II. éltolyain, 76 (3173j S2. SZEGED, 1912. Iprilis 1, hitfll. Politikai napilap :: Mtgjeien mindan délután. Főazarkaazté: BALASSA ÁRMIN dr. Falelős azarkeazté: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonica-nyomda réazvény- táraaaag. Nyomja a Dugonica-nyomda réazvény- táraaaág könyvnyomdája, Lorilleux Ch. éa Társa budapeati featékgyároa festékével. Szerkeaztöség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária-utca 6. szám. Telefon (Interurbán “s helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra I korona; ridéken: egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra I ko­rona 50 fillér; külföldre a postai azállitássai drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen kőid a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az njsá^ minden dohánytózsdében, ujsá- gosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária-ntca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és birlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cím­szó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett sző kétszeresen számító­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész- pénfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cim a kiadó- hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny- nyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és ujságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése e^szer őt koronába ker&l. I Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. ÜZENETEK. V. D. Helvey Laurának a főszerepei a nyolcvanas években a francia há­zasságtörési drámákban voltak s leg­nagyobb sikerei A bagdadi hercegnő, Fedóra, Odette, Georgette voltak. Legnagyobb sikere magyar darabban Csiky A cifra nyomoruság-&han Esz­ter szerepe volt. Budapesti. Magyarság dolgában na­gyot fejlődött a főváros. 1901-ben még csak 79'3 százalék volt magyar anya­nyelvű, tehát 20 százaléknál több az idegen ajkú. Ma a magyarság már 85'6 százalék, az idegen ajkúak fo­gyása tehát, bátran mondhatjuk, hogy éppen az antochton lakosságban, ro­hamos. Jelentősebben fejeződik ki ez az abszolút számokban : amennyiben Budapest magyar anyanyelvű lakos­sága 756,500, holott 1901-ben csak 568,000 volt. Ha a szaporodás egyenlő arányú tett volna, akkor a magyar­ajknak száma csak 698,000 volna, tiz év alatt tehát a magyarság csak a fővárosban 58,000 főnyi rendkivüli gyarapodást nyert. Az idegenajkuak száma, noha idegen bevándorló is volt, 24,000-rel csökkent, ami a fővá­ros gyors magyarosodását bizonyítja. A hős. % > Carlyle azt mondja, hogy a királyság tulajdonképpen nem más, mint a hősiesség utolsó, legmagasabb formája. A magyar királyi trónon ural­kodó I. Ferenc József apostoli magyar király, amióta Szent István koronája ékesiti fejét, az igazi hősiességnek annyi példá­ját szolgáltatta, hogy a köteles tiszteletet fölváltotta a nemzet­nek valóságos benső szeretete. S ha volt valaha király, aki ember mivoltában kiállott földi szenvedéseket azért tudott késő aggkoráig elviselni, mert emberi szenvedéseit megosztották vele alattvalóinak milliói, akkor I. Ferenc József ez a kivételes uralkodó. Magyarország népei a szerető gyermekek együttérzésé­vel osztoztak a sors csapásai által oly sokszor sújtott király szenvedéseiben. Megtörtént volna-e a szenve­désekben és szeretetben való eme fönséges egyesülés, ha I. Ferenc József csak a história parancsa által a nemzetre kény- szeritett koronás bálvány lett volna, olyan bálvány, akiről ugyancsak Carlyle a következő­ket Írja: „Egy kerek ércdarabra rábigygyeszteni egy arcképet, azt elnevezni királynak s azt állítani, hogy egy találomra vá­lasztott emberben (bármilyen módon történt légyen is a vá­lasztás) isteni erény lakozik, úgy hogy az istenek egy válfajává lett, olyan ihletett istenség, amelynek tehetsége és joga van fölöttetek az idők végéig ural­kodni : azzal az állítással ugyan mit tehetünk egyebet, mint­hogy hagyjuk porladozni a könyvtárban.“ Nem történhetett volna meg az egyesülés. De megtörtént azért, mert I. Ferenc József, a magyar nemzet élén uralkodva, első munkás tagja volt a nem­zetnek s ha a magyar nemzet­tel ellentétes érdekű más népek fölött való uralkodás sokszor Irta Balassa Ármin dr. leküzdhetetlen ellentétek kiegyen­lítését tette kötelességévé, bölcs megfontolással és körültekintő éleslátással mindenha azt a mód­ját választotta a bonyodalmakból való kibontakozásnak, amely egy szemernyi kétséget sem hagyott fönn a tekintetben, hogy a magyar király a trónon való uralkodását nem tekinti öncél­nak, hanem a nemzet boldogi- tásának szolgálatában álló súlyos kötelességnek. Soha ez a kötelesség teljes súlyával nem nehezedett úgy a királyra, mint most. Az ellenzéki politika, amely mindig meg tudja találni a maga ürügyeit arra, hogy állás­pontját igazoltnak tüntethesse föl, most a királyi , kéziratban megnyilatkozó nagyszerű királyi ténynyel szemben is kész az ürügygyei. A király érzelmi ellágyulását akarja eliminálni a tények ható erői közül. Valóban tetszetősnek látszik az a fölfogás, hogy a nemzet alkotmányának védelmét a királyi szív megindultságának sem sza­bad föláldozni. Ha azonban meggondoljuk, hogy a nagy nemzeti küzdelem leszerelésének okai között ott szerepelt jó öreg királyunk nyu­galmának kímélése, az a király pedig azóta hat esztendővel öregebb lett, nyugalma tehát még inkább kímélést igényel, akkor a kockán forgó érdekek érdemének megbirálásánál meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy az országgyűlés ujonc- megajánlási jogát semmiféle konkrét veszedelem nem fenye­geti, védelemre tehát nem is szorul. A törvény későbbi es­hetőségekre számított kontroverz magyarázatának élére állítása tehát éppen I. Ferenc József királylyal szemben egyenesen személyi kérdésként jelentkezik őfelségével szemben. Ha pedig ezt a személyi kér­dést a király alkotmányos királyi szavának adásával akként intézi el, hogy a nemzet alkotmányos jogait ő éppen úgy tiszteletben tartja, mint amiként a maga alkotmányos uralkodói jogait tiszteletben tartatni kívánja, ak­kor ebben benne foglaltatik an­nak az alkotmányos fejedelmi intézkedési jognak garantálása, amely az 1867 : XII. törvény­cikk 11. §-ában ruháztatott a királyra a királyi eskü és királyi bitlevél szankciója mellett. Az alkotmány tiszteletben tar­tásának két biztosítéka van, úgymint a királyi eskü és a nemzet politkai érettsége. Az elsőnek élő hatályát olyan fönséges formában adta elénk a király, aminöhöz foghatót a ma­gyar história alig tud fölmutatni. Nemcsak a királyság intéz­ményének, mint a hősiesség legmagasabb formájának, hanem magának az uralkodó szemé­lyének, mint a legnagyobb hős­nek példáját állította I. Ferenc József ő felsége a világ elé. Akit a hitvesnek és apának vérző sebei nem tudtak az em­beri ellágyulás hangulatában nemzete elé csak egy pillanatra is állítani, az íme most, amikor királyi becsületének, a hithü katolikus ember szentséges eskü­jének és a gondjaira bízott nemzethez való hűségének érin­tetlenségében közelíti meg az aggodalmaskodó nemzeti éber­ség, — föltárja szivét nemzete előtt, az emberi gyöngeség látszatába kerül, hogy meg­nyugtassa nemzetét. Soha emberi szívnek el- lágyulása nagyobb erőt ki nem fejezett, mint I. Ferenc József ö felsége a válság megoldásá­nak súlyos pillanataiban. A hatalmas uralkodó erejét elhallgattatta a becsületes ember önérzete. Az erőnek és becsületnek kettős hőse a legelső magyar ember: a király.

Next

/
Thumbnails
Contents