Szeged és Vidéke, 1912. április (11. évfolyam, 76-100. szám)
1912-04-01 / 76. szám
SZEGEDI ESTILAP II. ébfolyam, 76 (31731 S 2. SZEGED, 1912. április 1. hitill. SZEGED ÉS VIDÉKE Politikai napilap :: Megjelen mindan délután. Főazarkaazté: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős azarkeazté: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonica-nyomda részvénytáraaaag. Nyomja a Dugonica-nyomda részvénytáraaaág könyvnyomdája, Lorilleux Ch. én Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (Interurbánus helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken: egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen keld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apróhirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apróhirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése eszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. ÜZENETEK. V. D. Helvey Laurának a főszerepei a nyolcvanas években a francia házasságtörési drámákban voltak s legnagyobb sikerei A bagdadi hercegnő, Fedóra, Odette, Georgette voltak. Legnagyobb sikere magyar darabban Csiky A cifra nyomoruság-Than Eszter szerepe volt. Budapesti Magyarság dolgában nagyot fejlődött a főváros. 1901-ben még csak 79,3 százalék volt magyar anyanyelvű, tehát 20 százaléknál több az idegen ajkú. Ma a magyarság már 85,6 százalék, az idegen ajkúak fogyása tehát, bátran mondhatjuk, hogy éppen az autochton lakosságban, rohamos. Jelentősebben fejeződik ki ez az abszolút számokban , amennyiben Budapest magyar anyanyelvű lakossága 756,500, holott 1901-ben csak 568,000 volt. Ha a szaporodás egyenlő arányú tett volna, akkor a magyaraknak száma csak 698,000 volna, tíz év alatt tehát a magyarság csak a fővárosban 58,000 főnyi rendkívüli gyarapodást nyert. Az idegenajkúak száma, noha idegen bevándorló is volt, 24,000-rel csökkent, ami a főváros gyors magyarosodását bizonyítja. Carlyle azt mondja, hogy a királyság tulajdonképpen nem más, mint a hősiesség utolsó, legmagasabb formája. A magyar királyi trónon uralkodó I. Ferenc József apostoli magyar király, amióta Szent István koronája ékesíti fejét, az igazi hősiességnek annyi példáját szolgáltatta, hogy a köteles tiszteletet fölváltotta a nemzetnek valóságos benső szeretete. S ha volt valaha király, aki ember mivoltában kiállott földi szenvedéseket azért tudott késő aggkoráig elviselni, mert emberi szenvedéseit megosztották vele alattvalóinak milliói, akkor I. Ferenc József ez a kivételes uralkodó. Magyarország népei a szerető gyermekek együttérzésével osztoztak a sors csapásai által oly sokszor sújtott király szenvedéseiben. Megtörtént volna-e a szenvedésekben és szeretetben való eme fenséges egyesülés, ha I. Ferenc József csak a história parancsa által a nemzetre kényszerített koronás bálvány lett volna, olyan bálvány, akiről ugyancsak Carlyle a következőket írja: „Egy kerek ércdarabra rábigygyeszteni egy arcképet, azt elnevezni királynak s azt állítani, hogy egy találomra választott emberben (bármilyen módon történt légyen is a választás) isteni erény lakozik, úgy hogy az istenek egy válfajává lett, olyan ihletett istenség, amelynek tehetsége és joga van fölöttetek az idők végéig uralkodni : azzal az állítással ugyan mit tehetünk egyebet, minthogy hagyjuk porladozni a könyvtárban.“ Nem történhetett volna meg az egyesülés. De megtörtént azért, mert I. Ferenc József, a magyar nemzet élén uralkodva, első munkás tagja volt a nemzetnek s ha a magyar nemzettel ellentétes érdekű más népek fölött való uralkodás sokszor A hős. Irta Balassa Ármin dr. leküzdhetetlen ellentétek kiegyenlítését tette kötelességévé, bölcs megfontolással és körültekintő éleslátással mindenki azt a módját választotta a bonyodalmakból való kibontakozásnak, amely egy szemernyi kétséget sem hagyott fönn a tekintetben, hogy a magyar király a trónon való uralkodását nem tekinti öncélnak, hanem a nemzet boldogításának szolgálatában álló súlyos kötelességnek. Soha ez a kötelesség teljes súlyával nem nehezedett úgy a királyra, mint most. Az ellenzéki politika, amely mindig meg tudja találni a maga ürügyeit arra, hogy álláspontját igazoltnak tüntethesse föl, most a királyi , kéziratban megnyilatkozó nagyszerű királyi ténynyel szemben is kész az ürügygyel. A király érzelmi ellágyulását akarja eliminálni a tények ható erői közül. Valóban tetszetősnek látszik az a fölfogás, hogy a nemzet alkotmányának védelmét a királyi szív megindultságának sem szabad föláldozni. Ha azonban meggondoljuk, hogy a nagy nemzeti küzdelem leszerelésének okai között ott szerepelt jó öreg királyunk nyugalmának kímélése, az a király pedig azóta hat esztendővel öregebb lett, nyugalma tehát még inkább kímélést igényel, akkor a kockán forgó érdekek érdemének megbírálásánál meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy az országgyűlés újoncmegajánlási jogát semmiféle konkrét veszedelem nem fenyegeti, védelemre tehát nem is szorul. A törvény későbbi eshetőségekre számított kontroverz magyarázatának élére állítása tehát éppen I. Ferenc József királylyal szemben egyenesen személyi kérdésként jelentkezik őfelségével szemben. Ha pedig ezt a személyi kér dést a király alkotmányos királyi szavának adásával akként intézi el, hogy a nemzet alkotmányos jogait ő éppen úgy tiszteletben tartja, mint amiként a maga alkotmányos uralkodói jogait tiszteletben tartatni kívánja, akkor ebben benne foglaltatik annak az alkotmányos fejedelmi intézkedési jognak garantálása, amely az 1867 : XII. törvénycikk 11. §-ában ruháztatott a királyra a királyi eskü és királyi hitlevél szankciója mellett. Az alkotmány tiszteletben tartásának két biztosítéka van, úgymint a királyi eskü és a nemzet politkai érettsége. Az elsőnek élő hatályát olyan fenséges formában adta elénk a király, aminőhöz foghatót a magyar história alig tud fölmutatni. Nemcsak a királyság intézményének, mint a hősiesség legmagasabb formájának, hanem magának az uralkodó személyének, mint a legnagyobb hősnek példáját állította I. Ferenc József ő felsége a világ elé. Akit a hitvesnek és apának vérző sebei nem tudtak az emberi ellágyulás hangulatában nemzete elé csak egy pillanatra is állítani, az íme most, amikor királyi becsületének, a hithű katolikus ember szentséges esküjének és a gondjaira bízott nemzethez való hűségének érintetlenségében közelíti meg az aggodalmaskodó nemzeti éberség, — föltárja szivét nemzete előtt, az emberi gyöngeség látszatába kerül, hogy megnyugtassa nemzetét. Soha emberi szívnek ellágyulása nagyobb erőt ki nem fejezett, mint I. Ferenc József ő felsége a válság megoldásának súlyos pillanataiban. A hatalmas uralkodó erejét elhallgattatta a becsületes ember önérzete. Az erőnek és becsületnek kettős hőse a legelső magyar ember: a király.